A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT?

A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT? 



Nehéz elhinni, hogy egy alapnyelv létezett, abszurd irracionális képtelenség, de volt kellett lennie egy egységessé válási folyamatnak, avagy léteznie kellett egy olyan központi területen élő ősi Föld nyelvnek, mely a beszélt szavainak az átadója volt.
Lennie kellet hiszen másképp hogyan is lennének azonos jelentésű szavak és grammatikai hasonlóságok a Föld nyelveiben . Ezt azonban csakis egy nagyobb létszámú, kulturálisan jóval fejlettebb nép tudta elérni és szavait, nyelvének a jellegzetességeit átadni a primitívebb kulturálisan és egyéb téren elmaradottabb népeknek .
Valamint szükséges volt, hogy ez az ősi nép egy központi területen éljen a  „ népek átjárójában „ Ázsia és Európa határvidékén , a Kárpát-medence és Kaszpi-tenger közti területen..
Itt kellet megtörténnie egy nyelvi egységessé válási folyamatnak és nem Kínában, vagy teszem azt Dél-Afrikában. Ez az ősi nép nyelvi és kulturális hatást fejtett ki a Föld alapnyelveire többek közt az Urali , PIE és az Altaji nyelvekre ( Nosztratikus elmélet ).
A máig érvényben levő és sok tekintetben tévedéseken és félrevezetéseken alapuló hivatalos tudományos álláspont szerint a Magyar nyelv a Finnugor nyelvcsalád nyelveihez tartozik. A Magyar nyelv eredetét olyan Finnugor eredetűnek kinyilvánított  szavakkal támasztják alá, amely a Proto-Indoeurópai és az Altaji nyelvterületen is megvan . Az Urali elmélet szerint a Magyar nép  és a Magyar nyelv örökléstani rokonságban van más népekkel és nyelvekkel (  Saami, Mordvin, Mari, Khanty, Mansy, Samojed ), melyek Észak-Európa és Nyugat-Szibéria közti  területeken élnek  és többek közt a Finnel. De ezt megkérdőjelezik többek közt az elmúlt két évtizedben Finnországban és a világ számos pontján elvégzett kutatások a tudomány több területén, nyelvészet. embertan, régészet. örökléstan szakterületein.
Ennek a központi területen élő ősi népnek a  közvetlen egyenes ágú örököse a Magyar nyelv, amit igazol egyfelől az ős-etimon kutatás, a genetika és az archeológia is . Az elvégzett nyelvészeti ős-etimon ( szótő ) kutatások szerint az etimonok legnagyobb arányban ( 64 % ) a Magyar nyelvben maradtak fenn. Az alapszavak közel egyharmada, a szótövek majd ezer eleme ősi eredetű  és ezek száma  megsokszorozódik az összetételekkel, ragszilárdulásokkal és a képzésekkel. A Magyar nyelv tehát, ha alapjaiban is , de ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli, amit Föld nyelveinek a többsége ma is. A nyelv az évezredek alatt azonban sokat változott, a szóátvételekkel, a klíma és a kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével. A nyelvészeti etimon kutatások  igazolják, hogy a Magyar nyelv egy olyan ősi nyelv, mely szavainak átadója és egyben alapja volt a ma létező legtöbb nyelvnek. Nem mi vagyunk rokonai a Finnugor nyelveknek ők rokonok velünk.
Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a Magyar nép ősei a 35 - 40.000 éve elsőnek  megjelent Europid emberek közt voltak. A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint  a jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától származnak.
EU19  / R1a  <  32,5 %  , EU 18 / R1b  < 17 %  , EU 7 / I1 , I2a és I2b < 25,5 % , EU 4 / E1b1b < 9,5 %  
Az összesen a 89, 5 %-os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik bizonyítéka , hogy a Magyar nép Európa legősibb népe. A Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe helyileg a Kárpát medence és a Kaszpi tenger közti területhez köthető, igazolja ezt a genetika, a kulturális leletek és többek közt  a Vinca - Tordos és Tordos - Tatárlakai epígrafikai és paleografikai képírás.
John Rondins  a  Magyar rovásírás és a Sumer ékírás sikeres összehasonlításával fejtette meg a Sumer nyelvet. Ez a Magyar rovásírás oly nagyfokú hasonlóságot mutat  a Kőrös kultúra írásával, hogy minden kétséget kizárva bátran mondhatjuk a mai Magyar rovásírás eredete a Kőrös kultúrához köthető. A Kárpát - medence és a Kaszpi tenger közti területen élő domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek szoros kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek és létrehozták a Kurgán és a Kőrös műveltséget i.e. 5.000  (Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig neolitikus, eneolitikus korai bronzkori kultúra). Az azonossá váló kultúra megindított egy  nyelvi összeolvadást, melynek eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi-tenger közti sztyeppén. Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto - Indoeurópai nyelvnek nevezték el. A közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe volt a Proto - Magyar alapnyelvnek, népnek. 

A Magyar nyelv ősi szavai ma is megtalálhatók a mai Indoeurópai nyelvekben .

Én < Angol: me, Ír: mé,

Te < Ír: tu, Portugál: tu, 
Ő < Angol : he , Ír : é-i, 
Mi < Ír: mid, Portugál: nós.
Enyém < Angol: mine , Portugál: minha / meu, Német: mine
Ad < Angol: add ( hozzáad ), Portugál: dar, Akar < Kelta: achair , Portugál : quer,
 Anya < Angol: mother, Portugál: mae,
Apa < Angol: father, Portugál: pae, Bőr < Portugál: pele, Ír: barr,
Foly < Folyik < Angol: flow, Portugál: fluir, Kelta: fual (folyás)
Ház < Angol: house, Német: haus, Portugál: casa, Ne / nem < Angol: not, Portugál: nao,
Torok < Angol : throat , Ír : tor (nyakperec)
Világ < Angol : world , Walesi : wilad (föld)...
MAGYAR - ANGOL:
Bog < bug, Bök < poke, Kap < keep  nak / nek < nex(t), Szél < soul (lélek), Ráz < rouse, Szór < sour ,
Tüske < tusk, Vad < wild ...
MAGYAR - KELTA
Bot < bat, csap < seap, Jár < larr, Kerek / Kör < caor...
MAGYAR - ÍR:
Agy < aigne, Megy˛Menni < imigh, Száj < suil, Tesz / Tenni < de'a , Tűz < te-as ( forróság ) ,
Víz < uische...

A Proto-Indo-Európai alapnyelv rekonstruálása során felmerült az a lehetőség, hogy az PIE rokonságban van  más nyelvekkel pl. Finnugorral is, valamint a Kaukázusi és Hurri nyelvekkel. A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés található (Aulis Joki). Indourali elmélet.
A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi rokonság. A  genetikai vizsgálatok nem igazolták a Finnugor népek Ugor ágával levő rokonságot, azonban a nyelvészeti egyezések igazolják a nyelvi kapcsolatot a Proto-Magyar alapnyelv és az Uráli alapnyelv közt.  (A Magyar nyelv alapszókészletéből 504 szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz további feltételezett (Collinder).) Nem kell  túl bonyolítani egyszerűen kulturális és nyelvi átadás történt az északi irányban elő fejletlenebb kulturálisan és gazdaságilag elmaradottabb Uráli alapnépességre. A kulturálisan fejlettebb  és népességben nagyobb számban levő Proto-Magyar átadta a nyelvének szavait, nyelvtani elemeinek tekintélyes részét egyfelől a PIE másfelől az Proto-Uráli nyelveknek.

MAGYAR - SUMER, PIE ÉS AZ URALI SZÓEGYEZÉSEKBŐL: 

Rövidítések:

Urali: PU

Proto-Finnugor: PFU

1.Hungarian: ad, adni "give, to give" , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma
nd>nt  = d

2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, 
k = g

3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"
m>n = ny ( ŋ )

4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"

5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"
d = t / ty

6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi  "she",*PIE: so/ séʰ2 ,
Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „
ʃ>s>c =  z

7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel
p = b , l = r

8.Hungarian: én "I", *Sumerian:  ŋe, ŋae (nga-e ) "I",
*PIE: me "me, I", PU: me "I"
m = n

9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu  ( ngu ), ne26, ni,  me  „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"
n>m = ng

10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE:  me "me", *PU: me "I"
n = m

11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par  "canal, smell", pu  "fountain",
*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"
p> = f , l>r = ly

12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian  pou "foumtain", par  "smell, canal",*PIE: pleu "flow",
Manysi: pali "flow, river"
p> = f , l>r = ly

13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil  "cook",  i-bi  "snoke",*PIE: bhel "burn",
 *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"
p>b = f , l = r

14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil  "cook", bar  "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"
p>b = f

15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud",
Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"
p>b = f , y >l= j

16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"
 k> gʰ = h

17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur   „ to hear „ , *PFU: kole „ die „
 k>g  = h
18. HALL „ Hear „
18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"
k = h

19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús  „ "longitude", gus, he-su  "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"
g>χ = h , s = sz

20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read",
*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke",
Manysi: susi "ash", sueid "sweat"
s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d

21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come",
Manysi  ji / joχt "to come”
g ?>  = j , m = n

22.Hungarian: karmol, karcol, horol  "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"
g= k

23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"
s>ʃ = z , g = k

24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"
h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ

25.Hungarian: kobak "head", *PIE:  kaput, gʰebʰelo "head", PU:  peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"
p = b , g = k

26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian  kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"
d>ti>>ch ?= ty

27.Hungarian: meny , menyasszony "bridge", *Sumerian:  munus "aunt",*PU: mina
n = ny , s = sz

28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very",
Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"
 g>c>k>d>x = gy

29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"
m> = n

30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"
 l = r

31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"

32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"
s  = sz

33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel  siemen "eye", Észt: seeme "eye"
s>ʃ = sz , n = m ,

34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"
b>p = v , k = g , r = l

35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian  bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",
*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz  volgado „ light „
 w>b> = v , r>y  = l

1.Hungarian: ad, adni "give, to give"  , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma
nd>nt  = d

2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, 
k = g

3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"
m>n = ny ( ŋ )

4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"

5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"
d = t / ty

6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi  "she",*PIE: so/ séʰ2 ,
Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „
ʃ>s>c =  z

7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel
p = b , l = r

8.Hungarian: én "I", *Sumerian:  ŋe, ŋae (nga-e ) "I",
*PIE: me "me, I", PU: me "I"
m = n

9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu  ( ngu ), ne26, ni,  me  „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"
n>m = ng

