tag:blogger.com,1999:blog-32887403421456776952024-02-19T05:39:36.318-03:00Dél-amerikai indiánok: történetek ősi népekről, nyelvekről - Brazil tájak, növények, állatokIstván Tóth :
tindian@indamail.huAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.comBlogger85125tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-51600683892641776422016-05-03T14:09:00.000-03:002016-05-03T14:54:07.758-03:00A MAGYAR NEMZET EREDETE - HUNOK, HUNOGUROK ÉS MAGYAROK<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQt7iZsLwrb8IBOYczgufCSB5l4tHitMPrcP9l9I6s_UKX2mrNRrA-X22nPs6XxHnGmqX8gs9hNtpcZV0AgmCowpXxg-bOtTRl3mwCaYLQaT-dL3vdbIcWBWBy-ePQR2-P7Vy_3fbICaiX/s1600/scythian-jewelr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQt7iZsLwrb8IBOYczgufCSB5l4tHitMPrcP9l9I6s_UKX2mrNRrA-X22nPs6XxHnGmqX8gs9hNtpcZV0AgmCowpXxg-bOtTRl3mwCaYLQaT-dL3vdbIcWBWBy-ePQR2-P7Vy_3fbICaiX/s400/scythian-jewelr.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="background-color: #cc0000; font-size: large;"><b><i>A</i></b></span><span style="background-color: #cc0000; font-size: large;"><b><i> MAGYAR NEMZET EREDETE<span style="font-size: large;"></span></i></b></span><i></i><br />
<br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">A Magyar nép eredete érdekes és komplex történet. A különböző történelmi vagy legenda változatok mindig mutatják a társulást két fő néphez, amelyhez más törzsek is csatlakoztak. <br />A történelem hajnalán ők közvetlenül kapcsolódnak a Sumérokhoz és a Szkítákhoz hozzájárulva a Szubartu, Mitanni és az Elamita népekhez. A hosszú Ázsiai "vándorlás" után különböző migrációs hullámokban először mint Hunok, Onogurok, majd később Magyarok tesznek betöréseket az Európai történelembe.</span></i></b> <br />
<b><i><span style="font-size: large;">A tény, hogy a nemzet széles körben ismert két különböző néven: Magyar és Hungár. A vita ma is fennáll. hogy a Magyarok Hunok vagy sem. Vannak elemek, melyek sugallják, hogy a Magyarok és a Hunok egy és ugyanaz a nép volt az ókori Mezopotámiában és hogy a korai idők különböző szakaszaiban vándoroltak és váltak, fejlődtek egymástól függetlenül önálló csoportokká, bár a kapcsolat egymással mindig megmaradt. Hagyományosan, adva a nevet az eredeti állománynak, mely önmaga keveréke a Suméroknak és a Szkítáknak és bármely legyen a név Hun vagy Magyar másodlagos jelentőségű, bár a "Magyar" úgy tűnik, hogy a régebbi. Mindazonáltal a Magyar lett a neve az egyik ágnak, míg a Hun az egésznek; ebből adódóan tudjuk, hogy a Magyarok, mint az egyik Hun törzs, valószínűleg a Sumér / Mitanni eleme a Szkíta törzseknek, amelyből később a Hunok lesznek.</span></i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7XryL21XWGx4Aw0DnZH1sZ7ZKH3nBByXZzJlcR9Ow-4TLwovZ2ho-d09zps4YAwotKcJYU9_Rnw5VYqocN0JMal5jc4yBgAjj_hVYjgwZwcH5hdiFnG4i0V_0emlGNFqJJ8Of4FGeBys3/s1600/pontac.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh7XryL21XWGx4Aw0DnZH1sZ7ZKH3nBByXZzJlcR9Ow-4TLwovZ2ho-d09zps4YAwotKcJYU9_Rnw5VYqocN0JMal5jc4yBgAjj_hVYjgwZwcH5hdiFnG4i0V_0emlGNFqJJ8Of4FGeBys3/s400/pontac.gif" width="400" /></a></div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br />Más nyelvekben általában mindkét névvel azonosítják a nemzetet, bár úgy tűnik, hogy a középkorban nem voltak pontosan azonosak. Közhely, hogy a Hungária név kapcsolódik a Hun népekhez. Amikor i.sz.896 évben a Magyarok keletről érkező sokasága elkezdte a portyázásokat a Nyugat-Európa ellen ők voltak az úgynevezett "Hungars", nem magyarok. Természetesen a Hungarus nem éppen Hun; és bár a két név hasonlít egymásra van egy hozzáadott "g" a "Hun" kifejezéshez. <br /> A Latin nyelven írott Chronica Hungarorum (Thuróczy, i.sz.1488) szerzői szerint összefüggés van a Hun Attila és a Magyar királyok között. A szövegekben a „Hunni” vagy a „Hungri” kifejezés a szokásos Magyar fordítás szerint „Hunok, azaz Magyarok”. A krónika utal a nemzet két ősére a két bibliai pátriárkára Nimródra. Nimród a "nagy vadász Elohim előtt" (Sumérok királya) és Magóg fiára Yephet (a Szkíták őse).Nimród felesége volt Enéh és két fia Hunor és Magor. Egyszer elmentek vadászni és egy fehér nőstény szarvas elvezette őket új földekre a Maiotis mocsarakhoz. A legenda szerint a Magyar nemzet onnan jött.. </span></i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqRpvq7IEgrNSbp9Sp-09AbB-wlKdhDpn_kLopL9dZCf5pHvG1K5P6ngAypeltp3CrMhsGMPXqPUm6QcgBJg2K-urdlxqQ-q8-WiJ0fkPuNEJnJj9ZtZbjgd3hLEl_NnpEV9Us2Oj7ksES/s1600/spike.com-Egyptian-soldiers-battle-their-Mitanni-enemies.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="228" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqRpvq7IEgrNSbp9Sp-09AbB-wlKdhDpn_kLopL9dZCf5pHvG1K5P6ngAypeltp3CrMhsGMPXqPUm6QcgBJg2K-urdlxqQ-q8-WiJ0fkPuNEJnJj9ZtZbjgd3hLEl_NnpEV9Us2Oj7ksES/s400/spike.com-Egyptian-soldiers-battle-their-Mitanni-enemies.jpg" width="400" /></a></div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b>
<b><i><span style="font-size: large;"></span></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<b><i><span style="font-size: large;">
</span></i></b>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b></div>
<b><i><span style="font-size: large;">
</span></i></b><b><i><span style="font-size: large;">Mindazonáltal, a "Hungarus" lehet más eredetű: Attila fia Irnak átszervezte a Hun hordákat a Volga-Don területén. A Bolgár történelem szerint Asparuch alapítója a Balkáni Bulgáriának i.sz. 681-ben és az Irnak vérvonalához tartozott. Irnak egy új törzsi szövetséget szervezett a Maiotis régióban. A "Bolgár" törzsek közötti kapcsolatot nevezzük Onogur szövetségnek. Az „Ogur" azt jelenti, tíz törzs vagy tíz nyíl, a törzsek által szimbolizált nyilakat. A mai Csuvas nyelvet beszélők a közvetlen leszármazottai a Volgai Bolgároknak. A tíz törzs a Hun népek szövetsége (vagy túlnyomórészt a Hunoké), ők az úgynevezett "Hun Ogurok", vagyis Hun törzsek. Ezért a "Hungaria" név származhat Hunogur-ból, és a „Hun” szóból hiányzó "g" most magyarázható. Egyes magyar történészek túl óvatosan a Hun-Magyar kapcsolatokkal azt sugallják, hogy Magyarország „Hungária” nevében származik az Onogur szóból, hogy a "h" egy későbbi kiegészítés. Sőt, néhány nyelvben a kezdeti "h" betű hiányzik, mint a Német (Ungarisch) és a Román (Ungur.<br />Néhány történész szerint így lehetséges az azonosítása a Hunoknak a Xiung-nukkal (vagy Hsiung-nu). Mindazonáltal van egy másik nép Kínában, mely szorosan kapcsolódik a Hunokhoz és a legutóbbi felfedezések azt mutatják, csodálatos hasonlóságok vannak a Magyarokkal: az Ujgurok, akiknek a földjén van a történetileg az úgynevezett "Dzhungharia". Az Ujgurok fontos szerepet játszottak az Ázsiai Hun birodalom mintegy hat évszázada alatt, majd a Kok Turk királyságban, ahonnan Kazárok erednek. Hogy olyan messze is vannak a Hunok és Kazárok kapcsolata annyira jelentős, hogy úgy tűnik ők a keleti megfelelőjük a Magyaroknak. Az Ujgur régészeti bizonyítékok fontosak, hogy megerősítsék a Hun-Magyar kapcsolatokat, jóváírják az eredeti számla történetet, amelyből a Magyar legendák születtek.</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;"><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnz0vkrd81dsyMa3X14ydtN8168KJ99SoeiUj44aSPWzvt9G5XhhCOyYwfhbPFGzoHPh4BrNMF5yJhg30_GJ7Tev_H6B2HInytW8xJn9bnHJXf4_3MO7l_8stIn-kmqMklDx5K2YpKPs_/s1600/13cf2b7ccbdd9057f3e6ab04e8c59ca4+ujgur.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnz0vkrd81dsyMa3X14ydtN8168KJ99SoeiUj44aSPWzvt9G5XhhCOyYwfhbPFGzoHPh4BrNMF5yJhg30_GJ7Tev_H6B2HInytW8xJn9bnHJXf4_3MO7l_8stIn-kmqMklDx5K2YpKPs_/s320/13cf2b7ccbdd9057f3e6ab04e8c59ca4+ujgur.jpg" width="263" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Ujgur lány</td></tr>
</tbody></table>
</span></i></b><b><i><span style="font-size: large;"><br />Két fő mitikus számla a Magyarok eredetét illetően: az egyik a "Fehér Szarvas" legendája, mely leírja Nimród fiainak Hunor és Magor történetét. Ők egy nőstény szarvast üldöznek, amely elvezette őket egy idegen országba és ott eltűnt nyom nélkül. A csalódott vadászok találkoztak ott az Alánok hercegnőivel, akiket elraboltak és feleségül vettek. Így lettek a Hunok és Magyarok ősei. Egy másik változata a legendának (Kézai Simon "Gesta Hungarorum"), amely szerint amikor a két testvér megérkezett a Maiotis mocsarakhoz, látták a föld alkalmas az állattenyésztésre, és ott letelepedtek. Néhány év elteltével, összeházasodtak az Alánok fejedelmének két lányával, és így lettek a Hunok ősei. Ez a legenda mindkét változatban elismeri egy harmadik félt az Alánokat, akik ténylegesen hozzájárultak a modern Magyarok etnogeneziséhez. A szarvas a releváns a Szkíta mitológiában és a megjegyzés, hogy a legenda a Szkíta Magyar.<br />A második számla a legendás Turul, Sumér származású. A Turul a szimbóluma a Hun-Magyar Árpád-háznak. A mitikus történet elmondja, hogy Ügyek leszármazottja volt Magóg királynak a Szkítáknak és feleségül vette Emesét a Sumér hercegnőt, akivel egy Turul jött az égből és tette őt termékennyé utána született Álmos. Ugyanebben vízióban látta a király leszármazottait egy távoli nyugati földön. A legfőbb jellemzője ennek a legendának, hogy jóváírja ténylegesen a Magyarok Sumér eredetét, hogy Álmos sötét bőrű, fekete szemű volt (úgy tűnik, inkább megmagyarázhatatlan, hogy a Magyarok és a Szerecsenek közös őse Kush, de az eredeti nemzetek nagyon kevesek voltak a történelem hajnalán, de később egyre változatosabbak lettek a népek migrációs keveredései miatt). </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtwVzbSxAhSN6YkQnrpoRlhIwiNiSg0mfYDp0AJ6bXbkubBzAwTgKrNDPWAs9CerwApnUUH1kuJeUDJGahDHPcHnE_bRIPpAASvuIikEkyP5Spc7exVrqi9zw27SUoiXqieKq7leA290gT/s1600/5256119+skythians.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="279" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtwVzbSxAhSN6YkQnrpoRlhIwiNiSg0mfYDp0AJ6bXbkubBzAwTgKrNDPWAs9CerwApnUUH1kuJeUDJGahDHPcHnE_bRIPpAASvuIikEkyP5Spc7exVrqi9zw27SUoiXqieKq7leA290gT/s320/5256119+skythians.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Szkíta harcos</td></tr>
</tbody></table>
<b><i><span style="font-size: large;"><br />Figyelemre méltó az a tény, hogy a modern Magyar nyelvben Álmos név azt jelenti, álmos / álmodozó. Az ősi Ugor formája az álom szónak Adom, Adam volt. Álmos volt Árpád apja és az alapítója a modern Magyarországnak.<br />Magyarok ma magukat: "Magyar" nevezik. Ez a név, ahogy azt már korábban említettük, valószínűleg kapcsolódik az ősi Magar földhöz vagy a Matianusokhoz és a Mitanni emberekhez Észak-Mezopotámiában. Azonban, mivel a mítosz hangsúlyosabban említette az ősi Sumér eredetet, érdemes megjegyezni, hogy a Sumérok magukat és nyelvüket "Emegir" (a szó a nyilvánvaló hasonlósága Magyar), és az országuk neve Kiengi.<br />A Magyarok voltak a vezető törzs a szövetségben, mely elfoglalta a Kárpát-medencét i. sz.896. Ott találták az Avarok és a Honugorok maradékait. A Hunogurok és a Magyarok valóban megoszlottak egy hosszú távú kapcsolatban Kazáriában, legyen az szövetség vagy rivalizálás. Magyarok először szövetkeztek a Kazárok ellen a Hunogur / Bolgár törzsekkel, egy későbbi időszakban a lázadó Kazárok (Kabarok) és Hunogur klánok csatlakoztak a Magyarokkal. A Honogur Kifejezést gyakran használják egyenértékűvel a Bolgárral, ami nem teljesen pontos. Bolgárok sokáig voltak uralkodó pozícióban a Hunogur összeségben, de a későbbi időkben a Hunogurok lezárták a szövetséget a Magyarokkal.<br />Magyarok törzsszövetséget szerveztek hét törzsből. A Hetmagyar (Hét Magyarok) szövetsége volt a határokat védő szövetségese Kazárianak főleg Bulan és Ovadyah királyok uralkodása alatt. A Hét Magyar szövetség törzsei: Jenő, Kér, Keszi, Kürt-Gyarmat, Megyer, Nyék, Tarján. Későb a Kabarok csatlakoztak hozzájuk. Néhányan a hét törzsből valószínűleg részei voltak az On-Ogur (tíz törzs)szövetségnek, következésképpen Magyarok vették át a vezetést a Hunoguroktól és elkezdtek nyugatra mozogni. </span></i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJmYhtfrqp0Dg49_bB3_fqr9aYkDgs_s9LHEpU310t8Zl0WMCs496Okk6SKPzyXoJ-xO6z7hiZI5v_74Rh7f5qMRXqIx_eKwgixg72hveD5K9YPDezX3UdrlK36KrV1iu1aQOW_t3yNsBZ/s1600/458_src.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJmYhtfrqp0Dg49_bB3_fqr9aYkDgs_s9LHEpU310t8Zl0WMCs496Okk6SKPzyXoJ-xO6z7hiZI5v_74Rh7f5qMRXqIx_eKwgixg72hveD5K9YPDezX3UdrlK36KrV1iu1aQOW_t3yNsBZ/s400/458_src.jpg" width="400" /></a></div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b>
<b><i><span style="font-size: large;">A migráció Kazáriából és Levédiából a mai Magyarországon fejeződött be a Kazár birodalom összeomlása után. Sok Kazár menedéket keresett a régi szövetségesek és a riválisoknál. Más csoportok, mint Kipcsákok (Kunok), Jazigok (Szarmaták) beolvadtak modern Magyar nemzetbe.<br />Annak ellenére, hogy a Magyarok legtöbbje nyugatra vándorolt, sokan a Kaukázusban maradtak és mások északra költöztek a Volgai Bolgár földre és az Urál-hegységbe, a mai Baskíriába. A hét Magyar törzsi névből négy (Yeney / Jenô, Djurmati / Gyarmat, Tamyan / Tarján, Girei / Kér) ma is megtalálható Baskíriában. Amikor a mongolok betörtek Magyarországra korábban átgázoltak a „Baskír” földön és ugyanazok a nevek voltak a Magyaroknál és a Baskíroknál az Urálban. </span></i></b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW4mI0RzVxVQresbsR5G30AxaSn-UwEBwHJAlgL1t3l02y8TBS36OOQe2QzeWSu1FNACTV8i7DIRHotlM7RxELvZljVpCEB2BodZKfmcDrX72_WNOygRserMHhTN9IpC2J36q-3B_8QXEd/s1600/hrvatmigrations_01.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW4mI0RzVxVQresbsR5G30AxaSn-UwEBwHJAlgL1t3l02y8TBS36OOQe2QzeWSu1FNACTV8i7DIRHotlM7RxELvZljVpCEB2BodZKfmcDrX72_WNOygRserMHhTN9IpC2J36q-3B_8QXEd/s400/hrvatmigrations_01.gif" width="400" /></a></div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b>
<b><i><span style="font-size: large;"> A modern Baskírok eléggé különböznek az eredeti állománytól, nagyrészt megtízedelődtek a tatárjárás idején és asszimilálódtak a Török népekbe.<br />A végleges kialakítása a Magyar nemzetnek a Dunai térségben lezárult a Magyar letelepedéssel. Mindazonáltal a Kárpát-medencében, általában az Erdélyben van egy egységes Magyar társadalom, mely történelmileg nem kapcsolódik a hét Magyar szövetséghez: ők a Székelyek fő etnikai eleme a Romániai Magyar kisebbségnek. Ők teljesen elismert Magyarok, a saját hagyományaik szerint ők Hunok - tehát kifejezetten megerősített a Magyar személyazonosságuk, mint Hun törzs.<br />A legenda eredetüket azonosítja Irnakkal (Attila fia) egy régi legendás hőssel Csabával, így a saját őseik felkutatása visszanyúlik a sokkal fiatalabb korba, kapcsolatos nem csak a Hunokkal, de a Hurritákkal és a Sumérokkal is. </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">A Székely népi hagyomány szerint, miután Attila birodalma összeomlott, a legfiatalabb és legkedvesebb fia Ernák (Csaba királyfi) vezette őket. Ők magukat Csaba hadseregének a leszármazottainak tartják. A székelyek eredete kérdése történelmi vitáknak. Annyi bizonyos, hogy ők letelepedtek a Kárpát-medencében a korai időkben jóval előtte, mielőtt a hét Magyar törzs elhagyta hazáját Kazáriában és Levédiában, még mielőtt a Bolgárok elérték a Balkánt. A Székely források tudományos beszámolója szerint ők Hunok voltak. Amikor a hét Magyarok találkoztak velük találtak egy embert, aki ugyanazt a nyelvet beszélte és ugyanolyan rovásírás rendszert, az úgynevezett Hun / Magyar / Székely rovásírást. Szintén a "Tarihi Üngürüs" megerősíti a nagy affinitását a két népnek és a közös nyelv egy figyelemre méltó tény, tekintve, hogy földrajzilag elkülönültek egymástól legalább három vagy négy évszázada.</span></i></b><br />
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXn_NhbQISTbMChj2zZnn28VCO_mteAbxSqcbGfR9ShN6GAv3R3ca1DgR2AANAUI4QsWrEOBwB3TpaD9UIXeXW4-9wkwUAeK8fpUDku6JcoKpuUpHbEby6GB9fQC-B6FVQLAdet-lHwfa_/s1600/a-szekelyek-feltetelezett-eredete.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXn_NhbQISTbMChj2zZnn28VCO_mteAbxSqcbGfR9ShN6GAv3R3ca1DgR2AANAUI4QsWrEOBwB3TpaD9UIXeXW4-9wkwUAeK8fpUDku6JcoKpuUpHbEby6GB9fQC-B6FVQLAdet-lHwfa_/s400/a-szekelyek-feltetelezett-eredete.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b></div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br />Összegezve mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a Magyarok eredetileg Hunok, és valószínűleg az egyike Hunogur törzseknek, következésképpen nagyon szorosan kapcsolódnak a Bolgárokhoz.</span></i></b><br />
<br />
István Tóth: 03. 05. 2016.<br />
<br />
<b><i><span style="background-color: #cc0000;">Referenciák:</span></i></b> <br />
<br />
<span lang="HU"><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/attila-hunok-kiralya.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/attila-hunok-kiralya.html</a><br />
<span lang="HU"><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/hunor-es-magor.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/hunor-es-magor.html</a> </span></span><span lang="HU"><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/01/a-hun-birodalom.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/01/a-hun-birodalom.html</a><br />
<span lang="HU"><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/01/a-nagy-os-anya-emese-magyarok-os-anyja.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/01/a-nagy-os-anya-emese-magyarok-os-anyja.html</a></span></span><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br />
<a href="http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=988">http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=988</a><br />
<a href="http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=65">http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=65</a><br />
<a href="http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=83">http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=83</a><br />
<a href="http://www.kavkazvideo.com/subartu_0e69125e6.html">http://www.kavkazvideo.com/subartu_0e69125e6.html</a><br />
<span lang="HU"><a href="http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig?limit=1&start=18">http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig?limit=1&start=18</a></span><a href="https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/home/kronikainkba-rejtett-ostoertenetuenk">https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/home/kronikainkba-rejtett-ostoertenetuenk</a><br />
<a href="http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/008.html">http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/008.html</a><br />
<a href="http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/40-a-hunok-tortenete--osszefoglalas.html">http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/40-a-hunok-tortenete--osszefoglalas.html</a><br />
<a href="http://www.kamilla-amanda.eoldal.hu/cikkek/hunok-es-magyarok-eredete---magyarok-tortenelme-1-resz.html">http://www.kamilla-amanda.eoldal.hu/cikkek/hunok-es-magyarok-eredete---magyarok-tortenelme-1-resz.html</a><br />
<a href="https://periklisdeligiannis.wordpress.com/tag/%CF%83%CE%B1%CF%81%CE%BC%CE%AC%CF%84%CE%B5%CF%82/">https://periklisdeligiannis.wordpress.com/tag/%CF%83%CE%B1%CF%81%CE%BC%CE%AC%CF%84%CE%B5%CF%82/</a><br />
<a href="http://www.jobbsajoszentpeter.eoldal.hu/cikkek/atilla-kiraly-nepfoiskola--magyar-tortenelem-/magyarok-es-arpad-1_resz-_2008_10_-ho_.html">http://www.jobbsajoszentpeter.eoldal.hu/cikkek/atilla-kiraly-nepfoiskola--magyar-tortenelem-/magyarok-es-arpad-1_resz-_2008_10_-ho_.html</a><br />
<a href="http://szekelyivadekok.tripod.com/01.html">http://szekelyivadekok.tripod.com/01.html</a><br />
<a href="http://www.magtudin.org/Grandpierre_Atilla_Szkitak_szekely.pdf">http://www.magtudin.org/Grandpierre_Atilla_Szkitak_szekely.pdf</a><br />
<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Csaba_kir%C3%A1lyfi">https://hu.wikipedia.org/wiki/Csaba_kir%C3%A1lyfi</a><br />
<a href="http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.pdf">http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.pdf</a><br />
<a href="http://www.csabakiralyficserkesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=31">http://www.csabakiralyficserkesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=31</a><br />
<a href="http://szibella.blogspot.com.br/2009/11/dr-padanyi-viktor-dentu-magyaria-ii-10.html">http://szibella.blogspot.com.br/2009/11/dr-padanyi-viktor-dentu-magyaria-ii-10.html</a><br />
<a href="http://terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia2.html">http://terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia2.html</a><br />
<a href="http://mult-kor.hu/20131105_europaba_is_eljutott_egy_osi_mezopotamiai_nep">http://mult-kor.hu/20131105_europaba_is_eljutott_egy_osi_mezopotamiai_nep</a><br />
<a href="http://www.ancient.eu/Mitanni/">http://www.ancient.eu/Mitanni/</a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/XBYP6joXLo8/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/XBYP6joXLo8?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/3MgIox7ZDlU/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/3MgIox7ZDlU?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-32694047380235595152016-04-30T18:31:00.001-03:002016-04-30T21:30:57.168-03:00ATTILA A HUNOK KIRÁLYA<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihEP5rV4j_bGLviPgY-HTIWo2yATVdbIlPgIOMEk5lze6vGx7aKdnEmyVFtMsBlMdumlvCgfwVktCLi4dS625kb7UW7SL4HWK8xKn6Iq8B8Du-uiq9NkaPsCWq0H90iNLjp3RD7NtmO9g1/s1600/hunniccharge.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihEP5rV4j_bGLviPgY-HTIWo2yATVdbIlPgIOMEk5lze6vGx7aKdnEmyVFtMsBlMdumlvCgfwVktCLi4dS625kb7UW7SL4HWK8xKn6Iq8B8Du-uiq9NkaPsCWq0H90iNLjp3RD7NtmO9g1/s400/hunniccharge.jpg" width="400" /></a></div>
<b><span style="background-color: red; font-size: large;"><br /></span></b>
<b><span style="background-color: red; font-size: large;"><br /></span></b>
<b><span style="background-color: red; font-size: large;">Attila a Hunok királya</span><span style="font-size: large;"> </span></b><br />
<b><span style="font-size: large;"><br /></span></b>
<b><br /></b>
<strong>(Jordannes és Kézai Simon krónikája nyomán)</strong><br />
<b><br /></b>
<b><br /></b>
<span style="font-size: large;">Történt, hogy a nép igen elszaporodott Szittyaországban, a száznyolc nemzetségből a harcra kész férfiakat kiválogatták, hogy nyugat felé menjenek, és ott földet foglaljanak. Minden nemzetségből tízezer fegyverest szedtek, a többieket Szittyaországban hátrahagyták, hogy hazájukat az ellenségtől megvédjék. Ezután fölemelt zászlókkal elindultak, a besenyők és a fehér kunok földjén átvonultak, végre minden kár nélkül egészen a Tisza folyóig eljutottak. Amikor ezt a tartományt megszemlélték, közös akarattal elhatározták, hogy nem mennek tovább a nyájjal és a családdal. Ugyanis az asszonyokkal együtt, jurtákkal, és szekerekkel szálltak ki földjükről. Ebben az időben azt a földet, ahová megérkeztek, Pannóniának nevezték, és a longobárd nemzetből való Makrin helytartó kormányozta, aki járatos volt a hadviselésben. Amikor Makrin hallá, hogy a hunok a Tisza mellett letelepedtek, és az ő országát napról napra szaggatják, segítséget kért a rómaiaktól, mert saját népével a hunokat megtámadni nem merte. Ekkor a rómaiak a német nemzetből való Veronai Detrét kérték meg, hogy Makrinnak segítséget vigyen. Veronai Detre rögvest útnak indult seregével, nemsokára elérkezett Százhalomba, és innen Potenciána városához vonult. Itt Makrinnal tanácskozni kezdett, vajon átkeljenek-e a Dunán, hogy a hunokat megtámadják, vagy más alkalmas helyet keressenek-e a támadásra. Amíg Detre és Makrin erről tanácskoztak, a hunok az éjszaka csendjében Szikambriánál a Dunán tömlőkön átkeltek, és az ellenséges seregnek azt a részét, amely Potenciána városában helyet nem kapott, és ezért a mezőn táborozott, irgalmatlanul levágták. Detrét annyira megijesztette ez a támadás, hogy seregével elvonult Tárnokvölgy mezejére. Itt újra megütközött a hunokkal. Ebben az</span> <span style="font-size: large;">ütközetben 125 ezer hun vitéz elesett, Keve kapitányt is levágták. A megmaradt hun csapatok visszamenekültek a sátrakhoz. De Makrin és Detre katonái közül is sokan elhullottak, összesen 210 ezren pusztultak el. A következő napon, amikor Detre látta, hogy seregét milyen súlyos veszteség érte, Makrinnal együtt visszavonult Tulna városa felé. Amikor a hunok észrevették, hogy Detre és Makrin elvonult a csatatérről , visszatértek a viadal helyére, és társaik testét meg Keve kapitányt az országút mellett, ahol a kőbálvány áll, szittya szokás szerint ünnepélyesen eltemették. Azt a környéket a kapitány nevéről Keveházának nevezték el. Most már tudták a hunok, hogy a nyugati nemzetek fegyvere és bátorsága mennyit ér, ezért felbátorodtak, seregüket újjászervezték, hogy Detrével és Makrinnal megvívjanak. Amikor Detre értesült arról, hogy a hunok közelednek, Cezumornál szembeszállt velük, és reggeltől délutánig olyan heves és könyörtelen harcot vívtak, hogy Béla, Réva, és Kadocsa, a hunok dicsőséges kapitányai, negyvenezer harcossal együtt abban az egy csatában elestek. Ezeknek holttestét is visszavitték a bálványkőhöz, és társaik mellé eltemették. Ezen a napon sokan elestek a német fejedelmek közül, elesett Makrin is a római seregből. Detrét egy nyílvessző fejen találta, és súlyosan megsebesítette. A cezumori csatában a nyugati hadsereg nagyobb része elpusztult, kisebb része pedig elmenekült a hunok elől. Amikor a hunok látták, hogy az ellenséges sereg elszéledt, római szokás szerint Attilát királlyá választották, ő, pedig testvérét, Budát a Tiszától a Don folyóig terjedő föld népének kormányzójává tette. Ezután pedig elrendelte, hogy alattvalói a hunok királyának, a világ félelmének, Isten ostorának nevezzék. Attila király barna bőrű, fekete és villogó szemű, széles mellű, büszke járású, alacsony termetű volt. Szakállát megeresztve hordta , mint a többi hun. Nem volt vakmerő, a csatákban inkább ravasznak és félelmetesnek mutatkozott. Testi ereje megfelelt testalkatának. Jóindulatú és nagylelkű volt; fényes fegyverzete, tiszta sátra rendszeretetről tanúskodott. Attila nem őrizgetett kincset a ládafiában; amije volt, azt elosztogatta. Nagyon bőkezű és adakozó volt, ezért még az idegen nemzetek fiai is szerették. Keménysége és szigorúsága miatt hun vitézei nagyon féltek tőle. A hun királynak számos igen szép sátra volt, s ezeket különböző országok hagyományai szerint készíttette. Volt egy különösen pompás sátra: ez egymással csodálatosan összekapcsolt aranylemezekből volt összeerősítve. Az egész sátrat tetszés szerint lehetett szétszedni vagy összerakni, a sátor tartóoszlopai vert aranyból készültek, kapcsokra jártak, belül üregesek voltak, és az eresztékeknél az oszlopokat csodálatosan csiszolt drágakövek foglalták egybe. A hadjáratok után Attila istállói tele voltak paripákkal, amelyeket számtalan országokban zsákmányoltak. Ezekben szívesen gyönyörködött, mégis olyan bőkezű volt az ajándékozásban, hogy gyakran alig egy-két paripája maradt, ha ő maga akart nyeregbe szállni. A lovak istállóját bársonnyal és bíborral vonatta be. Királyi székeit aranyból és drágakövekből készíttetette, asztalát és konyhaedényeit, pedig színaranyból készíttette. Színaranyból, csodálatos művészettel készíttették az ágyát is; ezt az aranyágyat Attila minden hadjáratában magával vitette. Attila serege az idegen nemzeteken kívül tízszer százezer katonából állott, olyan módon, hogy ha egy hun meghalt, helyébe rögtön mást szólítottak. A hunok fegyverei bőrből és különböző fémekből készültek. A vitézek íjat és nyilat használtak, emellett kardot és lándzsát viseltek. Attila király címerén, amelyet tulajdon pajzsán hordott, koronás fejű madár volt ábrázolva, ezt a madarat magyarul turulnak hívják. A turulos címert a magyarok egészen Géza fejedelem idejéig, amíg törzsi közösség kormányozta őket, minden hadban magukkal hordozták. Ezekben a pompákban Attila, a hunok királya, minden más királynál dicsőségesebb volt az egész világon. A hun király a váraknak és az erődítményeknek ura akart lenni, és uralkodni akart fölöttük, de a bennük való lakást megvetette. A saját nemzetével, a hunnal élt együtt, sátorban lakott, lóháton járt; a városokban és a falvakban azokat a népeket szállásolta el, amelyek a hunokkal tartottak.</span> <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBsIr53gjZTmcHZ9eD67SMWbAFSHosMlZUj1RR_gb4cX27E-aNHWNLDZu4UvZqsSX6p5B2rUPMJkINv13OegQ8Ni-Ld3ZaBGudCNDtTmWEhdixyuv6komH_VM-6Y43oz_9HP3xoVH1vTmu/s1600/TotalWarAttila-IL5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="166" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBsIr53gjZTmcHZ9eD67SMWbAFSHosMlZUj1RR_gb4cX27E-aNHWNLDZu4UvZqsSX6p5B2rUPMJkINv13OegQ8Ni-Ld3ZaBGudCNDtTmWEhdixyuv6komH_VM-6Y43oz_9HP3xoVH1vTmu/s400/TotalWarAttila-IL5.jpg" width="400" /></a></div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-33178512212396351562016-04-30T17:27:00.001-03:002016-04-30T17:27:46.270-03:00HUNOR ÉS MAGOR<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh61W7qv50NYrBN6JXVdX_aCQnrTiHvAXjOk-CeTKIYxKoHDI9qi6SpqnZE4138xcPnhTf3LOpDkV_O_sf65uj4exABxQY6fQJePLXuNcbRTQg8Ri52X__quAYA2YKdq-wLRDgGJmd9mIG_/s1600/hqdefault.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh61W7qv50NYrBN6JXVdX_aCQnrTiHvAXjOk-CeTKIYxKoHDI9qi6SpqnZE4138xcPnhTf3LOpDkV_O_sf65uj4exABxQY6fQJePLXuNcbRTQg8Ri52X__quAYA2YKdq-wLRDgGJmd9mIG_/s400/hqdefault.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_57251137bec090534334930">
<span style="font-size: large;">Hunor s Magor története</span><br />
<span style="font-size: large;"> A magyar eredetmonda szerint Hunor és Magor az ősei a hunoknak és a magyaroknak. Ők Enéh és Ménrót elsőszülött fiai vagyis ikergyermekei. Ménrót óriás a nyelvek összezavarodásának kezdete után Eviláth földjére ment, amelyet akkor Perzsiának neveztek, és ott két fiút, Hunort és Magort nemzett Enéhtől. Tőlük eredtek a hunok és magyarok. Mivel Hunor és Magor elsőszülöttek voltak, atyjuktól elkülönülten laktak sátraikban. Történt egy nap, hogy vadászatra m</span><span class="text_exposed_show"><span style="font-size: large;">entek Meotisz mocsarai közé, amikor a pusztán szarvasünő bukkant fel előttük; azt követték, s az menekült előlük, míg végre eltűnt a szemük elől. Sokáig keresték, de nem találták. Végtére is a mondott ingoványt bebarangolták, és úgy ítélték, alkalmas marhatartásra. Ezt követően visszatértek apjukhoz, és elnyerték engedélyét, hogy minden vagyonukkal a Meotisz mocsarába költözhessenek. Meotisz pedig Perzsiával határos, amelyet egyetlen kicsiny gázlótól eltekintve tenger vesz körül. Folyóknak teljesen híján van, ám bővelkedik fűben, fában, madarakban, halakban és vadakban. Meotiszba költözésük után öt évig állhatatosan ott tartózkodtak. A hatodik évben kijöttek, egy elhagyott helyen rábukkantak a Belár-fiak feleségeire és gyermekeire, akik férjeik nélkül maradtak sátraikban. Minden vagyonukkal együtt elragadták, s gyors vágtában Meotiszba nyargaltak. Történt pedig, hogy a gyermekek között az alán fejedelemnek, Dulának két lányát is elfogták; az egyiket Hunor, a másikat Magor vette feleségül. Mivel sokáig maradtak a mocsárban, hatalmas nemzetté kezdtek nőni, így a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket. Felderítőket küldtek tehát onnan Szkítiába, és miután Szkítia országát kikémlelték, oda vonultak megtelepedni.</span></span><br />
<span class="text_exposed_show"><span style="font-size: large;"></span></span></div>
<div>
<span class="text_exposed_show"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaKIo2_II-nZWfdyngdmRuAwRPuKVCbeQUReVXgoD_4Bjq_P6GEePBLSMee-1ACpkCiH9uP6TqW7cnPUOXZkLwjcLBDZMu67RSJshmbKWwF9VaIUlDY8NkeVdvYv7IqFCsBn8oGefoE56F/s1600/3.22.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="250" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaKIo2_II-nZWfdyngdmRuAwRPuKVCbeQUReVXgoD_4Bjq_P6GEePBLSMee-1ACpkCiH9uP6TqW7cnPUOXZkLwjcLBDZMu67RSJshmbKWwF9VaIUlDY8NkeVdvYv7IqFCsBn8oGefoE56F/s400/3.22.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span class="text_exposed_show"><span style="font-size: large;"></span></span><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike><br /></strike></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/Fhc4X9Z298M/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/Fhc4X9Z298M?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<div class="text_exposed_root text_exposed">
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-1300831368289737362016-04-29T13:48:00.001-03:002016-04-29T13:48:59.374-03:00ÉSZAKI MIWOK VÍZÖZÖN TÖRTÉNET (KÖZÉP-KALIFORNIA)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<span style="font-size: large;"> </span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw2r0sJc5YjJPD_zN93Mo6XpRYJ8ClsJeBSGWL-Zx-KxhBhINtQ2TRRmaCxvy-bNtqbsaUuvPcqqowOAIUA0P3EDF5mTH8s3E9MJdRgfuoWxn3Sui1q20JcuT5Q6t7Uv_y6pThJFRXCgV_/s1600/1-miwok-mythology.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="135" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw2r0sJc5YjJPD_zN93Mo6XpRYJ8ClsJeBSGWL-Zx-KxhBhINtQ2TRRmaCxvy-bNtqbsaUuvPcqqowOAIUA0P3EDF5mTH8s3E9MJdRgfuoWxn3Sui1q20JcuT5Q6t7Uv_y6pThJFRXCgV_/s400/1-miwok-mythology.jpg" width="400" /></a></span></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">Víz borította a világot, kivéve a legmagasabb hegy tetejét.<br /> Az emberek odamenekültek, de éheztek. A víz leapadt a talajra kilépő puha sár puha volt. Az emberek legurultak a sziklákról azonban a sár nehéz volt ahhoz, hogy megtartsa őket. Amikor a sziklák tetején maradt a sár az emberek lementek, de a sár nem volt elég kemény és az emberek elsüllyedtek szem elől. A holló előjött és megállt a lyukaknál, ahová az emberek lementek, mindegyik lyuknál egy holló volt. Amikor a föld megkeményedett a hollók emberekké váltak. Ezért sötétek a Miwokok.. [Merriam, p. 101]</span> <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj55Frsn_sSbpnCIX7zMcq7BZwOtAqLFwEhHItPZiSqAH7dykre6B7EkA5vNECuUIZfCmOdeqebAdIgLamGDFu6kSB_9aiUFBLAt7muQL56FV5SP3OOMOYZ6P9HCL7K4_G3-FPqQ3d4K2oR/s1600/plains+miwok+village.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj55Frsn_sSbpnCIX7zMcq7BZwOtAqLFwEhHItPZiSqAH7dykre6B7EkA5vNECuUIZfCmOdeqebAdIgLamGDFu6kSB_9aiUFBLAt7muQL56FV5SP3OOMOYZ6P9HCL7K4_G3-FPqQ3d4K2oR/s400/plains+miwok+village.jpg" width="400" /></a></div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-64293430571558261562016-04-29T13:41:00.001-03:002016-05-01T10:49:13.463-03:00ATLANTISZ- A FEKETE TENGERI ÖZÖNVÍZ KATASZTRÓFA <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYNKyYa1EZk7bGsr-mSJMSPozG43mkC2bGNgC6mC2lqg1T84ULzxN6ni3vEk3mUBQFdMs_T1fWuzzmMmJAIC4sp_P7_cJVaIgr0I8L45J0NwZoTv10Ud_zUO-SZ6h4Swg3db9RI8LPMtCc/s1600/01+Atlantis.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="173" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYNKyYa1EZk7bGsr-mSJMSPozG43mkC2bGNgC6mC2lqg1T84ULzxN6ni3vEk3mUBQFdMs_T1fWuzzmMmJAIC4sp_P7_cJVaIgr0I8L45J0NwZoTv10Ud_zUO-SZ6h4Swg3db9RI8LPMtCc/s400/01+Atlantis.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: large;">William Ryan és Walter Pitman 1997-ben szolgáltatott bizonyítékokat arra, hogy hatalmas özönvíz katasztrófa történt i.e. 5500-ban a Fekete-tenger medencéjében. A globális felmelegedés hatására világszerte általánossá vált a tengerszint emelkedése következtében a Földközi tenger végül áttörte a Boszporuszi gátat és elöntötte jelentősen megnövelte a Fekete-tenger vízszintjét. A térség az emberiség első jelentős kulturáinak és egyben egy ősi alap nyelv központi szinhelye volt. A katasztrófa óriási hatással volt az ott élő népekre. Hatalmas soha nem látott népvándorlás indult ki a térségből. A menekülők magukkal vitték ősi nyelvüket, kulturájukat és az özönvíz katasztrófa kollektív emlékét a világ minden részére. </span><br />
(Platon: Atlantisz, Akkád: Gilgames eposz, Biblia: Mózes I. könyve (Genezis)).<br />
