A MAJA ( MAKRO - MAJA ) NYELVEK

1. MAJA NYELVEK:

A Maja nyelvek Dél-Mexikóban, Guatemalában és Hondurasban összefüggő (zárt) területen

élnek. Kivétel az észak felé eltávolodott Huastec nyelv.

Közép - Amerika egyik legősibb es egyben legnagyobb kultúrnépe.

Ősi történelmük nagy része meg ma is homályos.

A Maják történelmüket ie. 3113-ig vezetik vissza. Az évezredek alatt alakítottak államokat,

kimagasló fejlett építészetet , csillagászatot, irodalmat, művészetet stb. hoztak létre.

Írott kódexeik három kivétellel áldozatul esett a Spanyol hódítók (Diego de Lanza püspök

vezette egyház) üldözéseknek.

Az elő - Maja civilizáció kialakulási területe a mai Chiapas és Guatemala Csendes - Oceáni

partvidékén, illetve a mai Guatemalaváros körüli hegyvidék.

1. Elő - Maja civilizáció

2. Klasszikus Maja civilizáció

a. Pre - klasszikus i.e. 1000 - i.sz. 250-300

b. Klasszikus i.sz. 250 - 1000

c. Poszt - klasszikus i.sz. 1000 – 1250

A mai Maja nyelvek őse a Proto-Maya alapnyelv (Maya Nab’ee). A Proto-Maja nyelv 4500-5000 éve alakult ki (érkezett a területre). A mai Guatemala Chuchumatanes felvidéken beszélték.

Lyle Campbell es Terence Kaufmann feltételezése szerint az ősi Maja alapnyelvből először Huastek nép távolodott (szakadt ki)  4200 éve, majd a Proto - Yucatecan nyelv 3600 éve,

később követte a Proto - Cholan és a Proto - Tzeltal nyelv. A Proto-Cholan nyelven

beszélők a Mexikói Chiapas felvidékre költöztek itt kontaktusba kerültek a Proto-Mixe-Zoque nyelvvel. A klasszikus időszakban kialakult két Maja nyelv, ez a két nyelv a hieroglafikus feliratokkal, írásban dokumentáltan igazolt a nevük Klasszikus Maya (Classic Maya).

1. Klasszikus nyelv az őse a mai Yucatecan-Maja nyelveknek

(Yucatec, Itza, Mopan, Lacandon).

2. Klasszikus nyelv a mai Chiapas tartományban a Cholan nyelvek

(Chontal, Ch’ol, Ch’orti) őse.

A legfontosabb kapocs a klasszikus nyelvek megértéséhez a Motul szótár. A Motul szótárt

1580-1590 korul jegyeztek le. Közel 10 000 szót és kifejezést tartalmaz. Spanyol - Maja, Maja- Spanyol nyelven.

A Maja nyelvek a XVI. századtól jól dokumentáltak és ismertek. A Maja nyelvcsalád belső elosztása, rokonsága egyértelműen bizonyított.

Régebben Észak Amerikai Penutian nyelvekhez soroltak helyesen.

Azonban a földrajzi távolság, valamint a nyelvi rokonsági egység tágabb (Makro - Penutian ) értelmezése elavult nézetté vált.

A Macro - Maja nyelvek fonológiailag (hangtanilag), etimológiailag nagyon sok enyhén módosult azonos jelentéssel biró szavakkal kapcsolódik a Kaliforniai Penutian nyelvekhez,

valamint a Dél - Amerikai Mochica, Uru - Chipayan és Mapuche nyelvekhez.

A Macro - Maja kifejezést Lyle Campbell és Swadesh vetette fel. Régen Mexikói Penutian és Maja nevek voltak használatban .

Mexikói Penutian elnevezést használták pl.: Frachtenberg 1908, Sapir 1926, Sapir - Swadesh 1953, Pierce 1966 stb.

