A MAGYAR ( MAGʲ-AR ), AZ ŐSÖK, A " MAG " NÉPÉNEK NYELVE

A ma létező összes nyelvben vannak a különböző ősnyelvek kialakulását megelőző időkből származó szavak, kifejezések és alap grammatikai egyezések. A mai Magyar nyelv szókészletében mintegy 150–200 elemi fogalmat kifejező ősi szót ismerünk, amelyeknek azonos alapszóra visszavezethető és azonos értelmű megfelelői vannak a Finnugor az Indogermán, részben az Altaji, a Sémi-hámi, Dravida és a Jáfetita nyelvekben is ( "nosztratikus" vagy Eurázsiai nyelvek ).

 http://tist-fla.blogspot.hu/2014/11/a-nosztratikus-avagy-eurazsiai-elmelet.html

Ezek, a legelemibb alapfogalmakat kifejező szavak ily tömegesen nem kerülhettek kölcsönzés útján sem egyik, sem másik ősnyelvbe. Ezek az egykori együttélés és közös nyelvhasználat egy ősi nyelv bizonyítékai.
Az Északi és a Kelet-európai az Indogermán és Finnugor valamint a Magyar ősnépek élettani és történeti kapcsolatait ismerve, ezeket a szavakat az ősrégi Indogermán - Finn - Magyar közös élet és nyelvközösség korába kell visszavezetni, eredetük részben még korábbi időből, az összes Európai és Ázsiai emberfajták együttélésének idejéből valók lehetnek.
Ezek az ősnyelvi szóegyezések adják az egyik lehetséges bizonyítékát annak, hogy a Magyar nyelv eredete, múltja visszanyúlik az Európában elsőként 30-40.000 éve megjelent emberek idejébe.

KÖZÖS  ŐSI ALAPSZAVAK  :

PIE = Proto-Indogermán
PFU =  Proto-Finnugor

ELEMI ALAP CSELEKVÉSEKET FIFEJEZŐ SZAVAK : 


 - AD / ADNI „ Give / To give 
  Hungarian : ad , adni > PIE : do >Manysi: ant (d>nt/t) , Zürjén : setun (d>nt/t)

   - EV / ESZ / ESZIK „ Eat „ 
Hungarian : esz / eszik / ev > PIE : bu „ lip „ (v>b) >
Osztják : liw(w>v), Cheremisz : seve , Mordvin : yuv

-FŐ , FŐZ „Boil , Cook „
Hungarian : fő , főz > PIE : bhe / boil / b(e)u  „ fat „ (f>bh/b) , peh2wer „ fire „ (f>p)> Manysi : pajt / pait (f>p)



- FÚ , FÚJ „ Blow „ 
Hungarian : fú , fúj >  PIE : bhel / phol (f>bh , j>l) > Manysi : pu (f>p) , Osztják : pob / pow-ta (f>p) , Mordvin : puva (f>p), Cheremis : pue (f>p)

- (MEG)HAL  „ Hear , Die „ 
Hungarian : (meg)hal > PIE : kʷalo-s  ( h>kʷ) > Cheremis : kolem (h>k) , Zürjén : kului (h>k) , Udmurt : kulini (h>k) 

- IZ , IZZIK , IZZAD „ Glow , Sweat „ 
Hungarian : iz , izz-ik , izz-ad > PIE : sueid „ sweat „ (z>s) > Manysi : susi (z>s) 

- JÁR „ Walk „ 
Hungarian : jár > PIE : ghe „ go „ ( j>gh) > Manysi : jali (r>l)

- JÖN „ Come „ 
Hungarian : jő , jön > PIE gʷe „ come  „(j>gʷ) > Manysi : jali / jal / ji / jiw / juw 

- MEN / MENNI / MEGY „ Go „ 
Hungarian : men / menn-i > PIE : an „  enter „ , meu  „ move „ > Osztják : man-a  „ go „ , Udmurt : minini „ to go „ / min-e „ go „ , Zörjén : mun-e / munni „ to go „ , Cheremisz : mi „ go „ , Votják : men „ to go „ 

- MOND / MONDANI „ Say / Tell „
Hungarian : mond / mondani > PIE : month „ say „ (d>th) > Manysi : mondem , Cheremisz : manes / manam 

- PIRÍT „ Toasting „ 
Hungarian : pirít > PIE : bh(e)reu  „ burn „ (p>bh) > Zürjén : bi
„ fire „  (p>b) , Manysi : ver/vur (p>v) , Ozstják : wer/wur (p>w) , Udmurt : vir (p>v) , Cheremisz : vür (p>v)  

- TŰZ „ Fire „Hungarian : tűz , tűz-el > PIE : sueid „ sweat „ (z>s) , Manysi : susi (z>s) 