<span style="font-size: large;">A katasztrófa után i.e 5500-ben megjelenik a vonaldíszes kultúra (Linear Pottery) Közép- Európában a Duna völgyében. Vele azonos időpontban i.e. 5500-ben a Volga folyó menti Samara kultúra, Mezopotámiában i.e. 5500-ban a Samarra és később az Ubaid kultúra 5300-ban. Néhány nyelvész szerint az alap nyelvek között állt fenn a rokonság. Létezett egy közös ősnyelv a Fekete-tenger régióban, mely őse többek között a Proto- Indo-Európai, az Uráli, a Sumér-Magyar és több ősi nyelvnek.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibwY7qpmDDXXMqJ4VzgT3FWvx8evUwhXrjC2afZ1ykDyf2BPyv3jkFhkeABlO_h_bzYamB8t0lnTJ-oj4ChbmIQsdonXpVZRAtHm62qj0q0_nKERCdN1bXF3p6wU7paRfUks9ciEb-Ro7H/s1600/12718219_1053985291359173_7665793020973793887_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibwY7qpmDDXXMqJ4VzgT3FWvx8evUwhXrjC2afZ1ykDyf2BPyv3jkFhkeABlO_h_bzYamB8t0lnTJ-oj4ChbmIQsdonXpVZRAtHm62qj0q0_nKERCdN1bXF3p6wU7paRfUks9ciEb-Ro7H/s400/12718219_1053985291359173_7665793020973793887_n.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg58Zyionv9uRqYjHqlONs1AzATz3obdNUISPSlmoVu4tFk5gHCA0-tqusNiqiBoLfZibwNzjvKuPlGLcNEpKyS4ICCtnIUYLvyFpW5cOP8_V6B7BDox33ZTFT7HjGDzctTKqm221mFl6pJ/s1600/12938252_1053976348026734_3465336942882357467_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg58Zyionv9uRqYjHqlONs1AzATz3obdNUISPSlmoVu4tFk5gHCA0-tqusNiqiBoLfZibwNzjvKuPlGLcNEpKyS4ICCtnIUYLvyFpW5cOP8_V6B7BDox33ZTFT7HjGDzctTKqm221mFl6pJ/s400/12938252_1053976348026734_3465336942882357467_n.jpg" width="398" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<a href="http://www.historicmysteries.com/great-flood-atlantis/">http://www.historicmysteries.com/great-flood-atlantis/</a><br />
<a href="http://news.softpedia.com/news/Noah-039-s-Ark-Black-Sea-Flooding-and-First-European-Farmers-71449.shtml">http://news.softpedia.com/news/Noah-039-s-Ark-Black-Sea-Flooding-and-First-European-Farmers-71449.shtml</a><br />
<a href="http://atlantipedia.ie/samples/tag/ronnie-gallagher/">http://atlantipedia.ie/samples/tag/ronnie-gallagher/</a></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-49910436447389324172016-04-26T20:29:00.004-03:002016-05-01T10:53:09.320-03:00THE RED-HAIR RACE IN AMERICA<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCJtPgIFVE2fnXKKfl5-MCuIt1d80A0UUGpcAZdxGPwKH2o_ONXbFU8XQmoyHMMr2UlA4R5UR1yFbPg2CXcpOsoU2LOGnLv4AeRV9WFT2KxFExiWdRnsw3otMFu731PcPFR9dpps7FCFrU/s1600/cdaf373cd46017a5221937f4f94e8603.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCJtPgIFVE2fnXKKfl5-MCuIt1d80A0UUGpcAZdxGPwKH2o_ONXbFU8XQmoyHMMr2UlA4R5UR1yFbPg2CXcpOsoU2LOGnLv4AeRV9WFT2KxFExiWdRnsw3otMFu731PcPFR9dpps7FCFrU/s400/cdaf373cd46017a5221937f4f94e8603.jpg" width="383" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;">From the genetic evidence, it appears that trans Atlantic crossings have been going on for a long time - the reddish/brown haired, green eyed Auracanians of coastal Chile and Peru not only have some 4-6,000 year old Indonesian genes in them (James L Guthrie), but they also have 12-18,000 year old Caucasian genes forming the basal layer of their complex genetic history. Aztec history confirms that Native Americans in ancient times were Caucasian. This period in history was called; "The Age of the Blonde Haired Bearded Giants". It was these people who made up the majority of Eurasian and American populations at the time when the kingdom of Atlantis existed - the mother of many European and American cultures. This period of human history ended with a terrible natural catastrophe. Historical records indicate that an earthquake destroyed an island in the Mid Atlantic(Atlantis) and an associated tsunami swept through the Caribbean (Anasazi legend) and down the Mediterranean(destroying the Greek army) 11,500 years ago and ended this "Golden Age".</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">After the Golden Age - according to Aztec/Toltec history, 7,590 BC was the beginning of “Age of the Red Haired People." They enslaved the remnant populations of the blonde haired giants, using them to build their megalithic monuments. Cro Magnon man according to the Mayan 'Popul Voh' was very trusting and gullible. He was not familiar with the lies and trickery of this new breed of humans and was easily manipulated. The Mayan 'Popul Voh' is packed full terrible deeds done to these peacable giants.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />In Europe, the children's story of Jack and the bean stalk quite likely goes back to this time after Atlantis where the surviving giants of the 'Golden Age' possessed the knowledge of gold production, but the new breed of humans (the Red Heads) represented by Jack and his mother did not want giants</span> <span style="font-size: large;">around anymore, nor did they merely just want the giants stash of golden eggs, they wanted the technology of gold production, represented by the goose that laid the golden eggs, Jack succeeded in obtaining the 'technology of Gold production and then killed the giant. It is also interesting to note that giants in many fairy stories are depicted as being naive or easily tricked.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">According to Aztec/Toltec legend, 5,500 years ago, began "The age of the Black Haired People". Geneticists have identified that the East Asian migration into America began ~6,000 years ago. 500 years before American legends say it happened. This is an acceptable time period for the founder populations to gather momentum. It is interesting to note that Sumerian legends also state that the Age of the Black haired people in the Mediterranean began about 5,500 years ago. Obviously there was a catastrophe on a global scale and random chance favoured the Black Haired people. This is most likely the beginning of Austronesians crossing the Pacific via the Kuroshio current.</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKZHqfHiBBG37_KVc3VyHb0IuuhQUYbhQebai-2k84P6wBplGWCTk5VUPEXDEjfZQ9mGv1G1pkFTsj0zAFa4KxB4T-NNFWvGRBwUuLDDO6K7vDyRe0Jw4XzyNMpkDrfwGLo1hl-Ije17Az/s1600/carthage.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKZHqfHiBBG37_KVc3VyHb0IuuhQUYbhQebai-2k84P6wBplGWCTk5VUPEXDEjfZQ9mGv1G1pkFTsj0zAFa4KxB4T-NNFWvGRBwUuLDDO6K7vDyRe0Jw4XzyNMpkDrfwGLo1hl-Ije17Az/s400/carthage.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Carthaginian ships </td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;">Further proof that Native Americans prior to this time were essentially Caucasian is the 7-9000 year old red haired mummies that have been found in Nevada. Kennewick man, a Native American was also Caucasian, but not form Europe.</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">The common origin of both European and American culture from the ancient civilization of Atlantis makes total sense when we start looking at the cultural similarities. Many books have been written about the similarities between Mayan and Egyptian science, especially in the realms of Astronomy, calender and mathematics. Mayans even share the same war god as many European tribes; Votan in Mayan legends and Woden in Viking legends, (Votan and Woden is deemed to be linguistically the same).</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">One may ask; why is there not a greater degree of caucasian racial types evident in America today?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">This can easily be explained through the interaction between dominant and recessive genes.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">Once Asians began interbreeding with the Native Americans, the recessive genes of red hair and blue eyes quickly dissappeared. Despite this, there is still some evidence of this earlier racial type in some Native Americans. The Araucano appear to be one of the most significant remnant populations (300,000 in Chile) of this previous age of Red Heads in America . Elsewhere, native Americans have a lesser degree of this Caucasian heritage, although many Native North Americans are tall with long narrow skulls and wiry features - characteristic features of these early Caucasians. Most native</span> <span style="font-size: large;">Americans are blood group O (European) and not B(Asian). The Araucano are also 20% Rhesus negative, putting them up there with the Irish and the Basques as being the most closely related to the original Europeans. (Cro Magnon man was blood group O- and Rhesus negative). Not only is Rhesus negative a recessive gene, but blonde hair, red hair and blue eyes are all recessive genes and any interbreeding with dominant brown eyed/black haired individuals of blood group B, will lead to the dissappearance of these visual characteristics. Not only this, but due to isolation of these original Caucasians, they became vulnerable to disease brought in from outside America. This process was observed in the Pacific by the early explorers. First accounts of Tahiti indicated that over ten percent of the Population was Caucasian, but when another ship arrived 8 months later, most of these Native Caucasians had already succumbed to disease brought by the earlier European ship. Despite this, Polynesians placed these people in high esteem and they were often found in positions of power within Polynesian society. The practice of the bride withdrawing to a darkened hut or cave for weeks before her wedding day was to show she had some of this ancient royal blood and exemplifies the position these white people held in society. Ancient Caucasian genes have been lost in the Pacific and America, not through war or genocide, but through natural processes where the genetically stronger individuals become the dominant population.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">Thor Heyerdahls research uncovered a burial chamber that contained what is now known as 'The Paracas Mummies'. To his surprise, they had red and blonde wavy hair, with long skulls. These people conducted extensive ocean voyages off South and Central America on Balsa Rafts between 300 BC and 400 AD. Their culture was undoubtedly South American in every way, but they were also a type of Caucasian. The Araucano would have been related to this group.There is also a high probability that the red haired long ears of Easter Island, represented by the Moai statues, are also from a similar gene pool as the Araucanians who according to James L. Guthrie, possess both Caucasian and Indonesian genes. The practice of elongating ears was common practice by mariners in the Maldives and Borneo and could have been a custom brought to America and the Pacific by people sporting Indonesian genes. More research on this early Austronesian long ear phenomenon is sure to uncover some interesting facts.</span><br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisr8mAeoPUFTD50JYD_uSP8vS0HVXFYrMJkUN4_f9Zce_CQhz5LcwdaZnSMgiDMWqnbL9PuaBgk8iXvGexK7M3R0BxwEMmHV3FydKIA_5h993UQsxbEEynfjtxiZGaiR-T-UZZqtedhI7J/s1600/REVASH2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="255" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisr8mAeoPUFTD50JYD_uSP8vS0HVXFYrMJkUN4_f9Zce_CQhz5LcwdaZnSMgiDMWqnbL9PuaBgk8iXvGexK7M3R0BxwEMmHV3FydKIA_5h993UQsxbEEynfjtxiZGaiR-T-UZZqtedhI7J/s400/REVASH2.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
Cultura Chachapoya</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguB33RxdjXiv5V4V-M1Xs-H6b4zglnkmR-nylDxfOK7kNeweFVZL47WLoZdbQ8agJeXuFCLECjaALmaGXeEbNBhbfLj3nc4ctuwO0dLgFHzta_z32BUq4KgHzXVK2BwBNykBOmQH04vtX_/s1600/2203151364_1102650642.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="269" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguB33RxdjXiv5V4V-M1Xs-H6b4zglnkmR-nylDxfOK7kNeweFVZL47WLoZdbQ8agJeXuFCLECjaALmaGXeEbNBhbfLj3nc4ctuwO0dLgFHzta_z32BUq4KgHzXVK2BwBNykBOmQH04vtX_/s400/2203151364_1102650642.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Paracas mummy</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6HTNgWpfJn2HIqzBHRHWLqI7vGkAOZ-yM8-FCGYZm3MFDze0cICueigIqDIpTIkEP_pXKQadUvnxqz5JgibRmS3yGCX1CMI_Dn0eXtHDk_7OErV2e1tdgh4f-BGLVlTSIkxQZFDkhodY-/s1600/otuzcofi+kuelap+chachapoya.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6HTNgWpfJn2HIqzBHRHWLqI7vGkAOZ-yM8-FCGYZm3MFDze0cICueigIqDIpTIkEP_pXKQadUvnxqz5JgibRmS3yGCX1CMI_Dn0eXtHDk_7OErV2e1tdgh4f-BGLVlTSIkxQZFDkhodY-/s400/otuzcofi+kuelap+chachapoya.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div>
Cultura Chachapoya</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNCZEeVcaoVUujnv5jJ1wyB04FEOPth27oDZIWyjo7KTXn9jJLoGAvv725-bsgoSsSC7C-bb0oMz9XV5ntuTt5LdXZl2a4I854vOYnEU26uG1JjmheKR5HJrv_lzaJFyKibhvz96fjEk5h/s1600/cro-magnon.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="352" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNCZEeVcaoVUujnv5jJ1wyB04FEOPth27oDZIWyjo7KTXn9jJLoGAvv725-bsgoSsSC7C-bb0oMz9XV5ntuTt5LdXZl2a4I854vOYnEU26uG1JjmheKR5HJrv_lzaJFyKibhvz96fjEk5h/s400/cro-magnon.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"> Cro-Magnon people's</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
References:<br />
<br />
<a href="https://www.blogger.com/goog_1228037207"><br /></a>
<a href="http://www.burlingtonnews.net/redhairedmummiescanaryislands.html">http://www.burlingtonnews.net/redhairedmummiescanaryislands.html</a><br />
<a href="http://despiertaalfuturo.blogspot.com.br/2013/11/el-reino-perdido-de-los-chachapoyas-en.html">http://despiertaalfuturo.blogspot.com.br/2013/11/el-reino-perdido-de-los-chachapoyas-en.html</a><br />
<a href="https://www.blogdeviajes.com.ar/2007/03/26/cronicas-de-chachapoyas-6-aya-chaqui/">https://www.blogdeviajes.com.ar/2007/03/26/cronicas-de-chachapoyas-6-aya-chaqui/</a><br />
<a href="http://atlantisforschung.de/index.php?title=Die_Chachapoya_und_die_Kelten">http://atlantisforschung.de/index.php?title=Die_Chachapoya_und_die_Kelten</a><br />
<a href="http://survive2012.com/american-pyramids/">http://survive2012.com/american-pyramids/</a><br />
<a href="http://www.amren.com/news/2013/09/how-did-blonde-whites-arrive-in-peru-before-columbus/">http://www.amren.com/news/2013/09/how-did-blonde-whites-arrive-in-peru-before-columbus/</a><br />
<a href="https://hu.pinterest.com/pin/481040803929346874/">https://hu.pinterest.com/pin/481040803929346874/</a></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-9792842977620831482016-04-17T19:32:00.000-03:002016-05-01T10:59:05.327-03:00BEMUTATÓ: “ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW5cGn8DuU_hJ8MWD32jGD-vr4zKL0zkBCQCE0JNqBNb7IMkS2qgNztCCEk5dXJuts7gCF9Puhi5fUlesSk_TgAo0yzOBBtxJYMIGMc4c9X-wckjD6ee1uBB6F8ZzUXF5i2e6kP-ImTl4f/s1600/2b96352dfe15152b91e6932d772fcf07+miwk.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW5cGn8DuU_hJ8MWD32jGD-vr4zKL0zkBCQCE0JNqBNb7IMkS2qgNztCCEk5dXJuts7gCF9Puhi5fUlesSk_TgAo0yzOBBtxJYMIGMc4c9X-wckjD6ee1uBB6F8ZzUXF5i2e6kP-ImTl4f/s400/2b96352dfe15152b91e6932d772fcf07+miwk.jpg" width="266" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="background-color: red; font-size: large;"><b><i>“ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI<br /> KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG</i></b></span><span class="text_exposed_hide"><span style="background-color: red; font-size: large;"><b><i>...</i></b></span></span><br />
<span class="text_exposed_hide"><br /></span>
<span class="text_exposed_hide"><br /></span>
<br />
<div class="text_exposed_show">
<b><i><span style="font-size: large;">“A Magyar nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében”.<br /> Egy kicsiny csoport, melyet az Amerikai szakirodalom Kalifornai Penutian (Peneut) összefoglaló néven jegyez egy a Közép- Európai és Fekete- Tengeri térségből kiinduló népvándorlás következtében a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve elérte és belépett a Kaliforniai San Francisco folyó Delta térségébe. A könyvemben az saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi Magyar nyelv és a Kalifornia Penutian nyelvek közötti kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság ténye az eltelt több ezer év kiszakadása a közös ős nyelvből és az óriási távolság ellenére is fennáll. <br /> Ma a Kaliforniai Penutian őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának a középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Penutian nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani alapelemek, melyek elsősorban a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak"......</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;"></span></i></b></div>
<div class="text_exposed_show">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN143mi27T8M5LfLaig7Wh1aKdhkT704Z147wN3euzMJP2qD4K3hcOWdOc2fJKCoUYzjTybjFLz93LvhFuD1zw3ycbRciOLvjvTtBINEBLPTmSgNLlNo7LAqtNEum85BcsT6fD_3Pt6QVH/s1600/fig01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="361" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhN143mi27T8M5LfLaig7Wh1aKdhkT704Z147wN3euzMJP2qD4K3hcOWdOc2fJKCoUYzjTybjFLz93LvhFuD1zw3ycbRciOLvjvTtBINEBLPTmSgNLlNo7LAqtNEum85BcsT6fD_3Pt6QVH/s400/fig01.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEBAZc9z7W__BwdLauTsU3OcHiyEXY2rOXN5A1osu_jNbTZsW4BJZaFCOyvW-z9AtqMCKPnMlUxM_8iUf8HznDu64WfK4ty8LncfP4-U-QRqEYRHJD__5OjnFaAGyXvsJQW-mPMH4KlEzw/s1600/12987228_728838230589587_2566939149268884406_n+maidu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEBAZc9z7W__BwdLauTsU3OcHiyEXY2rOXN5A1osu_jNbTZsW4BJZaFCOyvW-z9AtqMCKPnMlUxM_8iUf8HznDu64WfK4ty8LncfP4-U-QRqEYRHJD__5OjnFaAGyXvsJQW-mPMH4KlEzw/s400/12987228_728838230589587_2566939149268884406_n+maidu.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: x-small;"></span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<span style="font-size: x-small;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br /></div>
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/hFDADorL1dM/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/hFDADorL1dM?feature=player_embedded" width="320"></iframe><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="text_exposed_show">
<u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-80905138989989396942016-04-17T13:58:00.001-03:002016-05-01T11:01:14.996-03:00A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR NYELV<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="_6a">
<div class="_6a _6b" style="height: 40px;">
</div>
<div class="_6a _6b">
<div class="fbPhotoContributorName" id="fbPhotoSnowliftAuthorName">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPRotOOLTJfp8xI5kjDy2tOkbLPHiGTxkShLzGQIxxXZsMQYw18uNo_k3b7hWUzyL5ZQcJfpCK9EPH7prpVuwQJx-s2P8waww_P_j54hcIIYU9BOhO48SEQaAbNnZj9NxLM-zF0RIPee20/s1600/1374324_534005660023808_1449829724_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="316" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhPRotOOLTJfp8xI5kjDy2tOkbLPHiGTxkShLzGQIxxXZsMQYw18uNo_k3b7hWUzyL5ZQcJfpCK9EPH7prpVuwQJx-s2P8waww_P_j54hcIIYU9BOhO48SEQaAbNnZj9NxLM-zF0RIPee20/s400/1374324_534005660023808_1449829724_n.jpg" width="400" /></a></div>
</div>
<span class="mrs fsm fwn fcg"></span><br />
<h3 class="fbPhotoContributorName" style="text-align: left;">
A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR MÚLT</h3>
<span class="mrs fsm fwn fcg">
<span class="fsm fwn fcg"></span></span>
<br />
<div class="fbPhotoContributorName" id="fbPhotoSnowliftAuthorName">
<span class="mrs fsm fwn fcg"><span class="fsm fwn fcg"><br /></span></span></div>
<span class="mrs fsm fwn fcg"><span class="fsm fwn fcg">
</span></span>
<div class="mls" id="fbPhotoSnowliftAudienceSelector">
<div class="mbs fbPhotosAudienceContainerEditable _1jam">
<div class="_6a uiPopover _3iio _20np" id="u_jsonp_6_v">
<span class="mrs fsm fwn fcg"><span class="fsm fwn fcg"><a aria-expanded="false" aria-haspopup="true" class="_42ft _4jy0 _55pi _5vto _55_p _2agf _p _1zg8 _4jy3 _517h _51sy _59pe" data-hover="tooltip" data-tooltip-content="Nyilvános" href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=534005660023808&set=a.426796474078061.97458.100002431350324&type=3&theater#" id="u_jsonp_6_w" rel="toggle" role="button" style="max-width: 26px;"><span class="_55pe" style="max-width: 12px;"><i class="mrs img sp_J1uXPgB5VTW sx_6b3730"></i></span><i class="_3-99 img sp_Eb6cAMQrGHC sx_a3bfec"></i></a></span></span></div>
</div>
</div>
<span class="mrs fsm fwn fcg"><span class="fsm fwn fcg">
</span><span class="fcg" id="fbPhotoSnowliftProfileOnlyAttribution"></span><span id="fbPhotoSnowliftExpiration"></span></span>
<div class="fsm fwn fcg">
<div class="fbPhotosOnProfile" id="fbPhotoSnowliftOnProfile">
</div>
</div>
<span id="fbPhotoSnowliftViewOnApp"></span><span id="fbPhotoSnowliftUseApp"></span></div>
</div>
<div class="_xlr">
<span class="fbPhotosPhotoContext" id="fbPhotoSnowliftContext"></span><span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"></span></span><br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_5713bc5b11fa69c95533413">
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"><span style="font-size: large;">A szavak visszavezetnek minket a távoli rejtélyes múltba amikor még az emberiség egy, vagy több alapnyelvet beszélt. A nyelvek, népek eredetének, rokonságának kutatása még nem fejeződött be. Azonban az eltitkolás és ragaszkodás a régi rosszul felállított nyelvtudományi sablonok ellenére mára a társtudományok segítségével (DNA, Archeológia ... ) oly sok bizonyíték összegyűlt, hogy a valótlan Finnugor </span><span class="text_exposed_hide"><span style="font-size: large;">...</span></span><span class="text_exposed_show"><span style="font-size: large;">eredet rokonság tanítást ma már bátran száműzhetjük az iskolákból. A PIE alapnyelv kialakulásában jelentős szerepet vállalt ősi Magyar nép szavai ma is jelentős mértékben megtalálhatók a mai Indo-Európai nyelvek szavaiban és az Etruszk, Pelaszg, Sumer, Ó- Görög, valamint az Amerikai Kaliforniai Penutian nyelvekben.<br /><br /> AD / ADNI „ Give / To give „<br /> Hungarian : ad , adni , Sumer : nadanu<br /> PIE : do<br /> Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i , Patwin : doyu , Plains Miwok : ’am.y , C.S.M. : ’am.y , N.S.M. : ’am.y , Mutsun C. : ami , Maidu : dam<br /><br /> ÁG „ Branch „<br /> Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „ / da „ arm „<br /> PIE : gebh / gegh<br /> Lake Miwok : Tawlik „ arm , wing „ , Plains Miwok : eku „ hand „ , Coast Miwok : uku „ hand „ , Lake Miwok : uku „ hand „ , Wintu : leweq „ arm „<br /><br /> ANYA „ Mother „<br /> Hungarian : anya , Sumer : ama / am<br /> PIE : meu / mater<br /> Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „ S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „ <br /> N.S.M. : ’amati „ grand mother „ , N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,<br /> N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,<br /> Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,<br /> Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,<br /> Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,<br /> Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „<br /><br /> APA „ Father „<br /> Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4<br /> PIE : pei(g)<br /> Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py ,<br /> S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa , Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,<br /> Coast / Lake Miwok : api , Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo ,<br /> Yokut : no-pop <br /><br /> ASSZONY „ Woman , Wife „<br /> Hungarian : asszony ? Sumer : gasan , assatum<br /> PIE : manu-s<br /> C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,<br /> S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,<br /> Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,<br /> C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „<br /><br /> CSILLOG : „ shine „<br /> Hungarian : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „<br /> PIE : skai<br /> Wintu : silo-qa<br /><br /> ÉN „ I „<br /> Hungarian : én , Sumer : ni / me<br /> PIE : me<br /> Plains M. : kan.i / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , Wintu : ni , Nisenam : ni , <br /> Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni<br /><br /> ENNI / EV „ To ,Eat „<br /> Hungarian : enni / ev<br /> PIE : pa " food " , bu " lip "<br /> Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C. / Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman , Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ , S.S.M. : ’uni „ eat „ ,<br /> N.S.M. : ’ywy „ eat „ , C.S.M. : uw-u „ food „ , S.S.M. : uw-u „ food „ ,<br /> Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ , Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin : ba / bas „ eat „ <br /><br /> KARMOL / KARCOL / KAR „ Scratch „<br /> Hungarian : karmol / karcol , kar<br /> PIE : (s)ker " scrub " , gred " scratch "<br /> Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,<br /> Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,<br /> Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „<br /><br /> VILÁG „ World „<br /> Hungarian : világ , Sumer : bar / par „ world / country „<br /> Proto-Indo-European : uiro-s<br /> Plains M. : wa.li „ World „ , C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,<br /> N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. : <br /> hale.’aH-nt „ world „ ,<br /> Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun : <br /> pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „<br /><br /> VILÁGOS „ Light / Bright „<br /> Hungarian : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „<br /> Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "<br /> Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „ <br /> light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya<br /><br /> VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „<br /> Hungarian : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „ <br /> blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „<br /> Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "<br /> Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , N.S.M. : <br /> wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ / S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,<br /> Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „ <br /> lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil / <br /> wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. : <br /> witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „<br /><br /> VIRÁG „ Flower „<br /> Hungarian : virág , Sumer : girim<br /> Proto-Indo-European : bhrug " fruit "<br /> Plains M. : wile</span></span></span></span></div>
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">
</span></span>
<br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_5713bc5b11fa69c95533413">
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0">
</span>
<br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_5713bc5b11fa69c95533413">
<br /></div>
</div>
<div class="fbPhotosSnowboxFeedbackInput" id="fbPhotoSnowliftFeedbackInput">
<ul class="UFIList" id="u_jsonp_6_1b"><div class="UFIRow _4oep UFIAddComment UFIAddCommentWithPhotoAttacher" data-ft="{"tn":"["}" data-reactroot="" id="addComment_534005660023808">
<div class="UFIMentionsInputWrap UFIStickersEnabledInput clearfix" direction="left">
<div>
<div class="UFIImageBlockContent _42ef _8u">
<div class="UFICommentContainer">
<div class="UFIInputContainer">
<div>
<div class="UFIAddCommentInput _1osb _5yk1">
<div class="_5yk2" tabindex="-2">
<div class="_5rp7">
<div class="_1p1t">
<div class="_1p1v">
<br /></div>
</div>
<div class="_5rpb">
<div aria-autocomplete="list" aria-expanded="false" aria-haspopup="false" aria-owns="js_26" class="_5rpu" contenteditable="true" data-testid="ufi_comment_composer" role="combobox" spellcheck="true" style="outline: invert; white-space: pre-wrap; word-wrap: break-word;" title="Szólj hozzá...">
<div data-contents="true">
<div data-block="true" data-editor="dni58" data-offset-key="81fhn-0-0">
<div class="_1mf _1mj" data-offset-key="81fhn-0-0">
<span data-offset-key="81fhn-0-0"><br data-text="true" /></span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</ul>
</div>
<b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike></strike><br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-12954111037821447982016-04-17T13:35:00.003-03:002016-05-01T11:02:37.258-03:00MERT VALA SUMER ÉS MAGYAR EGY ÉS AZONOS<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"></span></span><br />
<div class="text_exposed_root text_exposed">
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">Idézet Csőke Sándor a Sumer ősnyelvtől a Magyar előnyelvig című könyvéből</span></span><br />
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption"> <a href="http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/CsokeSandor_A_Sumer_Osnyelvtol.pdf">http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/CsokeSandor_A_Sumer_Osnyelvtol.pdf</a></span></span><br />
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">Rokona e a Sumer nyelv a magyarnak?</span></span><br />
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">" A válasz erre: NEM ! A Magyar nyelv a Sumer modern változata, logikus folytatása és egyenes ági örököse! A Sumer nyelv nem halt ki, nem tűnt el és nem olvadt be más nyelvekbe, hanem átesve az év<span class="text_exposed_show">ezredek viszontagságain, hangtani változásokon, megmaradt élő nyelvként Európa közepén a szent, az egyetlen és örök magyar nyelvben! "<br /><br /> A kiváló nyelvész szerző másik könyve :</span><span class="text_exposed_show"><br /><a href="http://www.magtudin.org/Csoke_Sandor_Szumir_magyar_egyezteto_szotar.pdf" rel="nofollow nofollow" target=""> </a><u><span style="color: #0066cc;">http://www.magtudin.org/Csoke_Sandor_Szumir_magyar_egyezteto_szotar.pdf</span></u></span></span></span></div>
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><span class="hasCaption">
</span><br />
</span><div>
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0"><br /></span></div>
<span aria-live="polite" class="fbPhotosPhotoCaption" data-ft="{"tn":"K"}" id="fbPhotoSnowliftCaption" tabindex="0">
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaFLii7byrV82lLLyrMmP-d7A9fcLrLTRfCM6AwX3LDn-LKz5A3s9yK218oxakt_yGlQO5p6Znl9gpEJ1A51mwN-1UqYn5iP73wgmF_HexMbUj2ZACtySixbyMx2Qzw-S4znW3Zoq-wuvU/s1600/10599624_706925456065160_1903441048169900977_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaFLii7byrV82lLLyrMmP-d7A9fcLrLTRfCM6AwX3LDn-LKz5A3s9yK218oxakt_yGlQO5p6Znl9gpEJ1A51mwN-1UqYn5iP73wgmF_HexMbUj2ZACtySixbyMx2Qzw-S4znW3Zoq-wuvU/s400/10599624_706925456065160_1903441048169900977_n.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</span><br />
<div>
<span class="fbPhotoTagList hidden_elem" id="fbPhotoSnowliftTagList"></span><b></b><i></i><u></u><sub></sub><sup></sup><strike><br /></strike></div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-33794442059646745232016-02-11T12:12:00.002-02:002016-05-01T23:24:11.412-03:00A MAYA ÉS A MAYAIMI NÉPEK AZONOSSÁGA - MAJÁK FLORIDÁBAN <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6ZeE59wHnq265QGAW8_I8JDeYCzPysD-MQlK312dUhjNpX6MaBimtoaIn8qYZAil1arZPDatYWZjCShhMYPaV2wRzlpkewsLookaSbkuWqs05_7mWhWRVjcu-MKUTxKLneJLHZONm-Fj0/s1600/Yucatan-seacraft1-small+Chontal+Maya+ships.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6ZeE59wHnq265QGAW8_I8JDeYCzPysD-MQlK312dUhjNpX6MaBimtoaIn8qYZAil1arZPDatYWZjCShhMYPaV2wRzlpkewsLookaSbkuWqs05_7mWhWRVjcu-MKUTxKLneJLHZONm-Fj0/s400/Yucatan-seacraft1-small+Chontal+Maya+ships.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;"><i><b><br /> A Közép-amerikai Maja civilizáció i.sz. 800-ban hirtelen gyorsan összeomlott.<br />Egy sor katasztrofális vulkánkitörést két hosszú ideig tartó szélsőséges szárazság követte és véget nem érő város államok közötti háborúk.<br />Néhány évtizeden belül a térség lakosságának lecsökkent mintegy 15 millióra.<br />A Maya felföld volt az első, amit elhagytak.<br /> Itt a 16 évszázadban az Itza Maja gazdák termeltek növényeket a hegyoldali teraszokon.<br />A mezőgazdasági többlet termelés lehetővé tette, hogy nagy városok nőjenek a Maya alföldön és Yucatan-félszigeten.<br />Amikor a vulkánkitörések, a háborúk és a szárazság törölték a rengeteg élelmiszert, éhínségek sújtották a sűrűn lakott Maya alföldet. Egy évszázadon belül, a legtöbb város elnéptelenedett.<br />A katasztrófa után az éhező túlélők egy része északon keresett új hazát.<br />Ennek egyik bizonyítéka a Yucatán félszigeti Mayam tartomány és a Floridai Mayaimi nép nevének azonossága.<br /><br />Maja migráció<br />A Maják nem nevezik magukat Majának. Ők beszéltek és még ma is több nyelvet, nyelvjárást beszélnek. Minden nyelvnek külön neve van. <br />A Mayam eredetileg egy tartomány volt a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében. A Maya nevet a Spanyol hódítóktól kapták.<br /><br /><br />Az első Spanyolok, akik kapcsolatba kerültek a 16. században a Floridai Okeechobee tó körüli indiánokkal három különböző őshonos nép nevét írtak le Mayaimi, Mayaka vagy Maya-koa ( kevert Arawak nyelven Maya embert jelentett) és Mayayuaca. <br /><br />A Mayaimi ( Miami ) név összefügg a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében levő Mayam tartomány eredeti nevével.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><br />Abban az időszakban, mikor a Mayaimik találkoztak a Spanyolokkal egyszerű életet éltek, ami a halászat, vadászat és az erdei gyümölcsök és diófélék összegyűjtése körül forgott. Azonban i.sz. 300 és 1150 közötti időszakban , ők az egyik legfejlettebb társadalomban éltek több nagyobb mound városban az Okeechobee tó körül..<br /> A Mayaimik a szertartásos moundjaikat és városaikat összekapcsolták a csatornákkal. <br />A Mayaimik is használták a művészi szimbólumokat, ezek a motívumok társultak a"Mississippi mound építők szimbólumaival". <br /><br />I.sz. 1000 körül egy hatalmas szökőár a mound építészeti kultúra általános összeomlását okozta a Mississippi-medencében.</b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><i><b>Egy következő katasztrófa I.sz. 1150 körül talán egy hurrikán vagy az annak következtében fellépett járvány, kiirtotta nagy részét a Mayaimi lakosságnak.<br />A 1763-ban a Mayaimi törzsi név véglegesen eltűnt a térképekről miután Nagy-Britannia átvette az irányítást a Florida államban.</b></i></span><br />
<br />
<br />
<br />
Hívatkozások:<br />
<br />
<a href="http://www.archeolog-home.com/pages/content/was-there-an-ancient-lost-civilization-in-cuba-part-2.html">http://www.archeolog-home.com/pages/content/was-there-an-ancient-lost-civilization-in-cuba-part-2.html</a><br />
<br />
<br />
<a href="http://www.accessgenealogy.com/florida/mayaimi-people.htm">http://www.accessgenealogy.com/florida/mayaimi-people.htm</a><br />
<br />
<br />
<a href="https://www.blogger.com/globalwarming-arclein.blogspot.hu/2014/11/the-surprising-origin-of-words-maya-and.htmlhttp://">globalwarming-arclein.blogspot.hu/2014/11/the-surprising-origin-of-words-maya-and.htmlhttp://</a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbEIr18y2oM5VIRN4ylIk010BflJj_n_2YpdtJH_AOjF6h6TrvflOyzxsYjozNqKfjmf1-YtSRDgUDZCOixZ31PTbuuyoXjRbAKjiVQ8txHpZi7dTYisGdfaBc83B6kvhO-aGM1pG0pANA/s1600/43-ChontalMaya-warboat.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="190" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbEIr18y2oM5VIRN4ylIk010BflJj_n_2YpdtJH_AOjF6h6TrvflOyzxsYjozNqKfjmf1-YtSRDgUDZCOixZ31PTbuuyoXjRbAKjiVQ8txHpZi7dTYisGdfaBc83B6kvhO-aGM1pG0pANA/s400/43-ChontalMaya-warboat.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
Chontal Maya hajó<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqKgWrYsUav0sCYqGCs_x-ynLGDpgfV9jFEBwe9d2HpwXlVqo3gnoZF_aWJ8IEfPFPTi0JSwgv7QEtR7jT2qdXhYky89HAitJn8RkEGbNp9N7QzFqH24Ar3oeeLoOUjBaRRkyU1pf3T9ps/s1600/5-Mayami-canoe.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqKgWrYsUav0sCYqGCs_x-ynLGDpgfV9jFEBwe9d2HpwXlVqo3gnoZF_aWJ8IEfPFPTi0JSwgv7QEtR7jT2qdXhYky89HAitJn8RkEGbNp9N7QzFqH24Ar3oeeLoOUjBaRRkyU1pf3T9ps/s400/5-Mayami-canoe.jpg" width="400" /></a></div>
Mayaimi csónak</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-84285468131625185362016-02-10T19:19:00.000-02:002016-05-01T23:25:37.122-03:00AZ ŐSÖK NYELVE KALIFORNIÁBAN; A MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK-UTIAN NYELV KAPCSOLATA <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzBup_5drIzOs-PinCVWAwEDrnURfVkFKfst2lYJTYciPIWfqwfVOfcljqhyphenhyphenGtPzrfNirVkatGXihb-0uaammY58NWD18VEtTWJBgGDSnnEgVbxsJ7COyc_qkK4bnGhcIDxWfVaUkbnpEp/s1600/Yokuts-weaver-Wahnomkot-showing-how-a-burden-basket-was-carried-in-1923-the-same-basket-in-the-Haggin-Museum-lp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="290" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzBup_5drIzOs-PinCVWAwEDrnURfVkFKfst2lYJTYciPIWfqwfVOfcljqhyphenhyphenGtPzrfNirVkatGXihb-0uaammY58NWD18VEtTWJBgGDSnnEgVbxsJ7COyc_qkK4bnGhcIDxWfVaUkbnpEp/s400/Yokuts-weaver-Wahnomkot-showing-how-a-burden-basket-was-carried-in-1923-the-same-basket-in-the-Haggin-Museum-lp.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><i><b>AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA</b></i></span></span><br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT0qr7qukuvcp43khd5YFw0wCtj_n_xIhC_xdR7CHKG8mzFxeYTsZz8daurwrpHTGvncqeaNRrO8_JzXp_uTVdveQBWe4VI2txbsnQVrovewkc3MEgf4ouRUYQ-2mu-qzm9dVBptkELWwB/s1600/excellent-flight-id-image_1.condor.nps_.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT0qr7qukuvcp43khd5YFw0wCtj_n_xIhC_xdR7CHKG8mzFxeYTsZz8daurwrpHTGvncqeaNRrO8_JzXp_uTVdveQBWe4VI2txbsnQVrovewkc3MEgf4ouRUYQ-2mu-qzm9dVBptkELWwB/s400/excellent-flight-id-image_1.condor.nps_.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....<br /><br />Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...<br />A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.<br /><br /><br />A Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,<br />Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.<br />Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket 1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta. <br /><br />Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent könyvében „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben 4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:<br /><br />Rövidítések: Proto-Yokuts = PY , Proto-Utian = PU<br /><br />Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből: <br /><br />PY. : * ? ath „ share / break „ PU. : *? at „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,<br /><br />PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.: na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „<br /><br />c = ʃ<br /><br /> A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát beszélő csoport a Közép és Kelet - Európai térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.<br /><br /><br />ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:<br /><br /><br /> - ÁG „ Branch „<br /><br />Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,<br /><br />*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand<br /><br />g = k<br /><br />- ANYA „ Mother „<br /><br />Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema<br /><br />*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „<br /><br />ny = m>n<br /><br />- ANYÓS „ Mother in law „<br /><br />Hungarian : anyós , anyó , Sumer : munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „<br /><br />Miwok : anis „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si<br /><br />n = ny , sz = s<br /><br /> - APA „ Father „<br /><br />ny=m>n<br /><br />Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe<br /><br />*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa<br /><br />„ father „<br /><br />- AZ / AZT „ That „<br /><br />Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she „ , *Akkád : s̆u „ he „ , s̆i „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,<br /><br />Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „<br /><br />Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak „ she , he „ ,<br /><br />z=s̆>s>c<br /><br />-ÉN „ I „<br /><br />Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer : ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,<br /><br />PU : me „ I „<br /><br />*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun<br /><br />g = k , ny = n<br /><br />- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ , IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,<br /><br />ÍZZAD „ Perspire „<br /><br />Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,<br /><br />*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ , <br /><br />*Proto-Costano : ʂukmu " smoke " , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,<br /><br />*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,<br /><br />z = s>ʂ , tʰ = d<br /><br />- JÖN / JŐ „ Come „<br /><br />Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,<br /><br />Manysi : ji / joχt „ to come”<br /><br />*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „, *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „<br /><br />j = g<br /><br />- KÉZ „ Hand „<br /><br />Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU : kati , Finn / Észt : kasi / kat<br /><br />*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „<br /><br />z = s , k = gʰ<br /><br />- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „<br /><br />Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,<br /><br />Mutsun : ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „<br /><br />Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „<br /><br />k = g>c , cs = c> tʃi><br /><br />- NAGY „ Big „<br /><br />Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /<br /><br />na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,<br /><br />Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „<br /><br /> gy = g>y>d> kʷ<br /><br />- NE / NEM „ No / Not „<br /><br />Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte<br /><br />Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,<br /><br />Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",<br /><br />Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „ <br /><br />n = m<br /><br />- SÓ „ Salt „ , SAV ’ Acid „ SAVANYÚ „ Sour „<br /><br />Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola<br /><br />*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,<br /><br />Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,<br /><br />Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „<br /><br />v = w<br /><br />- SZEM „ Eye „<br /><br />Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme<br /><br />*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ , *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „<br /><br />sz = s>c = sz , m = n ,<br /><br />- ÜT „ Beat „<br /><br />Hungarian : üt<br /><br />Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „ Proto-Utian. : *? at „ share /break „,<br /><br />- VILÁG „ World „<br /><br />Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val<br /><br />Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,<br /><br />Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,<br /><br />Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „<br /><br />v = w>p , l = r<br /><br />- VILÁGOS „ Light / Bright „<br /><br />Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,<br /><br />*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „<br /><br />*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,<br /><br />*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,<br /><br /> *Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „<br /><br /> v = w>b , l = r<br /><br /><br /> </b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWWlOd6yTxo131ekjY2VSBeLZ_LGZKoad1h6gE-wGb0pO3hwRfIg7gNKT7vlVjWhIMMZoL2u0-VXcaoibx5I5wSMrg1fRF6Wzx3zGqSZxvLx5ai1gZ0w27sBO3K7zun_Xa7uxLTBiRyiad/s1600/unearthingcalifornia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWWlOd6yTxo131ekjY2VSBeLZ_LGZKoad1h6gE-wGb0pO3hwRfIg7gNKT7vlVjWhIMMZoL2u0-VXcaoibx5I5wSMrg1fRF6Wzx3zGqSZxvLx5ai1gZ0w27sBO3K7zun_Xa7uxLTBiRyiad/s400/unearthingcalifornia.jpg" width="400" /></a></b></i></span></div>
<span style="font-size: large;"><i><b><br />Kaliforniai Miwok település<br /><br /> </b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq6COVtDiPJNo1slU9nLAae9QVZcB_uC9lAteKevStW6DK0eIzQsyl0Txu39Txf3Bs34ktHfpmxxkQD81b5FfZ2BfAPeMLaIXXiObV_Y8vAroNTqP0qOMaDE37MqZX6JfF9jOq4uqZNqvA/s1600/Yokut_Indian_woman_basket_maker%252C_Tule_River_Reservation_near_Porterville%252C_California%252C_ca.1900_%2528CHS-3803%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq6COVtDiPJNo1slU9nLAae9QVZcB_uC9lAteKevStW6DK0eIzQsyl0Txu39Txf3Bs34ktHfpmxxkQD81b5FfZ2BfAPeMLaIXXiObV_Y8vAroNTqP0qOMaDE37MqZX6JfF9jOq4uqZNqvA/s400/Yokut_Indian_woman_basket_maker%252C_Tule_River_Reservation_near_Porterville%252C_California%252C_ca.1900_%2528CHS-3803%2529.jpg" width="302" /></a></b></i></span></div>
<span style="font-size: large;"><i><b>
<br />Kalifornia, Yokuts gyerekek <br /><br /><span style="color: red;">Irodalom :</span><br /><br />- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun<br /><br />with notes on Rumsen<br /><br />- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian<br /><br /><a href="http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets">http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets</a><br /><br />- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )<br /><br />- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?<br /><br />- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „<br /><br />http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf<br /><br />- Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian<br /><br />- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study<br /><br />- Dr. Otto Szadovszky : Californian Penutian and Ugrian links<br /><a href="http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm">http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm</a><br /><br />- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek<br />Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu<br />Sy Ama Sali "<br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html</a><br /><br /><a href="http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html">http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html</a><br /><br /><a href="http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html">http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html</a><br /><br />- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages<br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html</a><br /><br />- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme<br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html</a><br /> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>- 2014. A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme<br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html</a><br /><br /> - 2014. A Kaliforniai Wintu Nép Történelme <br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html</a><br /><br />- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme<br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html</a></b></i></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-2457016545698231452016-02-05T22:12:00.001-02:002016-05-17T20:07:27.277-03:00A KALIFORNIAI WINTU NÉP ÉS NYELV TÖRTÉNELME<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh08bs9zkHcNEYd26sPG2_n2U8kmmhCc_uSU9pgO828r5k__tyNFo31lXpYXHA8FNRLcmV5uNejtaBXngOpkyVAwJgCR5NU4tSOj2NiKmqVwOmPcBFWes65hRzQ8TmAW4bzu4CS5lZyN2MO/s1600/maxresdefault+Winnemam+Wintu+dancer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh08bs9zkHcNEYd26sPG2_n2U8kmmhCc_uSU9pgO828r5k__tyNFo31lXpYXHA8FNRLcmV5uNejtaBXngOpkyVAwJgCR5NU4tSOj2NiKmqVwOmPcBFWes65hRzQ8TmAW4bzu4CS5lZyN2MO/s400/maxresdefault+Winnemam+Wintu+dancer.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt. Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast Oregon nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt) Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.<br /><br />A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.<br /><br /><br /><br />A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek<br /><br />Fonológia:<br /> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Mássalhangzók:<br /><br />’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t, -t’, -tʰ, -w, -y, -x, -χ<br /><br />Magánhangzók:<br /><br />-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú<br /><br />Szintaxis:<br /><br />A Wintu nyelvek szabad szórendűek, fő jellemző a SOV < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.</b></i></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Szótagok (syllables): a CVC karakter fő jellemző.<br /><br /><br /><span style="color: red;">A Magyar és Wintu szóegyezésekből :</span><br /><br />Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give", </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother", </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby", </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown", </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n „dark", </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….<br /><br /><a href="http://factcards.califa.org/cai/wintu.html">http://factcards.califa.org/cai/wintu.html</a> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="http://www.winnememwintu.us/who-we-are/">http://www.winnememwintu.us/who-we-are/</a> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm">http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm</a> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="http://www.wintutribe.org/history.html">http://www.wintutribe.org/history.html</a></b></i></span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqQFYB3l6jFSf8105narpLWz77BE-lfChfCcQXm9N4DO_oc-eAhXHvRRtVEYAruvsxvlGXXZ7B4eyIlyl9g6EJ79KAS256uF3Vr5-az-KBOP2KY4Ds6uMG3EdTPP6e1GwMA3Mr15hXcmlN/s1600/lg_wintun_4023.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqQFYB3l6jFSf8105narpLWz77BE-lfChfCcQXm9N4DO_oc-eAhXHvRRtVEYAruvsxvlGXXZ7B4eyIlyl9g6EJ79KAS256uF3Vr5-az-KBOP2KY4Ds6uMG3EdTPP6e1GwMA3Mr15hXcmlN/s400/lg_wintun_4023.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Wintu basket</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht5hJVkMElT67ni6c8r4sBkB7BUAfN3oLefgq4fLhE7dZbjAh4fn2yUeoSSlBHQfBbia6D0n63JBUVr8y8_34dcGMHOB_0ANaqj_izVx0lnw8xAgL3OkrH_A9t_ZdH6J2omzQOShXIc6dA/s1600/agwin1+wintu+women.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht5hJVkMElT67ni6c8r4sBkB7BUAfN3oLefgq4fLhE7dZbjAh4fn2yUeoSSlBHQfBbia6D0n63JBUVr8y8_34dcGMHOB_0ANaqj_izVx0lnw8xAgL3OkrH_A9t_ZdH6J2omzQOShXIc6dA/s400/agwin1+wintu+women.jpg" width="360" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Wintu women</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy3c211hnH5FP3epz8lxU7LisPQiWSql8G9tza_UiH0ipfS6QpLX9FDJBMT01YWn8Vcl7hCXpnsyT-kFDDAiM1_MgXiXVlOiB9F8J_4hQ4LTsIK9UTvzi1ucRJ5AqRSbOIhNpp8e5WG_bG/s1600/ec9d485a0242483d4782eba377d7d18a+Winnemem+Wintu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="287" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy3c211hnH5FP3epz8lxU7LisPQiWSql8G9tza_UiH0ipfS6QpLX9FDJBMT01YWn8Vcl7hCXpnsyT-kFDDAiM1_MgXiXVlOiB9F8J_4hQ4LTsIK9UTvzi1ucRJ5AqRSbOIhNpp8e5WG_bG/s400/ec9d485a0242483d4782eba377d7d18a+Winnemem+Wintu.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Winnemem Wintu</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB_Tro4aykgDiq8sDKql1tW2hKQQyec9x3lugZD2OmixYHhVTp9x-yLLJjPH_R26DHWmq3Y4RViL8tUJJ44KhE_de8DJX4KXLDu5kAhcnifw1uRKTldV4aiJVGv8kJu2MWbV4TWiq-cDGE/s1600/6c1f7a0e25efdc08a664aaa497cdc2a6+Wintu+pit+river+basket.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="338" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgB_Tro4aykgDiq8sDKql1tW2hKQQyec9x3lugZD2OmixYHhVTp9x-yLLJjPH_R26DHWmq3Y4RViL8tUJJ44KhE_de8DJX4KXLDu5kAhcnifw1uRKTldV4aiJVGv8kJu2MWbV4TWiq-cDGE/s400/6c1f7a0e25efdc08a664aaa497cdc2a6+Wintu+pit+river+basket.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Wintu Pit River Basket</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-65480324259968213752016-01-23T14:11:00.001-02:002016-05-07T01:01:53.880-03:00A HUN BIRODALOM<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJRDJXBsoIzgSMCKWIefHcr2DIu5WmX4wS_wEJ6oNvV5p3OcdT3UW1SSLeNe-JGrtHCmt9WApxMayAaYutEe6uJQISdlifr5ZnmjO42dq1GrDrXBE5BAxOT-qtPvSgfD2M4F1jEI43q_p0/s1600/1239460_516848421739532_384844620_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJRDJXBsoIzgSMCKWIefHcr2DIu5WmX4wS_wEJ6oNvV5p3OcdT3UW1SSLeNe-JGrtHCmt9WApxMayAaYutEe6uJQISdlifr5ZnmjO42dq1GrDrXBE5BAxOT-qtPvSgfD2M4F1jEI43q_p0/s320/1239460_516848421739532_384844620_n.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><i><b> Hun
szó kínai eredetű, jelentése barbár. </b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b>A feltételezések szerint a Hsziungnuk (Hiungnuk) leszármazottai, akik 500 éven uralták a Közép-Ázsia keleti területeit.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A Hun birodalmat létrehozó
népesség Kína északi határainál, a Tien-san és az Altáj területén egykor
létezett Hiungnu (vagy mai kínai kiejtés szerint Hsziungnu) birodalom
nyugat felé elvándorló lakossága, </b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b> kiegészülve az Európáig tartó út közben talált, főleg Iráni népekkel (Vuszuk, Szakák, Alánok), valamint Gótokkal. </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><span style="font-size: large;"><i><b>A
Hsziungnuk állandó harcban álltak a Kínai birodalommal, mely a nagy fal
felépítéséhez vezetett. A Hsziungnuk legyőzése után két részre bomlott a
törzsszövetség. A nyugati ágból származnak a Magyarok.</b></i></span> </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>(A Hunok eredete nem bízonyított a történészek szerint. Úgy gondolják különböző Ázsai népekből jött létre, melynek eredménye egy genetikai mix, egy sokszínű etnikum és kultúra)..</b></i></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Az első ismert szállásterületük a K-Ázsiai Tokharisztán volt. Tokharisztánban 456-ban a Heftal- dinasztia került hatalomra., amiről a terület lakóit Heftalitáknak neveztek. A második nagyobb szállásterületüket az északi törszek a Volga mellékén alakították ki.</b></i></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB8ah8ZjNqtjJN4-APzeZCkafNsONQnBeuM6oq0HPqZWCtLuXJd-5d9bMAGL4j6goZMX6eztetBs5YYSaAYi7MRDDg45_pMi0hlNKZzGhVfsvYEaAIe7jEbns7VqUFyX7qIxJQiQpsYZC4/s1600/1517506_903141899699015_1491301718128002353_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB8ah8ZjNqtjJN4-APzeZCkafNsONQnBeuM6oq0HPqZWCtLuXJd-5d9bMAGL4j6goZMX6eztetBs5YYSaAYi7MRDDg45_pMi0hlNKZzGhVfsvYEaAIe7jEbns7VqUFyX7qIxJQiQpsYZC4/s400/1517506_903141899699015_1491301718128002353_n.jpg" width="400" /></a></b></i></span></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A Hunok kilépve Közép-Ázsiából elindítva egy migrációs folyamatott. A Kínaiak által Hiungnunak nevezett nép sorban hóditotta meg a környező, főleg Török és Mongol népeket. A Heftaliták szállásterületét ért Türk támadás után elindultak India irányába.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Elfoglalták az északnyugati területeket, majd behatoltak Iránba, Kihasználték a Gupta birodalom belső gyengeségeit és megszállták közép Indiát.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A negyedik században elkezdődött hódítási folyamat kövretkeztében érkeztek Európába. 375-ben Balambér vezetésével átlépték a Volgát és az egész Kelet-Európai övezetett az uralmuk alá vonták. A Hunok jelentős destabilizációt okoztak a barbároknak, hogy elfoglalták, lokalizálták a közép és a Kelet.Európai térségeket.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A Hunok a Duna folyó mellékén telepedtek le. Eleinte baráti viszonyban voltak a Római birodalommal segítve a Germán népek elleni háborúkban.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Attila hatalomra kerülése után a Hun birodalom jelentősen megerősödött és a Hunok a Nyugat Római birodalom ellen fordultak, mely 451-ben a Catalaunumi csatához vezetett. A Hunok 452-ben betörtek Itáliába és Róma ellen vonultak. Nagy Leó pápa elérte, hogy a Hunok mekiméljék Róma városát és békét kötött. 453-ban Attila meghalt a halála megíndította a Hun birodalom felbomlását.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b> A fiainak az örökségért folyó viszálykodása
meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből Ellák került ki győztesen, de a hatalmát nem megszilárdítani. Sorra
támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a Hunok
legyőzésével zárult a Nedaói csatában.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Az ötközet után a mai Ukrán
és Délorosz sztyeppéken telepedtek le. A VII. század elsü éveiben a Fekete-tenger északi sészén volt a Hunok utolsó állama, ezután "eltűntek"?...</b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><i><b>A területen kialakult Onogur törzszsövetségben a Hunok és a Magyarok is részt vettek. Az uralkodói Attilától és utódaitól származtak. </b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><i><b><br /></b></i></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-GEZl3ARRMTM3R91bqVzNUMcsyXBroVcDRE4GeJ3nbdAZdC7j7L-S-EfV0cb3zNf8P5ydY79a0FjptA_PN5Emompj5b4NEpAGkFphEW_C-aUKaMk83Zf7zXgz3SLcUINe05B-E-5kRyiJ/s1600/ClickHandler.ashx.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-GEZl3ARRMTM3R91bqVzNUMcsyXBroVcDRE4GeJ3nbdAZdC7j7L-S-EfV0cb3zNf8P5ydY79a0FjptA_PN5Emompj5b4NEpAGkFphEW_C-aUKaMk83Zf7zXgz3SLcUINe05B-E-5kRyiJ/s400/ClickHandler.ashx.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Európai Hun birodalom </td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span></div>
<span style="font-size: large;"><b><i>Nemcsak a mondáink "Hunor és Magor" őrízték meg a Hun rokonság emlékezetét. Anonymus a 13. század elején már Attila leszármazottjának tartotta álmost és Árpádot. A Székelyekről azt írta a Magyarokhoz csatlakozásuk előtt "Attila király népe voltak". Kézai Simon a 13. század végén a Magyar népet a Hunokkal rokonította. A Magyar történetírók évszázadokon át Attilát és a Hunokat a Magyarság őseinek tekintették.</i></b></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">A Hun- Magyar rokonság támogatói:</span><br />
<span style="font-size: large;">László Gyula</span><br />
<span style="font-size: large;">Dümmert Dezső</span><br />
<span style="font-size: large;">Balás Gábor </span><br />
<br />
<br />
<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1s_G%C3%A1bor" title="Balás Gábor"></a>
<span style="font-size: large;"><i><b>A HUN-MAGYAR NYELVI AZONOSSÁGOT BIZONYÍTÓ SZAVAK:</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><br /> Kéz = kézi; szem = szöm; orr = ore; száj = szá(h); vér = veri; öcs = ecse; vörös = verisi; sárga = sarakh; zöld = zezild; szag = szagu; víz = vezi; tenger = tengir, tenger; tó = tava; dél = dele, déli = déli; kutya = kutha; hal = kala; sas = sas; sáska = sasaka; légy = ledzsi; béka = béka; bagoly = bagialu; alom = alun; alma = alma; árpa = árpa; fa = va, fo; tű = tövi; fű = fövi; virág = virág; sás = sás; moha = muha; teremni = termin; kő = kevi; jég = jéj; hó = hava; szél = szele; só = sava; üveg = ivej; kút = kutu; por = poura; sár = sár; hon, otthon = hom; út = utu; kapu = kapu; vár = vara; had(sereg) = had; szó = szava; tor = tor; kopasz, tar = tar; vásár = vásár; tél = teile; téli = teili; fegyver = pegüveri; tudás = tued; (eszköz = szer; kard = szurr) tőr = tir; sarló = sarlagh; íjhúr, ideg = itekh; tegez = tegiz; balta = balta; sisak = sisak; tükör = tiker; üst = hüsti; sátor = satur; (piramis = gúla) bor = bor; sör = ser; (tojás = moni; vö. tikmony) élő = eleved; ásó = asava; tér = teiri; lyuk = liku; szám = szán; ész = esze; kicsi = kücsü; lassú = lasta, lastu, lathag; eszes, okos = eszisi; be = béh, béj; messze = mete; ki = kütu; ma = ma, bima; mi? = mi; ki? = ki; miért = mirelti; kiért = kirelti; hol = hol; hová = howrá; hány = kháni; nem = nen; -on, -en, -ön = hen; -ban, -ben = ben; -ba, -be = be; -ra, -re, reá = wra; -ért, vkiért, vmiért = irente (vö. iránta); tenni = tün; tudni, ismerni = tondin; járni = járin; be = bé; át = alta ( vö. pl. általmenni); szét = szeit; rá = wra;</b></i></span><br />
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b>
<b><i><span style="font-size: large;">Irodalom:</span></i></b><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Aradi Éva: A hunok Indiában, A heftaliták története, Hun-idea Kiadó, Budapest, 2005</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Cséji László Koppány: A hunok történelme és utódnépei, Napkút Kiadó, Budapest, 2004.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Marácz L., Obrusánszky B. szerk. (2009): A hunok öröksége. Hun Idea Kiadó, Budapest </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Orbusánszky Borbála: </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A hunok kultúrtörténete: Fehérvár, a déli hunok fővárosa, Magyar tankönyv, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006, </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Thompson, E. A.: A hunok. Szukits 2003</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Zagd Batszajhan: A hun népek története, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006</b></i></span><br />
<br />
<a href="http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai"><span style="font-size: large;"><i><b> http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai</b></i></span></a><br />
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-70269556790897576332016-01-17T21:56:00.000-02:002016-02-05T12:27:57.704-02:00 ŐSI MAGYAR SZAVAK NYOMÁBAN: NYOM -- MONY – TIKMONY <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1yIb_60YxgigB_386hoXg701DttrdnB7u93aD12Dvst_jcT5KBwbD0WSrQLirlVSzmLj59WvOxSAcXZdFDb0FyW9dmvkq0YARA97ls7bauP_C05iPFaj8PmEk-7G2mDRJTk2n94_PQ4_p/s1600/tikmony.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1yIb_60YxgigB_386hoXg701DttrdnB7u93aD12Dvst_jcT5KBwbD0WSrQLirlVSzmLj59WvOxSAcXZdFDb0FyW9dmvkq0YARA97ls7bauP_C05iPFaj8PmEk-7G2mDRJTk2n94_PQ4_p/s320/tikmony.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><i><b><br /><br />A „tikmony” összetett ősi szó, mely egyes mai Magyar nyelvjárási területeken ma is használatos. A szó jelentése „ tyúktojás”, melyben a „tik” mai módosulata a tyúk , míg a „mony” szó tojás.<br /><br />„ Az Uráli, Finnugor nyelvtudomány szerint a „mony” szó Uráli eredetű, melynek eredeti jelentése „tojás” a későbbiekben a szóból kialakult a „here” jelentés is. Ez a szó halálához vezetett és helyette a tojás szót kezdték használni, melyet a „tojik” szóból képeztek.<br />A „tojás” jelentést megőrizte a Finn, Észt, Lapp, Mari, Manysi (Szoszvai dialektus) az Enyec, Nganaszan, Kaman és a Kojbál nyelvek.”<br /><a href="http://www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-mony">www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-mony</a><br /><a href="http://mony.szojelentese.com./">mony.szojelentese.com.</a><br />Mint tudjuk a nyelvtudomány és elsősorban a Finnugor nyelvészet nem minden esetben ad helyes magyarázatott a szavak eredetére. A tojás a Proto-Indoeurópaiban: „n2öwyóm” /”öw(ij)om”, az Old Armenian nyelvben: „ðnʟ(ju)”, a Tatár nyelvben (Beregszászi): „mony/muno, </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>a Kaliforniai Proto-Sierra nyelvben: "h’on.u" (tojás „trace eggs), A Plains Miwok és a Yokuts nyelvekben: „hon” (tojás)…….<br />A nyelvészek a „tikmony” szó esetében a „tyúktojás” mai jelentésére építik fel a teóriát, melyben a „mony” szó eredetét az Uráli nyelvekbe vezeti vissza. Ebben az esetben a tojás szó elődjét a tojik, tojni ” igében keresték, melynek egyik jelentése lehet a „szül” vagyis „nyomja, kinyomja, tolja” a tojást vagy egy gyereket.<br />A „nyom” szó azonos formában már az Ómagyar nyelvben is létezett. Az Ősmagyarban: „namu” (benyomódik). Hasonló formája a Dravida nyelvben: „namu” ( benyomódik), „amu” (nyomódik), a Chagatáj nyelvben: „jom”, a Török nyelvben: „ jum” (kezet benyomni), a Proto-Indoeurópai nyelvben: „ ana dö” </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>(nyomni, „to push”), a Kaliforniai Mutsun nyelvben: „nimi”( ütni, csapni „strike”) volt….<br />A „mony” szóban az „m” és az „ny” valamikor még az időszámításunk előtt helyett cserélt és a szó kialakulását, eredetét a mai „nyom” szóban kell keresnünk.<br /> A „nyom” szónak szexuális meghatározásai is voltak, vannak pl. „tolja”, „nyomja” a nőt, vagy „kinyomja”, „szüli” a gyereket. Eredeti ősi jelentése „tojik”, „tojni”,”szülni”…</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Összegzésképp a Magyar nyelvben az eredeti meghatározása a szónak:<br />„Tikmony”= a tyúknyom” a tyúk „nyom”, fog „tojni” (szülni) egy tojást. <br /><br /><a href="http://nyom-1.szojelentese.com/"> nyom-1.szojelentese.com</a></b></i></span><br />
<a href="http://indo-european.info/pokorny-etymological-dictionary/whnjs.htm"><span style="font-size: large;"><i><b> http://indo-european.info/pokorny-etymological-dictionary/whnjs.htm</b></i></span></a><br />
<a href="http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/burrow/"><span style="font-size: large;"><i><b>http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/burrow/</b></i></span></a><br />
<a href="http://www.academia.edu/18245731/Uralisches_Etymologisches_Woerterbuch_by_R%C3%A9dei_K%C3%A1roly"><span style="font-size: large;"><i><b> http://www.academia.edu/18245731/Uralisches_Etymologisches_Woerterbuch_by_R%C3%A9dei_K%C3%A1roly</b></i></span></a><br />
<a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html"><span style="font-size: large;"><i><b> http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html</b></i></span></a></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-77480845821502444342015-12-22T19:43:00.001-02:002015-12-23T11:46:46.331-02:00ŐSI SZAVAINK: VILÁGÍT<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal">
<i><b><span style="color: #cc0000;"><span style="font-size: large;">Ősi szavaink: VILÁGÍT</span></span></b></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ0X5bCvJPW9BKHzGaq6sk5P9eGY0jNrNcefzCgleqoDNFtiEgeU7u1tPDkdXKMggWtF-cDgK3-dO9GNO5VKrVvXSAbPOnelIHuC_cAquKfM3kPlMWjpaOL2S6IOhF5aMl6wWqbTGqfx1G/s1600/08vasarnap149.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ0X5bCvJPW9BKHzGaq6sk5P9eGY0jNrNcefzCgleqoDNFtiEgeU7u1tPDkdXKMggWtF-cDgK3-dO9GNO5VKrVvXSAbPOnelIHuC_cAquKfM3kPlMWjpaOL2S6IOhF5aMl6wWqbTGqfx1G/s400/08vasarnap149.jpg" width="400" /></a></span></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A világít az egyik olyan ősi szó, amelynek az eredete több mint
bizonyos, hogy visszanyúlik az első modern emberek megjelenésének a korába Európában
és Ázsiában.</div>
<div class="MsoNormal">
A „vil/vir” szótő továbbképzett formái: <span style="color: red; font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="color: red;">vil</span>-ág</span><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"> , <span style="color: red;">vil<span style="color: black;">-ág</span></span>os , <span style="color: red;">vil<span style="color: black;">-ág</span></span>-ít , <span style="color: red;">vil<span style="color: black;">-ág</span></span>-os-ság
vagy <span style="color: red;">vér</span> , <span style="color: red;">ver</span>-es…</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A vil/vir vagy bil/bir/pir <span style="mso-spacerun: yes;">rokon </span>ősi gyökből egy sor fénnyel kapcsolatos szó
alakult ki az eltelt idők folyamán.</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;">pír</span> <span style="color: red;">,
pir</span>-kad., <span style="color: red;">pir</span>-kad-at , <span style="color: red;">pir</span>-os , <span style="color: red;">pir</span>-it…..</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ez a szó avagy hasonló kifejezési formája megtalálható az Indo.-Európai
és a Finnugor nyelvekben , de messze túl nyúlik az Európai kontinensen. Az
őseink magukkal vitték az Amerikai kontinensre. Amerikában a Cendes-Óceán parti vidékén a Makro-Penutian ( Californian Penutian, Mayan, Mochican, Uru-Chipayan
és Mapuchean ) nyelvi egységhez tartozó népek nyelveiben ma is megtalálható.</div>
<div class="MsoNormal">
A szó egyfelől bizonyítja a<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Makro-Penutian egység fennállását és egyben a
Magyar nyelv ősiségét, rokonságát ezen nyelvekkel..</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="color: #cc0000;">VILÁGOS</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„
Light / Bright „</span></i><br />
<br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">- Hungarian : <span style="color: red;"> </span></span><br />
<br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="color: red;">vil-ág</span> , <span style="color: red;">vil-ág</span>os , <span style="color: red;">vil-ág</span>-ít , <span style="color: red;">vil-ág</span>-os-ság
, </span><br />
<br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">- Sumer : <span style="color: red;"> </span></span><br />
<br />
<span style="color: red; font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="color: red;">bir</span> / <span style="color: red;">pir</span>iŋ
„ bright „ , <span style="color: red;">bar</span> / <span style="color: red;">paar</span>
„ white „ , bil </span><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">/<span style="color: red;"> bil</span>2<span style="color: red;"> </span>/<span style="color: red;"> bil</span>3 „ to burn „</span><span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"> ></span><br />
<div class="MsoNormal">
<br />
<span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">- Proto-Indoeuropean : </span><br />
<br />
<span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="color: red;">bher</span>əg „ light „ (v>bh) ></span><br />
<br />
<span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">- Finn-Ugrian:</span><br />
<br />
<span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;"> Zürjén : <span style="color: red;">vir</span> „ blood „ (l>r) , Udmurt : <span style="color: red;">vir</span> „ blood „ (l>r) , Osztják : <span style="color: red;">wer</span>/<span style="color: red;">wir</span> „ blood „
(v>w , l>r) , Cheremisz : <span style="color: red;">vür</span> „ blood „
(r>l)</span></div>
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt;">b=v
, r=l</span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt;">Californian
Penutian:</span></i></b><br />
<br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">Plains M. : <span style="color: red;">wel.</span>i „ bright „ / <span style="color: red;">wil</span>ep-y
„ to shine „ , </span><br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">S.S.M. : <span style="color: red;">we-l</span>a-nt „ light „ / <span style="color: red;">wel</span>a’-t-st.l
„ to shine „ , Mutsun : <span style="color: red;">wiy</span>a „ light „ , </span><br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">Wintu : <span style="color: red;">walu.q</span>a „ to lighten „ , <span style="color: red;">weloq</span>
„ red day „ , </span><br />
<span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">w>b>p = v ,
r>y<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>= l<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, q = g</span><br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Mayan:</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Proto-Mayan:
*<span style="color: red;">b'o7y </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Itza Maya:
<span style="color: red;">b'o7oy</span><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>„shadow (que dan los a*rboles) „</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Itza Maya:
<span style="color: red;">b'o7oy</span> „ shadow (de persona o animal) „ </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Mopan:
<span style="color: red;">bo7oy </span>„ shadow <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(que dan los a*rboles) „ </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Mopan:
<span style="color: red;">bo7oy</span> „ shadow (de persona o animal) „</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">b=v
, y=l</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 11.0pt;">Uru-Chipayan:</span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Uru : <span style="color: red;">wal</span>i
sii-chay ( Muysken ) „light „</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">w = v</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><br />
<b>Mapuchean </b><span style="mso-bidi-font-weight: bold;">: </span></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">Mapuche:</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: red; font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">pel</span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;">o / pelontu „ light „ / <span style="color: red;">wil</span>üf külen „
shine „</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt; mso-bidi-font-weight: bold;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>p=v</span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0Z4uTEnBJTHksxn7uDh7Zarhr_Jz1jA2IKH5X-OU3aBm_6y_uriMr1r7lsrtbWk1spzIYi2vx2tK8-MKNOFVt6hybR3toqRj32UG3cLXrKCP7Ee659MX7nZ3mhIUidWjo5P3NKRledYxz/s1600/3594543_249px.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0Z4uTEnBJTHksxn7uDh7Zarhr_Jz1jA2IKH5X-OU3aBm_6y_uriMr1r7lsrtbWk1spzIYi2vx2tK8-MKNOFVt6hybR3toqRj32UG3cLXrKCP7Ee659MX7nZ3mhIUidWjo5P3NKRledYxz/s320/3594543_249px.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_kHELpODWlHE5GnThNadcUW1Z4iGa6yDr_tVrifVqUgT5qNifn5MI7arCLNmPwK-NMR2tn95Yq7-NUQ39QDDrRMZ-cr0dyxwdEKrUp2vWjxSTfo_lY9qIy3x4dYyHtdsCVOkOfFIhoUYs/s1600/Nap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="209" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_kHELpODWlHE5GnThNadcUW1Z4iGa6yDr_tVrifVqUgT5qNifn5MI7arCLNmPwK-NMR2tn95Yq7-NUQ39QDDrRMZ-cr0dyxwdEKrUp2vWjxSTfo_lY9qIy3x4dYyHtdsCVOkOfFIhoUYs/s320/Nap.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-68037992706416770532015-12-19T17:44:00.002-02:002016-05-22T18:53:16.480-03:00 THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTptxVC1qblTRuEJLVDRNn65Q7oaRzGBV5ufsXB6Y8RugWPNX6N648wNvSvJQF3zr2cpX0RdPRHxvtzu5r9hISt2gPGXssc689FudKtasgW6unwoO7dNQvdO6pmsJqcUe5urHOuhAnHe_B/s1600/hqdefault+mochica.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTptxVC1qblTRuEJLVDRNn65Q7oaRzGBV5ufsXB6Y8RugWPNX6N648wNvSvJQF3zr2cpX0RdPRHxvtzu5r9hISt2gPGXssc689FudKtasgW6unwoO7dNQvdO6pmsJqcUe5urHOuhAnHe_B/s400/hqdefault+mochica.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b><span style="color: #cc0000;"><br />THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE</span></b></i></span><br />
<br />
<i><b>The Mochica society lives at the coats of North Peru before Christ.<br />They have made important civilizations. From the beginning of the time to AC 600 the capital of the Mochica culture was the city of Moche. Later the cenre became the city of Pampa Grande near the Lambeyegue River . (Lambeyegue or Sican culture). Later there was the Chimu culture from AC 900 to AC 1470. The population of the Chimu Empire’s capital was about 100.000 people.In 1664 this language was spoken by only 40,000 people because of the conquistadors.The Mochica language was the most important language in South America.It was firstly documented in 1607 (Ore).<br />The first important work was connected to the name of Fernando de la Carrera Daza in 1664.<br />His work is ’Yunga de gramática de la lengua’.<br />As a spoken language it extinced in 1950.<br />There were some attemption to rebirth the language . The he origin of the language and the society is ambigious. It was classified to the Chicha-Páez inguistic unit of the Páez language famailies – uncorrectly.<br />A ccording to Adelaar and Muysken in 2004 the Mochica language is an isolation.<br />Louisa Stark: the construction of the languages of the Mochica, Uru-Chipaya and the Mapuche family languages are similar to the Mayan languages. The ancestors of the Mochica, Uru-Chipayan and the Mapuche people moved to the coast of Peru.There are many features of the Mochica language which are similar to the Mayan language. It proves the common origin of them.The Mochica language is agglutinative.Construction of syllables: V, CV, VC or CVC.<br />Schmidt 1926: Mochica-Yunga-Tallan<br />The classification of the Mochica (Chimuan) languages :<br /><br /> NORTHERN GROUP (CANARI - PURUHA)<br /><br /><br />+ 1. Canari<br />+ 2. Puruhua<br /><br /> CENTRAL GROUP (TALLAN- SECHURA)<br /><br /><br />+3. Colan<br />+4. Catacao<br />+5. Sechura<br />+6. Olmos<br /><br />C. MERIDIONAL GROUP<br /><br />1. Mochica<br />2. Quingnam</b></i><br />
<span id="goog_2103101788"></span><span id="goog_2103101789"></span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIhf6Py4rh3WEaC_d71TIXkhMHNxbucMkysvT75GybCaeJ6CmU1-5mB9CKUvF_mfDiHxVelIBhWj8NA-mQpcT-e1p_944gr40ldAIVrd0k4wrMOTOepreRJT-QQ5oxU0Hsdt_zsIcNmzxb/s1600/museo_larco_orejeras2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIhf6Py4rh3WEaC_d71TIXkhMHNxbucMkysvT75GybCaeJ6CmU1-5mB9CKUvF_mfDiHxVelIBhWj8NA-mQpcT-e1p_944gr40ldAIVrd0k4wrMOTOepreRJT-QQ5oxU0Hsdt_zsIcNmzxb/s320/museo_larco_orejeras2.jpg" width="314" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6FSwvO-oIN0kx2HZfJAHczkOnVmTGZD_5wduC1wBoF9CsLEXxPEUATMbVXFe_TnZmX3wk6O-TP5AvMLKxI52Ivk_1G1cJ3ey_gRWmr6uV5FyqP-L2Mv-7EgjjpSkbiSJbHpKAUvuhpj46/s1600/chimu2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg6FSwvO-oIN0kx2HZfJAHczkOnVmTGZD_5wduC1wBoF9CsLEXxPEUATMbVXFe_TnZmX3wk6O-TP5AvMLKxI52Ivk_1G1cJ3ey_gRWmr6uV5FyqP-L2Mv-7EgjjpSkbiSJbHpKAUvuhpj46/s320/chimu2.jpg" width="320" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuDH5gW0bcZfbaGF4W3Pzgpt32pZI-OAsshcwloUbSHgKlPP5J228EjC8fUi2dWu-MNoNs3kXXwdB8p6EUp3lrA4tJXL-TZob-qaoyF8dA-0x7DlZQVenZzf8Ccg8s6PmDdDa7vJRByM5_/s1600/chan-chan.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="239" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuDH5gW0bcZfbaGF4W3Pzgpt32pZI-OAsshcwloUbSHgKlPP5J228EjC8fUi2dWu-MNoNs3kXXwdB8p6EUp3lrA4tJXL-TZob-qaoyF8dA-0x7DlZQVenZzf8Ccg8s6PmDdDa7vJRByM5_/s320/chan-chan.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJ_j1WydZlY_LfScsyCPD9CGb454PIrt7Chkc6arRQJyYwGC3xvTCvLyOryy9Y2rLG9J7cWe_QuOdFnqF2bQj9sIbCr1OnjzHG9HTkBpbMkeu0LQ-YF6mHB82eXWbEmve5SzvuuaDCOErz/s1600/mapa+de+la+cultura+chimu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJ_j1WydZlY_LfScsyCPD9CGb454PIrt7Chkc6arRQJyYwGC3xvTCvLyOryy9Y2rLG9J7cWe_QuOdFnqF2bQj9sIbCr1OnjzHG9HTkBpbMkeu0LQ-YF6mHB82eXWbEmve5SzvuuaDCOErz/s400/mapa+de+la+cultura+chimu.jpg" width="291" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipl_heIW04P_FlFZ4SDfT0bK-5Tbd1ZCQPyBG-glrACa0X7qCq9Wj6JatCBVCvry3Z0EwgZszmJKaAWz-QB3IyfWW9rHaZrsLiB7N6JssNNlAR85c1lBIw0djBYlDt-62h8h4pyPbnTz67/s1600/sipan_civilizacion.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipl_heIW04P_FlFZ4SDfT0bK-5Tbd1ZCQPyBG-glrACa0X7qCq9Wj6JatCBVCvry3Z0EwgZszmJKaAWz-QB3IyfWW9rHaZrsLiB7N6JssNNlAR85c1lBIw0djBYlDt-62h8h4pyPbnTz67/s320/sipan_civilizacion.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5CDMly80DtbcxrnYEUydWePX99_WHPWgroQ2BTN4-TPVHMCXFx3PuzXvQROjE847h6JDLktONkNwtXuSc_QGKRj-l5NkT6IRhw8V-ult4A1OMKkKQgxmfClyxf5JEYS45pV3HcUgcM1Af/s1600/1221972++mochicas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5CDMly80DtbcxrnYEUydWePX99_WHPWgroQ2BTN4-TPVHMCXFx3PuzXvQROjE847h6JDLktONkNwtXuSc_QGKRj-l5NkT6IRhw8V-ult4A1OMKkKQgxmfClyxf5JEYS45pV3HcUgcM1Af/s400/1221972++mochicas.jpg" width="346" /></a></div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-61535007468668985432015-12-19T16:59:00.001-02:002015-12-23T11:48:54.276-02:00THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><i><b><span style="color: #cc0000;">THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES</span></b></i></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7apXcoLjdAVEAeWH4C8iW6k2lixLHqtJvqiitnPUuRxl5oMo1xE1AC8Ngdb42SH4jibaujuxgPAty02Op8Aj_nTjhn62-y1LivPhzYUYd83HuXLAN-BKlKCm7Y4NS4gsLbJeTO6hySJcN/s1600/maxresdefault.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7apXcoLjdAVEAeWH4C8iW6k2lixLHqtJvqiitnPUuRxl5oMo1xE1AC8Ngdb42SH4jibaujuxgPAty02Op8Aj_nTjhn62-y1LivPhzYUYd83HuXLAN-BKlKCm7Y4NS4gsLbJeTO6hySJcN/s400/maxresdefault.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<i><b><br />The word ’Uru’ is originally Kechua, it means ’derogatory’, ’worm’.<br />Uru people called hem selves ’people of the water’. Their originally name is Cotsuny. According to them their ancestors are beings of water, not people.The language family is located in South Peru, the coast of North Chile, Lake Titicaca, Desaguadero River in Bolivia and the Lake Poopo.Uru people considerate them selves as the oldest type of humans.The Puquina language was a transmitter language (lingua Geral) in the 16 century in Peru.The Inca emperials spoke this language as well.The Proto_Puquina language was spoken in the Chiripa-Pucara culture from BC 200 to AC550. The Puquina language was spoken in the Tihuanaco culture from AC 500 to AC 1200. Itexcinted in the 18th century.The grammar origin of the Kallahuaya language is the Kechua language and some words originated from the Puguina language.<br />The Uru and the Chipaya languages have disappeared after the conquestadors because of the Aymara – Kechua and Spanish languages.Today Chipaya language is spoken by 2,000 people in Bolivia. The Uru language is almost excinted.<br />The Uru-Chpiaya languages were written down between 1900 and 1950.The agglutinative languages have a strong influence of Kechua, Aymara and Spanish.Earlier it was classified as apart of the Macro-Arawak language. Today is is tend to be alinguistic isolation and as a relative of the Mochica language.More linguistics think that there is a relationship between the Uru-Chipayan and the Middle American Macro-Mayan languages.Louisa Stark 1972: Mayan-ChipayanWheeler 1972: Mayan-Chipayan-AraucanChampbell: 1993: Mayan-ChipayanAccording to Benjamin Whorf the Mochica, Uru-Chipayan amd the Mapuche languages arein the same family and they are connected to the Middle American and the Californian Penutian languages.<br /> The form of the syllable in the Uru-Chipayan language can be CVCC or CCVC, but the most common forms are CVC and CV.<br /><br />The classifiaction of the Uru-Chipayan languages:<br /><br />URU-CHIPAYAN LANGUAGES<br /><br />1. Uru (Kotsuny, Uruquilla) Bol.- Peru+<br />a. Uchumataqu Bol.<br /><br />+ b. Uru Chimu) Peruc.<br />c. Uru (Kotsuny) Bol<br />.d. Iru - ito Bol.<br />e. Uru - Murato Bol.<br />+ f. Urusmayo Arg.<br />+ g. Lipisa Bol.<br />2. Chipaya Bol.<br /><br /> CHANGO (URU - ATACAMA, CHANGO - ATACAMA) SUB –GROUP :<br /><br />+3. Chango Chile<br />+ 4. Camanchaca Chile<br />+ 5. Pro - Anche Chile<br />+ 6. Uru de la Costa Chile<br /><br />PUQUINA SUB – GROUP :<br /><br />+ 7. Puquina (Pukina) Peru - Bol.<br />8. Callahuaya Bol.- Peru</b></i><br />
<i><b></b></i><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjESzrsJS7pHH1lFBY6LZc3jguCph4VEbddLuqidGjgpYS4pWz7Ff60jsDUqCJEeqWL2rXBG2Dz9R6nHpjEaagIrIjeYIqm4_bEo1CfLHy2BEAYFONj-IlIZhWrH364k_siU4nKlxS62IBx/s1600/20081123121227+chipayas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjESzrsJS7pHH1lFBY6LZc3jguCph4VEbddLuqidGjgpYS4pWz7Ff60jsDUqCJEeqWL2rXBG2Dz9R6nHpjEaagIrIjeYIqm4_bEo1CfLHy2BEAYFONj-IlIZhWrH364k_siU4nKlxS62IBx/s400/20081123121227+chipayas.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chipaya women, Bolívia</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzBsLVoFN9dZVVRsi3f6E6ws-J8eCfuX82mcy8816ktoHTbuyQDToj2J_B9ynQUCg__Vin0R2qbifwEyKgP-PJGgH6hnct8npO5OMzgfabLaKbM73xe_mbyDMZk54jKQEtFw6JKa2YzfpV/s1600/79887341.Aq9VB1zk+uros+lake+titicaca.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzBsLVoFN9dZVVRsi3f6E6ws-J8eCfuX82mcy8816ktoHTbuyQDToj2J_B9ynQUCg__Vin0R2qbifwEyKgP-PJGgH6hnct8npO5OMzgfabLaKbM73xe_mbyDMZk54jKQEtFw6JKa2YzfpV/s400/79887341.Aq9VB1zk+uros+lake+titicaca.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Uros, Titicaca lake</td></tr>
</tbody></table>
<i><b><br /></b></i></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-25750976521910345762015-12-15T19:52:00.001-02:002015-12-23T11:49:47.450-02:00URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUFKqezXzniqCwDyOMZ4eulb3j8K0CW4t7_xnHDUK3EJ7iwn2XD999zmAxWepuawEWnY5O_BTFv5gsI_0zO_sv1rXFqLBLCW2RYunMh_Qv9aE15Iy6QEGfjNCYOcjiNZbXU1wGg3sJvehi/s1600/puertasol.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="310" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUFKqezXzniqCwDyOMZ4eulb3j8K0CW4t7_xnHDUK3EJ7iwn2XD999zmAxWepuawEWnY5O_BTFv5gsI_0zO_sv1rXFqLBLCW2RYunMh_Qv9aE15Iy6QEGfjNCYOcjiNZbXU1wGg3sJvehi/s400/puertasol.jpg" width="400" /></a></b></i></div>
<br />
<br />
<i><b><br /><br /><span style="color: red;">URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK </span><br /><br /><br /><br />Uru, Uros, Uruquillas . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña. <br />Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven „ a hajnal „ , más ismert szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „ ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .<br /> Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak nem pedig emberek.<br />Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek a Titicaca - tó, <br />Poopó - tó, és Coipasa - tó, és a tavakat összekötő folyók mellett, valamint<br />úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken. Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt.<br />A világ legősibb emberi típusának tartják magukat.<br />Az Uruk megélhetése alapult a halászaton és madár vadászaton. <br />Az inka és később a spanyol gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat veszítettek ősi életmódjukból és házasodtak a környező Ajmara népességgel. <br /> A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak . <br />A legismertebb csoportok az Urus , akik a Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek.<br />Az Urus Irohitok a Titicaca - tó déli részén <br />A Muratok a Poopó - tó partján és a szigetein.<br />Az Uru - Chipaja nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek, valamint a Spanyol nyelv. <br />Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának a mai időkig fennmaradt .<br /><br /><br />- Uru Ch'imu nyelv <br /><br />Az Uru Ch'imu egy kihalt Uru nyelv. Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno Bay területén nád szigeteken él.<br />Ch'imu Uru népet 1929-ben Lehmann fedezte fel, akinek a jegyzetei a Berlini Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van. <br />Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno ) a leginkább eltérő a három Uru-Chipaya nyelven.<br /><br /> -Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv <br /> <br /><br />Az Uru nyelv, pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve. A Bolíviai Ingavi tartomány, La Paz megyében, a Titicaca - tó közelében, a Desaguadero folyó mellett élnek,<br />Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a nyelvet, amelyet a valóságban csak néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ). <br /> 2004-ben 2 anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv használatára. A nyelv elég közel áll a Chipaja nyelvhez.<br /><br />- Chipaja ( Chipaj Taqo ) <br /><br /> A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek, hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat, a sós talaj és az áradások az esős évszakban (novembertől - márciusig) korlátozza a hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést. <br />Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni a szomszédos Chilébe vagy keleti Bolíviába.<br />A Chipaja közösségek fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken.<br />A név "Chipaya" talán ered az Ajmara ch'ipaña "lekötni" szóból utalva hogy hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt.<br />Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a Chipaja nyelvet nem csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a fiatalabb generáció. <br /> A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő. <br />A Spanyol nyelvet viszonylag fiatal korban, míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják el . Néhány kisebb Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél. <br /><br />- Puquina nyelv <br /> <br />A Puquina nyelvet a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező régiókban, valamint Észak-Chile parti területein beszélté . A Puquina nép maradványai megtalálhatóak a Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa, Moquegua és Tacna tartományokban valamint Bolíviába .<br />Több neves kutató szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói.<br />Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozó .<br />A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában<br /> i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték.<br />A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként ( Lengua general ) az Andok hegységben. <br />Nem egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt. de a nyelv szavai nyomokban fennmaradt a Callahuaya ( Machaj-juyay ) nyelvben.<br />A keresztény Oro 1607-ben írt az egyetlen lejegyzett dokumentum a Puquina nyelvről.<br />Torero 1965-ben vizsgálja ezt a nyelvet és elemzi a nyelvi kifejezéseket. <br />Egy 1586 leírt dokumentum ("Relación de los pacajes" ) azt mondja, hogy az Uruk a Puquina nyelvet beszálték.<br />Wachtel 1990-ben és Torero alapján a levéltári bizonyíték azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek Puquinizálódott majd később Aymarizálódott.<br />A 16. századi dokumentumból kitünik, hogy a Puquina és Uruquilla nem ugyanaz a <br />nyelv . <br /><br />I. URU - CHIPAJA <br /><br />1. Uru ( Kotsuní , Uruquilla ) <br />a. + Puno ( Uru Chimu ) Peru<br />b. Lake Titicaca Peru - Bolívia<br />c. Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero<br />2. Iru Itu Bolívia Rio Desaguadero<br />3. + Uruquilla – Toledo Bolívia<br />4. Muratos Bolívia lake Poopo<br />5. + Choros Bolívia Pampa Aullaga<br />6. + Soctita Bolívia Pampa Aullaga<br />7. Chipaja<br /><br />II. CHANGO ( CHANGO – ATACAMA ) <br /><br />8. + Chango Peru – Chile<br />9. + Camanchaca Chile<br />10. + Pro- Anche Chile<br />11. + Uru de la Costa Chile<br /><br />III. PUKINA ( PUQUINA )<br /><br />12. + Pukina Costa Peru , Lake Titicaca Peru és Bolívia<br />13. Kallawaya ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru<br /><br /><br />A nyelvcsalád nyelvei közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van.<br /> Agglutináló nyelvek, SOV szórend, CVCC vagy CCVC szótagok. <br />A leggyakoribb formák CV vagy CVC. A melléknevek megelőzik a főnevet.<br /><br /><br />A nyelvek leírása 1850 - 1950 közt. <br />Az Uru nyelvek dokumentálása : Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915, <br />Crequi - Montford és Rivet 1925 – 27, Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez <br />kötődik …<br /><br />Benjamin Worf és sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica, Uru - Chipaja és a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel.<br /><br /> Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az <br />Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel. azonban a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekke . <br />Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok ie. 200-ben váltak külön. <br /><br /><br />A Chipaja legendáik tükrözik , hogy mindvégig azonos területen tartózkodtak jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak a Bolíviai térségbe. <br />Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják Közép-Amerikából vándoroltak látható a négy legfőbb irány tájolásában, az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben. <br />Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni.<br />Olson (1964-1965, 1980) igyekezett bizonyítani a genetikai kapcsolatot a Maya nyelvekkel, valamint Voegelin ( 1965 ), Longacre (1968), Hamp 1967 és 1970-ben, Stark ( 1972 ),<br />Wheeler ( 1972 ), Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991, 1994 és 1995 ).</b></i><br />
<i><b><br />Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan : *ar " there is / are " ,<br />Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .<br />Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in) " to hurt " ( y= j )<br />Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock ) és ch'al-tun " cistern / deposit of water "<br />( from cal " sweat / liquid " + tun " stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )<br />Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ , > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni „man „<br /><br />Louisa ,Stark : felvetette az Uru - Chipajan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is amit alátámasztanak a területen talált Sumer írásjelek.<br /><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html </a><br /> </b></i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgs5MoTkA8GNgHwk7m5tZYFhtRnSkPVCRWRhVw-N_LgX0eSNMR2zqJuJeFgj2wWfolr9e_6LV9cKYjIQguIn3eNGeW0FBk2MtWn9xcA6Dax-HaELfUSNTn-pZjaRB5JlAlfD3jVArsqbhF/s1600/maxresdefault.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgs5MoTkA8GNgHwk7m5tZYFhtRnSkPVCRWRhVw-N_LgX0eSNMR2zqJuJeFgj2wWfolr9e_6LV9cKYjIQguIn3eNGeW0FBk2MtWn9xcA6Dax-HaELfUSNTn-pZjaRB5JlAlfD3jVArsqbhF/s400/maxresdefault.jpg" width="400" /></a></div>
<i><b><br /><br />Az Uru - Chipaja nyelvek ma félhivatalosan nyelvi izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadot .<br /><br />A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>></b></i><br />
<br />
<i><b></b></i><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<i><b><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html</a><br /> <br /><br /><a href="lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html">lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html</a><br /><br />További szavak az Uru - Chipaja nyelvek szókészletéből : <br /> <br />AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla <br />AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek <br />ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax <br />ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa<br />APA : Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep<br />ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk / zuk<br />ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa <br />CSILLAG : Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua <br />ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya <br />ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél<br />ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul <br />FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi <br />FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa <br />FELESÉG : Uru : tʰun <br />FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru<br />HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki<br />HOLD : Uru : nis , Chipaya : his<br />ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik<br /> JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon <br />KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta <br />MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq <br />MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi <br />NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua <br />NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ <br />NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu <br />NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las<br />Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni<br />ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka<br />SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja<br />SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata<br />SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami<br />VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok</b></i> <br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxypbFZp1wgpxreB_AKvRAr2mhSPSRr4Ai5D8vwhO0y8s_IFE0pYW7Cl-86a0GiOTFFvREcFhB-FewofA9vhaKBYNFcTqPE-KKCCALFbLORSbNlkjq1zDlXjorwZrv8xLv1eonWnr5IwZr/s1600/79887341.Aq9VB1zk+uros+lake+titicaca.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxypbFZp1wgpxreB_AKvRAr2mhSPSRr4Ai5D8vwhO0y8s_IFE0pYW7Cl-86a0GiOTFFvREcFhB-FewofA9vhaKBYNFcTqPE-KKCCALFbLORSbNlkjq1zDlXjorwZrv8xLv1eonWnr5IwZr/s320/79887341.Aq9VB1zk+uros+lake+titicaca.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Uru falu Titicaca- tó</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4uR37yk_qeUuOyw2jV4fz43E7_GHrYO4poJjoFs-hdotTk5WoIMjlWqUJ1Yii591_-p1DYQWZRuerCqcWodTSxpmAIsD-Dprq_ziIafA8-9S5CWVOYFyvjo4BQHa9eh-iOZXtXaDWqcIF/s1600/thumb+chipaya+falu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4uR37yk_qeUuOyw2jV4fz43E7_GHrYO4poJjoFs-hdotTk5WoIMjlWqUJ1Yii591_-p1DYQWZRuerCqcWodTSxpmAIsD-Dprq_ziIafA8-9S5CWVOYFyvjo4BQHa9eh-iOZXtXaDWqcIF/s320/thumb+chipaya+falu.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chipaya falu Bolívia</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8QCU4mpBerT9Pn-srjAKPY34dsdUqDdnAq5lHQ39931XZMWU_vVo6c47CuNO3IrIxEeqJwgBPJGUyyABhW8-dXh6PzMJ-vkYcsrQYd9PSyqrGoM4u85S479aiNvP8hctECHT4bUr-zCGM/s1600/20081123121227+chipayas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8QCU4mpBerT9Pn-srjAKPY34dsdUqDdnAq5lHQ39931XZMWU_vVo6c47CuNO3IrIxEeqJwgBPJGUyyABhW8-dXh6PzMJ-vkYcsrQYd9PSyqrGoM4u85S479aiNvP8hctECHT4bUr-zCGM/s320/20081123121227+chipayas.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chipaya asszonyok </td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-37145673510550025472015-12-04T20:11:00.002-02:002015-12-19T12:39:39.102-02:00A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsr3qaumDQprtauHJpYpke99KsSGLGG9BYi0OlINMEyJx25GOiqpwX5qOfpF97kTeAcXU8vC1oWf0jx8ekY8-g6_6L00j_HsEE5omXE66lTp-gvBagdeVbFljS9pj2DVeCsLGbglztdVq0/s1600/16.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="223" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsr3qaumDQprtauHJpYpke99KsSGLGG9BYi0OlINMEyJx25GOiqpwX5qOfpF97kTeAcXU8vC1oWf0jx8ekY8-g6_6L00j_HsEE5omXE66lTp-gvBagdeVbFljS9pj2DVeCsLGbglztdVq0/s400/16.jpg" width="400" /></a></b></i></span></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><i><b>A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL </b></i></span></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWrVmkp6YU8gX3E8uwwLgb56NAhORxqoB8zJN_HXHqDLcRn8CEW6swqdLI1mS47tlVyVuHlE8PRzd-pReq-T_J88dj9qdpum0lQZREXUwtJNpgJvzI2F9QjGQeKjAVUa3it10gN4VqI9gR/s1600/9345587.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="238" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWrVmkp6YU8gX3E8uwwLgb56NAhORxqoB8zJN_HXHqDLcRn8CEW6swqdLI1mS47tlVyVuHlE8PRzd-pReq-T_J88dj9qdpum0lQZREXUwtJNpgJvzI2F9QjGQeKjAVUa3it10gN4VqI9gR/s320/9345587.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT6P_4pSQxIhYpyvGnn6SMpAgKMgdH_WN0Vp34AY876iXQh6ibIPJte6rtdw_N7NWL2wFnnqYK2_gvaP8jdmwTXFUT_sTunyyIzKcdSEWxiW_M_T1Si0nC5EM4TNADBYl-Gy6p-XC3ceMf/s1600/ok-acorn-festival-dancer+miwok.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT6P_4pSQxIhYpyvGnn6SMpAgKMgdH_WN0Vp34AY876iXQh6ibIPJte6rtdw_N7NWL2wFnnqYK2_gvaP8jdmwTXFUT_sTunyyIzKcdSEWxiW_M_T1Si0nC5EM4TNADBYl-Gy6p-XC3ceMf/s1600/ok-acorn-festival-dancer+miwok.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><i><b><span style="font-size: x-small;"> Miwok táncosok, Acorn (makk) fesztivál</span></b></i></span></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólagosan ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv. A ragozásokban nemcsak a mai Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van meglepően sok hasonlósága. A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására<br /> http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf . <br />Az esetrendszer, az igeragok, az előtagok, az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő > jelentő mód ), a névmás ragozás, birtokos névmás ragozás, a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből való kiszakadását, mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába. Ennek az ósi nyelvnek az egyik ma is fennemaradt ága ma a Magyar nyelv Európában és Amerikában a Kaliforniai Penutian nyelvek. A Kaliforniai Penutian nyelvek több ezer év eltelte alatt is képesek voltak megőrizni az ősi szavakat és átadni utódaiknak, akik ma is beszélik a Miwok, Costano, Yokuts, Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában.<br /><br /><br /><br />ESETRENDSZER<br /><br /><br />Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től > Magyar nyelvjárási tö / tü > <br /><br />Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /<br />ŋi (ŋ>n )<br /><br />Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an / <br />en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m<br /><br />Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től > Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta > Proto - Finnugor ta > <br />Mutsun tum <br />Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la<br />Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )<br /><br /><br />IGERAGOK <br /><br /><br />Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe<br />( ŋ>n )<br /><br />Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe > <br /><br />Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............<br /><br /><br />VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )<br /><br />Jelentő mód<br /><br />Jelen idő<br /><br />Alanyi ragozás<br /><br />Egyes szám<br /><br />1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m<br /><br />2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)<br /><br />3.szám Magyar ø > Proto-California Penutian ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø<br /><br />Többes szám<br /><br />1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas<br /><br />2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )<br />…..….<br /><br /><br />SZEMÉLYES NÉVMÁSOK<br /><br />Alanyeset ( subjekt )<br /><br />1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )<br /><br /> <br />1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til<br /><br />2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl > <br /><br />Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak<br /><br />( n>m )<br /><br />2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic > <br /><br />Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )<br /><br /><br /><br />Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos<br /><br /><br />1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ<br /><br />1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )<br /><br />2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )<br /><br /><br /><br />Tárgyeset ( objekt )<br /><br />1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu >Yokuts man > Maidu nik > <br />Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )<br />2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun <br />makkes ......................<br /><br /><br />SZINTAXIS ( SZÓREND )<br /><br /><br />Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált .<br /><br />A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .<br />A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV<br />szórendűek .<br />A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .<br />Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .<br /><br />MORFOLÓGIA<br /><br />Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .<br /><br />SZÓTAGOK ( SYLLABLES )<br /><br />Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó<br />C mássalhangzó .<br /><br /><br /><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html</a><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/search?updated-max=2015-05-01T11:24:00-07:00">http://tist-fla.blogspot.com.br/search?updated-max=2015-05-01T11:24:00-07:00</a><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html</a><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html</a><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html</a><br /><br /><a href="http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html">http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html</a><br /><br /><a href="http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf"> http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf</a><br /><br /><a href="http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh"> http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh</a><br /><br /><a href="http://self.gutenberg.org/articles/Penutian"> http://self.gutenberg.org/articles/Penutian</a><br /><br /><br /><br />Információ , elérhetőség : <a href="http://tindian@indamail.hu/">tindian@indamail.hu </a></b></i></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-29663398896969327262015-11-13T21:37:00.001-02:002015-12-12T14:55:34.483-02:00A MAGYAR ÉS A PORTUGÁL NYELV EGYEZÉSEI<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"></span></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhztVcvlyWZjEdHywuUBPqQKelvXG1mEg6ukvALHXUHG8o8tQK8i5LXb-rlhFCLwPX5z7dPwAQi26N9hvA3rG2jwzG4T0qRU9jz7eUTvQan2gCop583NF5c_K7Nq1H1YltNc3hZgG4H9MPd/s1600/1e8fcf8da8f19e86e54fcf6005b8f854.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="267" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhztVcvlyWZjEdHywuUBPqQKelvXG1mEg6ukvALHXUHG8o8tQK8i5LXb-rlhFCLwPX5z7dPwAQi26N9hvA3rG2jwzG4T0qRU9jz7eUTvQan2gCop583NF5c_K7Nq1H1YltNc3hZgG4H9MPd/s320/1e8fcf8da8f19e86e54fcf6005b8f854.jpg" width="320" /></a></i></b></div>
<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">A <span style="mso-bidi-font-weight: bold;">portugál
nyelv</span> (portugálul: <span style="mso-bidi-font-style: italic;">português</span>,
<span style="mso-bidi-font-style: italic;">língua portuguesa</span>) az
indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül az
ibériai csoportjába tartozik.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A mai
sztenderd portugál nyelvváltozat a középkori <span style="mso-spacerun: yes;"></span><span style="mso-bidi-font-style: italic;">gallego
portugál (ó-portugál)</span> nyelvből fejlődött ki.</span></i></b><br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">A portugál nyelv a viszonylagos újabb keletű
kialakulása ellenére is megőrzött olyan ősi szavakat, melyek kialakulása
visszanyúlik több ezer évre.</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">Ezek a szavak egy része a magyar nyelvben
is létezik..</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih0q0n_tyznDpSLi9utdq-XnsMGvEb99tYQeQ2bIGugkzjBGAgZbDzKN-gBn9jTSOtPcplZGcvP25LA_P9dOiGA9id0Iyls_tt_7NBZbY9rhtUdfBLAJQL5U6wXl-kFhaJEvPH_mKDQPAM/s1600/Linguistic_map_Southwestern_Europe.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="290" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih0q0n_tyznDpSLi9utdq-XnsMGvEb99tYQeQ2bIGugkzjBGAgZbDzKN-gBn9jTSOtPcplZGcvP25LA_P9dOiGA9id0Iyls_tt_7NBZbY9rhtUdfBLAJQL5U6wXl-kFhaJEvPH_mKDQPAM/s320/Linguistic_map_Southwestern_Europe.gif" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1l_nyelv">https://hu.wikipedia.org/wiki/Portug%C3%A1l_nyelv</a></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"> </span></i></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">A
messzi távoli időben európa és ázsia egy részén azonos vagy nagyon ha<span class="textexposedshow">sonló nyelvet beszéltek (indo-uráli, nosztratikus
elmélet)... Ezek az ősi eredetű szavak összekötik a portugál nyelvet egyfelől
az indo-európai másfelől az uráli nyelvekkel.</span></span></i></b>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">Az
ősi szavak legnagyobb számban a mai magyar nyelvben találhatóak meg, mely a magyar
nyelv ősiségét, ősi mivoltát bizonyítja. </span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2014/11/a-nosztratikus-avagy-eurazsiai-elmelet.html"><span class="textexposedshow"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">http://tist-fla.blogspot.com.br/2014/11/a-nosztratikus-avagy-eurazsiai-elmelet.html</span></i></b></span></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><a href="http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/04/a-magyar-az-osok-mag-nepenek-nyelve.html">http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/04/a-magyar-az-osok-mag-nepenek-nyelve.html</a><br style="mso-special-character: line-break;" />
<br style="mso-special-character: line-break;" />
</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">Néhány
ősi szó, mely azonos avagy hasonló formában megtalálható a magyar és a portugál
nyelvekben:</span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><br />
<span style="font-size: large;"><br />
<span class="textexposedshow">- a/az> o/<span style="color: red;">a</span></span><br />
<span class="textexposedshow">- ad > <span style="color: red;">d</span><span style="color: red;">á</span></span><br />
<span class="textexposedshow">-.akar,> <span style="color: red;">q</span><span style="color: red;">ue</span><span style="color: red;">r</span> (k<qu)</span><br />