Két fő ága :

A. Maja nyelvek

B. Mixe - Zoque nyelvek

Maya nyelvek csoportosítása:

I. HUASTECAN (WASTEC) CSOPORT

1. Huastec (Tenec, Wastec)

+ 2. Chicomuceltec (Coxoh, Kabil)

II. YUCATECAN CSOPORT

3. Yucatec

4. Izá

5. Mopán

6. Lacandon

III. WESTERN CSOPORT

A. TZELTAL CSOPORT

a. CHOL ALCSOPORT

7. Cholti

8. Ch’ol

9. Chontal

10.Ch’orti

b. TZELTAL ALCSOPORT

11. Tztzil

12. Tzeltal

B. Q’ANJOBALAN CSOPORT

a. Q’ANJOBAL ALCSOPORT

13. Q’anjobal

14. Jacaltec

15. Popti

16. Motozintlec

17. Tuzantec (Muchu)

b. CHUJ ALCSOPORT

18. Chuj

19. Tojolabal

IV. KELETI CSOPORT

A.MAM CSOPORT

a. MAM ALCSOPORT

20. Teco

21. Mam

b. IXIL ALCSOPORT

22. Aguacatec

23. Ixil

B. KICHE (QUICHE) CSOPORT

24. Uspantec

25. Q’eqchi

a. KICHE (QUICHE) ALCSOPORT

26. Kiche (Quiche)

28. Sacapultec

29. Tz’utuhil

30. Kakchikel

b. POKOMAM ALCSOPORT

31. Pokomam

32. Pokomchi

33. Rabinal (Achi)

A Maja nyelvek közös jellemzői: a legfontosabb szórend a VOS, de előfordul a VSO is. Agglutináló (ragozó) és poliszintetikus nyelvek.

A Maja nyelvek szórendje CVC vagy ritkábban CVCVC gyökerűek. További jelek: CV:C vagy CV’C >CV:C.

Cakchikel szórend: VC, CV, CVC.

Proto-Maja szórend: CVhC.

Kelley 1976 és Campbell 1979 (feltevése) szerint a  Maja nyelvek a CVCV gyökerű szórend karakterekkel nagy mértékben kapcsolódnak a Penutian nyelvekhez.

2. MIXE- ZOQUE NYELVEK

A Mixe - Zoque nyelvi terület Dél - Mexikói Tehuantepec földszoros, a Maja nyelvi területtől nyugatra a mai Oaxaca állam keleti részén, Nyugat - Chiapas és Dél - Chiapas.

Az európai hódítás előtt egységes összefüggő területi csoportot alkottak.

A Proto - Mixe - Zoque nyelv ie. 2000 - 1200 - kialakulása. A Maja Mixe- Zoque nyelvi

szétválás kb. 4000 éve, később újabb kontaktus a Cholan Maya nyelvvel.

A Proto - Mixe - Zoque nyelvi rekonstrukció Wichmann nevéhez fűződik 1995.

Proto - Mixe ie. 400 - 100-ig

Proto - Zoque ie. 400- 200-ig

Mai népesség: Mixe 190 000, Zoque 80 000, Popoluca 70 000 fő.

A Mixe-Zoquean nyelvek poliszintetikus nyelvek.

Terence Kauffman es Lyle Campbell állitása szerint az Olmek emberek Proto - Mixe - Zoquean nyelven beszéltek.

Mixe- Zoque nyelvek csoportosítása (Kaufmann és Justeson 2000):

I. MIXE CSOPORT

1. Tapachultec

2. Olutec

3. Mixe Proper

a. Sayultec

b. Lowland – Mixe

II. ZOQUE CSOPORT

A. GULF ALCSOPORT

4. Soteapan

5. Texistepec

6. Ayapanec

B. ZOQUE ALCSOPORT

7. Chiapas

8. Oaxaca

3.TOTONAC / TEPEHUA NYELV

A Totonac / Tepehua nyelvek kapcsolódnak a Mixe- Zoque és a Maja nyelvekhez.

Ma a Totonac nyelvet kb. 200 000-en beszélik a Tepehua (Tepewa) nyelvet kb.10 000-en beszélik Mexikóban .

A Totonac / Tepehua nyelveknél a CVV es a CV(V)C szórend dominál.

Poliszintetikus nyelv. A Proto-Totonacan es a Proto-Mixe-Zoque nyelvek fonológiailag kapcsolódnak egymáshoz.