10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE:  me "me", *PU: me "I"
n = m

11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par  "canal, smell", pu  "fountain",
*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"
p> = f , l>r = ly

12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian  pou "foumtain", par  "smell, canal",*PIE: pleu "flow",
Manysi: pali "flow, river"
p> = f , l>r = ly

13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil  "cook",  i-bi  "snoke",*PIE: bhel "burn",
 *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"
p>b = f , l = r

14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil  "cook", bar  "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"
p>b = f

15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud",
Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"
p>b = f , y >l= j

16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"
 k> gʰ = h

17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur   „ to hear „ , *PFU: kole „ die „
 k>g  = h
18. HALL „ Hear „
18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"
k = h

19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús  „ "longitude", gus, he-su  "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"
g>χ = h , s = sz

20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read",
*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke",
Manysi: susi "ash", sueid "sweat"
s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d

21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come",
Manysi  ji / joχt "to come”
g ?>  = j , m = n

22.Hungarian: karmol, karcol, horol  "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"
g= k

23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"
s>ʃ = z , g = k

24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"
h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ

25.Hungarian: kobak "head", *PIE:  kaput, gʰebʰelo "head", PU:  peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"
p = b , g = k

26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian  kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"
d>ti>>ch ?= ty

27.Hungarian: meny, menyasszony "bridge", *Sumerian:  munus "aunt",*PU: mina
n = ny , s = sz

28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very",
Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"
 g>c>k>d>x = gy

29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"
m> = n

30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"
 l = r

31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"

32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"
s  = sz

33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel  siemen "eye", Észt: seeme "eye"
s>ʃ = sz , n = m ,

34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"
b>p = v , k = g , r = l

35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian:  bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",
*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz  volgado „ light „
 w>b> = v , r>y  = l

..........

Írta: Ístván Tóth  

MAGYAR NYELVI SZAVAK AZ URU – CHIPAYAN NYELVEKBEN

MAGYAR NYELVI SZAVAK AZ URU – CHIPAYAN NYELVEKBEN

Írta: István Tóth



 A nyelvtudomány az  Uru - Chipajan nyelvek három ágát különbözteti meg:

I. Uru ( Kotsuní , Uruquilla )
II. Chango ( Chango-Atacama, Coast Uro )
III. Pukina ( Puquina) 
Az Uru - Csipaják lsősorban a Titicaca - tó és a Bolíviai Poopo - tó és Dél -Perui valamint az Észak - Chilei partvidéken élnek.
Az Uru nyelvek dokumentálása:
Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915, Crequi-Montford és Rivet 1925-27,
Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez kötődik…
Az Uru - Csipaja nyelvek agglutináló nyelvek SOV szórenddel , CVCC vagy CCVC szótagokkal .
A leggyakoribb formák CV vagy CVC .
Benjamin Worf és sokan utána mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Perui Mocsika , a Bolíviai és Perui Uru - Chipaja és a Chilei Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel ..
Több neves nyelvész felvetette az Uru nyelvek rokonságát a 

Közép- Amerikai Maja nyelvekkel.
Olson 1964 / 65 , Hamp 1967 , Campbell 1973 és 1993 , Stark 1972 ,Wheeler 1972 ...
Stark : felvetette az Uru-Chipayan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is.
Ma hivatalosan elszigetelt nyelvként és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaként is elfogadott.
A kuriózum; lexikailag nem csak a Mocsika, a Mapucse, a  Maja és
Kaliforniai Penutian nyelvekkel áll nyelvi kapcsolatban, hanem a Magyar - Sumer nyelvvel is.
Talán érdemes lenne ezt a vonalat, melyre itt felhívom a figyelmet
komolyabb kutatások alá helyezni és nem riadva vissza attól, hogy ezek a nyelvek az Amerikai kontinensen vannak és óriási a távolság.
Mint jól tudjuk a modern ember előtt nem voltak, vannak akadályok.
Az Ősmagyar nyelvi eredetű szavak a Föld minden kontinensén,
minden nép minden nyelvében megtalálhatók.
Nagy mértékben a kihalt Etruszk - Pelazg, Ógörög, Sumer, Egyiptomi, Észak-Indiai az Indo-Európai és egyes déli Finn-Ugor nyelvekben valamint az Amerikai kontinensen a Kaliforniai Penutian, Majan, Mocsikan, Csipajan, Mapucse és több kisebb Andoki nyelvekben .

k         > g > gy (gʲ)  > h  > x  > χ > q  > c ( ts ) ?
m        > n >  ny ( ŋ / nʲ )
p         > b > f  (pʰ) > v ( w )
r          > l > j > ly (lʲ) >  y
s (  s̆ )  > sz (s ) > z > zs ( ʒ)  > cs (č > tʃ )  > c ( ts )
t          > d > gy ( gʲ) > c ( ts ) > z
h         > x >χ > k > g
x         > s ( s̆ )> sz (s ) > z > j >y ?

1.AD „ give „
Hungary : ad 
Chipaya  : thaa / tʰaa , Uru : ta/ taa ( Metraux ) „ give „ , ta ( Lehmann / Polo ) „ give „
th > tʰ = Hungary  d


2. Agy/ Ész „ brain „
Hungary : agy / ész
Uru + chipaya + Iru Ito : ača   ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ head „ ,
Uru : kanc̆u ( Metraux )  „ chin „
č>k= sz > g / gy

3. Álom „ dream „
Hungary : álom
Chipaya : wiya „ night „
y = l ?

