URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK

Uru , Uros , Uruquillas  . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña .

Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven  „ a hajnal „ , más  ismert szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „  ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .

 Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak  nem pedig emberek .
Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek  a Titicaca - tó,   

Poopó - tó , és Coipasa - tó , és a tavakat összekötő  folyók mellett , valamint
úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken . Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt .

A világ legősibb emberi típusának tartják magukat .
Az Uruk megélhetése alapult a halászaton  és madár  vadászaton .

Az inka és később a spanyol gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat veszítettek ősi életmódjukból  és házasodtak a környező Ajmara népességgel .

 A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak  .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a  Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek .

Az Urus Irohitok a Titicaca - tó déli részén

A Muratok a Poopó - tó  partján és a szigetein .

Az Uru - Chipaja nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek ,valamint a Spanyol nyelv .
Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat  és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának  fennmaradt .

- Uru  Ch'imu nyelv

Az Uru  Ch'imu egy kihalt Uru nyelv . Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno  Bay tarületén nád szigeteken él .

Ch'imu Uru 1929-ben Lehmann fedezte fel , akinek a jegyzetei a Berlini Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van . 

Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno )a leginkább eltérő a három Uru-Chipaya nyelven.

 -Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv
 

Az Uru nyelv , pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve . A Bolíviai Ingavi tartomány , La Paz  megyében ,  a Titicaca - tó közelében  , a Desaguadero folyó  mellett élnek ,

Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a nyelvet , amelyet a valóságban csak néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ). 

 2004-ben 2  anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból  . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv használatára . A nyelv elég közel áll a Chipaja nyelvhez .

- Chipaja ( Chipaj Taqo ) 

 A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek  , hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat , a sós talaj és az áradások az esős évszakban  (novembertől - márciusig) korlátozza a  hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést .

Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni a szomszédos Chilébe vagy keleti Bolíviába .

A Chipaja közösségek fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken .

A név "Chipaya" talán ered az  Ajmara ch'ipaña  "lekötni" szóból utalva hogy  hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt .

Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják , hogy a Chipaja nyelvet nem csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a fiatalabb generáció. 

 A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő .

A Spanyol nyelvet  viszonylag fiatal korban , míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják 

el . Néhány kisebb  Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél . 

- Puquina nyelv 
 

A Puquina nyelvet  a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező  régiókban  , valamint Észak-Chile parti területein beszélték . A Puquina  nép maradványai megtalálhatóak a Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa , Moquegua és Tacna tartományokban valamint Bolíviában .

Több neves kutató szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói .
Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozói .
A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában
 i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték .

A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként 

 ( Lengua general ) az Andok hegységben .  Nem egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt . de a  nyelv szavai  nyomokban  fennmaradt  a Callahuaya ( Machaj-juyay ) nyelvben .

A keresztény Oro 1607-ben  írt az egyetlen lejegyzett dokumentum  a Puquina nyelvről .

Torero 1965-ben  vizsgálja ezt a nyelvet és  elemzi a  nyelvi kifejezéseket .

Egy 1586 leírt dokumentum ("Relación de los pacajes" )  azt mondja, hogy az Uruk a Puquina nyelvet beszálték .

Wachtel 1990-ben  és Torero alapján a levéltári bizonyíték azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek Puquinizálódott majd  később Aymarizálódott .

A 16. századi dokumentumból  kitünik, hogy a  Puquina és Uruquilla nem ugyanaz a nyelv . 

I.                   URU - CHIPAJA

1.      Uru ( Kotsuní , Uruquilla )

1. + Puno ( Uru Chimu ) Peru
2. Lake Titicaca Peru - Bolívia
3. Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero

2.      Iru Itu  Bolívia Rio Desaguadero

3.      + Uruquilla – Toledo Bolívia

4.      Muratos Bolívia lake Poopo

5.      + Choros Bolívia Pampa Aullaga

6.      + Soctita Bolívia Pampa Aullaga

7.      Chipaja

II.                CHANGO ( CHANGO – ATACAMA )  

8.      + Chango Peru – Chile

9.      + Camanchaca Chile

10.  + Pro- Anche Chile

11.  + Uru de la Costa Chile

III.             PUKINA ( PUQUINA )

12.  + Pukina Costa Peru  , Lake Titicaca Peru és Bolívia

13.  Kallawaya  ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru

A nyelvcsalád nyelvei közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van .
 Agglutináló nyelvek , SOV szórend , CVCC vagy CCVC szótagok .

A leggyakoribb formák CV vagy CVC . A melléknevek megelőzik a főnevet .

A nyelvek leírása 1850 - 1950 közt .

Az Uru nyelvek dokumentálása : Polo 1901 , Bocarezza 1910 , Posnansky 1915 ,

Crequi -  Montford és Rivet 1925 – 27 , Metraux 1925 , Lehmann 1928 és mások nevéhez 
kötődik …

Benjamin Worf és sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica , Uru - Chipaja és 
a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel .

 Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az 
Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel . azonban  a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekkel .

Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok  ie. 200-ben váltak külön . 

A  Chipaja legendáik tükrözik , hogy  mindvégig azonos területen tartózkodtak jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a  nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak   a Bolíviai térségbe .
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják  Közép-Amerikából vándoroltak  látható a négy legfőbb irány tájolásában  , az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben . 
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni .

Olson (1964-1965, 1980) igyekezett bizonyítani a genetikai kapcsolatot a Maya nyelvekkel  , valamint Voegelin ( 1965 ) ,  Longacre (1968 ,  Hamp 1967 és 1970-ben ,  Stark ( 1972 ) ,

Wheeler ( 1972 ) ,  Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991 , 1994 és  1995 ).

Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan  : *ar " there is / are " ,

Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .

Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in) " to hurt "  ( y= j )

Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock )  és  ch'al-tun  " cistern / deposit of water "

( from cal " sweat / liquid " + tun " stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )

Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ ,  > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni „man „

Louisa ,Stark : felvetette az Uru - Chipajan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is  amit alátámasztanak a területen talált Sumer írásjelek .

Pokotia monolit

Fuente Magnai Sumer írásjelek 

Az Uru - Chipaja nyelvek ma  félhivatalosan nyelvi izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadott .

A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>>

http://tist-fla.blogspot.hu/2013/05/magyar-nyelvi-szavak-az-uru-chipayan.html


lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html

További szavak az Uru - Chipaja nyelvek szókészletéből : 

   
AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla 
AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek 
ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax 
ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa
APA :  Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep
ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk  / zuk
ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa 
CSILLAG :  Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua 
ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya 
ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél
ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul 
FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi 
FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa 
FELESÉG : Uru : tʰun 
FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru
HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki
HOLD : Uru : nis , Chipaya : his
ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik
 JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon 
KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta 
MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq 
MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi 
NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua 
NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ 
NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu 
NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las
Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni
ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka
SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja
SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata
SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami
VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok

Csipaja asszony Bolívia 

...