KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG
2012 - 2015
Írta :
István Tóth
Hungary
A Penutian nyelvcsalád nyelvei ma a messzi Kaliforniában élnek , de valaha több ezer éve közös nyelvet beszéltek őseinkkel . Ők a Nagy Ős Anya Sarjai 'Ancu Sy Ama Sali " a mi közös őseink utódai .
A nemzetközi
nyelvészet által is ismert mint egy radikális javaslat , hogy az Ob - Ugor a ( Magyar - Manysi
- Osztják ) nyelvek és a Kaliforniai Penutian ( Peneut ) nyelvek közt számos nyelvtani egyezés található . A
becslések szerint több mint 2000 ( a legvalószínűbb 5- 4000 ) éve érintkezések
, avagy bevándorlás történt a Kalifornia San Francisco öböl térségébe . Az
Amerikai nyelvészek , régészek többsége
azonban helytelenül elutasítja a Transz Csendes - Óceáni kapcsolatokat .
Sadovszky Ottó
Magyar származású tudós megtalálta az Ugor és a Penutian nyelvek közötti hasonlóságot
. Az ő felsorolása tartalmaz egy sor szóhasonlóságot szavak , szerszámok ……..
Az ő nyomában
járva saját egyéni forrásaim és kutatásaim felhasználásával a Magyar és a Sumer
nyelv szavait , nyelvtani jellegzetességeit hasonlítottam össze a Kaliforniai Penutian
nyelvekkel . A saját véleményem :
Sadovszky közel járt , de egyben óriásit is tévedett . A kutatásaim megerősítik a tényt , ami szerint nem kifejezetten Ob - Ugrian és Kaliforniai Penutian nyelvi
rokonság van . A Magyar és a Kaliforniai
Penutian közötti nyelvi hasonlóság jóval nagyobb mértékű , mint az Ob - Ugrian
nyelvek és a Kaliforniai Penutian nyelvek közötti .
A blogomban felsorolt több mint 300
szó és a máig megtalálható nyelvtani nagyfokú hasonlóságok igazolják állításom .
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
A blogom
2013-as évi első megjelenése utáni további kutatásaim szerint a személyes
névmásokkal és a ragozási hasonlóságokkal , valamint további szavakkal már több mint 485 elem támasztja alá feltevésem helyességét .
Az Ősmagyar nyelv
a Kárpát - medencei , Kelet- Európai központi térségéből kiinduló népvándorlás során
a Bering - szoroson átkelve 5 - 4000 éve elérte Kaliforniát .
A sokat emlegetett
poliszintézis ( inkorporálás ) a Kaliforniai Penutian nyelvekben , mint kizáró ok egy nyelvrokonság elvetésére nem helytálló . A Kaliforniai
Penutian nyelvek ugyanolyan ragozó nyelvek , mint a Magyar és a Sumer .
Több ezer év alatt
az idegen környezetben egy olyan nyelv
, melyben az agglutináció mellett a
poliszintetizmus is jelen van bármely irányba elmozdulhatott és ez a feltevésem szerint meg is történt . Ez a poliszintetikus jelleg még ma is megtalálható
kis mértékben a mai Magyar
nyelvben , ami évezredekkel ezelőtt jóval nagyobb lehetett és a Sumer nyelvben
az agglutináció mellett igenis erős poliszintetikus jellegek voltak .
Pl. : hallok ,
várlak , érezlek , nézlek , látlak , szeretlek , imádlak …
Ezek a poliszintetikus jellegek az Uráli nyelvcsalád mai Szamojéd és a Mordvin nyelveiben is megtalálhatóak .
 |
| A Proto - Magyar nyelv terjedési irányai |
Egy a
távoli múltban i.e. 5 - 7.000 éve a Proto - Magyar alapnyelvet óriási területen Európa középső és keleti részein , valamint Ázsia nyugati területein
kisebb - nagyobb dialektus eltérésekkel beszélték .
Később fokozatosan a terjeszkedő Indo - Európai és a Török népek nyomására nagy
mértékben visszaszorult , azonban a mai modern Magyar nyelv alapjaiban
ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli , amit Föld nyelveinek a többsége
ma is beszél .