4. Anya „ mother
Hungary : anya
Chipaya : ma / maa , Uchumataqu / Murato : ma , Uru : ma ( Vellard ) , maa ( Metraux ) , mayi ( Polo )
m = ny

5. Apa „ father „
Hungary : apa , apó
Uru : ep / epi / apai „ father „  , apay / japá / jepi / ep ( Muysken )  , epe „ grandfather „ , apaya / apai ( Lehmann ) „ old man „
Chipaya : ep / e-ep

6. Asszony „ woman „
Hungary : asszony
Proto-Uru : soň  , Uru : masulata ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ cat „
s = sz , ň = ny

7. Az „ the „
Hungary : az
Uchumataqu : či  , Uru : as̆i ( Vellard ) „ that there „
č = z

8. Atya „ father „
Hungary : atya , tata
Uru : tata „ father ( expression of respect ) „ ( Uhle )
     

9. Barát / Barátságos „ friend / friendly „
Hungary : barát / barátságos
Uru : palitak ( Polo )
p = b , l = r

10. Beszél „ speak „
Hungary : beszél , beszéd
Uru : packel ( Polo ) „ laugh „
p = b , ck = sz

11. Csap „ slap „
Hungary : csap
Chipaya : čapa ( Vellard )„  to hit / pierce / stab „ , čepska ( Metraux ) „ to hit „ ,
chap ( Polo ) „ to hit „ , tsap / tsapli ( Metraux ) „ fist „
č , ts = cs

12. Csepp / Csöpp / Pici „ wee /small „
Hungary : csepp / csöpp / pici
Uru : pichi / puchi
ch >č >c = cs

13. Csiga „ snail „
Hungary : csiga
Uru : pska / soxranak
s = cs , x = g

14. Csillog „ brillant / shining „
Hungary : csillog / csillag
Uru : suru ( Vellard ) „ brillant / shinning „ , surum-pik ( Vellard ) „ shine „
 s = cs

15. Csinos „ pretty „
Hungary : csinos ( csini )
Uru : čuni ( szép „ nice „ )
č = cs

16.Csíp „ pinch „
Hungary : csíp
Chipaya : čap / čaplaza   , Uru : čap ( Vellard ) „ top pinch „ ,
chap-chay ( Muysken ) „ to pinch „ , pi č ( Metraux / Uhle ) „ come „ ,
pichu-chay ( Muysken ) „ come „
č>ch= cs

17. Csorog „
Hungary : csorog ,  csurog
Uru : s̆ar-r-ki  „ to flaw / to drip „
s̆ = cs

18. Csuk „ close „
Hungary : csuk
Chipaya : čapa ( szúr / döf „pierce / stab „ )
čuki  „ eye „ , čuktems „eyelash “ 
Uru : chhukle ( Muysken ) „ eye „ , c̆uki ( Vellard ) „ eye „ , čuki ( Metraux ) „ to start / begin „ ,
čaks / soka ( Vellard 1967 ) „ to start / begin „,, čak  ( Metraux ) „ to start / begin „ ,
čoxs ( Metraux ) „ to hide „ 
č>s = cs

19. Csukott “ closed “
Hungary : csukott
Chipaya : čankʃta „ closed „ čuki „ eye „ , čuktems  „ eyelash „
č = cs


20. Darál „ grind „
Hungary : darál
Chipaya : xala
l = r

21. Dörög „ thunder „
Hungary : dörög
Uru : turata ( Polo ) „ rainbow „
t = d

22. Dug „ stick „
Hungary : dug ( dug-vány )
Uru : tuk ( Vellard ) „ to plaut / sow „ , tu’k ( Lehmann ) „ root „
t = d , k = g

23. Ég „ burn / flame „
Hungary : ég
Uru :  uji ( Muysken ) „ fire „ , uhč ( Vellard )  , „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ , i
Uru :  uxi „ light „ , Chipaya : uxsic̆a ( fűt , éget „ heat  / burn „ ) / ux „ fire „
 x>k>h = g


24. Égbolt „ sky „
Hungary : égbolt
Chipaya : ze-eku / seeku , Pukina : haneja
k>h = g

25. Egy „ one „
Hungary : egy
Kallahuaya : ujsi
j = gy


26. Éj „ night „
Hungary : éj / éjszaka
Uru : uyani ( Polo ) , wiyani-chy ( Muysken ) , waya ( Vellard ) , uiyani ( Lehmann )
y= j

27. Él „ Live , exist „
Hungary : él
Uru : shels ( Muysken ) „ be / exist ) , s̆el ( Vellard ) „ be / exist „

28. Él / Éle „ edge „
Hungary : él / éle
Chipaya : uri
r = l

29. ( el ) veszít „ lose „
Hungary : Elveszít
Uru : hue-sna ( wesna ) , Chipaya : wesna
hu>w = v

30. Én „ I „
Hungary : én
Uru : ami ( Polo )
m =n


31. Enyém „ my „
Hungary : enyém
Uru : tanhe / tani
nh>n = ny

32. Erdő „ forest „
Hungary : erdő
Uru : para

33. Eső / Esik „ rain „
Hungary : eső / esik
Chipaya : es-sinča

34. Észak „ north „
Hungary : észak
Chipaya : uʃa
ʃ = s

35. Eszik / Ev „ eat „
Hungary : esz / ev
Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth  „ , i s̆ke ( Vellard ) „ tooth / teeth  „ , iske ( Lehmann )
s= sz
Chipaya : uwa
w = v , s>s̆ = sz