<span class="textexposedshow">- aki/ki > <span style="color: red;">q</span><span style="color: red;">ue</span><span style="color: red;">m</span> (k<qu)</span><br />
<span class="textexposedshow">- anya > <span style="color: red;">m</span>ãe (ny<m)</span><br />
<span class="textexposedshow">- apa > <span style="color: red;">p</span>ai</span></span></span></i></b><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- apály > baixa-mar </span><br />
<span class="textexposedshow">- apu ( papa ) > <span style="color: red;">papá </span></span></span></i></b></span><br />
<i><b> </b></i><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><span style="font-size: large;"><i><b>- arany > ouro </b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b>
</b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b> </b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b>- bogyó > baga ( gy>g) </b></i></span>
<br />
<span class="textexposedshow"><span style="color: red;"><span style="color: black;"></span></span></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;">- ból-ből ( okhatározó) > <span style="color: red;">por</span> (b<p , l<r)</span></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
borda > <span style="color: red;">borda</span> ( széle<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>)</span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- bök > <span style="color: red;">pic</span>a ( csíp ) (b<p , k<c)<br />
<span class="textexposedshow">- bőr > <span style="color: red;">pel</span>e (b<p , r<l)</span><br />
<span class="textexposedshow">- büntetni, büntetés > <span style="color: red;">pun</span>ir,
<span style="color: red;">pen</span>o (b<p)</span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: small;"><i><b><span style="font-size: large;"> - cukor > açúcar (c>ç , k>c)</span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><i><b><span style="font-size: large;">- csésze > csicara (sz>c)</span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><i><b><span style="font-size: large;">- csobog > chuva (cs>ch , b>v)</span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><i><b><span style="font-size: large;">- csurran > chorar </span></b></i></span><span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- édes > <span style="color: red;">doc</span>e (s<c) </span></span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
ég > <span style="color: red;">c</span>éu (g<c)</span></i></b></span><span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><br />
<span class="textexposedshow">- engem > <span style="color: red;">m</span>e (
ng>m)</span><br />
<span class="textexposedshow">- enyém > <span style="color: red;">m</span>eu, <span style="color: red;">minh</span>a (ny<nh,m)</span><br />
<span class="textexposedshow">- ér (Vér) > <span style="color: red;">ver</span>a </span><br />
<span class="textexposedshow">- fal > <span style="color: red;">par</span>ede
(f <p, l<r) </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- felé > <span style="color: red;">par</span>a (f<p , l>r) </span><br />
<span class="textexposedshow">- felel > <span style="color: red;">falar</span> (beszélni)
(r<l)</span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- fia > <span style="color: red;">fi</span>lha ( v.kinek a fia ) </span><br />
<span class="textexposedshow">- folyni > <span style="color: red;">fl</span>uir</span><br />
<span class="textexposedshow">- fordít, fordul > <span style="color: red;">vir</span>a
(f<v)</span><br />
<span class="textexposedshow">- friss > <span style="color: red;">fres</span>co</span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- forgat > <span style="color: red;">vir</span>ar (f>v) </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- forró > <span style="color: red;">fer</span>vente </span><br />
<span class="textexposedshow">- forral > <span style="color: red;">fer</span>ve </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- forrás > <span style="color: red;">fer</span>vura (folyadékot) </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- fúj ><span style="color: red;"> bu</span>far ( nagyokat fúj ), <span style="color: red;">pu</span>xar a fumaca ( fújja a füstöt ) </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow"> ( f>b>p)</span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- gáz > <span style="color: red;">gas</span> (z>s) </span></span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
használ > u<span style="color: red;">s</span>a</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- ház
> <span style="color: red;">cas</span>a (h<c , z<s)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- indul
> a<span style="color: red;">ndar</span> ( jár ) (l<r)</span></i></b></span><span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><br />
<span class="textexposedshow">- idős > <span style="color: red;">idos</span>o</span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- izzadt > <span style="color: red;">s</span>uodo, izzadtság ><span style="color: red;"> s</span>uor (z>s) </span></span></i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;"><span class="textexposedshow">- izzik > a<span style="color: red;">ss</span>a (s<z) </span></span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- kap
> re<span style="color: red;">ceb</span>e (c<k , p<b)</span></i></b></span><br />
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- karcol > <span style="color: red;">gr</span>ava ( művészet ) , ras<span style="color: red;">car</span> ( torkot )</span></i></b></span><br />
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- kobak > <span style="color: red;">cabec</span>a ( fej ) ( k>c) </span></i></b></span><br />
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- kör > <span style="color: red;">cir</span>culo (k>c) </span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- mi
> <span style="color: red;">n</span>ós (m<n)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
nem > <span style="color: red;">nem</span> ( sem ) </span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
olaj<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> <span style="color: red;">ol</span>eo</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
on<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>- en - ön > <span style="color: red;">em</span> (n<m)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
óra > h<span style="color: red;">ora</span></span></i></b></span><br />
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- őrölni > <span style="color: red;">mo<span style="color: black;">e</span>r</span> ( morzsolni )</span></span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- pici > <span style="color: red;">p<span style="color: black;">ou</span>c</span>o ( kicsi ) </span></span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- pír > rou<span style="color: red;">b<span style="color: black;">o</span>r</span> (p>b) </span></span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- por > <span style="color: red;">por</span>vilho</span></span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- piros > <span style="color: red;">ver</span>melho (p>v) </span></span></b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: red;"><i><b><span style="font-size: large;"><span style="color: black;">- pislog > <span style="color: red;">pis</span>car ( hunyorgat )</span></span> </b></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
sem > <span style="color: red;">sem</span> ( nélkül ) </span></i></b></span><br />
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- sír > <span style="color: red;">chor</span>ar (s>ch) </span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
só > <span style="color: red;">s</span><span style="color: red;">a</span>l</span></i></b></span><br />
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">- sürgős > a<span style="color: red;">rg</span>ente </span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
szop > <span style="color: red;">chup</span>a (sz<ch)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
szilárd > <span style="color: red;">sálid</span>o</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
tánc > <span style="color: red;">danç</span>a (t<d , c<ç)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
te < <span style="color: red;">t</span>u</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
téged < <span style="color: red;">t</span><span style="color: red;">e</span></span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="textexposedshow" style="font-size: large;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt;">-
váza > <span style="color: red;">vas</span>o ( edény ) (z>s)</span></i></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 36.0pt; mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt; text-indent: -18.0pt;">
<span style="mso-list: Ignore;"><span style="font: 7.0pt "Times New Roman";"></span></span><span class="textexposedshow">..............................................</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid3BQfiBgbU2JflQfa-3qcA0_sw339mX3P6hwnIf8n09LZVBJTbJTMxJAPTuskFaM1gdQ03b5Mf2Ki9G939JDAsifJg-i9YhvMR0mR98v8ZoyIh4EpoAf-EdqR8i-VT0FkWPBuuBfLA5Jm/s1600/Stonehenge.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid3BQfiBgbU2JflQfa-3qcA0_sw339mX3P6hwnIf8n09LZVBJTbJTMxJAPTuskFaM1gdQ03b5Mf2Ki9G939JDAsifJg-i9YhvMR0mR98v8ZoyIh4EpoAf-EdqR8i-VT0FkWPBuuBfLA5Jm/s320/Stonehenge.jpeg" width="320" /></a></i></b></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-73024731469409495832015-08-08T13:53:00.000-03:002016-04-23T21:33:01.876-03:00A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT? <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFmdohnY45b68wgoBOur-F1MM2hPmuf59R29Ha5l66ik1M5fvalUPJs_WoyFyTBgJlbw3eIW_NFpvxw0bJtVaru5yavidoFDPuvgLlHgoi8MKmMcM7X_uL_HAkDzxUncw3fFzwT37c8B7Y/s1600/da42bc8d9554a4369beb64be3336440f.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFmdohnY45b68wgoBOur-F1MM2hPmuf59R29Ha5l66ik1M5fvalUPJs_WoyFyTBgJlbw3eIW_NFpvxw0bJtVaru5yavidoFDPuvgLlHgoi8MKmMcM7X_uL_HAkDzxUncw3fFzwT37c8B7Y/s400/da42bc8d9554a4369beb64be3336440f.jpg" width="372" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b><span style="color: #cc0000;">A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT? </span></b></i></span><br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Nehéz elhinni, hogy egy alapnyelv létezett, abszurd irracionális képtelenség, de volt kellett lennie egy egységessé válási folyamatnak, avagy léteznie kellett egy olyan központi területen élő ősi Föld nyelvnek, mely a beszélt szavainak az átadója volt.<br />Lennie kellet hiszen másképp hogyan is lennének azonos jelentésű szavak és grammatikai hasonlóságok a Föld nyelveiben . Ezt azonban csakis egy nagyobb létszámú, kulturálisan jóval fejlettebb nép tudta elérni és szavait, nyelvének a jellegzetességeit átadni a primitívebb kulturálisan és egyéb téren elmaradottabb népeknek . <br />Valamint szükséges volt, hogy ez az ősi nép egy központi területen éljen a „ népek átjárójában „ Ázsia és Európa határvidékén , a Kárpát-medence és Kaszpi-tenger közti területen..<br />Itt kellet megtörténnie egy nyelvi egységessé válási folyamatnak és nem Kínában, vagy teszem azt Dél-Afrikában. Ez az ősi nép nyelvi és kulturális hatást fejtett ki a Föld alapnyelveire többek közt az Urali , PIE és az Altaji nyelvekre ( Nosztratikus elmélet ).<br />A máig érvényben levő és sok tekintetben tévedéseken és félrevezetéseken alapuló hivatalos tudományos álláspont szerint a Magyar nyelv a Finnugor nyelvcsalád nyelveihez tartozik. A Magyar nyelv eredetét olyan Finnugor eredetűnek kinyilvánított szavakkal támasztják alá, amely a Proto-Indoeurópai és az Altaji nyelvterületen is megvan . Az Urali elmélet szerint a Magyar nép és a Magyar nyelv örökléstani rokonságban van más népekkel és nyelvekkel ( Saami, Mordvin, Mari, Khanty, Mansy, Samojed ), melyek Észak-Európa és Nyugat-Szibéria közti területeken élnek és többek közt a Finnel. De ezt megkérdőjelezik többek közt az elmúlt két évtizedben Finnországban és a világ számos pontján elvégzett kutatások a tudomány több területén, nyelvészet. embertan, régészet. örökléstan szakterületein.<br />Ennek a központi területen élő ősi népnek a közvetlen egyenes ágú örököse a Magyar nyelv, amit igazol egyfelől az ős-etimon kutatás, a genetika és az archeológia is . Az elvégzett nyelvészeti ős-etimon ( szótő ) kutatások szerint az etimonok legnagyobb arányban ( 64 % ) a Magyar nyelvben maradtak fenn. Az alapszavak közel egyharmada, a szótövek majd ezer eleme ősi eredetű és ezek száma megsokszorozódik az összetételekkel, ragszilárdulásokkal és a képzésekkel. A Magyar nyelv tehát, ha alapjaiban is , de ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli, amit Föld nyelveinek a többsége ma is. A nyelv az évezredek alatt azonban sokat változott, a szóátvételekkel, a klíma és a kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével. A nyelvészeti etimon kutatások igazolják, hogy a Magyar nyelv egy olyan ősi nyelv, mely szavainak átadója és egyben alapja volt a ma létező legtöbb nyelvnek. Nem mi vagyunk rokonai a Finnugor nyelveknek ők rokonok velünk.<br />Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a Magyar nép ősei a 35 - 40.000 éve elsőnek megjelent Europid emberek közt voltak. A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint a jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától származnak.<br />EU19 / R1a < 32,5 % , EU 18 / R1b < 17 % , EU 7 / I1 , I2a és I2b < 25,5 % , EU 4 / E1b1b < 9,5 % <br />Az összesen a 89, 5 %-os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik bizonyítéka , hogy a Magyar nép Európa legősibb népe. A Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe helyileg a Kárpát medence és a Kaszpi tenger közti területhez köthető, igazolja ezt a genetika, a kulturális leletek és többek közt a Vinca - Tordos és Tordos - Tatárlakai epígrafikai és paleografikai képírás. <br />John Rondins a Magyar rovásírás és a Sumer ékírás sikeres összehasonlításával fejtette meg a Sumer nyelvet. Ez a Magyar rovásírás oly nagyfokú hasonlóságot mutat a Kőrös kultúra írásával, hogy minden kétséget kizárva bátran mondhatjuk a mai Magyar rovásírás eredete a Kőrös kultúrához köthető. A Kárpát - medence és a Kaszpi tenger közti területen élő domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek szoros kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek és létrehozták a Kurgán és a Kőrös műveltséget i.e. 5.000 (Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig neolitikus, eneolitikus korai bronzkori kultúra)</b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b>. Az azonossá váló kultúra megindított egy nyelvi összeolvadást, melynek eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi-tenger közti sztyeppén. Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto - Indoeurópai nyelvnek nevezték el. A közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe volt a Proto - Magyar alapnyelvnek, népnek. </b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqW4HiZshFMh-Vdw1jhHaVYt3XGmn7_Wlul6zlFiMoQ47Fd8ysioqhjZHLTIcUjwb_zemBJ3A-zueUZy42pChiDDlSFl1TxX0LDfe7S2_hHlsWYTmbQJH8vpGR7KvFrCi1uftW9b4qjU4N/s1600/ad737.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="273" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqW4HiZshFMh-Vdw1jhHaVYt3XGmn7_Wlul6zlFiMoQ47Fd8ysioqhjZHLTIcUjwb_zemBJ3A-zueUZy42pChiDDlSFl1TxX0LDfe7S2_hHlsWYTmbQJH8vpGR7KvFrCi1uftW9b4qjU4N/s400/ad737.gif" width="400" /></a><span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b>A Magyar nyelv ősi szavai ma is megtalálhatók a mai Indoeurópai nyelvekben .</b></i></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><i><b>Én < Angol: me, Ír: mé, </b></i></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;"><i><b>Te < Ír: tu, Portugál: tu, </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Ő < Angol : he , Ír : é-i, </b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b>Mi < Ír: mid, Portugál: nós. <br />Enyém < Angol: mine , Portugál: minha / meu, Német: mine<br />Ad < Angol: add ( hozzáad ), Portugál: dar, Akar < Kelta: achair , Portugál : quer,<br /> Anya < Angol: mother, Portugál: mae, <br />Apa < Angol: father, Portugál: pae, Bőr < Portugál: pele, Ír: barr, <br />Foly < Folyik < Angol: flow, Portugál: fluir, Kelta: fual (folyás)<br />Ház < Angol: house, Német: haus, Portugál: casa, Ne / nem < Angol: not, Portugál: nao, <br />Torok < Angol : throat , Ír : tor (nyakperec)<br />Világ < Angol : world , Walesi : wilad (föld)...<br />MAGYAR - ANGOL:<br />Bog < bug, Bök < poke, Kap < keep nak / nek < nex(t), Szél < soul (lélek), Ráz < rouse, Szór < sour , <br />Tüske < tusk, Vad < wild ...<br />MAGYAR - KELTA <br />Bot < bat, csap < seap, Jár < larr, Kerek / Kör < caor...<br />MAGYAR - ÍR:<br />Agy < aigne, Megy˛Menni < imigh, Száj < suil, Tesz / Tenni < de'a , Tűz < te-as ( forróság ) , <br />Víz < uische...</b></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh60WgaaxLkDELM3Vf0ewgp0g3tWpRzjoWbMCMligWD__U1CKK6q0-00V0d6nqYLMkCHs6gLOdnaEW_Q90O-ycBGTz_fuIi-7m0PC13j4K4E14DeOm-DqfEoV1YQdmUIVJGHdsP9VAi5oql/s1600/440px-Hungarian_warrior.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh60WgaaxLkDELM3Vf0ewgp0g3tWpRzjoWbMCMligWD__U1CKK6q0-00V0d6nqYLMkCHs6gLOdnaEW_Q90O-ycBGTz_fuIi-7m0PC13j4K4E14DeOm-DqfEoV1YQdmUIVJGHdsP9VAi5oql/s400/440px-Hungarian_warrior.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><i><b><br />A Proto-Indo-Európai alapnyelv rekonstruálása során felmerült az a lehetőség, hogy az PIE rokonságban van más nyelvekkel pl. Finnugorral is, valamint a Kaukázusi és Hurri nyelvekkel. A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés található (Aulis Joki). Indourali elmélet.<br />A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi rokonság. A genetikai vizsgálatok nem igazolták a Finnugor népek Ugor ágával levő rokonságot, azonban a nyelvészeti egyezések igazolják a nyelvi kapcsolatot a Proto-Magyar alapnyelv és az Uráli alapnyelv közt. (A Magyar nyelv alapszókészletéből 504 szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz további feltételezett (Collinder).) Nem kell túl bonyolítani egyszerűen kulturális és nyelvi átadás történt az északi irányban elő fejletlenebb kulturálisan és gazdaságilag elmaradottabb Uráli alapnépességre. A kulturálisan fejlettebb és népességben nagyobb számban levő Proto-Magyar átadta a nyelvének szavait, nyelvtani elemeinek tekintélyes részét egyfelől a PIE másfelől az Proto-Uráli nyelveknek.</b></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><i><b><br /><span style="color: #cc0000;">MAGYAR - SUMER, PIE ÉS AZ URALI SZÓEGYEZÉSEKBŐL:</span></b></i></span><span style="font-size: large;"><i><b> </b></i></span><br />
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">Rövidítések: </span></i></b></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">Urali: PU</span></i></b></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">Proto-Finnugor: PFU</span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">1.Hungarian: ad, adni "give, to give" , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma<br />nd>nt = d<br /><br />2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, <br />k = g<br /><br />3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"<br />m>n = ny ( ŋ )<br /><br />4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"<br /><br />5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"<br />d = t / ty<br /><br />6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi "she",*PIE: so/ séʰ2 , <br />Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „ <br />ʃ>s>c = z<br /><br />7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel<br />p = b , l = r<br /><br />8.Hungarian: én "I", *Sumerian: ŋe, ŋae (nga-e ) "I", <br />*PIE: me "me, I", PU: me "I"<br />m = n<br /><br />9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu ( ngu ), ne26, ni, me „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"<br />n>m = ng <br /><br />10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE: me "me", *PU: me "I"<br />n = m<br /><br />11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par "canal, smell", pu "fountain",<br />*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"<br />p> = f , l>r = ly<br /><br />12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian pou "foumtain", par "smell, canal",*PIE: pleu "flow", <br />Manysi: pali "flow, river"<br />p> = f , l>r = ly<br /><br />13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil "cook", i-bi "snoke",*PIE: bhel "burn",<br /> *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"<br />p>b = f , l = r<br /><br />14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil "cook", bar "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"<br />p>b = f <br /><br />15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud", <br />Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"<br />p>b = f , y >l= j<br /><br />16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"<br /> k> gʰ = h<br /><br />17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur „ to hear „ , *PFU: kole „ die „<br /> k>g = h<br />18. HALL „ Hear „<br />18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"<br />k = h <br /><br />19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús „ "longitude", gus, he-su "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"<br />g>χ = h , s = sz</span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read", <br />*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke", <br />Manysi: susi "ash", sueid "sweat"<br />s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d<br /><br />21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come", <br />Manysi ji / joχt "to come” <br />g ?> = j , m = n<br /><br />22.Hungarian: karmol, karcol, horol "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"<br />g= k <br /><br />23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"<br />s>ʃ = z , g = k <br /><br />24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"<br />h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ <br /><br />25.Hungarian: kobak "head", *PIE: kaput, gʰebʰelo "head", PU: peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"<br />p = b , g = k<br /><br />26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"<br />d>ti>>ch ?= ty <br /><br />27.Hungarian: meny , menyasszony "bridge", *Sumerian: munus "aunt",*PU: mina<br />n = ny , s = sz<br /><br />28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very", <br />Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"<br /> g>c>k>d>x = gy<br /><br />29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"<br />m> = n<br /><br />30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"<br /> l = r<br /><br />31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"</span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br />32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"<br />s = sz <br /><br />33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel siemen "eye", Észt: seeme "eye"<br />s>ʃ = sz , n = m ,<br /><br />34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"<br />b>p = v , k = g , r = l <br /><br />35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",<br />*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz volgado „ light „<br /> w>b> = v , r>y = l </span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br /></span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">1.Hungarian: ad, adni "give, to give" , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma<br />nd>nt = d<br /><br />2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, <br />k = g<br /><br />3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"<br />m>n = ny ( ŋ )<br /><br />4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"<br /><br />5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"<br />d = t / ty<br /><br />6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi "she",*PIE: so/ séʰ2 , <br />Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „ <br />ʃ>s>c = z<br /><br />7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel<br />p = b , l = r<br /><br />8.Hungarian: én "I", *Sumerian: ŋe, ŋae (nga-e ) "I", <br />*PIE: me "me, I", PU: me "I"<br />m = n<br /><br />9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu ( ngu ), ne26, ni, me „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"<br />n>m = ng <br /><br />10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE: me "me", *PU: me "I"<br />n = m<br /><br />11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par "canal, smell", pu "fountain",<br />*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"<br />p> = f , l>r = ly<br /><br />12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian pou "foumtain", par "smell, canal",*PIE: pleu "flow", <br />Manysi: pali "flow, river"<br />p> = f , l>r = ly<br /><br />13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil "cook", i-bi "snoke",*PIE: bhel "burn",<br /> *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"<br />p>b = f , l = r<br /><br />14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil "cook", bar "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"<br />p>b = f <br /><br />15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud", <br />Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"<br />p>b = f , y >l= j<br /><br />16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"<br /> k> gʰ = h<br /><br />17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur „ to hear „ , *PFU: kole „ die „<br /> k>g = h<br />18. HALL „ Hear „<br />18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"<br />k = h <br /><br />19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús „ "longitude", gus, he-su "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"<br />g>χ = h , s = sz</span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;">20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read", <br />*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke", <br />Manysi: susi "ash", sueid "sweat"<br />s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d<br /><br />21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come", <br />Manysi ji / joχt "to come” <br />g ?> = j , m = n<br /><br />22.Hungarian: karmol, karcol, horol "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"<br />g= k <br /><br />23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"<br />s>ʃ = z , g = k <br /><br />24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"<br />h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ <br /><br />25.Hungarian: kobak "head", *PIE: kaput, gʰebʰelo "head", PU: peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"<br />p = b , g = k<br /><br />26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"<br />d>ti>>ch ?= ty <br /><br />27.Hungarian: meny, menyasszony "bridge", *Sumerian: munus "aunt",*PU: mina<br />n = ny , s = sz<br /><br />28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very", <br />Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"<br /> g>c>k>d>x = gy<br /><br />29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"<br />m> = n<br /><br />30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"<br /> l = r<br /><br />31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"</span></i></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><i><span style="font-size: large;"><br />32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"<br />s = sz <br /><br />33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel siemen "eye", Észt: seeme "eye"<br />s>ʃ = sz , n = m ,<br /><br />34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"<br />b>p = v , k = g , r = l <br /><br />35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian: bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",<br />*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz volgado „ light „<br /> w>b> = v , r>y = l </span></i></b></div>
<div>
</div>
<div>
..........</div>
<span style="font-size: large;"><i><b></b></i></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><i><b><span style="font-size: large;"><i><b><span style="color: #cc0000;"><span style="color: black;">Írta: Ístván Tóth </span></span></b></i></span> </b></i></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-69978353133958693312015-08-04T15:57:00.003-03:002015-08-04T15:57:52.738-03:00MAGYAR NYELVI SZAVAK AZ URU – CHIPAYAN NYELVEKBEN<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIKDgAytYOWwKgSMZlkDz_XFPBYLW8wzHyfiV_j7cVp3pGaVvJDIbnjXwoI9_RHNDdoMMuCxTiQ2Bq__QMfr4tjt-3onjo5m0c23_c8Ugxr-CPhSvLxGxHcnMlHpBYLcfzJINXj_7mxXkx/s1600/totora.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="282" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIKDgAytYOWwKgSMZlkDz_XFPBYLW8wzHyfiV_j7cVp3pGaVvJDIbnjXwoI9_RHNDdoMMuCxTiQ2Bq__QMfr4tjt-3onjo5m0c23_c8Ugxr-CPhSvLxGxHcnMlHpBYLcfzJINXj_7mxXkx/s400/totora.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span style="color: #990000;">MAGYAR NYELVI SZAVAK AZ URU – CHIPAYAN NYELVEKBEN</span></h3>
<br />
<br />
<br />
Írta: István Tóth<br /><br /><br /><br /><span style="font-size: large;"> A nyelvtudomány az Uru - Chipajan nyelvek három ágát különbözteti meg:</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />I. Uru ( Kotsuní , Uruquilla )<br />II. Chango ( Chango-Atacama, Coast Uro )<br />III. Pukina ( Puquina) </span><br />
<span style="font-size: large;">Az Uru - Csipaják lsősorban a Titicaca - tó és a Bolíviai Poopo - tó és Dél -Perui valamint az Észak - Chilei partvidéken élnek.<br />Az Uru nyelvek dokumentálása: <br />Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915, Crequi-Montford és Rivet 1925-27, <br />Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez kötődik…<br />Az Uru - Csipaja nyelvek agglutináló nyelvek SOV szórenddel , CVCC vagy CCVC szótagokkal .<br />A leggyakoribb formák CV vagy CVC .<br />Benjamin Worf és sokan utána mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Perui Mocsika , a Bolíviai és Perui Uru - Chipaja és a Chilei Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel ..<br />Több neves nyelvész felvetette az Uru nyelvek rokonságát a </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;">Közép- Amerikai Maja nyelvekkel.<br />Olson 1964 / 65 , Hamp 1967 , Campbell 1973 és 1993 , Stark 1972 ,Wheeler 1972 ...<br />Stark : felvetette az Uru-Chipayan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is.<br />Ma hivatalosan elszigetelt nyelvként és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaként is elfogadott.<br />A kuriózum; lexikailag nem csak a Mocsika, a Mapucse, a Maja és <br />Kaliforniai Penutian nyelvekkel áll nyelvi kapcsolatban, hanem a Magyar - Sumer nyelvvel is.<br />Talán érdemes lenne ezt a vonalat, melyre itt felhívom a figyelmet <br />komolyabb kutatások alá helyezni és nem riadva vissza attól, hogy ezek a nyelvek az Amerikai kontinensen vannak és óriási a távolság. <br />Mint jól tudjuk a modern ember előtt nem voltak, vannak akadályok.<br />Az Ősmagyar nyelvi eredetű szavak a Föld minden kontinensén, <br />minden nép minden nyelvében megtalálhatók.<br />Nagy mértékben a kihalt Etruszk - Pelazg, Ógörög, Sumer, Egyiptomi, Észak-Indiai az Indo-Európai és egyes déli Finn-Ugor nyelvekben valamint az Amerikai kontinensen a Kaliforniai Penutian, Majan, Mocsikan, Csipajan, Mapucse és több kisebb Andoki nyelvekben .<br /><br />k > g > gy (gʲ) > h > x > χ > q > c ( ts ) ?<br />m > n > ny ( ŋ / nʲ ) <br />p > b > f (pʰ) > v ( w ) <br />r > l > j > ly (lʲ) > y <br />s ( s̆ ) > sz (s ) > z > zs ( ʒ) > cs (č > tʃ ) > c ( ts )<br />t > d > gy ( gʲ) > c ( ts ) > z<br />h > x >χ > k > g<br />x > s ( s̆ )> sz (s ) > z > j >y ?</span><br /><span style="font-size: large;"><br />1.AD „ give „<br />Hungary : ad <br />Chipaya : thaa / tʰaa , Uru : ta/ taa ( Metraux ) „ give „ , ta ( Lehmann / Polo ) „ give „<br />th > tʰ = Hungary d<br /><br /><br />2. Agy/ Ész „ brain „<br />Hungary : agy / ész<br />Uru + chipaya + Iru Ito : ača ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ head „ ,<br />Uru : kanc̆u ( Metraux ) „ chin „<br />č>k= sz > g / gy<br /><br />3. Álom „ dream „<br />Hungary : álom<br />Chipaya : wiya „ night „<br />y = l ?<br /><br />4. Anya „ mother<br />Hungary : anya<br />Chipaya : ma / maa , Uchumataqu / Murato : ma , Uru : ma ( Vellard ) , maa ( Metraux ) , mayi ( Polo )<br />m = ny<br /><br />5. Apa „ father „<br />Hungary : apa , apó<br />Uru : ep / epi / apai „ father „ , apay / japá / jepi / ep ( Muysken ) , epe „ grandfather „ , apaya / apai ( Lehmann ) „ old man „<br />Chipaya : ep / e-ep<br /><br />6. Asszony „ woman „<br />Hungary : asszony<br />Proto-Uru : soň , Uru : masulata ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ cat „<br />s = sz , ň = ny<br /><br />7. Az „ the „<br />Hungary : az<br />Uchumataqu : či , Uru : as̆i ( Vellard ) „ that there „<br />č = z<br /><br />8. Atya „ father „<br />Hungary : atya , tata<br />Uru : tata „ father ( expression of respect ) „ ( Uhle )<br /> <br /><br />9. Barát / Barátságos „ friend / friendly „<br />Hungary : barát / barátságos<br />Uru : palitak ( Polo )<br />p = b , l = r<br /><br />10. Beszél „ speak „<br />Hungary : beszél , beszéd<br />Uru : packel ( Polo ) „ laugh „<br />p = b , ck = sz<br /><br />11. Csap „ slap „<br />Hungary : csap<br />Chipaya : čapa ( Vellard )„ to hit / pierce / stab „ , čepska ( Metraux ) „ to hit „ ,<br />chap ( Polo ) „ to hit „ , tsap / tsapli ( Metraux ) „ fist „<br />č , ts = cs<br /><br />12. Csepp / Csöpp / Pici „ wee /small „<br />Hungary : csepp / csöpp / pici<br />Uru : pichi / puchi<br />ch >č >c = cs<br /><br />13. Csiga „ snail „<br />Hungary : csiga<br />Uru : pska / soxranak<br />s = cs , x = g<br /><br />14. Csillog „ brillant / shining „<br />Hungary : csillog / csillag<br />Uru : suru ( Vellard ) „ brillant / shinning „ , surum-pik ( Vellard ) „ shine „<br /> s = cs<br /><br />15. Csinos „ pretty „<br />Hungary : csinos ( csini )<br />Uru : čuni ( szép „ nice „ ) <br />č = cs<br /><br />16.Csíp „ pinch „<br />Hungary : csíp<br />Chipaya : čap / čaplaza , Uru : čap ( Vellard ) „ top pinch „ ,<br />chap-chay ( Muysken ) „ to pinch „ , pi č ( Metraux / Uhle ) „ come „ ,<br />pichu-chay ( Muysken ) „ come „<br />č>ch= cs<br /><br />17. Csorog „<br />Hungary : csorog , csurog<br />Uru : s̆ar-r-ki „ to flaw / to drip „<br />s̆ = cs<br /><br />18. Csuk „ close „<br />Hungary : csuk<br />Chipaya : čapa ( szúr / döf „pierce / stab „ )<br />čuki „ eye „ , čuktems „eyelash “ <br />Uru : chhukle ( Muysken ) „ eye „ , c̆uki ( Vellard ) „ eye „ , čuki ( Metraux ) „ to start / begin „ ,<br />čaks / soka ( Vellard 1967 ) „ to start / begin „,, čak ( Metraux ) „ to start / begin „ ,<br />čoxs ( Metraux ) „ to hide „ <br />č>s = cs<br /><br />19. Csukott “ closed “<br />Hungary : csukott<br />Chipaya : čankʃta „ closed „ čuki „ eye „ , čuktems „ eyelash „<br />č = cs<br /><br /><br />20. Darál „ grind „<br />Hungary : darál<br />Chipaya : xala<br />l = r<br /><br />21. Dörög „ thunder „<br />Hungary : dörög<br />Uru : turata ( Polo ) „ rainbow „<br />t = d<br /><br />22. Dug „ stick „<br />Hungary : dug ( dug-vány )<br />Uru : tuk ( Vellard ) „ to plaut / sow „ , tu’k ( Lehmann ) „ root „<br />t = d , k = g<br /><br />23. Ég „ burn / flame „<br />Hungary : ég<br />Uru : uji ( Muysken ) „ fire „ , uhč ( Vellard ) , „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ , i<br />Uru : uxi „ light „ , Chipaya : uxsic̆a ( fűt , éget „ heat / burn „ ) / ux „ fire „<br /> x>k>h = g<br /><br /><br />24. Égbolt „ sky „<br />Hungary : égbolt<br />Chipaya : ze-eku / seeku , Pukina : haneja<br />k>h = g<br /><br />25. Egy „ one „<br />Hungary : egy<br />Kallahuaya : ujsi<br />j = gy<br /><br /><br />26. Éj „ night „<br />Hungary : éj / éjszaka<br />Uru : uyani ( Polo ) , wiyani-chy ( Muysken ) , waya ( Vellard ) , uiyani ( Lehmann )<br />y= j<br /><br />27. Él „ Live , exist „<br />Hungary : él<br />Uru : shels ( Muysken ) „ be / exist ) , s̆el ( Vellard ) „ be / exist „<br /><br />28. Él / Éle „ edge „</span><br />