Az elvégzett nyelvészeti vizsgálatok után kijelenthetjük , hogy a Magyar nyelv
Eurázsia legősibb állapotban konzerválódott nyelve .
Krantz " a Magyar nyelv Európa legősibb helyhez kötött nyelve "
Az alapszavak közel egyharmada , a szótövek ( etimonok ) majd ezer eleme ősi
eredetű és ezek száma megsokszorozódik az összetételekkel , ragszilárdulásokkal és
képzésekkel .
Az etimonok az elvégzett kutatások szerint a legnagyobb arányban 66 %-ban a
Magyar nyelvben maradtak fenn , ami igazolja , hogy a Magyar nyelv egy
olyan ősi nyelv , mely szavainak átadója volt és egyben alapja volt a ma
létező nyelveknek .
A Magyar nyelv az évezredek alatt sokat változott , a szóátvételekkel , a klíma
és kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével .
Ahogy Badwin Angol tudós írta „ egész Európát benépesítette az a
fajta , amit ma a Magyar nép képvisel „…
Az ősi
Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe a Kárpát - medence és a
Kaszpi - tenger közti területhez köthető .
A területen a domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek
szoros
kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek , létrehozták a Kurgán és a
Kőrös műveltséget i.e. 5.000 . ( Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig
neolitikus ,
eneolitikus korai bronzkori kultúra ) .
Az azonossá váló kultúra megindított egy nyelvi összeolvadást , melynek
eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi
tenger közti
sztyeppén . Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto-
Indoeurópai nyelvnek nevezték el .
Ennek a közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe
lehetett a Proto - Magyar alapnyelvnek , népnek . Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a
Magyar nép ősei már a 35 - 40.000 éve elsőnek megjelent Europid emberek
közt voltak . A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint a
jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától erednek .
EU19 / R1a < 60 % ,
EU 18 / R1b < 13,3 % ,
EU 17 / I1 , I2a és I2b < 11,1 % ,
EU 4 / E1b1b < 8,9 %
Ez az összesen a 93,3 % - os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik legfontosabb bizonyítéka , hogy a Magyar nép
Európa legősibb népe .
Az M17 , EU19 a Magyarokra legjellemzőbb , A Magyar népesség 60 %-a rendelkezik vele . Kialakulása ~ 13.000 éve a jégkorszak legnagyobb eljegesedési periódusa végén . Az M173 , EU18 figyelembe vételével , mely 35-40.000 éves a Magyarok 73,3%-ban az Európai népek többségével jelentős genetikai rokonsággal rendelkezik .
- A ~22 ezer éve kialakult Közel-Keleti M170 marker , EU17 és EU8 a Magyaroknál 11,1 % . - A M35 , EU4 az emberré válás utáni elkülönült típus egy változata .A Magyaroknál 8,9% .
http://en.metapedia.org/wiki/European_Y-chromosome_DNA_haplogroups
http://www.khazaria.com/genetics/hungarians.html
Még a Proto - Indoeurópai alapnyelv rekonstruálása
során felmerült a lehetőség ,
hogy az PIE rokonságban van más nyelvekkel pl. Finnugorral is ,
valamint a
Kaukázusi , a Hurri nyelvekkel …..
A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés
található ( Aulis Joki ) .
http://indo-european.info/WebHelp/1_introduction.htm
A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi
rokonság .
A tény , hogy a genetikai vizsgálatok nem igazolják a Finnugor
eredetünket , azonban a
nyelvészeti egyezések igazolnak nyelvi kapcsolatot a Proto - Magyar
alapnyelv és
az Uráli alapnyelv közt . ( A Magyar nyelv alapszókészletéből 504
szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz feltételezett (
Collinder ) ) .
A területi közelség miatt egyszerűen kulturális és nyelvi átadás
történhetett az északi irányban elő fejletlenebb , kulturálisan és gazdaságilag
elmaradottabb északabbra élő Uráli alapnépességre .
A kulturálisan fejlettebb és egyben népességben nagyobb számban élő Proto -
Magyar átadta
a nyelvének szavait , nyelvtani elemeinek tekintélyes részét
egyfelől a kialakuló PIE másfelől a Proto - Uráli alap nyelveknek .