36. Év „ year „
Hungary : év
Uchumataqu : wata
w = v
37. Ez „ this „
Hungary : ez
Uru : c̆i ( Metraux )  „ this „
c̆ = z

38. Fa / Fű „ tree /grass „
Hungary : fa / fű
Uru : p’oxsa/ phaya ( virág „ flower „ ) / para ( erdő „ forest „ , pankara ( Muysken / Metraux / Lehmann ) „ flower „ , pakara ( Vellard ) „ flower „ , pa χK ( Vellard ) „ fruit „ ,
p!ara ( Florentino ) „ tree „ , para ( Lehmann ) „ tree „
Chipaya : po kʰal’a ( bokor „ bush „  ) / phutu ( rügy / bimbó  „ bud „ )
p>ph = f


39. Fal „ wall „
Hungary : fal
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
p = f

40. Falu „ village „
Hungary : falu
Uru : kola

41. Fehér ( ember )  „ white ( man ) „
Hungary : fehér ( ember )
Uru : wira ( Vellard ) „ white „
w = f , h = 0 ( néma )

42. Fej „ head „
Hungary : fej
Kallahuaya : peqe / peheke / pʰeqa
p> pʰ = f

43. Fel „ up „
Hungary : fel
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
P = f

44. Felel „ answer „
Hungary : felel
Chipaya : pela ( szó „ word „ )
p = f

45. Fény „ light „
Hungary : fény
Uru : phana ( Muysken ) „ red „ , pana ( Vellard ) „  crimson „ ,
p!ana ( Lehmann ) „ rainbow „
phana ( Lehmann ) „ coloured „ , ppana ( Polo ) „ coloured „
ph>p = f , n = ny

46. Folyó „ river „
Hungary :  foly / folyó
Chipaya : puju / puxu , Uru : puxi / puxui
Kallahuaya : jaa
p = f , x = j

47. Feszít „ strain „
Hungary : feszít
Chipaya : phasisa „ split „
ph = f


48. Föld „ world / earth
Hungary : föld
Uru : phila / pila ( Muysken ) „ world / earth / sand „ , pila ( Vellard ) „ land „
ph>p = f

49. Főz „ cook „
Hungary : főz
Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „
s̆ = z , p = f

50. Fú / Fúj „ blow „
Hungary : fú / fúj
Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu ( Muysken ) „ wind „ ,
hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „
Hungary : él / éle
Chipaya : uri
r = l

29. ( el ) veszít „ lose „
Hungary : Elveszít
Uru : hue-sna ( wesna ) , Chipaya : wesna
hu>w = v

30. Én „ I „
Hungary : én
Uru : ami ( Polo )
m =n


31. Enyém „ my „
Hungary : enyém
Uru : tanhe / tani
nh>n = ny

32. Erdő „ forest „
Hungary : erdő
Uru : para

33. Eső / Esik „ rain „
Hungary : eső / esik
Chipaya : es-sinča

34. Észak „ north „
Hungary : észak
Chipaya : uʃa
ʃ = s

35. Eszik / Ev „ eat „
Hungary : esz / ev
Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth  „ , i s̆ke ( Vellard ) „ tooth / teeth  „ , iske ( Lehmann )
s= sz
Chipaya : uwa
w = v , s>s̆ = sz

36. Év „ year „
Hungary : év
Uchumataqu : wata
w = v
37. Ez „ this „
Hungary : ez
Uru : c̆i ( Metraux )  „ this „
c̆ = z

38. Fa / Fű „ tree /grass „
Hungary : fa / fű
Uru : p’oxsa/ phaya ( virág „ flower „ ) / para ( erdő „ forest „ , pankara ( Muysken / Metraux / Lehmann ) „ flower „ , pakara ( Vellard ) „ flower „ , pa χK ( Vellard ) „ fruit „ ,
p!ara ( Florentino ) „ tree „ , para ( Lehmann ) „ tree „
Chipaya : po kʰal’a ( bokor „ bush „  ) / phutu ( rügy / bimbó  „ bud „ )
p>ph = f


39. Fal „ wall „
Hungary : fal
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
p = f

40. Falu „ village „
Hungary : falu
Uru : kola

41. Fehér ( ember )  „ white ( man ) „
Hungary : fehér ( ember )
Uru : wira ( Vellard ) „ white „
w = f , h = 0 ( néma )

42. Fej „ head „
Hungary : fej
Kallahuaya : peqe / peheke / pʰeqa
p> pʰ = f

43. Fel „ up „
Hungary : fel
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
P = f

44. Felel „ answer „
Hungary : felel
Chipaya : pela ( szó „ word „ )
p = f

45. Fény „ light „
Hungary : fény
Uru : phana ( Muysken ) „ red „ , pana ( Vellard ) „  crimson „ ,
p!ana ( Lehmann ) „ rainbow „
phana ( Lehmann ) „ coloured „ , ppana ( Polo ) „ coloured „
ph>p = f , n = ny