<span style="font-size: large;">Hungary : él / éle<br />Chipaya : uri<br />r = l<br /><br />29. ( el ) veszít „ lose „<br />Hungary : Elveszít<br />Uru : hue-sna ( wesna ) , Chipaya : wesna<br />hu>w = v<br /><br />30. Én „ I „<br />Hungary : én<br />Uru : ami ( Polo )<br />m =n<br /><br /><br />31. Enyém „ my „<br />Hungary : enyém<br />Uru : tanhe / tani<br />nh>n = ny<br /><br />32. Erdő „ forest „<br />Hungary : erdő<br />Uru : para<br /><br />33. Eső / Esik „ rain „<br />Hungary : eső / esik<br />Chipaya : es-sinča<br /><br />34. Észak „ north „<br />Hungary : észak<br />Chipaya : uʃa <br />ʃ = s<br /><br />35. Eszik / Ev „ eat „<br />Hungary : esz / ev<br />Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth „ , i s̆ke ( Vellard ) „ tooth / teeth „ , iske ( Lehmann ) <br />s= sz<br />Chipaya : uwa<br />w = v , s>s̆ = sz<br /><br />36. Év „ year „<br />Hungary : év<br />Uchumataqu : wata<br />w = v<br />37. Ez „ this „<br />Hungary : ez<br />Uru : c̆i ( Metraux ) „ this „<br />c̆ = z<br /><br />38. Fa / Fű „ tree /grass „<br />Hungary : fa / fű<br />Uru : p’oxsa/ phaya ( virág „ flower „ ) / para ( erdő „ forest „ , pankara ( Muysken / Metraux / Lehmann ) „ flower „ , pakara ( Vellard ) „ flower „ , pa χK ( Vellard ) „ fruit „ ,<br />p!ara ( Florentino ) „ tree „ , para ( Lehmann ) „ tree „<br />Chipaya : po kʰal’a ( bokor „ bush „ ) / phutu ( rügy / bimbó „ bud „ )<br />p>ph = f<br /><br /><br />39. Fal „ wall „<br />Hungary : fal<br />Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „<br />p = f<br /><br />40. Falu „ village „<br />Hungary : falu<br />Uru : kola<br /><br />41. Fehér ( ember ) „ white ( man ) „<br />Hungary : fehér ( ember )<br />Uru : wira ( Vellard ) „ white „<br />w = f , h = 0 ( néma )<br /><br />42. Fej „ head „<br />Hungary : fej<br />Kallahuaya : peqe / peheke / pʰeqa<br />p> pʰ = f<br /><br />43. Fel „ up „<br />Hungary : fel<br />Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „<br />P = f<br /><br />44. Felel „ answer „<br />Hungary : felel<br />Chipaya : pela ( szó „ word „ )<br />p = f<br /><br />45. Fény „ light „<br />Hungary : fény<br />Uru : phana ( Muysken ) „ red „ , pana ( Vellard ) „ crimson „ ,<br />p!ana ( Lehmann ) „ rainbow „<br />phana ( Lehmann ) „ coloured „ , ppana ( Polo ) „ coloured „<br />ph>p = f , n = ny<br /><br />46. Folyó „ river „<br />Hungary : foly / folyó<br />Chipaya : puju / puxu , Uru : puxi / puxui<br />Kallahuaya : jaa<br />p = f , x = j<br /><br />47. Feszít „ strain „<br />Hungary : feszít<br />Chipaya : phasisa „ split „<br />ph = f<br /><br /><br />48. Föld „ world / earth<br />Hungary : föld<br />Uru : phila / pila ( Muysken ) „ world / earth / sand „ , pila ( Vellard ) „ land „<br />ph>p = f<br /><br />49. Főz „ cook „<br />Hungary : főz<br />Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „<br />s̆ = z , p = f<br /><br />50. Fú / Fúj „ blow „<br />Hungary : fú / fúj<br />Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu ( Muysken ) „ wind „ ,<br />hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „</span><br />
<span style="font-size: large;">Hungary : él / éle<br />Chipaya : uri<br />r = l<br /><br />29. ( el ) veszít „ lose „<br />Hungary : Elveszít<br />Uru : hue-sna ( wesna ) , Chipaya : wesna<br />hu>w = v<br /><br />30. Én „ I „<br />Hungary : én<br />Uru : ami ( Polo )<br />m =n<br /><br /><br />31. Enyém „ my „<br />Hungary : enyém<br />Uru : tanhe / tani<br />nh>n = ny<br /><br />32. Erdő „ forest „<br />Hungary : erdő<br />Uru : para<br /><br />33. Eső / Esik „ rain „<br />Hungary : eső / esik<br />Chipaya : es-sinča<br /><br />34. Észak „ north „<br />Hungary : észak<br />Chipaya : uʃa <br />ʃ = s<br /><br />35. Eszik / Ev „ eat „<br />Hungary : esz / ev<br />Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth „ , i s̆ke ( Vellard ) „ tooth / teeth „ , iske ( Lehmann ) <br />s= sz<br />Chipaya : uwa<br />w = v , s>s̆ = sz<br /><br />36. Év „ year „<br />Hungary : év<br />Uchumataqu : wata<br />w = v<br />37. Ez „ this „<br />Hungary : ez<br />Uru : c̆i ( Metraux ) „ this „<br />c̆ = z<br /><br />38. Fa / Fű „ tree /grass „<br />Hungary : fa / fű<br />Uru : p’oxsa/ phaya ( virág „ flower „ ) / para ( erdő „ forest „ , pankara ( Muysken / Metraux / Lehmann ) „ flower „ , pakara ( Vellard ) „ flower „ , pa χK ( Vellard ) „ fruit „ ,<br />p!ara ( Florentino ) „ tree „ , para ( Lehmann ) „ tree „<br />Chipaya : po kʰal’a ( bokor „ bush „ ) / phutu ( rügy / bimbó „ bud „ )<br />p>ph = f<br /><br /><br />39. Fal „ wall „<br />Hungary : fal<br />Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „<br />p = f<br /><br />40. Falu „ village „<br />Hungary : falu<br />Uru : kola<br /><br />41. Fehér ( ember ) „ white ( man ) „<br />Hungary : fehér ( ember )<br />Uru : wira ( Vellard ) „ white „<br />w = f , h = 0 ( néma )<br /><br />42. Fej „ head „<br />Hungary : fej<br />Kallahuaya : peqe / peheke / pʰeqa<br />p> pʰ = f<br /><br />43. Fel „ up „<br />Hungary : fel<br />Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „<br />P = f<br /><br />44. Felel „ answer „<br />Hungary : felel<br />Chipaya : pela ( szó „ word „ )<br />p = f<br /><br />45. Fény „ light „<br />Hungary : fény<br />Uru : phana ( Muysken ) „ red „ , pana ( Vellard ) „ crimson „ ,<br />p!ana ( Lehmann ) „ rainbow „<br />phana ( Lehmann ) „ coloured „ , ppana ( Polo ) „ coloured „<br />ph>p = f , n = ny<br /><br />46. Folyó „ river „<br />Hungary : foly / folyó<br />Chipaya : puju / puxu , Uru : puxi / puxui<br />Kallahuaya : jaa<br />p = f , x = j<br /><br />47. Feszít „ strain „<br />Hungary : feszít<br />Chipaya : phasisa „ split „<br />ph = f<br /><br />48. Föld „ world / earth<br />Hungary : föld<br />Uru : phila / pila ( Muysken ) „ world / earth / sand „ , pila ( Vellard ) „ land „<br />ph>p = f<br /><br />49. Főz „ cook „<br />Hungary : főz<br />Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „<br />s̆ = z , p = f<br /><br />50. Fú / Fúj „ blow „<br />Hungary : fú / fúj<br />Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu ( Muysken ) „ wind „ ,<br />hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „</span><br />
<span style="font-size: large;"> ph> pʰ = f , y>x = j<br /><br />51. Fűt „ heat „<br />Hungary : fűt<br />Uru : wit ( Muysken ) „ stove / oven „ , wit’ci ( Vellard ) „ stove / oven „<br />w = f<br /><br />52. Gonosz „ bad „<br />Hungary : gonosz<br />Uru : anac̆a- c̆uni ( Metraux )<br />c̆ = sz<br /><br />53. Gőz „ vapour „<br />Hungary : gőz<br />Uru : oča ( Polo )<br />č = z<br /><br />54. Gyerek > Pici )<br />Hungary : gyerek > pici<br />Uru : pici / pichi<br />ch = c<br /><br />55. Hal „ fish „<br />Hungary : hal<br />Proto-Uru : kuuli<br />Uru : kule / kuli , kuuli / kulli / kuli ( Polo ) „ fish „ , , qeri / qiri ( Muysken ) „ fish „ ,<br />keri ( Vellard ) „ fish „ , kuli ( Vellard ) „ fisher „ , kuri ( Metraux ) „ fisher „ , k’uli ( Lehmann ) „ fisher „ , uch’qiri / qir-chula ( Muysken ) „ small fish „<br />kuli ( Muysken ) „ great fishing „<br />k>q= h , r = l<br /><br />56. Halál „ death „<br />Hungary : halál<br />Puquina : halla , Uru : quila ( Muysken ) „ ash „ , kila ( Vellard ) „ ash „ ,<br />k’ilya ( Nicolas / Lehmann ) „ ash „<br />k>q = h<br /><br />57. (Meg)hal „ die „<br />Hungary : (meg)hal<br />Puquina : halla , Uru : quila ( Muysken ) „ ash „ , kila ( Vellard ) „ ash „ ,<br />k’ilya ( Nicolas / Lehmann ) „ ash „<br />k>q = h<br /><br />58. Hajó<br />Hungary : hajó „ boat „<br />Uru : kula ( csónak „ boat „ )<br />k = h , l = j<br /><br />59. Harag „ anger „<br />Hungary : harag<br />Puquina : caru , Kallahuaya : qeri<br />c>g = h , r = l<br /><br />60. Hasít „ split „<br />Hungary : hasít<br />Chipaya : phasisa<br />h = néma <br /><br />61. Hat „ six „<br />Hungary : hat<br />Uru : tax <br />x = h<br /><br />62. Hát „ back „<br />Hungary : hát<br />Chipaya : tax , Uru : tax / ta-xe ( Vellard ) , taxi ( Metraux )<br />x = h<br /><br />63. Ház „ house „<br />Hungary : ház<br />Uru : hasa ( Vellard ) „ mountain „ , asa / osa ( Metraux / Uhle ) „ mountain „<br />Chipaya : k’oya , Uru + Iru Ito : qhuya<br />Uchumataqu : khuya , Kallahuaya : khuiya<br />Proto-Uru : kuya <br />k>qh>kh = h , s = z<br /><br />64. Horkol „ snore „<br />Hungary : horkol<br />Uru : kora ( Polo ) „ neck „ , χora ( Muysken ) „back of the head „ , χoχa ( Vellard ) „ throat „ ,<br />χora ( Metraux ) „ voice „<br />χ>k = h<br /><br />65. Hosszú „ long „<br />Hngary : hosszú<br />Uru : hasK-s̆i ( Vellard ) „ foraway / for off ) „ , asa(k)si ( Uhle ) „ foraway / for off ) ,<br />esqi ( Muysken ) „ foraway / for off ) „<br />s = sz<br /><br />66. Hoz „ bring „<br />Hungary : hoz<br />Uru : ska ( Vellard ) „ bring „ , ski / s̆ka ( Metraux ) „ bring „<br />k = h . s = z<br /><br />67. Húz „ drag „<br />Hungary : húz<br />Chipaya : huesa<br />s = z<br /><br />68. Irha „ dermis „<br />Hungary : irha<br />Chipaya : ira „ blanket „<br /><br />69. Is „ also „<br />Hungary : is<br />Uru : i s̆u ( Vellard ) „ also / too „<br /><br />70. Itt „ here „<br />Hungaro : itt<br />Uru : tis-ki ( Vellard ) „ there „ , tik s̆i ( Metraux ) „ there „<br /><br />71. Íz „ taste „<br />Hungary : íz<br />Chipaya : osa<br />s = z<br /><br />72. Iz / izzik<br />Hungary : iz / izzik / izzó<br />Uru : uji ( Muysken ) „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , uz ( Florentino ) „ fire „ ,<br />uz = uzi ( Lehmann ) „ fire „ , uji ( Polo ) „ fire „ . islap’-puh ( Vellard ) , sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ , isketi ( Florentino ) „ smoke „ , uzkopro ( Lehmann ) „ embers „<br />Uru : aza / uxi „ light „<br /> Uru : uxi / isis / c̆isi „ fire „<br />Chipaya : uxsic̆a „ heat / burn „ / ux „ fire „<br /> j>s>x = z<br /><br />73. Ízlés „ taste „</span><br />
<span style="font-size: large;"> Hungary : ízlés<br />Chipaya : isqi<br />s = z<br /><br />74. Jég „ ice „<br />Hungary : jég<br />Uru : uju ( Muysken ) „ ice „ , hu-yi ( Vellard ) „ ice „ , uw ( Muysken )<br /> y>w ? = j<br /><br />75. Jő . Jön „ come „<br />Hungary : jő , jön<br />Uru : og / ojlai ( Polo ) „ go „<br />g / j<br /><br />76. Kacsa „ duck „<br />Hungary : kacsa<br />Chipaya : qaza / kʰosa <br />kʰ>q = k , z>s = cs<br /><br />77. kajál „ eat „<br />Hungary : kajál<br />Kallahuaya : oja ( megeszik „ eat „ )<br />Proto-Uru : oxa / uxa<br />x = j<br /><br />78. Kalap „ hat „<br />Hungary : kalap „<br />Chipaya : xulu<br />x = k<br /><br />79. Kapu „ door „<br />Hungary : kapu<br />Chipaya : cax<br />c = k<br /><br />80. Kar „ arm „<br />Hungary : kar<br />Proto-Uru : kara , Chipaya : kara , Uru : qhara ( Muysken ) „ arm / hand „ ,<br />karu ( Vellard ) „ arm „ , kara ( Lehman ) „arm „<br />qh = k<br /><br />81. Kér „ ask „<br />Hungary : kér<br />Uru : ruk ( Vellard ) „ ask „<br /><br />82. Kör „ round „ , Kerek „ round „<br />Hungary : kör , kerek<br />Uru : kuri-kuri „ round „ , skiri ( Vellard ) „ spiral „ , curi-curi ( Polo ) „ spider „ ,<br />Chipaya kalakala „ spider „<br />l = r<br /><br />83. Kés „ knife „<br />Hungary : kés<br />Uru : ku čilu ( Vellard ) „ knife „ <br />č = s<br /><br />84. Kéz „ hand „<br />Hungary : kéz<br />Chipaya : issi / esna ( köröm „ nail „ )<br />s = z<br /><br />85. Ki / Ki ? „ who / who ? „<br />Hungary : ki / kit . ki / kit ?<br />Kallahuaya : khii , Puquina : ki / kin<br />Uru : heki / hakil / ek ( Vellard ) „ who ? „ , hek ( Metraux / Lehmann ) „ who ? / who „ ,<br /><br />86. Kis / Kicsi „ little „<br />Hungary : kis / kicsi<br />Uru : kuči / učuču „ little „ , uč ( Muysken ) „ smalt / short / litttle „ ,<br />utč’ ( Vellard ) „ smalt / short / litttle „ , uča ( Polo ) „ smalt / short / litttle „ ,<br />uchu / uchi ( Metraux ) „smalt / short / litttle „<br />Chipaya : kooz̆i „ thin „<br />č>z̆ = s>cs<br /><br />87. Könny „ tear „<br />Hungary : könny<br />Uru : qon ( Muysken ) „ dry „ , kona ( Vellard ) „ dry „ , kʰoni ( Metraux ) „ dry „ <br />n = ny , q = k<br /><br />88. Kosár „ basket „<br />Hungary : kas / kosár<br />Uru : kosi / kose ( Lehmann ) „ basket „<br /><br />89. Kövér „ fat „<br />Hungary : kövér<br />Uru : kewa ( Vellard / Metraux ) „ trick / fat „ , kiwa ( Vellard ) „ fat „<br />w = v<br /><br />90. Közel „ nearly „<br />Hungary : közel , köz<br />Uru : kesuču /kesus / ok-sai , khesu ( Metraux ) „ near „ , kesu ( Muysken ) „ close / to close „ , ke s̆u ( Vellard ) „close / to close „<br />s = z<br /><br />91. Közt / Közé „ between „<br />Hungary : közt / közé<br />Chipaya : kʰosu<br />kʰ = k , s = z<br /><br />92. Kucsma : „<br />Hungary : kucsma<br />Chipaya : kucs̆na ( nadrág „pants “ ) <br />cs̆ = cs , n = m <br /><br />93. Kura „ cure „<br />Hungary : kura<br />Uru : k’ura / kul’a ( Metraux ) „ cure „ , kolla ( Polo ) „ cure „<br /><br />94. Kút „ well „<br />Hungary : kút<br />Chipaya : kút</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">95. Lesz „ will be „<br />Hungary : lesz<br />Uru : s̆el ( Vellard ) „ be / exiat „ , s̆ej ( Uhle ) ’ be , exist „ , s̆el s̆ ( Metraux ) „ be , I , am „<br />s̆ = sz<br /><br />96. Macska „ cat „<br />Hungary : macska<br />Uru : masulata , Chipaya : mis̆i<br />s̆ = cs<br /><br />97. Mag „ corn „<br />Hungary : mag<br />Uru-Chipaya : piuke<br />k = g<br /><br />98. Magad „ yourself „<br />Hungary : magad<br />Chipaya : umki<br />k = g<br /><br />99. Messze „ far „<br />Hungary : messze<br />Uru : hasK-s̆i ( Vellard ) „ foraway / for off ) „ , asa(k)si ( Uhle ) „ foraway / for off ) ,<br />esqi ( Muysken ) „ foraway / for off ) „<br />s = sz<br /><br />100. Méz „ honey „<br />Hungary : méz<br />Uru : miski ( Muysken / Metraux ) „ sweet „ , miskin ( Vellard ) „ sweet „ ,<br /> s = z<br /><br />101. Mos „ wash „<br />Hungary : mos<br />Uru : nax ( Vellard ) „ to wash „ , axon ( Metraux ) „ to wash „<br />Chipaya : axma <br />x = s ?<br /><br />102. Nagy „ Big „<br />Hungary : nagy<br />Uchumataqu : untu , Uru : kanc̆u ( Metraux ) „ chin „<br />t = d , k = gy<br /><br />103. Nagyapa/ papa / papó „ grandfather „<br />Hungary : nagyapa / papa / papó / apó<br />Uru : epe / apichi „ grandfather „<br /><br />104. Ne / Nem „ not „<br />Hungary : ne / nem<br />Proto-Uru : ana , Puquina : am , Uru : hana ( Vellard ) „ no / not „ ,<br />ana ( Lehmann / Polo / Uhle ) „ no / not „<br />Chipaya : ana „ negative „<br />m = n<br /><br />105. Óra „ hour „<br />Hungary : óra<br />Uru : ura ( Uhle ) „ time „ , hura ( Vellard ) „ hour „ , ora ( Polo ) „ work „<br /><br />106. Ön / Önök „ you „<br />Hungary : ön / önök<br />Uru + Chipaya : am<br />m = n<br /><br />107. Öcs „ young brother „<br />Hungary : öcs<br />Uru : c̆i ( Vellard ) „ brother „ , c̆is ( Metraux ) „ brother<br />c̆ = cs<br /><br />108. Ős „ ancestor / ancient „<br />Hungary : ős , ősi<br />Uru c̆ak ( Vellard ) „ ancestor „ , ac̆ ( Vellard ) „ old person „ , ac̆i ( Vellard ) „ grand father „<br />c̆i ( Vellard ) „ brother „ , c̆a / c̆ak ( Vellard ) „ old woman „ , c̆a- c̆a ( Vellard ) „ old woman / old person „ , c̆is ( Metraux ) „ brother „ , achichay ( Muysken ) „ grand father „ ,<br /> c̆>ch = s<br /><br />109. Pici „ teeny „<br />Hungary : pici<br />Uru : pic̆i ( Vellard ) „ breast „ , pis / pisi ( Metraux ) „ small „ , pic̆-uka la ( Vellard ) „ baby „<br />c̆ = c<br /><br />110. Pírit „ pyrites „<br />Hungary : pírit<br />Chipaya : urit-zarna<br /><br />111. Siet „ hurry „<br />Hungary : siet<br />Uru : siak-c̆ai<br /><br />112. Soká „ soon „<br />Hungary : soká<br />Uru : ac̆kin <br />c̆ = s<br /><br />113. Szalad „ run „<br />Hungary : szalad<br />Uru : surati<br />s = sz , r = l , t = d<br /><br />114. szegély „ border „<br />Hungary : szegély<br />Chipaya : c̆ika <br />c̆ = sz , k = g<br /><br />115. Szél „ wind „<br />Hungary : szél<br />Uru : siri , Chipaya : silla „ sol „<br />r = l<br /><br />116. Szív „ heart „<br />Hungary : szív<br />Uru : ic̆-is , tusi ( Torero ) , Puquina : sehe<br />s = sz<br /><br />117. Szív „ suck „<br />Hungary : szív<br />Uru : qat chuwa ( Muysken ) „ cigarette „<br />ch = sz , w = v<br /><br /><br />118. Szó „ word „<br />Hungary : szó<br />Uru : ca „ word „ , si s̆ ( Vellard / Metraux ) „ word „ , Chipaya : kʰauca „ word „<br />c = sz<br /><br />119. Szól „ speak „<br />Hungary : szól<br />Chipaya : c̆iy / c̆iya<br />c̆>s = sz<br /><br />120. Szőr „ hairs „<br />Hungary : szőr<br />Uru : chip ( Muysken ) „ beard „ , chers / chirs ( Polo ) „ beards „<br /><br />p = r<br /><br />121. Szűk „ narrow „<br />Hungary : szűk<br />Chipaya : xe-ku <br />x = sz<br /><br />122. Tál „ bowl „<br />Hungary : tál<br />Uru : tala ( Metraux ) „ bucket „<br /><br />123. Takar „ cover „<br />Hungary : takar<br />Chipaya : tax / tiK’ ( Vellard ) „ to cover „<br />x = k<br /><br />124. Tál „ bowl „<br />Hungary : tál<br />Uru : tala / ktala ( Metraux ) „ bucket „<br /><br />125. Tár / Tát „ repertory / open „<br />Hungary : tár / tát<br />Uru : ata ( Muysken / Lehmann / Bacarezza / Polo ) „ open „<br /><br /><br />126. Tesz „ do „<br />Hungary : tesz<br />Uru : tke s̆nu ( Lehmann ) „ work „ , tg’es ( Uhle ) „ work „<br />Chipaya : uc̆ <br />c̆ > s̆= sz<br /><br />127. Test „ body „<br />Hungary : test<br />Uru : taχi ( Metraux ) „ body „<br />χ = s ?<br /><br />128. Tol „ push „<br />Hungary : tol<br />Chipaya : tar „ move „<br />l = r<br /><br />129. Torok „ thoroat „<br />Hungary : torok , garat<br />Chipaya : kʰora <br />kʰ = g<br /><br />130. Tűz „ fire „<br />Hungary : tűz<br />Uru : uji ( Muysken ) „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , uz ( Florentino ) „ fire „ ,<br />uz / uzi ( Lehmann ) „ fire „ , uji ( Polo ) „ fire „ . islap’-puh ( Vellard ) ,<br />sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ ,<br />isketi ( Florentino ) „ smoke „ , uzkopro ( Lehmann ) „ embers „<br />Uru : aza / uxi „ light „ , uxi / isis / c̆isi „ fire „<br />Chipaya : uxsic̆a „ heat / burn „ , ux „ fire „<br /> j>s>x = z<br /><br />131. Új „ nuevo „<br />Hungary : új<br />Uru : egi , Chipaya : ewu<br />g>w = j ?<br /><br />132. Üt „ kick „<br />Hungary : üt<br />Uru : tʰu ( Metraux ) „ kick / to kick „<br /><br />133. Vége „ finish „<br />Hungary : vége<br />Uru : waki „ Muysken ) „ finish „<br />w = v , k = g<br /><br />134. Véna „ vein „<br />Hungary : véna<br />Uru : wina ( Muysken / Vellard ) „ vein „<br />w = v<br /><br />135. Vér „ blood „<br />Hungary : vér<br />Kallahuaya : jir „ red „<br /><br />136. Világít „ light „<br />Hungary : világít<br />Uru : wali sii-chay ( Muysken )<br />w = v<br /><br />137. Víz „ water „<br />Hungary : víz<br />Uru : koasi „ water „ , qhasi ( Muysken ) „ water „ , kwasi ( Vellard ) „ water „ ,<br />Chipaya : kʰuas<br />s =z , kw>qh = v ?<br /><br />138. Zúz „ smash „<br />Hungary : zúz<br />Chipaya : zazna „ shake „<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></span><br />
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-31744604989271424752015-07-26T07:57:00.004-03:002015-07-26T08:30:35.462-03:00MAGYAR - SUMER NYELVI ÉS KULTURÁLIS ROKONSÁG<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuAn7OLx74qwcPi3XICQpaZ5GAO3zJ-3gAELtWd-PaDUQgtwrFW_eAvMUQCDVRhPCXKivpdolu094_8dqkPJ2ZwQlTMsBEVX74rxKdSsVCnjnouCUr4dHXjCUbRTbPTLMwMuHgMQwmBGVX/s1600/babylone21.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuAn7OLx74qwcPi3XICQpaZ5GAO3zJ-3gAELtWd-PaDUQgtwrFW_eAvMUQCDVRhPCXKivpdolu094_8dqkPJ2ZwQlTMsBEVX74rxKdSsVCnjnouCUr4dHXjCUbRTbPTLMwMuHgMQwmBGVX/s400/babylone21.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span style="color: #cc0000;">MAGYAR - SUMER NYELVI ÉS KULTURÁLIS ROKONSÁG</span></h3>
<br />
Írta: István Tóth<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
tindian@indamail.hu<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhysvSfUS1ziJO7UbAMhyphenhyphenSLP6yJkXTUz11ox0SR8CzvJqC0_JCSk_w_O2DybiARVAWBTNK7RxnhUGdGqaHkBy1pdnvkTcClwlVhAWBIgit6Wxhykz9sbX7jr9zSDMuxBlymzJWJTXAa-rP5/s1600/2bb5ecf2c805583affff8291ffffe415.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="261" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhysvSfUS1ziJO7UbAMhyphenhyphenSLP6yJkXTUz11ox0SR8CzvJqC0_JCSk_w_O2DybiARVAWBTNK7RxnhUGdGqaHkBy1pdnvkTcClwlVhAWBIgit6Wxhykz9sbX7jr9zSDMuxBlymzJWJTXAa-rP5/s400/2bb5ecf2c805583affff8291ffffe415.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
A Sumer nyelvet Eme-gir15 „ anyanyelv „ az ókori Mezopotámia területén élt Sumerok beszélték . Az első írásos emlékei i. e. 3.200 körül keletkeztek a Sumer -Uruk civilizációban . <br />
<br />
A piktografikus előzménye i. e. 3.500-ban Kis városban már létezett és ennek előzménye a Kárpát-medencében a Vinca - Tordos és a Tordos - Tatárlakai epígrafikai és paleografikai képírás , amely i.e 5.000 ( i.e. 6.000 ) éves évszámmal az emberiség első írás rendszere .<br />
<br />
A Sumer kifejezést az utókor adományozta ennek a népnek , magukat a Ku-Mag-Ari megnevezéssel azonosították , ami a fordítások szerint azt jelenti : „ a tudás isteni fensőbbségének népe „ . A feltevések szerint a Sumerok i.e. 4. évezred második felében vándoroltak be Mezopotámia területére .<br />
A Sumer nép i.e. 3-4.000 között létszámában erősen meggyarapodott , mind új és új területekre vándoroltak el , ahol új népek , nyelvek alakultak ki . Az új népek nyelve a Sumerből indult ki , a helyi dialektusokból önálló nyelvek alakultak .Az egységes Sumer nyelv i.e. 2.600 körül erős Akkád befolyás alá került , később azonban i.e. 2.100 körül újra a Sumerok kerekedtek felül . Ebben az időszakban hirtelen fejlődött a Sumer írás , a piktogramokat felváltotta a szavak használata .I.e. 2.000 és 1.800 között a Sumer nép egy része északi irányba vándorolt a Kaukázus irányába . A maradék keveredett az Asszír néppel , nyelvük átalakult .<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEids_7FXX2Ud77TrVjDTmRtf8-m2gY3lBTF1QZ_bGnxeKSJ62-wz203BAs2fdXLb22QyDQ3mSjzMF6WKfFo9ck5wblbW3AwZrZJAvl1KmR-F-M8K0h20yeDqoOthCFPWCozarp8KMBqP36z/s1600/sumer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEids_7FXX2Ud77TrVjDTmRtf8-m2gY3lBTF1QZ_bGnxeKSJ62-wz203BAs2fdXLb22QyDQ3mSjzMF6WKfFo9ck5wblbW3AwZrZJAvl1KmR-F-M8K0h20yeDqoOthCFPWCozarp8KMBqP36z/s400/sumer.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
A Sumer kultúra tovább élt a Babiloni birodalomban , majd i.e. 800 és 600 között keveredett a Szkítákkal .<br />
1852-ben Charles Foster bebizonyította és ezt mindenki el is fogadta , hogy az összes ősi és ókori nyelvnek valamint a világ összes nyelvének a Sumer nyelv az alapja .A Sumer nyelv egy összerakós , szóösszetételekből álló nyelv . Struktúrájában és az alap nyelvtanában hasonlít a Magyarhoz , a Törökhöz és néhány Kaukázusi nép nyelvéhez . Ezek a népek állnak a legközelebbi rokonságban a Sumer néppel .A mai Magyar nyelv nyelvtanilag , felépítésileg és hangzásilag azonosságot mutat a Sumer agyagtáblák nyelvével , a Szkita és az Etruszk nyelvvel .A Szkíta a Hun és a Magyar nyelv és írásrend azonos a Pelazg és Etruszk nyelv és írásrenddel és a Sumer nyelv és írásrenddel .A Sumer kutatók szerint , ha ma egy ókori Sumer megszólalna úgy tűnne . hogy Magyar nyelven beszél . Közösek az ősök , mindkét nép gyökere és eredete azonos .<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiDteEq_e0WdK6Zf5E7PgDRGRFkbssjVtVavzdKLUvEIYTzmwt5pmBrKNyLvivZKwJKPSj6RidlwudjTdyjEEOToCuzll7kmNuTGcFyUwythbUT1Li8UOjL6XVbmZ40rgaRyKPQGqNrxiA/s1600/vinca1%252B%25C5%2590smagyar%252B%25C3%25ADr%25C3%25A1s%252Ba%252BVinca.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="89" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiDteEq_e0WdK6Zf5E7PgDRGRFkbssjVtVavzdKLUvEIYTzmwt5pmBrKNyLvivZKwJKPSj6RidlwudjTdyjEEOToCuzll7kmNuTGcFyUwythbUT1Li8UOjL6XVbmZ40rgaRyKPQGqNrxiA/s320/vinca1%252B%25C5%2590smagyar%252B%25C3%25ADr%25C3%25A1s%252Ba%252BVinca.gif" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kárpát-medencei ősi írásjelek</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
Az ősidőkben a Kárpát- medence az egyik fő központja volt Európa benépesedésének .A jégtakaró visszahúzódásával az emberek fokozatosan meghódították az Európai kontinenst .A Kárpát-medence és a közeli területek már az őskőkortól ( paleolitikum ) Európa legsűrűbben lakott területei voltak .Több fejlett kultúra kialakulása a Kárpát medencéhez és az itt élő Ősmagyar néphez köthető .<br />
Az obszidián út , só út , borostyán út , kagylóút mind a Kárpát medence területéről indult .<br />
<br />
1 . Kőrös kultúra i.e. 5.000 ( Erdély , Duna - Tisza köz , Duna - Dráva köze ) .<br />
<br />
2. Alföldi vonaldíszes kultúra i.e. 4.000 ( Nagy - Alföld ) .<br />
<br />
3. Dunántúli vonaldíszes kultúra i.e. 4.000 ( Dunántúl ) .<br />
<br />
Az emberiség legelső kimagasló eredményeket elérő kultúrája a mai Erdély <br />
<br />
területén az Ősmagyar Kőrös kultúrával i e. 5.000 ( 6000 ? ) kezdődött .<br />
<br />
<br />
<br />
A Kőrös kultúra néhány fő eredménye :<br />
<br />
1. gabonanemesítés i e. 6000 búza és árpa ( Tarcal , Tokaj , Csitári )<br />
<br />
2. fémbányászat , fémfeldolgozók , olvasztótelepek , fémművesség , ötvösművészet<br />
<br />
3. kerék és kocsi feltalálása i e. 2000 ( Gyulafehérvár )<br />
<br />
4. a szarvasmarha háziasítása …<br />
<br />
Az Ősmagyar nép i e. 6000 ? / 5000 feltalálja az emberiség első írását a Vinca - Tordos és Tordos - Tatárlakai epígrafikai és paleografikai képírást . Az első ősi írás feltalálásával a Magyar nyelv a Föld első írott nyelve .<br />
<br />
Az i e. 6000 - 4000 éve között a Kárpát - medence térségéből kiinduló népvándorlás magával viszi az írást és sok más kulturális eredményét a mai Mezopotámia , Egyiptom , India és Kína térségébe .<br />
<br />
Az Alföldi vonaldíszes kerámiákon található M jel a termékenységet , az anyaistent , a nőt jelenti .Azonos M jelű szobrok előkerültek Mezopotámiából is , de a Székelyháton talált szobor 2.000 évvel idősebb a Mezopotámiainál .<br />
<br />
Gordon Childe Angol régész már 1929-ben kijelentette , hogy a kőkorban létezett egy azonos műveltségű nép Mezopotámia , Kárpát medence és Kréta háromszögben .<br />
A Kárpát medencei , Krétai , Mezopotámiai és Egyiptomi népek közti azonosságot a nemzetközi szaktudomány elismeri .A Párizsi nemzetközi konferencia kimondta : A Kárpát medence , Mezopotámia , Kréta , Görög szigetek és Egyiptom őstelepes népe testvérnépek .A nemzetközi orientalista konferencia elfogadta , hogy az emberiség bölcsője a Kárpát medence .<br />
<br />
Az Ősmagyar Kőrös kultúrával megegyező , hasonló ékírás leletek i e. 4000 körüli dátumokkal előkerültek a Kaszpi - tenger és az Aral - tó térségéből .<br />
<br />
i. e. 3500-ban megjelenik a Sumer - Uruk kultúrában . <br />
<br />
Az évszámok bizonyítják a képírás elterjedésének és egyben az Ősmagyar nép fő ,<br />
<br />
vándorlásának irányát is . Az előkerült képírás leletek nagyfokú egyezései a Sumer ékírás és a Kőrös kultúra írásjelei közt kizárja , hogy két vagy több földrajzilag távol eső helyen ugyanazt az írást feltalálták volna .<br />
<br />
John Rondins egy Székely pap segítségével a Székely - Magyar rovásírás és a Sumer ékírás összehasonlításával fejtette meg a Sumer nyelvet .<br />
<br />
H. Sayce : „ a Magyar nyelv hasonlít a Sumerhoz „<br />
<br />
Jules Oppert : „ A Sumer a Finnugor nyelvcsaládhoz áll legközelebb „ ( Sumer - <br />
<br />
Magyar összehasonlítás )<br />
<br />
Lenorment : Sumer - Magyar - Vogul - Osztják nyelvi összehasonlítás<br />
<br />
Sir Leonard Walley : a Sumer nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megtalálható <br />
<br />
Magyar nyelvben . <br />
<br />
A mai Magyar nyelvben majd az összes elő Sumer szótagok és az alapszóelemek ma is használatban vannak .A nagyszámú egyező szavak hatására 500 – 1000 ? sokakban felvetődött a kérdés , hogy a Magyar ősnyelv milyen kapcsolatban állt a Sumer nyelvel , mi a magyarázata a sok Sumer és Akkád szó jelenlétének a Magyar nyelvben .<br />
<br />
1. Sumer Magyar nyelvrokonság<br />
<br />
2. Sumer és Magyar nyelv azonosság <br />
<br />
3. Sumer és Uráli nyelvrokonság<br />
<br />
<br />
Magyar - Sumer nyelvtani sajátosságok :<br />
<br />
Agglutináció , főnévragozási sok eset , CVC szótagszerkezet , SOV mondatszerkezet , <br />
<br />
főnevekben és a személyes névmásokban nincs nem …<br />
<br />
<br />
A Sumer Magyar rokonság főbb képviselői :<br />
<br />
Badiny Jós Ferenc + Oláh Béla<br />
<br />
Barabási László Padányi Viktor<br />
<br />
+ Bobula Ida + Schédel Antal<br />
<br />
Csőke Sándor + Zakar András<br />
<br />
Endrey Antal Varga Zsigmond<br />
<br />
Érdy Miklós<br />
<br />
Gosztony Kálmán<br />
<br />
Hary Lászlóné<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiypoHOfp7m3KGfajQL9_1mdXlHtEUMVAPKGqF9tYCkM8T8vm9wg3ASOknfl3Lipj-g2wAzRLCB33yHCAR5SHmlhMSBNdJW_DlE275rExCIohV8v7Ib2NPa0iF_K4aNrW7HpS4tctn03Yhp/s1600/URUKE-ANNATEMPLEPRECINCT-1%252BURUk%252Brekonstrukcio.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="252" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiypoHOfp7m3KGfajQL9_1mdXlHtEUMVAPKGqF9tYCkM8T8vm9wg3ASOknfl3Lipj-g2wAzRLCB33yHCAR5SHmlhMSBNdJW_DlE275rExCIohV8v7Ib2NPa0iF_K4aNrW7HpS4tctn03Yhp/s400/URUKE-ANNATEMPLEPRECINCT-1%252BURUk%252Brekonstrukcio.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Uruk városa</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<span style="color: #cc0000;">Röviden a bizonyító szókészletből :</span><br />
<br />
AD „ Give „ , ADNI „ To give „<br />
<br />
Hungary : AD , AD-ni , Sumer : nADanu „ give „ , AD gi4 „to advise / give advice „ ,<br />
<br />
tah „ increase „<br />
<br />
ÁG „ Branch „ , ÁGA-ZIK „Branches „<br />
<br />
Hungary : ÁG , ÁGA-zik , Sumer : IGgi ? „ branch „ , AG / AKA „ grow / thrive „<br />
<br />
AGY „ Brain „<br />
<br />
Hungary : AGY, AGY-al , Sumer : UGu 412,7 „ koponya / skull „ ( Csöke ) ,<br />
<br />
UGU2 /UGU / UGU3 „ skull „ , GU „ neck / nape „<br />
<br />
AKAR „ Want „ , AKAR-AT „ Will „<br />
<br />
Hungary : AKAR , AKAR-at Sumer : ka „ to ask / to wish , KAm „ desire / to desire „,<br />
<br />
AG / AK „ do / arrange „<br />
<br />
ÁLL / ÁLLNI „ Stand „<br />
<br />
Hungary: ÁLL , ÁLLni , Sumer : ALL-aŋ „ stand up right „<br />
<br />
ÁLLÍT „ Raise „<br />
<br />
Hungary : ÁLL-ít , Sumer : EL „ lift „ , LA / LE „ to lift „ , ILi5 „ to rise „<br />
<br />
ALSÓ / ALACSONY „ Low , Lower „<br />
<br />
Hungary: AL-só , ALA-csony , Sumer : UR203,7 „ bottom „( Csöke ) ,<br />
<br />
ALAK „ Form „<br />
<br />
Hungary : AL-ak , ALA-kít , Sumer : AL.am / ALan „ a form like a statue „<br />
<br />
ALKOT „ Create „<br />
<br />
Hungary : AL-kot , AL-akít , AL-kotó , Al-kot-ás . Sumer : UR203,13 „ generate , testify „<br />
<br />
( Csöke )<br />
<br />
ANYA „ Mother „<br />
<br />
Hungary : ANYA , Sumer : AMA „ mother „ , EME237,2 „ mother „ ( Csöke )<br />
<br />
APA „ Father „<br />
<br />
Hungary : APA , APÓ , Sumer : AB / AB-BA / ABBA2 „old (person) /witness /father / elder „<br />
<br />
APÁLY „Low tide “<br />
<br />
Hungary : AP-ály , AP-ad , Sumer : šAB „ to deduct / to disappear „<br />
<br />
ÁPOL „ Nurse , Tend „<br />
<br />
Hungary : ÁP-OL , Sumer : IBILA „ to take cure of „ Akkád : APLum „ to take cure of „<br />
<br />
ARA „ Bride „<br />
<br />
Hungary : ARA ( mennyasszony ) , Sumer : ER-ib / ERib „ sister-in-law or daughter-in-law „<br />
<br />
ÁRU „ Product „<br />
<br />
Hungary : ÁRU , Sumer A-RU „ to give „<br />
<br />
ARANY „ Gold „<br />
<br />
Hungary : ARa-ny , ARA-nyos , Sumer : URUdu „ cooper „ , ERU „ ore „<br />
<br />
ÁS / ÁSÓ „ Dig , Spade „<br />
<br />
Hungary : ÁS / ÁSÓ , Sumer : AlSU „ spade „ SU „ szór „ , SIdug „ hollow / cavity „<br />
<br />
ASSZONY „ Woman , Wife „<br />
<br />
Hungary : ASSZONY , Sumer : gASAN , ASSatUM<br />
<br />
ATYA / TATA „ Father „<br />
<br />
Hungary : ATYA , TATA Sumer : ADDA / AD ( Tóth Alfréd ) „ father „<br />
<br />
AZ / AZT „ That „<br />
<br />
Hungary : AZ , AZ-t , Sumer : SU „ he / she „ , Akkád : SU „ he „ , SI „ she „<br />
<br />
……………………………<br />
<br />
<br />
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-14712335743471871312015-07-26T07:13:00.001-03:002015-07-26T07:21:25.561-03:00 KAPCSOLATOK , ROKONSÁG A MAGYAR-SUMER ÉS A DRAVIDA NYELVEK KÖZÖTT <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlpJApL5E31Ny9egVpY4DUj5WCIyRcR9_psjIRlkm52b4rAyJ57pTRv9OOBPjU1_NPM63gPAjVEFgBz4Lt8V6czN5K927if8lHfUBiwpY5zZG_cs1UMQT995hop9Eo8GdjVkbjT8RuRe1l/s1600/00097446+szkita+harcosn%25C5%2591.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlpJApL5E31Ny9egVpY4DUj5WCIyRcR9_psjIRlkm52b4rAyJ57pTRv9OOBPjU1_NPM63gPAjVEFgBz4Lt8V6czN5K927if8lHfUBiwpY5zZG_cs1UMQT995hop9Eo8GdjVkbjT8RuRe1l/s400/00097446+szkita+harcosn%25C5%2591.jpeg" width="400" /></a></div>
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> KAPCSOLATOK , ROKONSÁG A MAGYAR-SUMER ÉS A DRAVIDA NYELVEK KÖZÖTT </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Írt: István Tóth</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">tindian@indamail.hu</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Dravida nyelvcsalád eredete
vitatott, de elfogadottnak tűnik , hogy ezek a<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>népek nem őshonosak Indiában . </i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az i.e 4. évezredben eljutottak a
mai Irán
érintésével Délnyugat-Ázsiába , ahol az Indus-völgyi civilizáció<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>kialakulásában játszottak jelentős szerepet ,
majd innen<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>fokozatosan India délkeleti
térségeibe vándoroltak .</i></b> </div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hutton szerint Kis-Ázsiából ,
Mezopotámián keresztül érkezett az első tömbjük , majd a mai Dél-Oroszország
és Irán területén élt népek is eljutottak Indiába . Őket az előző hullámtól
eltérő típusúaknak vélik , akik végig vonultak Indián át a mai Tamil Naduig . </i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Dravida generikus nevet</i></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Robert
Caldwell (1856) teremtette meg<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>. Az új
név adaptációja volt a Szanszkrit " dravida " kifejezésnek , amelyet hagyományosan
a Tamil nyelv és nép megjelölésére használt .</i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Dravida</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">nyelveket</span>
<span class="hps">259 millió</span> <span class="hps">ember beszéli </span>. <span class="hps">A</span> <span class="hps">legnagyobb</span> <span class="hps">ezek közül</span>
<span class="hps">a Telugu</span> <span class="hpsatn">(</span>86 millió) , Tamil <span class="hpsatn">(</span>78 millió) , Kannada <span class="hpsatn">(</span>44 millió)
<span class="hps">és</span> a <span class="hps">Malayalam</span> <span class="hpsatn">(</span>39 millió) .</i></b> <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">N<span class="hps">égy csoportba oszthatók</span> <span class="hpsatn">(</span>Észak ,
Közép , <span class="hps">Dél</span><span class="atn">-</span>Közép és Dél ) </i></b>.
</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilSqlzqKjee_1L4N77r99S79sQr5HP33zUTSIV63KZlvtyAIgGpM0bFq3VQB25eYCxfCMPJNkmvJIwm93EnfHxCjn2DiIZMpQBqfT29HSvbSzRhGPXeIhyphenhyphenr0xQAKdhtKy-RPNyrX6Y2hO0/s1600/indus-harappa+HARRAPA.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="278" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilSqlzqKjee_1L4N77r99S79sQr5HP33zUTSIV63KZlvtyAIgGpM0bFq3VQB25eYCxfCMPJNkmvJIwm93EnfHxCjn2DiIZMpQBqfT29HSvbSzRhGPXeIhyphenhyphenr0xQAKdhtKy-RPNyrX6Y2hO0/s1600/indus-harappa+HARRAPA.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Déli csoport :</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<ol start="1" style="margin-top: 0cm;" type="1">
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Malayalam</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Irula</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Kurumba</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Kodagu</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Toda</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Kota</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Badaga</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Kannada</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Koraga</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Tulu</span></i></b></li>