A tény a Magyar nyelv szavai nemcsak a Finnugor , de az Indoeurópai
nyelvekben ma is megtalálhatóak jelentős számban .
Én < Angol : me , Ír : mé ( n>m )
Te < Ír : tu , Portugál : tu
Ő < Angol : he , Ír : é-i
Mi < Ír : mid , Portugál : nós ( m>n )
Enyém < Angol : mine , Ír : me , Portugál : minha / meu , Német : mine
Ad < Angol : add ( hozzáad ) , Portugál : dar
Akar < Kelta : achair , Portugál : quer (c>q , „ h „ néma )
Anya < Angol : mother , Portugál : mae
Apa < Angol : father , Portugál : pae ( f>p )
Bőr < Portugál : pele , Ír : barr ( p>b )
Foly / Folyik < Angol : flow , Portugál : fluir , Kelta : fual (
folyás )
Ház < Angol : house , Német : haus , Portugál : casa ( h>c , s>z
)
Ne / nem < Angol : not , Portugál : nao
Torok < Angol : throat , Ír : tor ( nyakperec ) ( „ h „ néma )
Világ < Angol : world , Walesi : wilad ( föld ).............
Az emberiség
legelső kimagasló eredményeket elérő kultúrája a mai Erdély területén az Ősmagyar néphez
köthető Kőrös kultúrával i e. 5.000 ( 6000 ? ) kezdődött .
A Kőrös kultúra
néhány fő kulturális eredménye :
1. gabonanemesítés
i e. 6000 búza és árpa ( Tarcal , Tokaj , Csitári )
2. fémbányászat
, fémfeldolgozók , olvasztótelepek , fémművesség , ötvösművészet
3. kerék és kocsi
feltalálása i e. 2000 ( Gyulafehérvár )
4. a szarvasmarha háziasítása ……….
Az Ősmagyar nép i
e. 6000 ? / 5000 feltalálta a az emberiség első írását a Vinca - Tordos és a Tordos - Tatárlakai epigrafíkus és
paleografikai képírást . Az első írás feltalálásával a Magyar nyelv a Föld
első írott nyelve . Az elmélet szerint az i e. 6000 - 4000 éve egy a Kárpát - medence térségéből kiinduló
népvándorlás magával viszi az írást és sok más kulturális eredményét a mai Mezopotámia , Egyiptom
, India és Kína térségébe .
Az Alföldi vonaldíszes kerámiákon található M jel a termékenységet , az
anyaistent , a nőt jelenti .
Az azonos M jelű szobrok előkerültek Mezopotámiából is
, azonban a Székelyháti szobor
2.000 évvel idősebb a Mezopotámiainál .
Gordon Childe Angol régész már 1929-ben kijelentette , hogy a kőkorban
létezett egy azonos műveltségű nép Mezopotámia , Kárpát medence és Kréta háromszögben
.
A Kárpát medencei , Krétai , Mezopotámiai és Egyiptomi népek közti
azonosságot a nemzetközi szaktudomány elismerte és a Párizsi nemzetközi konferencia
kimondta : A Kárpát medence , Mezopotámia , Kréta , Görög szigetek és Egyiptom
őstelepes népei testvérnépek .
 |
| Magyar írásjelek , Vinca kultúra |
Az Ősmagyar Kőrös kultúrával megegyező , hasonló
ékírás leletek i e. 4000 körüli dátumokkal előkerültek a
Kaszpi - tenger és az Aral - tó térségéből majd i. e. 3500-ban megjelenik a Sumer - Uruk
kultúrában .
Az évszámok bizonyítják az írás
terjedését és egyben az Ősmagyar nép vándorlásának irányát is .
Az előkerült képírás leletek nagyfokú
egyezései a Sumer ékírás és a Kőrös kultúra írásjelei között kizárja , hogy két vagy több
földrajzilag távol eső helyen ugyanazt az
írást feltalálták volna .
A Sumert 5000 éve agyagtáblákra írták . A Magyar és a Sumer nagyon
hasonlóak .
Több kutató szerint korai vándorlás volt a Kárpát – medence térségéből
Mezopotámia irányába , vagy Mezopotámiából esetleg mindkét irányba .