46. Folyó „ river „
Hungary :  foly / folyó
Chipaya : puju / puxu , Uru : puxi / puxui
Kallahuaya : jaa
p = f , x = j

47. Feszít „ strain „
Hungary : feszít
Chipaya : phasisa „ split „
ph = f

48. Föld „ world / earth
Hungary : föld
Uru : phila / pila ( Muysken ) „ world / earth / sand „ , pila ( Vellard ) „ land „
ph>p = f

49. Főz „ cook „
Hungary : főz
Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „
s̆ = z , p = f

50. Fú / Fúj „ blow „
Hungary : fú / fúj
Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu ( Muysken ) „ wind „ ,
hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „
 ph> pʰ = f , y>x = j

51. Fűt „ heat „
Hungary : fűt
Uru : wit ( Muysken ) „ stove / oven „ , wit’ci ( Vellard ) „ stove / oven „
w = f

52. Gonosz „ bad „
Hungary :  gonosz
Uru : anac̆a- c̆uni ( Metraux )
c̆ = sz

53. Gőz „ vapour „
Hungary : gőz
Uru : oča  ( Polo )
č = z

54. Gyerek > Pici )
Hungary : gyerek > pici
Uru : pici / pichi
ch = c

55. Hal „ fish „
Hungary : hal
Proto-Uru : kuuli
Uru : kule / kuli , kuuli / kulli / kuli ( Polo ) „ fish „ , , qeri / qiri ( Muysken ) „ fish „ ,
keri ( Vellard ) „ fish „ , kuli ( Vellard ) „ fisher „ , kuri ( Metraux ) „ fisher „ , k’uli ( Lehmann ) „ fisher „ ,  uch’qiri / qir-chula ( Muysken ) „ small fish „
kuli ( Muysken ) „ great fishing „
k>q= h , r = l

56. Halál „ death „
Hungary : halál
Puquina : halla , Uru : quila ( Muysken ) „ ash „ , kila ( Vellard ) „ ash „ ,
k’ilya ( Nicolas / Lehmann ) „ ash „
k>q = h

57. (Meg)hal „ die „
Hungary : (meg)hal
Puquina : halla , Uru : quila ( Muysken ) „ ash „ , kila ( Vellard ) „ ash „ ,
k’ilya ( Nicolas / Lehmann ) „ ash „
k>q = h

58. Hajó
Hungary : hajó „ boat „
Uru : kula ( csónak „ boat „ )
k = h , l = j

59. Harag „ anger „
Hungary : harag
Puquina : caru , Kallahuaya : qeri
c>g = h , r = l

60. Hasít „ split „
Hungary : hasít
Chipaya : phasisa
h = néma

61. Hat „ six „
Hungary : hat
Uru : tax
x = h

62. Hát „ back „
Hungary : hát
Chipaya : tax , Uru : tax / ta-xe ( Vellard ) , taxi ( Metraux )
x = h

63. Ház „ house „
Hungary : ház
Uru : hasa ( Vellard ) „ mountain „ , asa / osa ( Metraux / Uhle ) „ mountain „
Chipaya : k’oya , Uru + Iru Ito : qhuya
Uchumataqu : khuya , Kallahuaya : khuiya
Proto-Uru : kuya
k>qh>kh = h , s = z

64. Horkol „ snore „
Hungary : horkol
Uru : kora ( Polo ) „ neck „ , χora ( Muysken ) „back of the head „ , χoχa ( Vellard ) „ throat „ ,
χora ( Metraux ) „ voice „
χ>k = h

65. Hosszú „ long „
Hngary : hosszú
Uru : hasK-s̆i ( Vellard ) „ foraway / for off ) „ , asa(k)si ( Uhle ) „ foraway / for off ) ,
esqi ( Muysken ) „ foraway / for off ) „
s = sz

66. Hoz „ bring „
Hungary : hoz
Uru : ska ( Vellard ) „ bring „ , ski / s̆ka ( Metraux ) „ bring „
k = h  . s = z

67. Húz „ drag „
Hungary : húz
Chipaya : huesa
s = z

68. Irha „ dermis „
Hungary : irha
Chipaya : ira  „ blanket „

69. Is „ also „
Hungary : is
Uru : i s̆u ( Vellard ) „ also / too „

70. Itt „ here „
Hungaro : itt
Uru : tis-ki ( Vellard ) „ there „ , tik s̆i ( Metraux ) „ there „

71. Íz „ taste „
Hungary : íz
Chipaya : osa
s = z

72. Iz / izzik
Hungary : iz / izzik / izzó
Uru : uji ( Muysken ) „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , uz ( Florentino ) „ fire „ ,
uz = uzi ( Lehmann ) „ fire „ , uji ( Polo ) „ fire „ . islap’-puh ( Vellard ) , sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ , isketi ( Florentino ) „  smoke „ , uzkopro ( Lehmann ) „ embers „
Uru : aza /  uxi „ light „
 Uru : uxi / isis / c̆isi „ fire „
Chipaya : uxsic̆a „ heat  / burn „ / ux „ fire „
 j>s>x = z