<li class="MsoNormal" style="mso-list: l0 level1 lfo1; tab-stops: list 36.0pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Tamil </span></i></b></li>
</ol>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Dél-Közép csoport :</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>12.
Telugu</i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">13. Gondi</i></b></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>14. Konda</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>15. Kui</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>16. Kuvi</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>17. Pengo</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>18. Manda</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Középső csoport :</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>19. Kolami</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>20a. Naikri</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>20b. Naiki (Chanda)</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>21. Parji</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>22. Ollari</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>23. (Kondekor) Gadaba</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;">Északi csoport :</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>24. Kurux</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>25. Malto</span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 11.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>26, Brahui</span></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Dravida</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">nyelvek</span> <span class="hps">agglutinálóak</span> , a <span class="hps">ragozó</span> <span class="hps">végződések</span> hozzátevésével <span class="hps">a</span> <span class="hps">gyökér</span> jelzi <span class="hps">az esetben </span>a <span class="hps">személy</span>, szám <span class="hps">és feszültséget </span>.<span class="hps"> Proto</span><span class="atn">-</span>Dravida <span class="hps">nyolc</span>
<span class="hpsatn">esetet különböztet meg (</span> nominative , tárgyeset , <span class="hps">részes eset </span>, <span class="hps">sociative </span>, <span class="hps">birtokos eset </span>, <span class="hps">instrumentális </span>, <span class="hps">locative</span> és <span class="hps">ablative</span>) . <span class="hps">A szórend</span><span class="shorttext"> </span><span class="hps">nagyon
rugalmas</span><span class="shorttext"> </span><span class="hps">alany-tárgy</span><span class="atn">-</span><span class="shorttext">ige SOV . </span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Harrapan vagy Indus-völgyi
civilizáció <span class="hpsalt-edited">egyike</span> volt az ókori világ <span class="hps">titokzatos</span> <span class="hps">kultúráinak</span> a legnagyobb és
legfejlettebb ősi kultúrák közé tartozott .</i></b></div>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">A kultúra az Indus folyó</span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"> <span class="hps">mentén</span> létezett <span class="hps">a mai Pakisztán területén . Név adója Harrapa város .</span></span></i></b><br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><span class="hps">Az Indus-völgyi civilizációban Harrapa és Mohendzsodáró voltak a legnagyobbak .</span></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Harrapa városának a
lakóinak a létszáma elérhette a 70.000 lakost . Területe egymillió
négyzetkilométerre terjedt ki, az Arab-tengertől az Indus síkságain át egészen
a Gangesz folyóig . A mai
Pakisztán , Északnyugat-India és Afganisztán keleti részét is
magába foglalta . Az akkori világ lakosságának tíz százaléka élt itt . <span class="hps">A térségben több mint</span> <span class="hps">száz</span> <span class="hps">más városban</span> <span class="hps">és falvakban</span> <span class="hps">is</span> <span class="hps">jelen voltak .</span></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Városaikban egyenes utcák , víz
és csatorna hálózat , szabályos épületek<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>, terek voltak .</i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">Harappan</span> <span class="hps">civilizáció</span> <span class="hps">fő
foglalkozása </span>a <span class="hps">kereskedelmi és a kézművesség volt .
ismerték és gyakorolták a földművességet , állattenyésztést a szekereket és a lovakat
</span>.</i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Lathal</i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">városnál épült kikötőből távoli, messzi
vidékekre hajóztak </i></b>. <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az Indus folyó</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">völgyének lakói </span>elsősorban <span class="hps">kereskedtek</span> <span class="hps">Mezopotámiával </span>, <span class="hpsatn">Dél-</span>Indiával ,
Afganisztánnal</i></b> , <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Észak-Iránnal ,</i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Türkmenisztánnal és Közép-Ázsia
területeivel</i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">.</span> <span class="hps">A</span> <span class="hps">Mezopotámiai</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">öntözéses mezőgazdasági
modellt </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">használták
</span>, hogy kihasználják <span class="hps">a termékeny</span> <span class="hps">földek
adottságait az Indus folyó </span>mellett <span class="hps">gátakat</span> <span class="hps">építettek </span>ezekkel<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>szabályozni tudták <span class="hps">a folyón lezúduló</span> <span class="hps">évi</span> <span class="hps">árvizeket .</span> <span class="hps">Termesztett
növényeik</span> <span class="hps">a</span> <span class="hps">búza , árpa </span>,
borsó , dinnye , <span class="hps">szezám . </span>A szarvasmarhát, kecskét,
elefántot és tevét háziállatként tartották , háziasították az elefántot .<span class="hps"> </span></i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvzCbDyOK_dhbWOG4rIOqcS7nLtHrTWF_ixMaYXl6XZH4nOLAxrmWFikJg_jYlfkTqpte07NhSFwpQosFFWWr78fcfYw-IRTMcwJ8MczTTD8YoVBG9q5br5tyvQSNVX5eIYMn3IBObNOD0/s1600/Harappa2+Harrapan.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvzCbDyOK_dhbWOG4rIOqcS7nLtHrTWF_ixMaYXl6XZH4nOLAxrmWFikJg_jYlfkTqpte07NhSFwpQosFFWWr78fcfYw-IRTMcwJ8MczTTD8YoVBG9q5br5tyvQSNVX5eIYMn3IBObNOD0/s1600/Harappa2+Harrapan.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A Harrapan emberek írástudóak
voltak ismerték és használták az írást a Dravida nyelvet . </i></b></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A</i></b></span>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Harappan</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">civilizáció</i></b></span> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">i.e.
5500 - 1300</i></b><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">virágkorát
</i></b></span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ie
2500 <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és 1900</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>között élte </i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">.</i></b>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bukásának az okai nem</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">biztosak
.</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az egyik elmélet</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">azt sugallja , hogy</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az Árja</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">nép vándorolt</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">be a területre </i></b></span>. <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Árja</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">vallási szövegek</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">és</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">emberi maradványok</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mohendzsodáro városban arra utalnak</i></b></span>, <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy</i></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az
Árják</i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">erőszakosan</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">léptek
be a területre </i></b></span>, <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">megölték <span class="hps">annak lakóit</span></i></b>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">és felégették</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">a</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">városokat
.</i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ugyanakkor egy másik</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">elméletet</i></b></span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az újabb</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">bizonyítékokkal arra <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>utalnak </i></b></span>,
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy</i></b>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ez a civilizáció</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">esetleg</i></b></span> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">el<span class="hps">kezdett fogyni </span></i></b>, <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">mielőtt</i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az Árják</i></b></span>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">meg<span class="hps">érkeztek </span></i></b>,<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> a<span class="hps"> lakosság</span></i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az Indus</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">völgyében</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">szétszóródott azelőtt , hogy</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az
Árják</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">beléptek volna a területre</i></b></span> . <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az Árják</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">átvették a területet , amit</i></b></span>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">a lakosság nagy része</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">már
korábban</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">elhagyott </i></b></span>. <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A
Harrapan emberek szétszóródásának az egyik</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">oka</i></b></span>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">lehetett a mezőgazdasági</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">problémák
</i></b></span>, <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">a termőtalaj</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">erózió,
a</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">tápanyagok kimerülése<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a talajból </i></b></span>.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az Indus folyó változása</i></b></span>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">arra kényszerítette</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">az embereket , hogy</i></b></span>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">el<span class="hps">hagyják a</span></i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">városokat </i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">és <span class="hps">északkeleten</span></i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">keressenek</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">termékeny földeket . </i></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq9A_RCtc1RHcsuxc-8jOAUMwihgeja2dZt7hTNlceXuJcpidZnGXrDnBzHGyIHde4N3Du8RaVbn0le7jjG7DLd4uFid5favuzTN_UOEvtvSKPfKC0rTuEukNvNEfRH1GHme1wsyfM8hsI/s1600/o4+Harrapan.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="218" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq9A_RCtc1RHcsuxc-8jOAUMwihgeja2dZt7hTNlceXuJcpidZnGXrDnBzHGyIHde4N3Du8RaVbn0le7jjG7DLd4uFid5favuzTN_UOEvtvSKPfKC0rTuEukNvNEfRH1GHme1wsyfM8hsI/s1600/o4+Harrapan.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Harrapan </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
</div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Több
tanulmány szerint a Dravida család genetikailag kapcsolódik Indián kívül több
nyelvvel</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> ( Krishnamurti ) .<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Basham <span class="hps">(1979</span>) <span class="hps">úgy véli, hogy a </span>" <span class="hps">Dravida</span> <span class="hps">nyelveket</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">a Paleo</span><span class="atn">-</span>Mediterrán <span class="hps">bevándorlók vezették be </span>,
akik Indiába <span class="hps">az új kőkorban érkeztek . ( Kréta szigeti lineáris
A írás jelei nagy mértékben hasonlítanak <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>az Indus völgyi civilizáció jeleire . )</span></i></b><br />
<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps">
</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A legígéretesebb</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">és</span> <span class="hps">legmeggyőzőbb</span>
<span class="hps">hipotézis az</span> <span class="hps">Uráli</span> <span class="hps">és az Altaji</span> <span class="hps">kapcsolat a Dravida nyelvekkel </span>.
<span class="hps">Nem csak</span> <span class="hps">nyelvi , hanem</span> <span class="hps">antropológiai </span>, néprajzi , <span class="hps">régészeti és</span>
<span class="hps">történelmi</span> <span class="hps">általános</span> <span class="hps">megfontolások</span> <span class="hps"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>mutatnak </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">ebbe az irányba .</span><br />
A Dravida és a Szkíta nyelv közötti kapcsolat kutatását Brit tudósok
kezdték meg a 19. században . Elsőként Rasmus Rask dán nyelvész mondta ki ,
hogy a Dravida nyelvek „ Szkita” eredetűek voltak<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és ezt a többen széles körben elfogadták . Caldwell,
a Tamil nyelv kutatója is hasonlóan vélekedett és a hipotézist 1856-ban
javasolta <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>. A hipotézist a
későbbiekben<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>támogatta és <span class="hps">továbbfejlesztette </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">F.O</span>. <span class="hps">Schroder </span>, <span class="hps">T.</span>
<span class="hps">Burrow</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">és</span> <span class="hps">K.Menges </span>. </i></b></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az
Angol és Francia nyelvészek az ékiratok nyelvét is akkoriban Szkítának /
Magyarnak </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">gondolták . </i></b><br />
</i></b><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBeuOPQqWBHgY0oCbAc83iJ9uM5WmdcApMqufxF2_VL5bxFCD1zCYMpScrhh-PbELSe8R7MErWRkPSb19zb82LMYbLP9rTJ0Btsi_1XPEo5uk76RkUc4qDB0xXsBWjMUmTK8KQ808m2dn2/s1600/6803361050_d988b2ef82_m.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBeuOPQqWBHgY0oCbAc83iJ9uM5WmdcApMqufxF2_VL5bxFCD1zCYMpScrhh-PbELSe8R7MErWRkPSb19zb82LMYbLP9rTJ0Btsi_1XPEo5uk76RkUc4qDB0xXsBWjMUmTK8KQ808m2dn2/s1600/6803361050_d988b2ef82_m.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szkíta ( Magyar ) harcosok</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A teljes lexikális</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">bizonyítékok </i></b></span>, <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">valamint a</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Keltiminar</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kultúrában végzett ásatások </i></b></span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hpsatn"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">(</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Aral-tó</i></b></span>)
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">rámutatnak</i></b></span> <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">fontos kapcsolatok</i></b></span>ra <span class="hpsatn"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">"</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ural<span class="atn">-</span>Altaji"</i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">és a</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Dravida</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">népek</i></b></span> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">között
.</i></b><br />
<div class="MsoNormal">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az utóbbi néhány</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">évben folytatódtak a kutatások és a</span> <span class="hps">Dravida</span>
<span class="hps">nyelvcsalád</span> genetikai kapcsolatának tisztázására újabb
kísérletek történtek , amik <span class="hps">meglehetősen sikeresek </span>.</i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jól mutatja Stephen Tyler a <span class="hps">régóta sejtett</span> <span class="hps">affinitást</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>az <span class="hps">Ural-Altáji</span> <span class="hps">nyelvek és</span> <span class="hps">Dravida</span>
között . Különösen nagy hasonlóságot talált A.L. Basham a Tamil és a Magyar
között .<span style="color: black;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><i><b>Ragozó szerkezet , prefix , névmásoknak nincs neme .....</b></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sok a szerkezeti és a hangtani hasonlóság a Szankszrit - Tamil és a
Magyar nyelvek között .</i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">A<span style="color: white;">z Indus völgyi civilizáció nyelvének
megfejtésén dolgozó egyik Indiai nyelvész : Dr. <span class="spelle8">Kalyanaraman</span>
a következőket írja , vizsgálva a közös vonásokat a Dél-</span></i></b><span style="color: white;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ázsiai és a Turáni nyelvek között : </i></b></span></div>
<span style="color: white;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="color: white;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ Ezen vonások közül sok közös a Turáni
nyelvekkel is , mivel</i></b><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <b>ezekben is a gyökök alkotják a nyelv fő alapelemeit,
amelyekhez posztpozíciók, vagyis névutók járulnak . Közös , hogy hiányzik
belőlük a „birtokige” (<span class="spelle8">have</span>, <span class="spelle8">haben</span>)
, megvan a magánhangzó illeszkedés , a hangutánzó és ikerszasokasága. „ <u>A
valóságban több szerkezeti és hangtani hasonlóság van a <span class="spelle8">Szanszkrit-Tamil-Magyar</span>,
<span class="grame7">stb. között</span>, mint az Indoeurópai</u></b><u><span style="mso-bidi-font-weight: bold;"> <b>nyelvek között </b></span></u><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">.</b></i> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sok
összetett <span class="grame7">szó képi</span> asszociáción alapul . Ezek
kimutathatók sok Indiai nyelvben , és a Magyarban is.”</i></b> . </span></div>
<span style="color: white;">
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmL9gaKbIOr_2gwAYHf8R1dzswc7VA4c9_sw1CxcBX-yLYEjpWhbJyDTdkM7_ECq5mUxg4bbzsYqouDj04BXj5rWQ-ybOhqc4dUV_epBZexCi3lGqfJAtrtzKKABDbTeGDtUx1ilWQqVh5/s1600/Indusv%C3%B6lgyi-magyar+%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%B3+jelt%C3%A1bl%C3%A1zat.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmL9gaKbIOr_2gwAYHf8R1dzswc7VA4c9_sw1CxcBX-yLYEjpWhbJyDTdkM7_ECq5mUxg4bbzsYqouDj04BXj5rWQ-ybOhqc4dUV_epBZexCi3lGqfJAtrtzKKABDbTeGDtUx1ilWQqVh5/s1600/Indusv%C3%B6lgyi-magyar+%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%B3+jelt%C3%A1bl%C3%A1zat.jpg" width="222" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Indus - Völgyi és Magyar összehasonlító jeltáblázat</td></tr>
</tbody></table>
<br /></div>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">J..W.</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Wilson</i></b></span> <span class="hpsatn"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">(</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">1986)</i></b> a<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">zt
állítja</i></b></span>, <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy a</i></b> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Harappák</i></b></span>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">és a Sumérok</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">valójában</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ugyanazok az emberek voltak </i></b></span>, <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy
a</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sumérok</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">valójában</i></b></span>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">az <span class="hpsatn"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Indo-</b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">Sumérok</b></i><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">egy
kis</i></b></span> <span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">csoportja volt .</i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Az átírt Sumér szövegek fordításának a vizsgálata az elmúlt</span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"> <span class="hps">néhány évben</span> <span class="hps">mutatja azt , </span></span></i></b><br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"><span class="hps">
</span></span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">hogy szorosan</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> <span class="hps">illeszkedik</span> <span class="hps">a</span> <span class="hps">nyelvtani
és lexikai</span> <span class="hps">struktúra és minden valószínűség szerint</span>
<span class="hps">a Sumér</span> <span class="hps">az</span> <span class="hps">Proto -
Southern Dravida</span> <span class="hps">vagy</span> <span class="hps">pontosabban</span>
<span class="hps"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>archaikus</span> <span class="hps">Tamil </span>. <span class="hps">Továbbá</span> <span class="hps">a
nyelvi</span> <span class="hps">és irodalmi</span> <span class="hps">bizonyítékok</span>
alapján <span class="hps">azt lehet mondani </span>, hogy a Sumér <span class="hps">valójában a</span> <span class="hps">Tamil</span> <span class="hps">az</span>
<span class="hps">első</span> <span class="hps">CaGkam</span> kultúra ( i.e. 800 –
i.sz. 200 ) <span class="hps">és , hogy</span> <span class="hps">Sumeru</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">bölcsője</span> <span class="hps">az emberi civilizációnak</span> <span class="hps">nem más , mint</span>
<span class="hps">Kumari</span></i></b><span class="hps"> </span>.</i></b></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">1975-ben</i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> kimutatták , <span class="hps">hogy léteznek</span>
<span class="hps">lexikális egyezések a Sumér</span> <span class="hps">és a</span> <span class="hps">Dravida</span> <span class="hps">elsősorban</span> <span class="hps">Déli-Dravida
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>között<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( <span class="hps">több mint</span> <span class="hps">200</span> <span class="hps">lexikai elem ) </span>. <span class="hps"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Van számos</span> <span class="hps">hasonlóság</span>
az <span class="hps">irodalmi konvenciók</span> <span class="hps">stílusjegyei a metaforák</span>
<span class="hps">és hasonlatok között </span>amelyek , <span class="hps">ha</span>
<span class="hps">elég jól</span> <span class="hps">dokumentáltak lennének erős</span>
<span class="hps">bizonyítékot</span> jelentenének <span class="hps">.</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">Valamikor</span> <span class="hps">az i.e.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>második</span> <span class="hps">évezred</span>ben<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, <span class="hps">amikor</span> <span class="hps">Sumérokat</span> <span class="hps">kifosztották</span>
az Akkádok<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span class="hps">jelentős
számban</span> érkeztek <span class="hps">Sumerok <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Indiába . <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mohendzsodáró
városban megtalálták a Sumerokra oly jellemző mesterséges halmokat . <span class="hps"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ur, Nippur, Uruk<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>független
Sumer<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>város államok neveinek szoros
affinitása a Tamil "Ur" (falu) gyökkel . Egy másik város Eridu<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>is felismerhető<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Tamil<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>"Nadu" ( Land ) gyökben .</i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="color: red; font-size: 14.0pt;">A Magyar - Sumer <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és a Dravida nyelvek közötti szóegyezésekből :
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><br /> </i></b><br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A , AZ „ the , that „ </i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">> Sumerian : a</i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">s</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma;">̆<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><b><i><span style="font-family: "Lucida Sans Unicode"; font-size: 10.0pt;">„ that „</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma;"> </span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Tamil : a ( demonstrativ ) </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ABBA „ into that , to that „ , ebbe „ in ,
into thir „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Konda : abe / ba-n „ there „ </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">AD
„ <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>give „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>>Sumerian : <span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">ad gi4<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>„to advise / give advice „, tah „ increase „ ( t>d )</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>Proto-Dravida
: ad „ to give „</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ÁG
„ branch „</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : <span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">ag
/ aka „ grow / thrive „</span></i></b><b><i><span style="font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> </span>( k > g )</i></b><b><i><span style="font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> </span></i></b><br />
<b><i>> Malayalam : aka „ gern , shoot „ ( k > g ) > Kannada : age
„ shedling , shoot „ </i></b><br />
<b><i>> Tulu : agge „ the shoot of a branch „ > Telugu : aku „ to
germinate , to shoot „ ( k > g ) </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Kannada : ad-aru „ twig „ , ad.iru „ small and thin branch of a tree „ ( d<g
)</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">AG-ANCS
„ antlers „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : <span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">ag
/ aka „ grow / thrive „</span></i></b><b><i><span style="font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> ( k > g ) </span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Malayalam : ucci „ crown of head , head , summit „( s> sz ) <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Kannada and Tulu : ucci <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ crown of head
„ ( s> sz )</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">AGY
„ brain „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ugu2
/ugu / ugu3 „ skull „, gu<span style="color: red;"> </span>„ neck / nape „ ( g
> gy )<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">>
Malayalam : áge „ to know , to understand „ ( g > gy )</span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">AKAR „ want „</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">> Sumerian
:</span> ka „ to ask / to wish ,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>kam „
desire / to desire „, ag / ak „ do / arrange „</i></b><br />
<b><i>> Malayalam : ágre „ to want „ ( g > k )<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Kannada : akkare „ want „ necessity ,
need „ </i></b><br />
<br />
<b><i>ANYA „ mother „</i></b><br />
<b><i>> Sumerian : ama ,, mother ,,</i></b><br />
<b><i>>Proto-Dravida : amma „ mother „ ( m < ny ) > Tamil : amma „
mother „ ( m > ny )</i></b><br />
<br />
<b><i>APA „ father </i></b><br />
<b><i>> Sumerian : ab </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">,
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>abba2 <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, ab-ba ,, old (person) /witness /father /
elder „ ( b > p ) </span></i></b><br />
<b><i>> Proto-Dravida : appu „ father „</i></b><br />
<br />
<b><i>APÁLY ,, low tide ,,</i></b><br />
<b><i>> Sumerian : abba ,, sea ,, ( b > p ) </i></b><br />
<b><i>> Tamil : appu’ ,, sea ,,</i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";"><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ARANY </span>„ gold
„</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">> Sumerian
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>: urudu „ cooper „ , eru „
ore „ </i></b><br />
<b><i>> Kannada : are ,, to become clear „ </i></b><br />
<br />
<b><i>ATYA ,, father ,,</i></b><br />
<b><i>> Sumerian : adda ,, father ( dd > ty ) </i></b><br />
<b><i>> Tamil : attaa ,, father ,, ( tt > ty ) </i></b><br />
<br />
<b><i>BARNA ,, brown ,,</i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i>piriŋ<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ shine „ , pirig<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ white „ ( p > b ) </i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto - Dravidan :
pul(l) ,, brown ,, ( p > b ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Southern - Dravidan :
ber-uth ,, sun ,,( b > p ) , varu , va-ra ,, to fry ,,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( v > p ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Koda : bara ,, yellow
,, ( b > p ) > Kurux : biri ,, sun ,, (<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>b > p ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malto : beru ,, yellow
,, ( b > p ) </span></i></b></span><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">BESZÉL
„ speak „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : <span style="mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold;">be
/ bi214,31 „ speak „</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Proto-Dravidan : u(v) „ speak „ ( v>b ) <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Telugu : ubusu <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ chat , talk „ ( s> sz )</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Tamil , Kannada : ba , bay , vayi „ mouth „ </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">CSÉPEL
„ thresh „ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">s</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma;">̆ </span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">ib „ to thresh </span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 9.0pt;">„ (</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt;">s</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">̆ > cs , b > p ) </span></i></b></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Kannada : sib-ari „ thorny plants „ ( s > cs , b > p ) </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">CSEPP
„ drop „</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">s</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma;">̆</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ub
/ zub601,4 </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">„ to<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>drop / to<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>pall / flow / dribble „ (</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt;">s</span></i></b><b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">̆ > cs , b > p ) </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">> Kannada :
sib-ari „ thorny plants „</span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">CSILLAG „ star „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, csillogni „ to sparkle „</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">> Sumerian : </span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">zalag126,5 „ star / light /
bright „</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">( z > cs ) </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">> Tamil : cay „
brillance , light „ ( c > cs , y > l ) </span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">ÉG „ heaven , sky „ </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">> Sumerian : ke ,
ká , khi „ to burn „ ( k > g ) ,</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">gig / geg / ge6 </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">„night
,, , gi(g) „ dark „</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;">> Tamil : kiccu „
fire „ , kay</span></i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">c̆ c̆u „ to boil „</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i></b> <br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ÉGNI
„ to burn „</i></b><br />
</i></b><br />
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
Sumerian</i></b> : <span class="atn"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">šeĝ6
„ to cook; to dry a field; to fire (pottery) „ </span></i></b></span></i></b></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
></i></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b><i><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt;"> Tamil : kiccu „
fire „ , kay</span></i></b> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">c̆ c̆u „ to boil „</i></b></i></b></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i></b></i></b> </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Éj
„ night ,,</i></b></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">gig
/ geg / ge6 </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">„night ,, ( Csöke ) ,
gi(g) „ dark „ ( g > j )</span></i></b>
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Tamil : al „ night, evening , darkness „ ( l > j ) </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Malayalam : al „ darkness , night „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( l > j )</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ÉLNI
„ live „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">til3/
til<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ to live „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>/ tila „ life „ , ti.la „ alive „ </span></i></b></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Southern-Dravidan : bel , vel „ day , white , light „ > Tamil : il-an-ka „
to shine „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Kurux : ulta „ day „ ><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Malto : ullu
„<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>day , light „ </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">FA ,, tree , FŰ ,, grass ,,</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : pu ,, flower ,, ( p > f )</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Tamil : puu ,, flower ,, ( p > f )</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">FENN<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,FENNT „ up „</i></b><br />
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; mso-bidi-font-family: Garamond;">ba/<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>be2<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„(to be) remote / to open /
undo / to thresh grain with a</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; mso-bidi-font-family: Garamond;"> </span></i></b>
</div>
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none;">
<span class="longtext"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">threshing sledge<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, <span style="mso-bidi-font-weight: bold;">elenu<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ up „ , bad1928,3 „above , upper „</span></span></i></b></span><span style="mso-bidi-font-family: Garamond;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">( b > f )</i></b> </span></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Telugu : van-an „ up „ ( v > f ) > Tulu : ban „ hill „ <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( b > f ) </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Kannada : ban „ sky „ ( b > f ) </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">FOROG
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ rotate „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Forgó „<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>rotary „</i></b><br />
<div class="MsoNormal" style="mso-layout-grid-align: none; text-autospace: none;">
> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Sumerian
: </i></b><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">bal / bil2 <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>rotate
/ turn over /cross „, bi-ra „ „to mixed / mingled ( b > f )</i></b></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Koda : bara „to turn around maelstrom „ (<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>b > f ) </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Malto : beru „ to turn around maelstrom „
( b > f ) </i></b><br />
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">> Konda : vera „ to turn around maelstrom
„ ( v > f ) </i></b><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">HALÁL </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"> death </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian :ha-</span></i></b></span><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">
lam / all-al „ death „ ,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hul452,22 „
evil , cut , split „ ,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : ankalay </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ </i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>to lament , to grieve </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ ( k
> h ) <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malayalam : akaluka </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"> to retire </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ </i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">(
k > h ) </i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">>
Kannada : agal </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ </i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">to be spacious , to go away </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-ansi-language: EN;"> <span lang="EN">( g > h ) </span></span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">HÁLNI </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„ </i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>to sleeep<span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hal , </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ku<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ to place, lay down<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> </span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malayalam : akaluka<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"> to refire </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="mso-ansi-language: EN;"> <span lang="EN">( k > h ) </span></span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">HAMU ,,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>ash ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ukum<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ ash ,, , hum „ stand „ , kum<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„( to be ) hot „ , hamatu „ to burn ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Southern - Dravidan :
ke , ká , khé ,, to burn ,, ( k > h<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>)</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">HELY ,, to place ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : k’al ,, to
place ,, ( k > h ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : kaal ,, to
place ,, ( k > h )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">HŐ , HÉV ,,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>heat ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; mso-bidi-font-family: Garamond;">kum2
/ kum4 „ (to be) hot „</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Southern - Dravidan :
ke , ká , khé ,, to burn ,, ( k > h ) > Brahui : kha ,, fire ,, ( kh >
h )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="font-family: "Times New Roman"; font-size: 12.0pt; mso-ansi-language: EN; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">HULLANI ,, to fall ,,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>hulla ,,corpse</span></i></b></span><br />
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: Tahoma; font-size: 10.0pt; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-style: italic; mso-bidi-font-weight: bold; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;"> </span></i></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; mso-bidi-font-family: Garamond;">ki
la2 ,, to fall ,, ( k > h ) </span></i></b></i></b></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : agal ,, to be
spacicus , to go away ,, ( g > h ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Tamil : ankalay ,, to lament grieve ,, (
k > h )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">ITT ,, there ,, </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ta11</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : att , attu<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, adu , ate ,, there , this away ,, ( d >
t )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">IGÉZ ,, entrancing</span></i></b></span><span class="hps"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"> <b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">,,</i></b> </span></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : igi ,, eye
,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : akki ,, eye ,,
( k > g ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">IZZAD ,, to sweet ,, , IZZIK
,, glow ,, IZZANI ,, to glow ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">izi / izi2<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ fire / brazier „</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto - Dravidan : ic
,, fire ,, ( c > z ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : ese ,, to
shine , to as heat , fire ,, ( s > z ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Brahui : istar ,, star
,, </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">JÁRNI ,, to walk ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">gur<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ to turn / to return „ ( g > j )</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tulu : </span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ar</i></b><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">a</span></i></b></span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">ŋgu
,, sole of the foot ,,</i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">JŐ
, JÖN<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, come ,,</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><span class="longtext"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">gin
„ walk<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>, </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; mso-bidi-font-family: Garamond;">gin6
/ gi-na /gi-in / ge-en /gin „ to come „ ( g > j )</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Prto - Dravidan : ey ,, arrive ,, ( y > j ) </i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">KESERŰ
,, bitter ,,</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Sumerian : </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ĝiškim
„ sign, omen / trust, aid „( g > k )</span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Proto-Dravida : kac , kay ,, to be bitter ,, ><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( c > s )</i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">>
Southern - Dravida : ka-c-a ,, to be bitter ,, , kac-appu , kacc-al ,,
bitterness ,, ( cc > s ) </i></b><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">MAG ,, seed ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">mug2
„ seed / mu+ag „ sead</span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> South-Dravidan ,
Kannada , Tamil : mag ,, son ,, > Kannada : maga ,, seed ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">MAGAS ,, hight ,,</span></i></b></span><br />
</i></b><br />
<div class="MsoNormal">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">suk-un
„ heigh „ , nu58…g / ( nu-)g ,, big ,,</span></i></b></span>
</div>
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> South - Dravida ,
Kannada : migu , mikku , makku ,, to grow , to change ,, to increase ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">( g > k )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">MELL ,, breast ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Sumerian : </span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span lang="EN" style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">eme ,, breast ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto- Southern -
Dravidan : mal-ay ,, breast ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">NAGY
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, great , large ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">> </span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">Sumerian
:</span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"> </span></i></b></span><span class="hps"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">nu58…g
/ ( nu-)g ,, big ,, ( g > gy )</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Southern - Dravidan , Kannada : migu , mikku
, makku ,, to grow , to change , </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>to increase ,, ( m > ny ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">NÉNE , NÉNI<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, aunt ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="hpsatn"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ni
/ mi „ female „ / munus „ aunt ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : mami ,, aunt ,
mother-in-law ,, ( m > n )> Southern - Dravidan : (a)nnu ,, woman ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">NYAK ,, neck ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="hpsatn"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">nak
/ gak „ neck ,, ( n > ny )</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malayalam : nukaruka ,,
to swallow , ( n > ny )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">NYELV<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, tongue ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><span class="hpsatn"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">eme
/ e-me / ŋele „ tongue / language „ ( m > ny )</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto-Southern-Dravidan
: ná-l , ná-l-k(k) ( n > ny )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">OTT ,, there ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : ata ,, behold
,, > Malayalam : ata ,, there ,, > Telugu : ata ,, there ,, </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">ŐRÖL ,, grind ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : ara ,, to
grive ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : arai ,, to
grive ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">PICI ,, tiny , small ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">pad469,3 „ chunk / bite „</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto-Dravidan : pi.c ,
picc ,, small , short ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">PIROS ,, red ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian :</span></i></b></span><b><i><span lang="EN" style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">
</span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">bil
/ bir / bur „ to burn , bload „ , bar ,, to flame ,, ( b > p )</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto – Dravidan :
pul(l) ,, brown ,, ( p > b )<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Southern - Dravidan :
ber-uth ,, sun ,,( b > p ) , varu , va-ra ,, to fry ,,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>( v > p )</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>> Koda : bara ,, yellow ,, ( b > p )
> Kurux : biri ,, sun ,, (<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>b > p )
</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malto : beru ,, yellow
,, ( b > p ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">PIRUL ,, flush ,, ,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>PIRIT ,, fry ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian :</span></i></b></span><b><i><span lang="EN" style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";"> </span></i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">bil / bir / bur „ to burn ,
bload „ , bar ,, to flame ,,</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : per ,, to
beget ,, , Tamil : paru ,, to ripen ,, </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">SOK ,, many , much ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Koda : accaki ,, that
many ,, ( cc > s ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">SÓ ,, salt ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto - Dravidan :
cuw-ar ,, salt ,, ( c > s )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">SÖTÉT ,, dark ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i>su4
/ </i></b><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">ša5 !
šu4 „ red / brown</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : su-de ,, fire
,, ( d > t ) > Kannada , Tulu : su-du ,, to burn ,, ( d > t ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">SZOP ,, suck ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian :</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto - Dravidan :<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>c’upp<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>,, salt ,, ( c > sz ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil , Malayalam ,
Kannada<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>: uppu ,, salt ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">TAKAR ,, to cover ,, </span></i></b></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian :</span></i></b></span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Southern -<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Dravidan : tag , tig ,, cloth , fabric ,, ( g
> k ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil , Malayalam :
tukkil ,, fine cloth , cloak ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">TÁR <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, to open , disclose ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Sumerian : tar ,, to open ,
disclose ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Tamil : tiRa ,, to open ,
disclose ,,</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">TŰZ , fire ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Sumerian : te ,, fire ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Tamil : ti ,, fire ,,
> Kananda : su.de ,, fire ,, ( s > z , d > t ) </span></i></b></span></i></b><br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">ÜSZÖK ,, fire ,, </span></i></b></span></i></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">izi / izi2<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ fire / brazier „ ( z > sz )</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : su-de ,, fire
,, ( s <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>z ) > Kananda : ese ,, to shine ,, ( s
> z ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Brahui : istar ,, star
,, ( s > z ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada , Tamil : su-du
,, fire ,, to burn ,, ( s > z ) </span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">ÜT <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>,, beat ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">tud2 „<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>beat / to hit „</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Proto - Dravidan : ut
,, blow ,, > Tamil : utu ,, blow ,, > Malayalam : uttu ,, blowing ,, </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : udu ,, blow
,, ( d > t )</span></i></b></span><br />
<br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">VIRÁG ,, flower ,,</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">Sumerian : </span></i></b></span><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022";">girim „ flower „</span></i></b><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Kannada : biri ,, to
flower ,, (<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>b > v ) > Tamil : po
,, flower ,, ( p > v ) </span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">> Malayalam : pu ,,
flower ,, ( p > v )</span></i></b></span><br />
<br />
<br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><b><i><span style="font-family: "\0022Lucida Sans Unicode\0022"; font-size: 10.0pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt;"><br /></span></i></b></i></b></i></b>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></b><br />
<br />
<br />
<br />
</i></b><br />
<div style="margin-left: 18.0pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></b></div>
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<br />
<br />
<br />
</i></b><span style="color: red;"> </span><span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;">
<br />
</span></i></b></span><br />
<span class="hps"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span lang="EN" style="mso-ansi-language: EN;"> </span></i></b></span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="tab-stops: 79.5pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></b></div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3288740342145677695.post-56866626170662288492015-07-24T17:18:00.001-03:002016-05-03T18:56:17.400-03:00PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMferjyV9kLrkv1Q6UQQhMzdlp6L_5MRBXcr0kexr91V5CEmVWUira4aqIjSzKOLF_qKqKoyNKIeCA1sQOBIBRxfXhIHGC-hdfml-9rgxB6ejOMB5Z_UWq-LagV4_7T1fzJ-vHCAJUzDHi/s1600/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMferjyV9kLrkv1Q6UQQhMzdlp6L_5MRBXcr0kexr91V5CEmVWUira4aqIjSzKOLF_qKqKoyNKIeCA1sQOBIBRxfXhIHGC-hdfml-9rgxB6ejOMB5Z_UWq-LagV4_7T1fzJ-vHCAJUzDHi/s320/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJh33cPvxfEHQEhDoSUvS-w9c7gkVTWSDJm5ZGl0vrKWjJZ0t0y9mHvaW3izZmLBEFD8sax2jifrPeZ3PdWrO2t-Heru7Y1BlrdsMnY_0kXENERUZpHcQbkrWnJZqTfyW1BFBwVCNjNfFS/s1600/Eridu-Enki%2527s+boat+trip.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJh33cPvxfEHQEhDoSUvS-w9c7gkVTWSDJm5ZGl0vrKWjJZ0t0y9mHvaW3izZmLBEFD8sax2jifrPeZ3PdWrO2t-Heru7Y1BlrdsMnY_0kXENERUZpHcQbkrWnJZqTfyW1BFBwVCNjNfFS/s320/Eridu-Enki%2527s+boat+trip.jpg" width="320" /></a></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="color: #e06666; font-size: large;"><i>PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN</i></span></h3>
Írta: István Tóth<br />
tindian@indamail.hu<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b><i>Sokak számára ismert a bibliai özönvíz története, de kevesek által ismert az úgynevezett Gilgamesz eposz története. A Sumér Gilgamesz eposzban le van írva, hogyan kelt át Gilgamesz az óceánon, a hatalmas tengereken a felkelő nap irányába és feltárva a Világ helyeit és felkeresve az özönvíz utáni megmaradt élet nyomait.</i></b></span> <br />
<br />
<span style="color: #cc0000;">I. URUK</span><br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">Az "Uru" egy Sumér szó és eredetileg a legnagyobb városuk neve "Uruk".</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">( </span></i></b><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruk"><b><i><span style="font-size: large;">https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruk</span></i></b></a><b><i><span style="font-size: large;">). A név feltűnik egy máik jelentős Sumer „Ur”város nevében is.</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">Azonban az Uru név jelen van Dél-Amerikában is. Az „ Uru nép „ a legrégebbi őshonos nép Dél-Peru, Észak- Chile és Nyugat- Bolívia térségében. Valaha nagy egybefüggő területen éltek. Ez a majdnem kipusztult csoport közvetlenül a Titicaca-tó környékén él a saját készítésű úszó szigeteken. A genetikai leszármazás kimutatta, hogy eltérnek a környező bennszülött csoportoktól, köztük a Inkáktól és más Elő Inka csoportoktól. Accoding a National Geographic "Új genetikai kutatások által vezetett Genográfiai Projekt konzorcium kimutatta a megkülönböztető származását az Uros lakosságnak Peruban és Bolíviában , mely visszanyúlik 3700 évvel ezelőttre a térségben. Annak ellenére, hogy az Uruknál ma sok a közös leszármazási vonal a környező Andoki lakossággal, fenntartották saját eltérő genetikai származásukat. </span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">A terjeszkedő az ősi tudást kultúrát és nyelvet hordozó ős Mag, Magj-ar nép feltehetőleg i.e 15.000 évig a mai Mezopotámia térségében élt. Majd egy gyors népesség szaporulat következtében terjeszkedni kezdett és i.e. 12.000 éve elérték a Közép- Európai térséget és Európa nagy részét, míg nyugaton India és Kína, majd a Japán szigeteket.</span></i></b><br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">Kis hajókkal indultak útnak át a Csendes - Óceán térségébe az akkor még jóval kiterjedtebb Polinéz szigetvilág irányába. Végül is elérték Dél-Amerika partjait és a vegyes házasságok révén biológiailag módosították az őshonos csoportokat.</span></i></b><br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"></span><b></b><i></i><br />
<span style="color: #cc0000; font-size: large;"><b><i>II. PROTO-SUMÉR ÍRÁSOK:</i></b></span><br />
<br />
<a href="https://www.blogger.com/goog_1123509561"></a><br />
<a href="http://www.bibliotecapleyades.net/imagenes_arqueo/potoki20.jpg">http://www.bibliotecapleyades.net/imagenes_arqueo/potoki20.jpg</a><br />
<br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">1.Fuente Magna tál:</span></i></b><br />
<b></b><i></i><span style="font-size: large;"></span><br />
<b><i><span style="font-size: large;">A Fuente Magna tálat egy helyi gazda találta 1958-ban Bolíviában közel a Titicaca-tóhoz Puma Punkuban.</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">A Spanyol hódítókat vezető Pedro Cieza de Leon 1549-ben felfedezte Tiahuanaco romjait. Kevesebb, mint egy negyed mérföldre északkeletre található Puma Punku, a tudósok úgy vélik Tiahuanaco központja volt egy civilizációnak, melynek több mint 40.000 lakosa volt.</span></i></b><br />
<b><i><span style="font-size: large;">Dr. Alberto Marini, lefordította a Fuente Magna tálon levő írásjeleket és kijelentette, hogy Sumér. Dr. Clyde A. Winters tovább pontosította, hogy Proto-Sumer. Dr Winters a Proto-Sumér írásjelek segítségével lefordította a Fuente Magnai tál jeleit.</span></i></b><br />
<br />
<a href="http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/">http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/</a><br />
<a href="http://www.messagetoeagle.com/fuentamagna.php#ixzz3feT9boUA">http://www.messagetoeagle.com/fuentamagna.php#ixzz3feT9boUA</a><br />
<br />
<span style="font-size: large;"></span><b></b><i></i><br />
<span style="font-size: large;"><b><i>2. Pokotia monolit</i></b></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><b></b><i></i><br />
<span style="font-size: large;"><b><i>A Pokot monolit egy antropomorf kőszobor mintegy 170 cm magas, amelyet 1960 körül találtak a Pokot helyszínen, mintegy 2 km-re Tiahuanaco városától. A szobron szintén Proto-Sumér írásjeleket találtak.</i></b></span><br />
<br />
<a href="http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/">http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/</a><br />
<a href="https://www.blogger.com/goog_564579308"><br /></a>
<a href="http://nephicode.blogspot.hu/2012/12/indigenous-andean-writing.html">http://nephicode.blogspot.hu/2012/12/indigenous-andean-writing.html</a><br />
<a href="https://www.blogger.com/goog_564579310"><br /></a>
<a href="http://www.abovetopsecret.com/forum/thread749097/pg8&mem=">http://www.abovetopsecret.com/forum/thread749097/pg8&mem=</a><br />
<br />
<br />
<b><i><span style="font-size: large;">.</span></i></b><br />
<span style="color: #cc0000; font-size: large;"><b><i>III. SUMÉR NÁD HAJÓK A TITICACA-TAVON</i></b></span><br />
<b></b><i></i><span style="font-size: large;"></span><br />
<b><i><span style="font-size: large;">Bolíviában egy képet találtak egy ősi Sumér hajóról, amely fémjelzi a Sumér designt. A nád hajó építés ősi technikája máig fennmaradt a Titicaca-tavon élő ősi Uru népesség. A hajók nagyon hasonlítanak a Sumér, Föníciai és Egyiptomi nádhajókra.</span></i></b><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVyS8qmaK7-4wIamYNUBcx6vO2CarasFqwB91xVw7uclxqrAGI9ohr1U5d9kfVFWPoWQY1JRfKMKfwjKzP7JGe4V80KkToAFCjLIxXBA5BG_qwtmyDkP_PLJRzTM3RulLEwFu4RuEcRdFh/s1600/sumerian_boat+k%25C3%25A9p+Bolivi%25C3%25A1ban.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVyS8qmaK7-4wIamYNUBcx6vO2CarasFqwB91xVw7uclxqrAGI9ohr1U5d9kfVFWPoWQY1JRfKMKfwjKzP7JGe4V80KkToAFCjLIxXBA5BG_qwtmyDkP_PLJRzTM3RulLEwFu4RuEcRdFh/s400/sumerian_boat+k%25C3%25A9p+Bolivi%25C3%25A1ban.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sumér hajó rajz Bolíviában<br />
<a href="https://www.blogger.com/Sum%C3%A9r%20n%C3%A1dhaj%C3%B3%20%20http://img.scoop.it/quQ2FBL87FaC-FiSQqDvrjl72eJkfbmt4t8yenImKBVvK0kTmF0xjctABnaLJIm9"> http://www.dalamatiacity.com/images/sumerian_boat.jpg</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxyD_IbKfd6p_RHg5nUa5TVAMIkH6h91kCch_3pbs5RpY0GIi02imOXwpColftvxjUtElBW9dlwyUlCfhQhfA8jdzthXz2ozVavKu71ZqloSku8r9vKdBF5mw62oP6v8wJuLqs44W7CxD3/s1600/Eridu-Enki%2527s+boat+trip.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxyD_IbKfd6p_RHg5nUa5TVAMIkH6h91kCch_3pbs5RpY0GIi02imOXwpColftvxjUtElBW9dlwyUlCfhQhfA8jdzthXz2ozVavKu71ZqloSku8r9vKdBF5mw62oP6v8wJuLqs44W7CxD3/s320/Eridu-Enki%2527s+boat+trip.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sumér nádhajó<br />
<a href="http://img.scoop.it/quQ2FBL87FaC-FiSQqDvrjl72eJkfbmt4t8yenImKBVvK0kTmF0xjctABnaLJIm9"> http://img.scoop.it/quQ2FBL87FaC-FiSQqDvrjl72eJkfbmt4t8yenImKBVvK0kTmF0xjctABnaLJIm9</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhCxtrCDljdqczDU1xN8rUzG3GJn_jFr3ptaKpl4QjsIyz2FK1sHxdF45u5zu_FYAR6JKxwDUFuDy-BJoNUiD7cs95bWnpLcbdniLEm-ObxQZlswvOfvM4YVHRTxjNhZC6mX7MZQlNr4cB/s1600/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhCxtrCDljdqczDU1xN8rUzG3GJn_jFr3ptaKpl4QjsIyz2FK1sHxdF45u5zu_FYAR6JKxwDUFuDy-BJoNUiD7cs95bWnpLcbdniLEm-ObxQZlswvOfvM4YVHRTxjNhZC6mX7MZQlNr4cB/s320/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Uru nádhajó Lake Titicaca-tó<br />
<a href="https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/b9/de/85/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg"> https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/b9/de/85/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizo3q1aUGsRI6-x2AVaYTeJMY50UOrZoJ323ax7EluqlORqc2RCkFzIz6tl-SFbIH7lFmRTaXjZM0Iib6fyOj49ax8MWRE7Ay5Xj7k4qQONW9yXy8nCqURSwz0Sbr-OTH8DOWjgFx8H-x3/s1600/image010+lake+titicaca+t%25C3%25B3.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="224" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizo3q1aUGsRI6-x2AVaYTeJMY50UOrZoJ323ax7EluqlORqc2RCkFzIz6tl-SFbIH7lFmRTaXjZM0Iib6fyOj49ax8MWRE7Ay5Xj7k4qQONW9yXy8nCqURSwz0Sbr-OTH8DOWjgFx8H-x3/s320/image010+lake+titicaca+t%25C3%25B3.gif" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br />
Uru nádhajó Lake Titicaca-tó<br />
<a href="http://www.biblesearchers.com/ancients/noah/noah3_files/image010.gif">http://www.biblesearchers.com/ancients/noah/noah3_files/image010.gif</a></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnhr74cE9jOPR2YBZE894L0LMt8WX_vliOv4GL1ElJ-AFoOkDJftGfvVXX3DVXcFKOJOcpkv0IX58gbh2nGbKqdUHaKzwYqn7jtGQveQ-kHRT2Yvc0hTcYmQLxB6ixdUC8KKuj6Cm75z7T/s1600/f908a73cc534+POKOTIA.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnhr74cE9jOPR2YBZE894L0LMt8WX_vliOv4GL1ElJ-AFoOkDJftGfvVXX3DVXcFKOJOcpkv0IX58gbh2nGbKqdUHaKzwYqn7jtGQveQ-kHRT2Yvc0hTcYmQLxB6ixdUC8KKuj6Cm75z7T/s320/f908a73cc534+POKOTIA.jpg" width="110" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Pokotia monolit <a href="http://www.messagetoeagle.com/images2/pokotia2.jpg">http://www.messagetoeagle.com/images2/pokotia2.jpg</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguWl5M48-RYiuP3hoZkCiBuFggaJkKK_q5ngjJr85E6mqhI-Iks2Ji47oQQdx1CvgT-U_m_SSVFIOTKoAdKwZOVmr2kdF9cuiSjVfohNbDDUh9iDsoptsLtK6u0p5Nmc4VKoyVVU7eJVYC/s1600/FuentaMagna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguWl5M48-RYiuP3hoZkCiBuFggaJkKK_q5ngjJr85E6mqhI-Iks2Ji47oQQdx1CvgT-U_m_SSVFIOTKoAdKwZOVmr2kdF9cuiSjVfohNbDDUh9iDsoptsLtK6u0p5Nmc4VKoyVVU7eJVYC/s320/FuentaMagna.jpg" width="314" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="http://i2.wp.com/www.ancient-code.com/wp-content/uploads/2014/10/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg">http://i2.wp.com/www.ancient-code.com/wp-content/uploads/2014/10/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGZjcq31hWh_rrN-7mXbfKvwnL4Cz5Nvca8o2Y7bIJ9kvQxBNznSc3cD8LwycykJcykhf6WmygQVlsDhziyxmnZzk1cBrtxdvCyVxzC78auHE-qS6U4JeHGTk29KFDyRhYnT0EOCLLLRUH/s1600/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGZjcq31hWh_rrN-7mXbfKvwnL4Cz5Nvca8o2Y7bIJ9kvQxBNznSc3cD8LwycykJcykhf6WmygQVlsDhziyxmnZzk1cBrtxdvCyVxzC78auHE-qS6U4JeHGTk29KFDyRhYnT0EOCLLLRUH/s320/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibRjRUoC9INQxrRS0oqFlr9FX5NIGte3CLngSzBm5ME9l9dg783e_c_LrMRhqMYDExVQ4eCnTEzzmBltaG0roANhp8EFxz1yIB6ZiY7KnIypHPOPkGXA2mTM5yC3OzCDuMffX1nOspDTvt/s1600/image015+Fuente+Magna+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibRjRUoC9INQxrRS0oqFlr9FX5NIGte3CLngSzBm5ME9l9dg783e_c_LrMRhqMYDExVQ4eCnTEzzmBltaG0roANhp8EFxz1yIB6ZiY7KnIypHPOPkGXA2mTM5yC3OzCDuMffX1nOspDTvt/s1600/image015+Fuente+Magna+1.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">kép: Fuente Magna 1<br />
<a href="http://www.bced.gov.bc.ca/perf_stands/icti/samplecopyright/ss7walkmmcopyrightphoto_files/image015.jpg"> http://www.bced.gov.bc.ca/perf_stands/icti/samplecopyright/ss7walkmmcopyrightphoto_files/image015.jpg</a></td></tr>
</tbody></table>
<span style="color: red;"><i><b>IV. MÉHKAS FORMÁJÚ HÁZAK MEZOPOTÁMIÁBAN ÉS BOLÍVIÁBAN</b></i></span><br />
<br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: large;"><b><i>A Harran városi háztípus forma azonos megfelelője megtalálható a Bolíviában, ahol a Chipaya nép ma is hasonló méhkas formájú házakban él.</i></b></span><br /><span style="font-size: large;"><b><i> </i></b></span></span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcw57EYXifL42fvonM-m5Y0WzkyRGzohk7O28EVb3wygWKy9CuC5_DE_C_-R7CW5Kj2g08qTSsQdG_euKD_HtPEaznb9k349QRrmo0ksGth-h7gkJJdC1QFYxEQtlOpZkB6Ahj6Vba2IbP/s1600/l.php.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="201" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcw57EYXifL42fvonM-m5Y0WzkyRGzohk7O28EVb3wygWKy9CuC5_DE_C_-R7CW5Kj2g08qTSsQdG_euKD_HtPEaznb9k349QRrmo0ksGth-h7gkJJdC1QFYxEQtlOpZkB6Ahj6Vba2IbP/s320/l.php.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bolíviai Chipaya házak <a href="http://www.amnh.org/var/ezflow_site/storage/images/14/586431-1-eng-US/14.jpg">http://www.amnh.org/var/ezflow_site/storage/images/14/586431-1-eng-US/14.jpg</a></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz8AFUw3VNgoSWA1vybUJ1hq80q-SjDN2he-BlcAeYihPGA0-zlGJdDz87ckkWbHTncDDcrMU5TH8OATb-p4aedS5uUbbA33O16YAn74yc-SO-RepSJFfnIgxX23-jwd8lgp4x5rPZiKI_/s1600/86274-Harran-Turkey-Pictures-Photos-Images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz8AFUw3VNgoSWA1vybUJ1hq80q-SjDN2he-BlcAeYihPGA0-zlGJdDz87ckkWbHTncDDcrMU5TH8OATb-p4aedS5uUbbA33O16YAn74yc-SO-RepSJFfnIgxX23-jwd8lgp4x5rPZiKI_/s320/86274-Harran-Turkey-Pictures-Photos-Images.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Felső- Mezopotámiai Harran város házai <a href="http://www.funkystockphotos.com/Pictures-of-Turkey-Photos-Galleries/Pictures-Photos-Harran">http://www.funkystockphotos.com/Pictures-of-Turkey-Photos-Galleries/Pictures-Photos-Harran</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<span style="color: #cc0000;">V. MAGYAR SZAVAK AZ URU NYELVEKBEN</span><br />
<br />
- AD „ give „<br />
Hungarian : ad <br />
Chipaya : thaa / tʰaa , Uru : ta/ taa ( Metraux ) „ give „ , ta <br />
( Lehmann / Polo ) „ give „<br />
th > tʰ = d<br />
<br />
- Anya „ mother<br />
Hungarian : anya<br />
Chipaya : ma / maa , Uchumataqu / Murato : ma , Uru : ma <br />
( Vellard ) , maa ( Metraux ) , mayi ( Polo )<br />
m = ny<br />
<br />
- Apa „ father „<br />
Hungarian : apa , apó<br />
Uru : ep / epi / apai „ father „ , apay / japá / jepi / ep <br />
( Muysken ) , epe „ grandfather „ , apaya / apai ( Lehmann )<br />
„ old man „<br />
Chipaya : ep / e-ep<br />
<br />
- Asszony „ woman „<br />
Hungarian : asszony<br />
Proto-Uru : soň , Uru : masulata ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ cat „<br />
s = sz , ň = ny<br />
<br />
- Csap „ slap „<br />
Hungarian : csap<br />
Chipaya : čapa ( Vellard )„ to hit / pierce / stab „ , čepska <br />
( Metraux ) „ to hit „ ,<br />
chap ( Polo ) „ to hit „ , tsap / tsapli ( Metraux ) „ fist „<br />
č , ts = cs<br />
<br />
- Csillog „ brillant / shining „<br />
Hungarian : csillog / csillag<br />
Uru : suru ( Vellard ) „ brillant / shinning „ , surum-pik ( Vellard ) „ shine „<br />
s = cs<br />
<br />
- Dörög „ thunder „<br />
Hungarian : dörög<br />
Uru : turata ( Polo ) „ rainbow „<br />
t = d<br />
<br />
- Dug „ stick „<br />
Hungarian : dug ( dug-vány )<br />
Uru : tuk ( Vellard ) „ to plaut / sow „ , tu’k ( Lehmann ) „ root „<br />
t = d , k = g<br />
<br />
- Én „ I „<br />
Hungarian : én<br />
Uru : ami ( Polo )<br />
m =n<br />
<br />
- Eszik / Ev „ eat „<br />
Hungarian : esz / ev<br />
Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth „ , i s̆ke ( Vellard ) „ <br />
tooth / teeth „ , <br />
iske ( Lehmann ) , Chipaya : uwa<br />
w = v , s>s̆ = sz<br />
<br />
- Fel „ up „<br />
Hungarian : fel<br />
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „<br />
p = f<br />
- Főz „ cook „<br />
Hungarian : főz<br />
Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „<br />
s̆ = z , p = f<br />
- Fú / Fúj „ blow „<br />
Hungarian : fú / fúj<br />
Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu <br />
( Muysken ) „ wind „ ,<br />
hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „<br />
ph> pʰ = f , y>x = j<br />
<br />
.......................................................<br />
<br />
További Magyar szavak az Uru- Csipaja nyelvekben az alábbi linken >>>></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/04999772240361472316noreply@blogger.com0