A nyelvészeti hasonlóságok szerint mindkét nyelv sokat őrzött meg a közös
ősi nyelvből , mint bármely más nyelv a Földön ( Krantz ) .
John Rondins egy
Székely pap segítségével a Székely - Magyar rovásírás és a Sumer ékírás összehasonlításával fejtette meg a
Sumer nyelvet .
Jules Oppert : „ A Sumer a Finnugor nyelvcsaládhoz áll
legközelebb „ ( Sumer - Magyar összehasonlítás )
A mai Magyar nyelvben majd az összes elő Sumer
szótagok és alapszóelemek ma is használatban vannak .
Magyar - Sumer
nyelvtani sajátosságok :
Agglutináció ,
főnévragozás sok eset , CVC szótagszerkezet , SOV mondatszerkezet
, nagyszámú egyező szavak 500 – 1000 , a főnevekben és a személyes névmásokban nincs nem …
A Sumer Magyar rokonság főbb képviselői :
Badiny Jós Ferenc , Barabási László , Bobula Ida ,
Csőke Sándor , Érdy Miklós , Gosztony Kálmán ,
dr Nagy Sándor , Padány Viktor , Varga Zsigmond ....
A PENUTIAN ( PENEUT ) NYELVEK
A Penutian nyelvek
területe az Észak - Amerikai Csendes - óceáni parti területein Dél - Alaszkától Közép - Kaliforniáig terjed .
A nyelvtörzs a
nevét a kettő jelentésű Maidu pen / peine , Yokuts ponoi / puno , a Miwok oti-ko / otta és a Costano úti-n /
úti-s szavak összevonásából alkotta Dixon és Kroeber1903-ban .
PEN - UTI - AN
Öt Kaliforniai
nyelvcsalád Wintun , Maidun , Miwokan , Costanoan és a Yokuts összavonása mellett érveltek
( főként tipológiai jellemzők ) . A Wintun , Maidun ,
Miwokan ,
Costanoan és a Yokuts nyelvi családok közös neve Kaliforniai Penutian nyelvek .
Kroeber 1910-ben
felvetette a Miwokan és Costanoan nyelvek kapcsolatát ( Utian ) , melynek a két
fő ága :
A . Yok-Utian :
Miwokan és Costanoan + Yokutsan
B. Pen : Maidun és Wintun
Az 1960-as évek
közepétől általánossá vált a Kaliforniai Penutian elnevezés kizárólagos használata a Kaliforniai Penutian nyelvi ,
míg a Penutian név a
nagyobb tágabb egész nyelvtörzsre .
PENUTIAN NYELVEK CSOPORTOSÍTÁSA
I. Kaliforniai Penutian
A.Yok- Utian
Miwokan- Costanoan
+ Yokutsan
B. Maidu + Wintun
II. Oregon
Penutian
A. Alsea
B. Coos
C. Siuslaw
III. Plateau Penutian
A. Sahaptin
B. Molala
C. Klamath
IV. Tsimsian
V. Chinook
Hívatkozások:
A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI
EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL
A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólag ragozó nyelvek
akárcsak
a Magyar nyelv
. A
ragozásokban
nemcsak a
mai Magyar és Sumer és a
Kaliforniai Penutian nyelvekkel
van meglepően sok hasonlóság . A
rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően
nagyon egyezik a Magyar , Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási
rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf .
Az esetrendszer , az igeragok , az előtagok , az igeragozás (
alanyi ragozás > jelen idő > jelentő
mód ) , a névmás ragozás , birtokos névmás ragozás , a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből a Proto - Magyar nyelvből való kiszakadását , mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába . A több ezer év eltelte alatt is képesek voltak ezeket megőrizni és átadni utódaiknak , akik ma is beszélik a Miwok , Costano . Yokuts , Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában .
ESETRENDSZER
Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től > Magyar nyelvjárási tö / tü >
Datívus ( részeseset ) Magyar nak
/ nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /
ŋi
(ŋ>n )
Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne
/ ni > Magyar superessivus an /
en adessivus nál /
nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na > Proto - California
Penutian in > Northern Sierra
Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m
Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től > Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta > Proto - Finnugor ta >
Mutsun tum
Instrumentális ( eszköz ) Magyar val /
vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la >
Chukchansi , Yawelmani i-la
Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )
IGERAGOK
Plural szuffix
Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
(
ŋ>n
)
Illative szuffix
Magyar hoz > Sumer ʃe >
Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma )
.............