73. Ízlés „ taste „
 Hungary : ízlés
Chipaya : isqi
s = z

74. Jég „ ice „
Hungary : jég
Uru : uju ( Muysken ) „ ice „ , hu-yi ( Vellard ) „ ice „ , uw ( Muysken )
 y>w ? = j

75. Jő . Jön „ come „
Hungary : jő , jön
Uru : og / ojlai ( Polo ) „ go „
g / j

76. Kacsa „ duck „
Hungary : kacsa
Chipaya : qaza / kʰosa
kʰ>q = k , z>s = cs

77. kajál „ eat „
Hungary : kajál
Kallahuaya : oja ( megeszik „ eat „ )
Proto-Uru : oxa / uxa
x = j

78. Kalap „ hat „
Hungary : kalap „
Chipaya : xulu
x = k

79. Kapu „ door „
Hungary : kapu
Chipaya : cax
c = k

80. Kar „ arm „
Hungary : kar
Proto-Uru : kara , Chipaya : kara , Uru : qhara ( Muysken ) „ arm / hand „ ,
karu ( Vellard ) „ arm „ , kara ( Lehman ) „arm „
qh = k

81. Kér „ ask „
Hungary : kér
Uru : ruk ( Vellard ) „ ask „

82. Kör „ round „ , Kerek „ round „
Hungary : kör , kerek
Uru : kuri-kuri „ round „ , skiri ( Vellard )  „ spiral „ , curi-curi ( Polo ) „ spider „ ,
Chipaya kalakala „ spider „
l = r

83. Kés „ knife „
Hungary : kés
Uru : ku čilu ( Vellard ) „ knife „
č = s

84. Kéz „ hand „
Hungary : kéz
Chipaya : issi / esna ( köröm „ nail „ )
s = z

85. Ki / Ki ? „ who / who ? „
Hungary : ki / kit . ki / kit ?
Kallahuaya : khii , Puquina : ki / kin
Uru : heki / hakil / ek ( Vellard ) „ who ? „ , hek ( Metraux / Lehmann ) „ who ? / who „ ,

86. Kis / Kicsi „ little „
Hungary : kis / kicsi
Uru : kuči / učuču „ little „ , uč ( Muysken ) „ smalt / short / litttle „ ,
utč’ ( Vellard ) „ smalt / short / litttle „ , uča ( Polo ) „ smalt / short / litttle „ ,
uchu / uchi ( Metraux ) „smalt / short / litttle „
Chipaya : kooz̆i „ thin „
č>z̆ = s>cs

87. Könny „ tear „
Hungary : könny
Uru :  qon (  Muysken ) „ dry „ , kona ( Vellard ) „ dry „ , kʰoni ( Metraux ) „ dry „
n = ny , q = k

88. Kosár „ basket „
Hungary : kas / kosár
Uru : kosi / kose ( Lehmann ) „ basket „

89. Kövér „ fat „
Hungary : kövér
Uru : kewa ( Vellard / Metraux ) „ trick / fat „ ,  kiwa ( Vellard ) „ fat „
w = v

90. Közel „ nearly „
Hungary : közel , köz
Uru : kesuču /kesus / ok-sai , khesu ( Metraux ) „ near „ , kesu ( Muysken ) „ close / to close „ , ke s̆u ( Vellard ) „close / to close „
s = z

91. Közt / Közé „ between „
Hungary : közt / közé
Chipaya : kʰosu
kʰ = k , s = z

92. Kucsma : „
Hungary : kucsma
Chipaya : kucs̆na ( nadrág „pants “ )
cs̆ = cs , n = m

93. Kura „ cure „
Hungary : kura
Uru : k’ura / kul’a ( Metraux ) „ cure „ , kolla ( Polo ) „ cure „

94. Kút „ well „
Hungary : kút
Chipaya : kút


95. Lesz „ will be „
Hungary : lesz
Uru : s̆el ( Vellard ) „ be / exiat „ , s̆ej ( Uhle ) ’ be , exist „ , s̆el s̆ ( Metraux ) „ be , I , am „
s̆ = sz

96. Macska „ cat „
Hungary : macska
Uru : masulata , Chipaya : mis̆i
s̆ = cs

97. Mag „ corn „
Hungary : mag
Uru-Chipaya : piuke
k = g

98. Magad  „ yourself „
Hungary : magad
Chipaya : umki
k = g

99. Messze „ far „
Hungary : messze
Uru : hasK-s̆i ( Vellard ) „ foraway / for off ) „ , asa(k)si ( Uhle ) „ foraway / for off ) ,
esqi ( Muysken ) „ foraway / for off ) „
s = sz

100. Méz „ honey „
Hungary : méz
Uru : miski ( Muysken / Metraux ) „ sweet „ , miskin ( Vellard ) „ sweet „ ,
 s = z

101. Mos „ wash „
Hungary : mos
Uru : nax ( Vellard ) „ to wash „ , axon ( Metraux ) „ to wash „
Chipaya : axma
x = s ?

102. Nagy „ Big „
Hungary : nagy
Uchumataqu : untu  , Uru : kanc̆u ( Metraux )  „ chin „
t = d , k = gy

103. Nagyapa/ papa / papó „ grandfather „
Hungary : nagyapa / papa / papó  / apó
Uru : epe / apichi „ grandfather „

104. Ne / Nem „ not „
Hungary : ne / nem
Proto-Uru : ana , Puquina : am , Uru : hana ( Vellard ) „ no / not „ ,
ana ( Lehmann / Polo / Uhle ) „ no / not „
Chipaya : ana „ negative „
m = n

105. Óra „ hour „
Hungary : óra
Uru : ura ( Uhle ) „ time „ , hura ( Vellard ) „ hour „ , ora ( Polo ) „ work „