- VILÁGIT „ Light „
Hungarian : világit > PIE : bherəg „ light „ (v>bh) > Zürjén : vir „ blood „ (l>r) , Udmurt : vir „ blood „ (l>r) , Osztják : wer/wir „ blood „ (v>w , l>r) , Cheremisz : vür „ blood „ (r>l)

A ROKONSÁGI VISZONYT KIFEJEZŐ ALAPSZAVAK : 

-  ANYA " Mother " 
Hungarian : anya > PIE : meu/mather " mother " (ny>m) > 
Manysi : ana , Osztják : anki , Zürjén : mam


- ATYA " Father "
Hungarian : atya > PIE : atta " father " (ty>tt)>Manysi : ata (ty>t) , Osztják : ati (ty>t) , Mordvin : teta/atja (ty>t/tj)

TESTRÉSZEK : 

- BŐR " Skin " 
Hungarian : bőr > PIE : pel (b>p , r>l) > PFU : puŋka (b>p) , Osztják : pel (b>p , r>l) 

- FEJ " Head  " 
Hungarian : fej > PIE : bhei(ə) (f>bh) > Zürjén : pel (f>p) , Cheremisz : buj (f>b) , Mordvin : pile (f>p , j>l  

- MELL " Breast " 

Hungarian : mell > PIE : h2melg " to milk " > Manysi : mayl , Udmurt : meya (l>y) 

A TERMÉSZETTEL KAPCSOLATOS ŐSI ALAPSZAVAK  :


- ARANY " gold " 
Hungarian : arany > PIE : ar(ə)g "argent" >Manysi : serni (ny>n) , Osztyák : sarni (ny>n) , Mordvin : sirna (ny>n) 

FA " Tree "
Hungarian :  fa > PIE : bha " berry " , bhel " flower " (f>bh)> Manysi : pa (f>p) , 
Cheremisz : pa (f>p) , Udmurt : pa (f>p) , Zürjén : pa (f>p) 

- FOLY / FOLYIK / FOLYÓ " Flow , River "
Hungarian : foly , folyik , folyó > PIE : plu " flow " (f>p , ly>l) > Manysi : pali (f>p , ly>l) 

-  VILÁG " Word "
Hungarian : világ > PIE : viro-s " word " (l>r) > Mordvin : val 

Boszniai Nap piramis 

A Boszniai Nap piramisban talált rovásírás jelek

Képek forrásai : google

 

ŐSI SZAVAINK : A GYŰSZŰ

GYŰSZŰ

A GYŰSZŰ talán az egyik olyan ősi szó a Magyar nyelvben , melynek eredete visszanyúlik a távoli múltba . A eredeti jelentése edény / kosár lehetett . A szó megtalálható volt az ókori Mezopotámiai Sumer nyelvben és a Kaliforniai Penutian nyelvekben . A Sumer " (dug)s̃ab " szó jelentése " edény ( pot / poil / vessel ) " . A hangtanilag és jelentésileg  hasonló Sumer " dusu " jelentése ( to carry of basket ) .
A hangtani módosulások figyelembevételével a Sumer  " dusu " és " (dug)s̃ab " szavakban felismerhetővé válik a mai Magyar gyűszű szó „ gysz ( gʲs)” gyöke . A Sumer " (dug)s̃ab „ szónak a szó közép "g " és a szó végi 

" b "hangok elhagyásával marad a „dus̃a „  "ds̃" > "gysz (gʲs) " gyök , mely megegyezik a szintén Sumer " dusu " 

( to carry of basket ) szó gyökével . Az idők távlatában a „ d „ hang a mai Magyar nyelvben " gy (gʲ)" hanggá módosult .
Továbbá , ha figyelmesen megnézzük a Sumer „ dusu / (dug)s̃ab „ szavakat könnyen megtaláljuk és felismerhetővé válik a kapcsolat , az azonosság a Kaliforniai Plains Miwok . :" ta.sa " csésze / bögre , a Southern Sierra Miwok . : " ta.so-nt " csésze / bögre  és a Wintu : "dawsap " kosár „ szavakkal .
A Sumer "dusu / dug-s̃ab " szóban megtalálható a " ds / ds̃ " Magyar "dsz " > mai Magyar " gysz (gʲ)"gyök . 

Ez a gyök szintén ott van a Kaliforniai Wintu "dawsap " kosár „ szóban és a Plains Miwok " ta.sa " és a Southern Sierra Miwok nyelv " ta.so-nt " csésze / bögre „ szóban . 

Palins Miwok és Southern Serra Miwok " ts " > Sumer " ds / ds̃ " = Magyar "gysz (gʲ)" , vagy a Kaliforniai Penutian " t  " > Sumer " d  " >  Magyar " gy (gʲ)"

 A " t " hang hangtanilag azonos a " d " hanggal és a " d " módosult " gy (gʲ)"hanggá
s̃>s = sz 

Neolothic Europa

 

Danubian kultúra Europa