.
VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )
Jelentő mód
Jelen idő
Alanyi ragozás
Egyes szám
1.szám Magyar m
> Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m
> Eastern Miwok ma.m
2.szám Magyar sz
> Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)
3.szám Magyar ø > Proto-California Penutian ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø
Többes szám
1.szám Magyar om
> Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas
2.szám od >
Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )
…..….
SZEMÉLYES NÉVMÁSOK
Alanyeset (
subjekt )
1. szám egyes
személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )
1. szám kettes
személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til
2. szám egyes
személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl >
Miwok mi >
Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak
( n>m )
2.szám többes szám
Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic >
Mutsun (a)k >
Miwok ?i-kko ( c>k )
Tárgyas eset (
objekt ) bírtokos
1.szám egyes
személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok
kani ŋ
1.szám többes szám
Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )
2.szám egyes
személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki
> ( m>n )
Tárgyeset ( objekt )
1.szám egyes személy Magyar engem
> Sumer ŋu >Yokuts man > Maidu nik >
Northern Sierra Miwok > kanniy
> Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )
2.szám egyes személy Magyar minket
> Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun
makkes ......................
SZINTAXIS ( SZÓREND )
Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend
. Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált .
A SOV < alany > < tárgy
> < állítmány > megtalálható minden nyelvben .
A Central Sierra Miwok , Lake Miwok
, Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV
szórendűek .
A Southern Sierra
Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > <
tárgy > szórend is .
Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett
megtalálhat ó a SVO és a OVS is .
MORFOLÓGIA
Minden Kaiforniai
Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis
mértékben , azonban a Sumer az
agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .
SZÓTAGOK ( SYLLABLES )
Minden nyelv
általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó
C mássalhangzó .
FONOLÓGIAI ÖSSZEHASONLÍTÁS
A Southern Sierra Miwok nyelv 20 fonémájából 15 azonos hangtani értékkel rendelkezik , azonos helyen található a mai Magyar nyelvben . A Mutsun nyelv 17-ből 14 azonos . A Maidu 17-ből 15 azonos .
A Wintu 18-ból 12 azonos . A Yokuts 16-ből 13 azonos megfelelésű a Magyar nyelv hangjaival .
Jellemző szóeleji mássalhangzó változások :
- Magyar "b" = Miwok "p" > Wintu "p"/"w" >
Maidu "p"/"w" > Costano "p"/"w"
- Magyar "cs" = Miwok "tʃ"/"s"/"c" > Wintu "tʃ"/"s"/"c" > Maidu "tʃ"/"ts" > Costano "tʃ"/"ts"/"s"/"c"
- Magyar "d" = Miwok "w"/"t" > Wintu "t" > Maidu "t"/"d" > Costano "t"
- Magyar f = Miwok w/p/b > Wintu w/b/p"/" pʰ" >
Maidu p/b > Costano p /w"/"pʰ"
- Magyar g = Wintu k/q"/" χ" > Maidu k"
- Magyar "h"= Miwok h/k > Wintu "χ"/"h"/"k" >
Maidu "h"/"k" > Costano "h"/"k"/"χ"
- Magyar "j" = Miwk "j"/"y" > Wintu "y"/"h" > Maidu "y"
> Costano "h"
- Magyar "k"= Miwok "k"/"c" > Wintu "k"/"h"/"q" >
Maidu "k"/"h" > Costano "k"
- Magyar "l" = Miwok "l"> Wintu "l" > Maidu "l" >
Costano "l"
- Magyar "m" = Miwok "m"/"n" > Wintu "m"/"n" >
Maidu "m"/"n" > Costano "m"/"n"