106. Ön / Önök „ you „
Hungary : ön / önök
Uru + Chipaya : am
m = n

107. Öcs „ young brother „
Hungary : öcs
Uru : c̆i ( Vellard )  „ brother „ , c̆is ( Metraux ) „ brother
c̆ = cs

108. Ős „ ancestor / ancient „
Hungary : ős , ősi
Uru  c̆ak ( Vellard ) „ ancestor „ , ac̆ ( Vellard ) „ old person „ , ac̆i ( Vellard ) „ grand father „
c̆i ( Vellard )  „ brother „ , c̆a / c̆ak ( Vellard ) „ old woman „ , c̆a- c̆a ( Vellard ) „ old woman / old person „ , c̆is ( Metraux ) „ brother „ , achichay ( Muysken ) „ grand father „ ,
 c̆>ch  = s

109. Pici „ teeny „
Hungary : pici
Uru : pic̆i ( Vellard ) „ breast „ , pis / pisi ( Metraux ) „ small „ , pic̆-uka la ( Vellard ) „ baby „
c̆ = c

110. Pírit „ pyrites „
Hungary : pírit
Chipaya : urit-zarna

111. Siet   „ hurry „
Hungary : siet
Uru : siak-c̆ai

112. Soká „ soon „
Hungary : soká
Uru : ac̆kin
c̆ = s

113. Szalad „ run „
Hungary : szalad
Uru : surati
s = sz , r = l , t = d

114. szegély „ border „
Hungary : szegély
Chipaya : c̆ika
c̆ = sz , k = g

115. Szél  „ wind „
Hungary : szél
Uru : siri , Chipaya : silla  „ sol „
r = l

116. Szív „ heart „
Hungary : szív
Uru : ic̆-is , tusi ( Torero ) ,  Puquina : sehe
s = sz

117. Szív „ suck „
Hungary : szív
Uru : qat chuwa ( Muysken ) „ cigarette „
ch = sz , w = v


118. Szó „ word „
Hungary : szó
Uru : ca „ word „ , si s̆ ( Vellard / Metraux ) „ word „ , Chipaya : kʰauca „ word „
c = sz

119. Szól „ speak „
Hungary : szól
Chipaya : c̆iy / c̆iya
c̆>s = sz

120. Szőr „ hairs „
Hungary : szőr
Uru : chip ( Muysken ) „ beard „ , chers / chirs ( Polo ) „ beards „

p = r

121. Szűk „ narrow „
Hungary : szűk
Chipaya : xe-ku
x = sz

122. Tál „ bowl „
Hungary : tál
Uru : tala ( Metraux ) „ bucket „

123. Takar „ cover „
Hungary : takar
Chipaya : tax / tiK’ ( Vellard ) „ to cover „
x = k

124. Tál „ bowl „
Hungary : tál
Uru : tala / ktala ( Metraux ) „ bucket „

125. Tár / Tát „ repertory / open „
Hungary : tár / tát
Uru : ata ( Muysken / Lehmann / Bacarezza / Polo ) „ open „


126. Tesz „ do „
Hungary : tesz
Uru : tke s̆nu ( Lehmann ) „ work „ , tg’es  ( Uhle ) „ work „
Chipaya : uc̆
c̆ > s̆= sz

127. Test „ body „
Hungary : test
Uru : taχi ( Metraux ) „ body „
χ = s ?

128. Tol „ push „
Hungary : tol
Chipaya : tar „ move „
l =  r

129. Torok „ thoroat „
Hungary : torok , garat
Chipaya : kʰora
kʰ = g

130. Tűz  „ fire „
Hungary : tűz
Uru : uji ( Muysken ) „ fire „ , uxi ( Metraux ) „ fire „ , uz ( Florentino ) „ fire „ ,
uz / uzi ( Lehmann ) „ fire „ , uji ( Polo ) „ fire „ . islap’-puh ( Vellard ) ,
sokte ( Nicolas ) „ firewood „ , soksh ( Lehmann ) „ firewood „ ,
isketi ( Florentino ) „  smoke „ , uzkopro ( Lehmann ) „ embers „
Uru : aza /  uxi „ light „ ,  uxi / isis / c̆isi „ fire „
Chipaya : uxsic̆a „ heat  / burn „ , ux „ fire „
 j>s>x = z

131. Új „  nuevo „
Hungary : új
Uru : egi , Chipaya : ewu
g>w = j ?

132. Üt „ kick „
Hungary : üt
Uru : tʰu ( Metraux ) „ kick / to kick „

133. Vége „ finish „
Hungary : vége
Uru : waki „ Muysken ) „ finish „
w = v , k = g

134. Véna „ vein „
Hungary : véna
Uru : wina ( Muysken / Vellard ) „ vein „
w = v

135. Vér „ blood „
Hungary : vér
Kallahuaya : jir  „ red „

136. Világít „ light „
Hungary :  világít
Uru : wali  sii-chay ( Muysken )
w = v

137. Víz „  water „
Hungary : víz
Uru : koasi „ water „ , qhasi ( Muysken ) „ water „ ,  kwasi ( Vellard ) „ water „ ,
Chipaya : kʰuas
s =z , kw>qh = v ?

138. Zúz „  smash „
Hungary : zúz
Chipaya : zazna „ shake „