A Costano név a Spanyol Costonos szóból származik, jelentése "parti emberek".
Korábban két másik kifejezést is használtak Olhonean és Mutsun .Olhone a neve a Costanoan nyelveket beszélő népeknek, törzseknek. A Mutsun ma az egyik Costanoan nyelv neve.
Az Olhone nevet először Beechey említi az 1826-os látogatása után San Francisco öbölben.
Ő teszi azt a kijelentést, hogy az Olchone ( Olhone ) törzs a San Francisco és Monterey tengerpart között lakott.
Costano mint egy egységes egész nép nem létezett a bennszülött időkben, hiszen a Costano nem volt egységes etnikai csoport számos kis törzs ( tribelet ) tartozott ide.
A Costano név általános használatát a nyelvcsalád nyelveire Kroeber találta ki. A Costanoan és a Miwokan nyelvek kapcsolatát ( Utian ) először 1910-ben Kroeber vetette fel.
Catherine A. Callaghan 1962-ben: „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják a rekonstruált Proto - Miwok és Mutsun - Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálja a Proto - Miwok és a
Proto - Utian nyelvet, amely alapját képezi a Costanoan és Miwokan nyelveknek.
Callaghan (1967 ), Pitkin és Shipley (1958 ) később Gatschet és Powel ( 1977 ) már tényként a Miwokan és Costanoan egységről beszéltek ezt ma nevezzük Utian. Geoffrey Gamble és Callaghan a Yokutsan nyelvek további hozzáadásával kibővítette az Utian családot. A bővebb nyelvcsalád neve: Yok-Utian.
A Yok-Utian ( Utian ) nyelvcsalád két elkülönült alcsoportja a Miwokan - Costanoan ( Utian ) és a Yokutsan. Az Utian nyelvek két alcsoportba tartoznak Miwokan és Costanoan.
A Costanoan nyelvi terület Közép - Kalifornia parti területe északon S. Franciscó öböltől délen Montery öbölig. Az első leírást a Mutsun Costano nyelvről 1816-ban Felipe Arroyo de la Costa készitettete . Nyolc nyelv , vagy dialektus tartozott ide : Awaswas , Chalon , Chochenyo (Chocheño ), Karkin, Mutsun, Ramaytush, Rumsen és Tamyen.
Costanoan nyelvek az 1950-es években mind kihaltak. Ma azonban Mutsun, Chochenyo és Rumsen kerülnek " életre keltésre ’ …
Catherine A. Callaghan ( 2001 ) csoportosítása.
Karkin ( Carquin )
1. Karkin
-San Francisco Bay Costanoan:
a. Tamyen ( Tamien, Santa Clara Costanoan )
b. Chochenyo ( Chocheno vagy East Bay Costanoan )
c. Ramaytush ( San Francisco Costanoan )
2. Awaswas ( Santa Cruz Costanoan )
3. Chalon ( Cholon, Soledad )
-Southern Costanoan:
1. Mutsun ( San Juan Bautista Costanoan )
2. Rumsen ( Rumsien, San Carlos, Carmel )
A nyelvi bizonyítékok arra utalnak, hogy a Costano nép a San Francisco és a Monterey öböl területére i.sz.500 körül költöztek be . Feltehetőleg a delta San Joaquim és a Sacramento folyók rendszeréből érkeztek. A Costanoan nyelvek megjelenése , feltételezett mozgása a San Francisco öbölben úgy tűnik egybeesik a késő horizont tárgyi leletek megjelenésével a San Francisco öböl területi régészeti lelőhelyeken. A Rumsen volt az első Costano nép , mely először került kapcsolatba a Spanyol feltáró expedíciókka . A SEbastian Vizcaino expedíció 1602 - 1603-ban érkezett a Monterey öbölbe és rögzített néhány leírást a Rumsen népről. Alkalmanként a Manilai gályák is megálltak a Monterey - öbölben . Az alapító Monterey 1602-ben , majd őt követte 1769-ben a Gaspar de Portola expedíció. A Costano területen 1771 és 1797 között hét misszió telepedett le . A missziós időszakban 1770 és 1797 között a Costano emberek katasztrofális változásokat tapasztaltak az életük szinte minden területén . A behurcolt betegségek és a csökkenő születési ráta eredményeként a Costano népesség, mely 1770-ben még meghaladta a 10.000 főt 1832-re 2.000 fő