Maidu "n"/"m" > Costano "n"/"m""- Magyar "n" = Miwok "n"/"m" > Wintu "n"/"m" >
- Magyar "p" = Miwok "p"/"w" > Wintu "b"/ "pʰ">
Maidu "p" > Costano "p"/"w"
- Magyar "s" = Miwok "s"/"s̃"/"c"/"tʃ" > Wintu "s"/"c" > Maidu "s"/"c" > Costano "s"/"c"
- Magyar "sz"> Miwok "s"/"c" > Wintu "s"/"c"/"tʃ">
Maidu "s" > Costano "s"/"tʃ"
- Magyar "t"= Miwok t/d > Wintu "tʰ" > Maidu "t"/"d"> Costano "t"
- Magyar "v" = Miwok "w" > Wintu "w" > Maidu "w" > Costano "w"
- Magyar "z" = Miwok "s" > Wintu "s" > Maidu "s" > Costano "s"
A MAGYAR ( SUMER ) ÉS A
KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK SZÓEGYZÉSEI , HASONLÓSÁGAI
Elöljáróban néhány szóegyezés a Kaliforniai Penutian nyelvek
és a Magyar / Sumer nyelvek közötti nyelvi kapcsolat igazolásából . A kutatásaim szerint a szavak nagy része az ősi életmódhoz köthetőek : ( pl. áz ( eső ) , fű , íj , hal , háló , ház , kés , mag , medve , méz , nyíl , pók , sas , só , takaró , tegez , víz ).... , rokonsággal :( pl. apa , anya , ara , asszony , fi / fiú , menny )..... , testrészek nevei : ( pl. agy , fej , kéz , mell , nyak , szem , torok )....., létezést és elemei cselekvést kifejező igék ( pl. áll , él , enni , eszik , forr , főz , hal , hasít , huny , iszik , jár , jön , men , süt , száll , szív , tilol , tör , üt ) .....
, melyet közös őseink használtak már 5-6.000 éve
További
szóegyezések :
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
- AD „ Give „ , ADNI „ To give „
Hungary : ad , ad-ni
, Sumer : nadanu „ give „ , ad gi4 „to
advise / give advice „, tah
„ increase „
Wintu : dOy / duya
„ to give „ , doyule „ will give „(Pitkin) , Proto Wintu
: doy-i (Shephard) , Patwin : doyu ,
Maidu : dam
(Shipley)
( d>t )
- ÁG „ Branch „ , ÁGA-ZIK „Branches „
Hungary : ág , ága-zik
, Sumer : igi ? „ branch „ , ag / aka „ grow /
thrive „
Plains Miwok : eku „ hand „ (Callaghan) ,
Coast Miwok : uku „ hand „ (Callaghan),
Lake Miwok : uku „ hand „ (Callaghan) ,
( k >g )
- APÁLY „Low tide “
Hungary : ap-ály , ap-ad , ap-aszt , Sumer : šab „ to deduct / to disappear „
C.S.M. : apály „ valley „ (Freeland and Broadbent)
- „ Nurse , Tend „
Hungary : áp-ol , Sumer : ibila „ to take
cure of „ Akkád : aplum „ to take cure of „
Wintu : aba (Pitkin)
( p>b )
- ARA „ Bride „
Hungary : ara ( mennyasszony ) , Sumer : er-ib / erib „
sister-in-law or daughter-in-law
Mutsun C. : ara „ product „ / urses „ birde „ ,
Hill Patwin : he.r „ morried „
- ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungary : assz-ony , Sumer : gas̆an , assatum
C.S.M. : os̆a „ woman / wife „ (Freeland and Broadbent),
N.S.M : ’os.a „ woman / wife „(Callaghan) ,
( S.S.M. : ’oha.nt „ woman / wife „)(Broadbent) ,
Plains M. : ’ysy.’yH)(Callaghan) ,
N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,
Plains M. : as-sa „ girl „(Callaghan)
, Mutsun : osa
„ wife „ ,
Mutsun : atsia „ girl „ ,
C.S.M. : os̆a-ktʃi „ girl „(Freeland and Broedbent)
s̆>s = sz
- ÁZ , ÁZTAT , ÁZIK „ Soak „
Hungary : áz , áz-ik
, áz-tat , Sumer : as̆10 „ rain „ / iz-zi / iz-zi8 „ water
„ , šeš2 „ to
anoint „
Mutsun : si (Callaghan), Rumsen C. : si / si.j (Callaghan), Chalon C. : si (Callaghan)
, Chochenho : si „ water „ (Callaghan) ,
Konkow : sé’wi „ river „
s>š
= z
- besz-él , besz-éd , besz-él-get ,
Sumer : be / bi214,31
„ speak
Maidu : we-ye „ speak „ (Shipley) , Mutsun : pesoi(po)
„ think / their „
Proto-Wintun : wac̆-i
" cry " (Shephard)
( p/w > b , s/c̆ > sz )
- csepp / csöpp , csepp-eg / csöpp-ög , csöpp-en / csöpp-ög >Sumer :
šub „ to drop „>
Southern.Sierra.Miwok.
