A PERUI MOCSIKA NÉP TÖRTÉNELME

A Mocsikák ( Los Mochicas ) már az időszámításunk kezdete előtti időkben jelen voltak

Észak Peru parti vidékén .
A nép és egyben a nyelv eredete máig homályos és bizonytalan .
Eduard Sapir 1909-ben és többek közt Benjamin Worf a Mexikói Penutian
( Makro - Maja ) nyelvekhez sorolta a Mocsika nyelveket .
A Spanyol erőszakos hódítás hatására 1664-ben már csak 40 000-en beszélték .
A nyelv első dokumentálása Ore 1607-ben . Az első komoly leírás Fernando de la Carrera
Daza nevéhez fűződik 1644 . A Yunga de gramática de la lengua című könyvében részletesen
leírja a Mocsika nyelvet. Mint beszélt nyelv 1950 körül megszűnik .
A nyelv , nép eredete bizonytalan , nem teljesen elfogadott .
Sokáig a Csibcsa - Páez nyelvi egység Páez nyelvek családjához sorolták helytelenül .
Adelaar és Muysken 2004 szerint a Mocsika nyelv izolátum .
Louisa Stark: „ A Mochica , Uru-Csipaja és Mapucse nyelvcsaládok nyelveinek
hasonló a szerkezete a Maja nyelvekével .
A Maja , Proto - Maja nyelvekből való kiválás után a mai Mocsikák , Uru-Csipaják
és a Mapucsék közös ősei a Perui partvidékre költöztek , itt éltek „.
A Mocsika nyelv számos jellemzője emlékeztet a Maja nyelvekre ( fonológia és a
hasonló , enyhén módosult szavak azonos jelentéssel ) , melyek a Maja nyelvekből
való kiszakadást igazolják .

Az ősi Peru és egyben Dél - Amerika egyik legfontosabb nyelve volt .

A nyelv számos jellemzője emlékeztet az Észak - Amerikai Penutian , a
Közép - Amerikai Maja és a Dél - Amerikai az Uru - Csipaja nyelvcsaládok nyelveire ,
valamint a Magyar nyelvhez ( fonológiai , lexikai , agglutináció hasonlóságok ).

Magyar és Mocsika szóhasonlóságok :

Magyar : anya < Mochica : en / em
( m>n = ny )
Magyar : apa < Mochica : ep
Magyar : enyém < Mochica : maino / moin
( n = ny )
Magyar : fa < Mochica : paut „ tree / wood „ , pai / pei / pe „ grass „
( p = f )
Magyar : menni Mochica : men
Magyar : világ < Mochica : uij / wix
( u>w = v , j = l
Magyar : víz < Mochica : uix
( u = v , x = z )

Ma a nyelvészek többsége izolált ( elszigetelt ) nyelvként is tartja számon , azonban
ma több Dél – Amerikai nyelvész kutató a Mocsika és az Uru – Csipaja nyelvek

rokonságát is tényként kezeli .

A MOCSIKA (MOCHIKA ) NYELV CSOPORTOSÍTÁSA :

A . ÉSZAKI CSOPORT

1. Puruha ( Puruhua )

2. Kanyari ( Canhari )

B. KÖZÉPSŐ CSOPORT

3. Kolan ( Colan )

4. Katakao ( Catacao )

5. Szecsura ( Sechura )

6. Olmosz ( Olmos )

C. MERIDIONALIS CSOPORT

7. Mocsika ( Csimú , Junka , Mochica , Chimu , Yunka )

8. Kvingnam ( Quingnam )

A Mocsika kultúra kezdete Ie. 200 ? magán viseli a korábbi partvidéki kultúrák
kulturális hasonlóságait ( Vicus , Cupisnique , Virú és Chavín ) .

A Mocsika kultúra fázisai :

Mocsika I i.e. 200 ? - Ie. 100

Mocsika II. i.e. 100 – Isz. Kezdete

Mocsika III. i.e. Kezdete - I. sz .300

Mocsika IV. i.sz. 300 - 600

Lambajekve / Szikán i.sz. 600 – 1050

Csimú i.sz. 900 – 1470

A Mocsika nép ismerte és használta az öntözéses földművelést .

Főbb termesztett növényei a kukorica , burgonya , paprika …

A parti vidékeken jellemző volt a halászat .

Amerika legszebb fém ( arany) tárgyait a Mocsika kovácsok alkották .

Hatalmas lenyűgözően szép épületeket építettek , a szövőszékeiken művészien
szép textíliákat készítettek . Kerámiáik csodálatosak és gyönyörű szépek voltak .

Jelentős tengeri és szárazföldi kereskedelmet folytattak .

A Mocsika kultúra virágzásának jelentős részében időszámításunk kezdetétől
i.sz 600 - ig a Moche folyó völgyében levő Mocse ( Moche ) városa volt a nép
szertartási és közigazgatási központja .

A városban található a nap piramisa ( Huaca del Sol ) , mely 40 magas és
350 méter hosszú volt , ezzel az egész Amerikai kontinens legnagyobb vályogtégla épülete .

Építése több évszázadon át tartott .

A nap piramisával szemben a hold piramisa állt ( Huaca de Luna ) .

A Mocsika birodalom északon a Piura folyó völgyi Loma Negra településtől ,
mely már időszámításunk kezdetén lakott volt , délen a Huarmey folyó terjedt .

Mocse városa 600 körül elnéptelenedett , lakói elvándoroltak , a terület szárazabbá vált .

Később a Mocsika nép székhelyét északon a Lambayeque folyó völgyi Pampa Grande
városába helyezi át.

A Mocsika ( Lambajekve ) kultúrát erős Vari ( Huari ) és Ancon kulturális hatás éri .

A Csimúk fővárosa a Moche folyó völgyi Chan Chan városa .

Fénykorában a város lakossága elérte talán meg is haladta a 100.000 főt .

A Csimuk művészeti stílusa a Mocsika és Vari stílus elemeiből alakult ki .

Az építészetük hasonló jellegű volt a Vári kultúra építészeti stílusához .
Míg a kézműves termékeik a Mocsika kulturális jellegeket is megőrizték .