alá csökken és a Costano törzsi szervezetben élő bennszülött életforma 1831-re eltűnik. Az őslakosok megélhetési gazdaságát nagymértékben felváltotta a missziós agrárgazdaság. A legtöbb misszióban a rituális és társadalmi tevékenységeket a misszionáriusok tiltották. A Costano népek által lakott területen levő hét misszióban a következő népeket telepítették le : Esselen ( San Carlos, Soledad, Foothill Yokuts ( Soledad ), Southern - Valley Yokuts ( Soledad, San Juan Bautista, Santa Cruz ) , Northern - Valley Yokuts ( Soledad, San Juan Bautista, Santa Cruz , San Jose ), Palins Miwok ( Santa Clara, San Jose ), Lake Miwok ( San Jose ), Coast Miwok ( San Jose, San Francisco ) és Patwin ( San Jose, San Francisco ). A Costano emberek számára a második katasztrofális változás oka a Mexikói kormány által az egyházi tulajdon államosítása a missziókban ( szekularizáció ). A legtöbb bennszülött fokozatosan elhagyta a missziókat dolgozni mint fizikai munkás a területen létrejött ranchokra. A következő néhány évtizedben volt egy részleges visszatérés az ősi vallási gyakorlatokhoz különösen a sámánizmushoz és visszatérés az élelmiszer gyűjtögetéshez. Számos múlti etnikai közösség nőtt fel a Costano területen és a környéken akik a missziókban éltek amikor ezeket államosították . Egy ilyen közösség volt Pleasanton , amely állt a Chochenyo, Plains Miwok, Northern - Valley Yokuts, Patwin valamint a Coast Miwok népekből. Hasonló közösségek voltak a Monterey és a San Juan Bautista területen és valószínűleg más területeken is. Ezek a közösségek fokozatosan zsugorodtak , mert a fiatalok elköltöztek és az idős emberek meghaltak. Galvan becslései szerint a San Franciso - öböl területen 130 Ohlone leszármazott élt 1968-ban. Thompson szerint több mint 100 fő élt 1957-ben a volt Awaswas, Mutsun, Rumsen és Chalon területen. A Costano népek leszármazottai 1971-ben egyesültek egy szervezetben aminek a neve Ohlone indián törzs. A Costano politikai szervezet alapegysége a törzs volt. Minden törzs egy vagy több faluból és számos táborból állt. A törzsi főnökök lehettek férfiak és nők. A tisztséget az apai ág örökölte és általában apáról fiúra szállt. amikor nem volt férfi örökös ezt a címet örökölhette a férfi testvére avagy a lánya. A tisztség betöltéséhez szükséges volt a közösségi jóváhagyás. A főnökök felelőssége volt a látogatók, vendégek etetése, az ünnepi tevékenységek irányítása, a fogságban levő medvék és farkasok gondozása, a vadászatok és halászatok rendezése és többek közt a harcok irányítása is. Mindezekben az ügyekben a legfőbb a törzsi főnökök jártak el, mint vezetője a vének tanácsának .A Costano rokonság és társadalmi szervezet nagyon hasonlított a Salinan, Chumash, Takic és a déli Numic csoportokéhoz, de erősen különbözött a többi Penutian nyelvi csoportokétól. A családok átlagosan 10 - 15 főből álltak és medve valamint a szarvas klán csoportokra oszlott. Háborúikat a Costano törzsek egymás közt valamint az Esselen, Salinan és a Northern Valley Yokuts törzsekkel vívták. A háborúk kitörésének leggyakoribb oka a területi jogok megsértése. A foglyokat általában megölték és csak a fiatal nők életét kímélték meg. A háborúkban pajzsot és páncélt nem használtak. Főbb fegyvereik az íj és nyíl volt. A Plain Miwok, Sierra Miwok és Yokuts népek fő kereskedelmi partnerei a Costano népek voltak. A Costano emberek kagylót, sót és szárított húst szállítottak. Az egyetlen ismert import cikk a Pinon dió volt, amit a Yokuts törzsektől szereztek be. A vallási életben az imák és áldozási felajánlások fontos szerepet töltöttek be.