: cop.a „
to drip „(Broadbent)
( c/š>cs )
- csob-og , csob-og-ó , csobb-an , zub-og >Sumer : šub
„ to drop „ >
Southern.Sierra.Miwok.
: cop.a „
to drip „ (Broadbent)>
Wintu : xop /
xup „
stripe „ / c̆opol „ lake „ (Pitkin)
( c/
š/x>cs , p>b )
- csur-og , csor-og , csor-dul , csör-ög , csör-dül , csör-tet >Sumer : sar „ to run /
hasten „ >
Mutsun
: sara „
flow „ >
S.S.M. : colka „ to flow „ (Broadbent) >
( s/c>cs , l~r , k>g )
- dag-ály , dag-onya , dag-aszt >
Sumer
: daĝal /dam-gal / di-am-ga-al /
da-maal
„ (to be) wide ,
width, breadth „
>Northern.Sierra.Miwok.
: waka.ly
„ river / creek „ / waqat „ creek „ /
waka.ce „ river "(Callaghan) >Central.Sierra.Miwok. : wakál-mu-to „ river „ (Freeland and Broadbent)>
Southern.Sierra.Miwok. : wakaHl-nt „
creek „ (Broadbent) > Central.Sierra.Miwok. : wakály „ flood „ (Freeland and Boadbent)>
Plains Miwok. : waka-ce „ river // creek „ (Callaghan) >
Proto - Wintu : tuk-u
„ drown „ (Shephard) >
Wintu : tik „
swell „ (Pitkin)
(
w>d , k>g , t>d )
- es , eső > Sumer :
šeĝ3 , šeĝx
„ to fall „ / es10 „ rain „ >
Chukchansi Yokuts. :
se’-al , Yokuts : t̩eesi
„ to rown , s̝i’lel „ to rain „ >Yawlumne Yokuts : se?el
- fak-ad
, fak-asz-t
> Sumer : pag „ to leave behind „
>
Plains M. : waka.ce „ river „ (Callaghan)>
N.S.M. : waka.ce „ river „ (Callaghan>
Wintu : waqat
„ creek (Pitkin) „ >
Maidu „ pakani „ spring " (Shipley)
( p/w>f , k/q>k
, sz/c>sz )
- foly , foly-ás , foly-ik > Sumer : par „ canal / smell „ , pu2 „ fountain „ ,
pa5 / pa6 „ (small) canal, irrigation ditch „ >
Plains M. : polku
„ flood / to flood „ (Callaghan, 1984)
>Hill Patwin / Proto-Wintu : bol-a "
drink "
(Shepard)>
Wintu : panti „ flow „
Wintu : boy
„ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to blow „ (Pitkin) >
( p/b>f , l/r>ly )
- forr-ás > Sumer : par „ canal /
smell „ , pu2
„ fountain „,bar / pa5 /
pa6 „ (small) canal,
irrigation ditch „ >
Plains M. : polku
„ flood / to flood „ (Callaghan)>
Hill Patwin /Proto-Wintu : bol-a "
drink "
(Shephard)>Wintu : boy „ fload „ ,
pʰo / pʰo(.)a „
to blow „ (Pitkin) >
( p/b>f , l>r )
 |
| Miwok |
A további
szóegyezések az alábbi linkeken :
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu
Az összes kutatási eredmény és referenciák személyesen....
A blogomban leírtak saját egyéni kutatásaimból származnak , mindennemű külső anyagi támogatás és segítség nélkül és szerzői jogok megsértése nélkül .
 |
| Miwok |
