2015. január 31., szombat

THE PENUTIAN (PENEUT) LANGUAGES



PENUTIAN (PENEUT) LANGUAGES

 The name of the language family was composed from dual meaning words by Dixon and Kroeber in 1903. Maidu: Pen, (Pene), Yokutsan: Ponoi, (Puno)=Pen, Miwok: Oti-ko, (Otta),Uti-n (Uti-s) =Uti.They argued for the contraction of the five Californian language families – the Wintuan,Maiduan, Yokutsan, Miwokan, and the Costanoan, because they have got common typological features.The common name of the language families is Pen-uti-an, Penutian languages.There are two parts:
A)  Utian (Uti, Yokutian): Miwokan-Costanoan and the Yokutsan families 
B) Pen:Maiduan and the Wintuan families
The Penutian language family which was composed by Dixon and Kroeber is one of thet three biggest linguistic units in the chategorization of the Californian Indian languages.

Extension:

Edward Sapir in 1909:
A) Kalifornian group
B) Oregon Penutian (Plateau Penutian)
C) Mexican Penutian
a) Mixe-Zoque
b) Huave
c) Xinca-Lenca?
d) Chipaya-Maya-Araukan

Edward Sapir in 1920: He has rated the Plateau (Klamath-Modoc, Sahaptin, Molala-Cayuse), Tekelman of Oregon,Chinook and the Tsimisian groups to the Californian Penutian group.

Mason in 1940:
A) Penutian
B) Mayan-Mixe-Zoque-Huave-Totonacan

Jonhson 1940: Penutian and Xinca-Lenca

Benjamin Whorf: Macro-Penutian stock:

A) Penutian
B) Macro-Maya
C) Mochica- Chipacan-Mapuche

Trager and Harbens in 1958: Macro-Penutia version:
A) Penutian
B) Sahaptin
C) Azteco-Tanoan?
D) Tunican ?
E) Mayan
F) Totonacan

The Californian Penutian name has been being used for only the Californian Penutian group since the middle of the 1960s. The Penutian expression has been being used for the bigger,whole language family .

Voegelin in 1977: Penutian + Maya + Araukan
Schurr in 1990: Penutian + Maya
Torroni in 1992: Penutian + Maya




 UTIAN (MIWOKAN-CONSTANOAN, YOK-UTIAN) FAMILY



In the work of Catherine Callagham (1962) - ’Comparative Miwokan-Mutsun With Notes of Rumsen’ - the great number of datas squarely prove the similarities between the reconstructed Proto-Miwokan and the Mutsun languages.Callagham has reconstructed theProto-Utian basic language which is the basic of the Constanoan and the Miwokan languages  .
Callagham in 1988: Proto-Utian phonologyGolla 2007: Yok-Utian family , Yokuts + Utian (Miwokan and Costanoan ) .

The classification of Callaghan in 2001:

UTIANA (YOK-UTIAN) SUB - FAMILY

A)    MIWOKAN FAMILY

I. WESTERN BRANCH

+ 1. Coast Miwok
+ 2. Lake Miwok

II. EASTERN BRANCH

3.Bay (Saklan) Miwok
+ 4. Plains Miwok
5. Northern Sierra Miwok
6. Central Sierra Miwok
7. Southern Sierra Miwok

B) COSTANOAN FAMILY

I.   KARKIN (CARQUIN) LANGUAGE

+ 1.Karquin

II. NORTHERN BRANCH

2. S. Francisco Bay
a. Ramaytush
+ b. Chochenyo
+ c. Tamien (Tamyen)
+ 3. Chalon

III. SOUTHERN BRANCH

+ 4. Awaswas
5. Mutsun
6. Rumsen

COSTANOAN (OHLONE) FAMILY

The Costanoan (Ohlone) linguistic place is in the coast of Middle California from the San Francisco bay to the Monterey bay. The first description of the Mutsun language
was made by Fellippe Arroyo de la Cueste in 1816.
The Ohlone word is originally Miwokan and it means ’Westrian person’.
The Spanish name of it is Costenos (people of the coast).
The American settlers called them Costanoans.
Most of the languages has been extincted till 1950. Some people still speak the Mutsun, the Chochenyo and the Rumsen languages.
The Constanoan population in 1770 is 20,000-22,000 people, in 1850 1,000 people and in 2000 1,500 people.
The Proto-Constanoan till BC2000.The construction of the syllables of the Proto-Mutsun language wasspokenwas CVC.The construction of the syllables of the Rumsen are CVC:VC 
or CV:CVC .   

MIWOKAN FAMILY
The Miwokan linguistic place is in Middle California in the bay of the River Sacramento, and the River S. Joaquin, the Sierra Nevada Mountain, Marin Country, Contra Costa Country andthe Clear Lake Basin. The two main linguistic groups of it are the Western Miwokan and the Eastern Miwokan. The Spanish settlers has made missions in the place of Costa and Lake Miwokan Indians in the19th century.The population in 1800 was 22.000 people. Today it is 3,500 people. The Miwokan languagesare almost extincted.Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork.
In 2008 in the place of the Miwokan Indians 5.000-year-old human remains were found .
It archaelogically proves that the ancestors of the Miwokan Indians lived there then.
The Proto-Miwokan basic language was spoken till BC2.000.The construction of the Southern Sierra Miwokan syllables is CVCV .

YOKUTSAN (MARIPOSAN) FAMILY

The Yokutsan linguistic place is in Middle California in the bay of the River S Joaquin. This
language family has got about 20 sub languages and 60 tribal languages.The yokutsan tribals lived near rivers and lakes.
Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork and trade .
The population in 1770 was 70.000 people. In 2000 2.500 people. Many languages hasextincted and the living languages has almost extincted.The construction of the Chukchansi Yokutsan syllables is CVor CVC .
The construction of the Yavelmani syllables is CV(C), (CV), (CVC).

 WINTUAN (WINTUN) FAMILY

The Wintuan linguistic place is in North California in the bay of the River Sacramento and the Upper Trinity .
The name of the language is originally a Winthuh word, it means ’person’.The Wintuan Language is the best documented among the languages of the family language.The relationship of the languages are similar to the relationship of the New Latin languages in  Europe .
Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork .
The population is about 2500 people today. The languages have almost extincted.
The construction of the syllables is CV(VC), CVC or CV.C .
Morphology: Polysynthetical characters
The languages are phonologically same.
Classification:

I.NORTHERN WINTUN BRANCH

1. Wintu
2. Nomlaki

II. SOUTHERN WINTUN BRANCH

3. Patwin
+4.South Patwin

  MAIDUAN (MAIDUN) FAMILY 

The Maiduan linguistic place is in North California near the American River and the Feather River and Northern Sierra Mountain .
The name ’Maidu’ means ’person’ and the origin of it is ’Maydy .They have lived int here homeplace for 2.000 years.They live in a hunting and collecting society. The Maiduan language has almost extincted. The population is about 4,000 people.
The sound system of the languages are the same, but the grammatic system is different. 
The construction of the syllables is CV or CVC .


Classification:

  1. Sierra Maidu
  2. Konkow ( N.W. Maidu )
  3. Nisenam


Patwin Maidu


Sierra Miwok
Maidu


Miwok


 
Wintu


 



2015. január 27., kedd

A GYEREK > SARJ> CSIRA ÉS AZ ESÉLY SZAVAINK MEGHATÁROZÁSA






Emese ( Eme-se > Ős anya )


Mit is jelentenek nekünk a gyerekek ?
A gyerekek a mi sarjaink , számunkra ők mi jövőnk , a mi reményeink az egyedüli és egyetlen igazi esélyünk ( esélyút ) , hogy fennmaradjon tovább éljen a családunk , a népünk és az egész 
emberiség .

A mai Magyar nyelv GYEREK szavának az ősibb eredetibb megfelelői  a SARJ , CSIRA és
az ESÉLY  szavak . A sarj , az esély és a csira szavakban megtalálható közös gyök az
 „ SR „ ( SaRj ) , „ SL „ ( eSéLy ) és a „ CSR „ ( CSiRa ) .
A szavak valószínűleg közös eredetűek egy azonos ősgyökből : SR vagy  SL  . 
A Sarj szóban az „ S „ hang azonos az eSély szóban az „ S „ hanggal , amíg a CSira szóban módosul  „ CS „ hanggá . 
s > cs
A saRj és a csiRa szavakban az „ R „ hang azonos , az eséLy szóban „ L „ hang módosulat  .
r > l  
A GYEREK szó eredete , kialakulása összeköthető a SARJ és az ESÉLY szavakkal .
A  GYeRek szó „ GYR „ gyöke , a saRJ szóban az „ RJ „ , míg  az eséLY szóban az „ LY „ formában megtalálható  .   R+J > L+Y > GY+R
r > l , gy > j > y
Az „ SR ( SL ) „  gyökből tovább képzett formák : SaR-jad , SaR-jadozik , SaR-jú , SeR-dül . SeR-ken , SüR-ög ….

 A szavak ősiségét és egyben a Magyar nyelv és a Kaliforniai Peneut nyelvek közötti nyelvi rokonságot bizonyítja , hogy  a SARJ ,  a CSIRA  és az ESÉLY szavak megtalálhatóak a Sierra Miwok és a Wintu nyelvekben  
Jelentési meghatározásuk  fiú " boy " ( utód ), „ utód  "child "  ( gyerek ) és  baba " baby "
 ( utód ) .

Magyar : sarj ( utód , child ) , csira ( eredet / germ ) , esély  ( utód , sarj / child , baby )
Northern Sierra Miwok : sali „ fiú és utód ( boy and child ) „
Central Sierra Micok : chali „ fiú ( boy ) „
Central Sierra Miwok : esély „ utód ( child ) „ , ?esely-kchi „ baba ( baby ) „
Southern Sierra Miwok : esely-nt „ utód ( child ) „ , ?ecel-y-nt „ baba ( baby ) „
Wintu : xur ( xerit ) „ fiú ( boy ) , mag, ikra ( seed ) „ , ila „ utód ( child ) „ ,
Proto-Wintu : ilay „ utód ( child ) „ 
s > ch > x ? = Magyar : s és cs
l  = Magyar :  r
A gyerekek a mi jövőnk , az esélyeink , a mi boldogságunk













2015. január 23., péntek

LEGENDA VAGY VALÓSÁG - SZAKÁLLAS VÖRÖS HAJÚ ISTENEK PERUBAN




Virakocsa a legenda szerint a Csendes- Óceán keleti partján Peruban szállt le az égből több ezer évvel ezelőtt az Inkák ősei közé , akiknek a központi hazájuk a rejtélyes Tiwanaku (Tiahuanaco) városa volt a mai Bolívia államban .
Érkezését napfogyatkozás kísérte . Kíséretében építők , festők , csillagászok , mezőgazdászok , rajzolók , fazekasok , szövők és a mérnökök érkeztek , hogy megtanítsák a területen élő látszólagos "vad" embereket a mezőgazdaságra , a kohászatra , a csillagászatra a művészetekre és más egyéb tudományokra .
Virakocsa világos , halvány bőrű és magas termetű volt , sötét kék vagy zöld szemű , vöröses szakállal . Legendás érkezése előtt az indián őslakosok élete egyszerű , primitív volt .  Garcilaso de la Vega történet író jegyezte le : „ Az emberek vadállatokként éltek, vallás , állam, házak nélkül , nem műveltek földet , nem hordtak ruhát . Ketten – hárman laktak együtt a barlangokban . A mező növényeit ették , gyökereket és gyümölcsöket , valamint emberi húst is „ . Kon – Tiki viracocsa vezetésével a Virakocsák mindent megváltoztattak . Megtanították az őslakosoknak a földművelést , letelepült közösségeket hoztak létre . megalapították a naphitet , piramisokat , templomokat építettek . Hatalmuk egész Peru területére kiterjedt.
Egy másik mitológia szerint a Titicaca-tó Bolíviai oldalán , a Napszigeten született Virakocsa , a szakállas fehér isten , majd ugyanitt Manko Kapak és Mama Okklo , a későbbi inka nemzetségalapítók . A legkorábbi spanyol krónikások beszámolnak az Inka leszármazottairól , hogy az Inka család , az Inka , mint önálló faj egy kis populáció volt .
Ezek az írások beszélnek róluk , hogy sokan közülük  vörös vagy szőke hajúak , fehér bőrűek és nagyon magasak voltak . Az Inka nemzetség érkezése , belépésének legvalószínűbb időpontja a Szent-völgybe a 12. század .



Az ősi Peru területén több kultúrában is éltek vörös és szőke hajú világos bőrű ,  kék vagy zöld szemű emberek .
Tihuanaco kultúra i.e. 1200 i.sz 1100
Chavín kultúra i.e. 900 – i.e. 200
Paracas kultúra i-e. 800 – i.sz. 100
Nazca kultúra i.e. 100 – i.sz. 800
Chilében a Chinchhorro kultúrkörből  kerültek elő múmiák , amik vöröses hajjal rendelkeztek .

Huari

Vörös hajú múmia Peru
Peruban egy másik szintén vöröses szőke hajjal rendelkező ősi embercsoport élt a Csacsapoják  . A Csacsapoják  az Inka hódítók ellen sokáig ellenálltak és harcoltak ,  amíg végül megadták magukat.
Atahualpa halála után 1533-ban a Spanyolok átvették a mai  Peru területét , az utolsó Csacsapoja nemsokára belehaltak a betegségekbe és az éhezésbe ,  azonban a vérvonaluk még ma is ha ritkán , de megjelenik a sokat vitatott vöröses szőke haj és világos bőrű jellemzőkkel .

Csacsapoja város Peru



A Virakocsák  a szóbeli hagyományok szerint miután az embereket megtanították a civilizációra  a lenyugvó nap irányában elhagyták Perut .
Tiwanaku városától nyugatra  a Perui tengerparton van egy tengeri kikötő Matarani . A Matarani egy Polinéz szó Mata „ szemét „ , Rani „ menny „ .
Peru partjaitól nyugati irányban a legközelebbi földrész Rapa Nui, más néven a Húsvét-sziget .
Az első európai Jacob Roggeveen 1722-ben érkezett a Rapanui szigetre .
Az ő expedíciója adja nekünk az első leírását  a szigetlakókról :  " , sárga, fehér és barna színűek voltak .
A szóbeli hagyományok szerint Rapanui  első gyarmatosítója Hotu Matua nevű tengerészeti vezető volt  . Hotu = csillag és Matua = apa, így ég apja  "apa az égből", vagy "apa , aki nézi az eget" .
Azt mondják , hogy Hau-Maka volt egy álomban ,  amelyben az ő lelke utazott a távoli országba ,  hogy segítsen keresni egy új földet  Hotu Matua királynak .
 A tengeri kikötő Matarangi és Rapanui eredeti neve szinte teljesen megegyezik , ami lehet  
véletlen , de talán nem .
Rapanuit az első bevándorlók Thor Heyerdahl  i.sz. 400-ban érték el  , más kutatók i.sz. 800 dátumot adnak meg . Az évszám illeszkedik a Tiwanaku kultúra i.e. 1200 i.sz 1100 évszámaival .
Egyes növények a Húsvét-szigeten egyértelműen származnak Dél-Amerikából : édes burgonya  
( kumara), valamint a manióka és a tök . valamint két édesvízi növényfaj, ezek egyike a totora nád ,  amit a Titicaca-tó területén élő őshonos népek szőnyegeik , házaik és hajóik készítéséhez használták . 

A Húsvét - Szigetre  a hagyomány szerint az első bevándorló király Hotu Matua  magával hozott hatvanhét írásos tablettát .
Ez az egyetlen a Rapanui rongo-rongo hieroglif írás rendszer található egész Polinéziában .
A korai spanyol krónikás Fernando de Montesinos, szerzője a  Memorias Antiguas és a Historiales del Peru (1642) (Ancient Memories ) azt írta, hogy a korai inkák ismertek  egy hieroglifikus rendszert , amelyet betiltott  Sapa Inca Pachacutec ( Pachacuti Inca Yupanqui) félelemből , hogy a nagyközönség megtanulja .
Heyerdahl is megemlíti, hogy a az Európaiak érkezése előtt a Titicaca-tó területén létezett a  képírás primitív formája .

Polinéz hajó

Új-Zélandon is létezik egy szájhagyomány , hogy egy ősi fajú a nép hajózott oda és a lakott az országban sok éven át . A Maorik ezeket az embereket a Waitaha néven nevezték .
A Waitahák világos bőrű emberek voltak kék vagy zöld szemekkel , közülük sokuk haja szőke vagy vörös volt , magasak és karcsúak és főleg vegetáriánusok .
Nem ismerték a  harcművészetet és a háborúkat teljes békében éltek .
Az érkező Maorik rabszolgaságba vetették őket és később beolvadtak a Maori
társadalomba . A megfigyelések szerint több Maorinak vörös haja és néhányuknak zöld szemük van .
A Hawaii szigeteken is van egy nagyon kis génállományú populáció néhányan közülük átköltöztek Maui-ra , vörös hajuk van . Leszármazottai ugyanannak az ősi fajú embereknek aki laktak Rapanuin és a Tiwanaku pap királyainak a leszármazottai .


Csacsapoja gyerek







2015. január 19., hétfő

A KALIFORNIAI MAIDU ( MAHY-DOO ) ÉS A MAGYAR NYELV KAPCSOLATA



MAIDU ( MAHY_DOO )





A Maidu nép őse a mai lakóhelyén megközelítőleg 2000 éve jelent meg. A nyelvek szűkebb besorolásban a Kaliforniai Peneut családhoz tartoznak  , de a Maidu nyelvnek a szavaiban , nyelvtani elemeiben felfedezhető egy távoli ősi kapcsolat , közös eredet a Magyar nyelvvel .
A Maidu nyelvi terület Észak - Kaliforniában az American River és a Feather River folyók mellett a Northern Sierra hegységben.
Vadászó, gyűjtögető társadalomban éltek. A nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek erősen veszélyeztetettek , a kihalás szélére kerültek. Ma kb. 4000 fős etnikum. A Maidu család nyelvei hasonló hangrendszerűek.
Négy nyelv a Sierra Maidu , Konkow ( Észak-Nyugati ) , Valley Maidu és a mára kihalt Nisenam nyelv közösen alkotja a Maidu nyelvcsaládot.
A Maidu nyelv nemcsak szavaiban , de nevében is máig megőrződött az ősi Mag / Magy-ar népnév > Mahy-doo ( Maidu ) „ személy / person „ . Magy +ar / Mahy+doo
m = m , h = g > hy = gy/ gʲ
Kisebb fokú hangtani módosulás szerint a Maidu " h / hy" hang megfelel a mai Magyar " g /  gy vagy gʲ" , hangnak .

Ad > Maidu : dam „ give „
(am)ott > Maidu : amadi „ there „
Anya > Maidu : né „ mother „
Ás > Maidu : ys „ dig „
Csap > Maidu : tsap „  tear . rip „
Én > Maidu : ni „ I „
Fa > Maidu : pt’o „ leaf „
Fél > Maidu : belé’w „ halp „
Forró > Maidu : p’il’is „ hot „
Fú , fúj > Maidu : bo’ „ to flow „
Fű > Maidu : p , pop-o’ „ gross „
Fül > Maidu : pa-na „ eat „
Homály > Maidu : jamaj  „shade „
Huny  > Maidu : hin-i’ „ eye „
Isz ,iszik > Maidu : si „ drink „
Jó > Maidu : ya , yaha „ good „
Jön > Maidu : o-yen „  to come „ , y’i-no „ go „
Kő > Maidu : k’aw „ dust „ , k’aw-i „ smoke „
Lök / tol > Maidu : lok „ sail „ ?
Nagy > Maidu : muk „ large „
Nem > Maidu : men
Óra > Maidu : ola " sun "
Tűz > Maidu : t’i „ burn „
Víz > Maidu : si „ drink „