A felajánlások közt magvak, dohány és gyöngyhéjak voltak. A Chochenyók gyöngyhéjakat készítettek, hogy a San Francisco - öbölben élő szellemet megnyugtassák. A kis tollas pálcákat használtak aminek a varázsa elősegítette és jó szerencsét adott a vadászati és halászati vállalkozásokban. Az álmok nagyon fontosak voltak. Az emberek álmai fontos útmutatóként szolgáltak, irányították a saját jövőbeni intézkedéseit. Az ismert előjelek tartalmazza: ha rángatóznak a láb izmai jelentette, hogy az ember megy valahová. Rossz előjelek voltak, ha egy madár belépett a házba, ha egy madár száll az ember útjába vagy ha egy kutya üvöltött a ház mellett. A nagy fülesbagoly hangja halált jelentett. A sámánok ellenőrizték, befolyásolták a természet erőit , ők csináltak esőt avagy megállították azt a betegségeket úgy gyógyították, hogy a beteg bőrét megvágták és kiszívták a betegséget okozó tárgyat amit utána bemutattak a bámészkodóknak . A gyógyító sámánok a betegségek gyógyítására különféle gyógynövényeket használtak. A diagnózist felállítását úgy érték el, hogy énekeltek és táncoltak. A Rumsen grizli medve orvosok medvebőr öltözetet viseltek. A medve fogak és körmök mérgezettek voltak, ezzel ölték meg áldozataikat. A Chochenyo emberek úgy vélték, hogy a medve orvosok ölték meg saját anyjukat, apáikat és testvéreiket. A Chochenyo nép mitológiai hősei a kacsa, a róka és az unokája a préri farkas. A préri farkas kiemelt helyet foglalt el a Rumsen mitológiában. Ő tanította a művészetet a megélhetést az embereknek. A préri farkas egy szélhámos volt aki folyamatosan megpróbálja becsapni a többi mítoszbeli karaktert. A Costano mitológia szorosan összefügg a Yokuts és a Salinan népek mítoszaival. A Chochenyo kacsa és róka egyértelmű megfelelője a Yokuts és a Salinan préri sólyom. A Rumsen árvízi történet ami létrehozta a férfiakat és a nőket szoros párhuzamban állt a Yawelmani - Yokuts és Salinan mitológiával.
A
Costano népek minden ősszel a földterületeiken ellenőrzött égetést
végeztek, hogy elősegítsék a magvas növények növekedését. Ez az éves
őszi égetés késleltette a chaparral fajok növekedését és megakadályozta a
nagy mennyiségű elhalt növényi anyagok felhalmozódását. A megfontolt
alkalmazása megkönnyítette a makk összegyűjtését. A makk a legfontosabb
növényi élelmiszer forrás volt. Négy tölgyfa faj makktermésének
használata kiemelkedő szerepet játszott. A makkot fogyasztották kása és
készítettek belőle kenyeret is. A Kaliforniai babért nyersen avagy főzve
is fogyasztották. Fogyasztottak különféle bogyókat: mogyoró, szeder,
eper, bodza, manzanita, köszméte, madrone, vadszőlő, toyon ... Két vadon
élő hagyma gyökerét is ették, valamint a gyékény gyökeret, a
chuchupate, amole, a vad sárgarépa gyökerét és számos azonosítatlan
fajt. A Costano vadászok főbb zsákmányállatai a blacktailed szarvas,
roosevelt szarvas, antilop, grizli medve, hegyi oroszlán, oroszlánfóka
és a bálna. A legfontosabb zsákmány halaik az acélfejű, a lazac, a
kecsege és az orsóhalak voltak.
