Közel száz év múlva a Portugál korona nevében Pedro Texeira 1637-39 közötti expedíciójában átveszi a hatalmat a közép - Amazonas terület fölött .
1669 évben Francisco de Motta felépíti Rió Negro torkolatánál egy Taruma indián falu mellet
S. Jose de Rio Negro erődjét .
Az erőd az alapja a későbbi Manaus városának , mely a harciasságukról és szabadságszeretetükről hírhedt Manaos indiánokról kapta a nevét .
A település később a Portugál királyság Brazíliai gyarmatának Grand Para tartomány Rio Negró-i kapitányságának székhelye lesz .
Az erőd fő célja a Portugál uralom biztosítása a közép - Amazonas és Rio Negro folyók völgyében , valamint kiszorítani az őslakos indiánokat a stratégiailag fontos helyekről .
A Rio Negro és Rio Blanco völgyében az Arawak nyelvű Manaos nép élt .
A fehér telepesek olcsó munkaerőnek tekintették az indiánokat és a papok a keresztény hit megismertetésével akarták elérni , hogy a Manaos nép elhagyja a falvait és a missziókban letelepedve és élve kényszermunkát végezzenek .
A Manaos törzsek azonban nem voltak hajlandóak alávetni magukat a Portugál elnyomásnak , gyarmati uralomnak és semmi nem motiválta őket , hogy Portugál szokásoknak megfelelően éljenek .
Ez okot adott az erőszakos megfélemlítéseknek először a Portugálok , majd később a Manaos nép részéről .
Az ellenségeskedés , harcok 1693-ban rövid időre elcsendesednek , mikor is Guilherme Valente katonatiszt feleségül veszi az egyik helyi főnök lányát .
A béke lehetővé teszi , igaz rövid időre , hogy több fehér telepes érkezzen a régióba .
A telepesek és katonák a keresztény hit védelmében ( áldásának ) a kíséretében újra az őshonos indiánok százait hurcolják el és ölik meg .
A folyamatossá vélt erőszakos cselekmények hatására 1723-ban kitör Amazónia legnagyobb indián háborúja .
A híres Caboquena unokája , Huiuiebu fia Ajuricaba egyesíti a Manaos törzseket és több más helyi törzset .
Az indián harcosok meglepetésszerűen csapnak le a Portugál telepekre és missziókra .
Rövidesen Manaus városát kivéve az egész környék Ajuricaba és szövetségesei kezébe kerül .
A felkelés leverésére St. Louis-ból mentő csapatok érkeznek Manuel Braga parancsnoksága alatt .
Grand Para kormányzója Liszabontól fegyvereket , lőszert és katonákat kér állítva azt , hogy Ajuricaba szövetséget kötött a
Hollandokkal .
A Portugálok rettegtek , hogy a Manaos nép példáját követve más őslakos népek is a térségben
a Hollandok szövetségeseivé válnak és megnyílik az út egy esetleges Holland inváziónak a
Rio Negro folyó völgyében .
A Rio Negro melletti indián felkelés komolyan veszélyezteti a Portugál uralmat , ezért a Portugál király Melchior de Morais Mendes kapitány vezetésével csapatokat küld a felkelés leverésére .
Nagy és erős ellenállásba ütköznek . További erősítést kérnek a kormányzótól , aki
John Paes de Amaralt küldi katonáival .
Győzni csak úgy tudnak , hogy a szövetség főnökét Ajuricabát foglyul ejteniük .
Ajuricaba elfogásának hírére a Amazónia legnagyobb indián szövetsége felbomlik .
A bosszú rettenetes . A krónikás Ribeiro de Sampan jelenti : foglyul ejtenek 300 - 2000 indiánt .
Aguinaldo N. figueirado szerint 300 indián falut égetnek fel , lemészárolnak több mint 15000 őslakos indiánt időset és gyerekeket kivétel nélkül .
1729-ben már a Rio Branco alsó völgyében gyilkolják az indiánokat .
Ajuricabát több társával megláncolva egy Portugál hajó fedélzetén viszik Belém városába
egy bíróság elé .
Ajuricaba azonban indián harcos , büszke és nemes és ő nem akar úgy élni mint egy rabszolga .
Beleveti magát több társával a vízbe , választva inkább a halált .
Tette , hősiessége évszázadok múltán sem merült feledésbe .
Az Amazóniai indiánok és az itt élő emberek számára ma Ajuricaba szimbólum , egy nemzeti hős .
Írta : István Tóth
2012
 |
| Ajurcaba a Manaos konföderáció főnöke |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése