A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK ROKONSÁGA A MAGYAR NYELVVEL - A NAGY ŐSANYA SARJAI „ ’ANCU SY AMA SALI ” -

 KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG

 

2012 - 2015

Írta : István Tóth

Hungary

 

  A Penutian nyelvcsalád nyelvei ma a messzi Kaliforniában élnek , de valaha több ezer éve közös nyelvet beszéltek őseinkkel . Ők a Nagy Ős Anya Sarjai 'Ancu Sy Ama Sali " a mi közös őseink utódai .

A nemzetközi nyelvészet által is ismert mint egy radikális javaslat , hogy az Ob - Ugor a ( Magyar - Manysi - Osztják ) nyelvek és a Kaliforniai Penutian ( Peneut ) nyelvek közt számos nyelvtani egyezés található . A becslések szerint több mint 2000 ( a legvalószínűbb 5- 4000 ) éve érintkezések , avagy bevándorlás történt a Kalifornia San Francisco öböl térségébe . Az Amerikai nyelvészek , régészek többsége azonban helytelenül elutasítja a Transz  Csendes - Óceáni kapcsolatokat .

Sadovszky Ottó Magyar származású tudós megtalálta az Ugor és a Penutian nyelvek közötti hasonlóságot . Az ő felsorolása tartalmaz egy sor szóhasonlóságot szavak , szerszámok ……..

http://www.magtudin.org/Sadovszky.htm

Az ő nyomában járva saját egyéni forrásaim és kutatásaim felhasználásával a Magyar és a Sumer  nyelv szavait , nyelvtani jellegzetességeit hasonlítottam össze a Kaliforniai Penutian nyelvekkel .  A saját véleményem : Sadovszky közel járt , de egyben óriásit is tévedett . A kutatásaim megerősítik a tényt , ami szerint nem kifejezetten Ob - Ugrian és Kaliforniai Penutian nyelvi rokonság van . A Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság jóval nagyobb mértékű , mint az Ob - Ugrian nyelvek és a Kaliforniai Penutian nyelvek közötti . 

A blogomban felsorolt több mint 300 szó és a máig megtalálható nyelvtani nagyfokú hasonlóságok igazolják állításom .

 http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

 A blogom 2013-as évi első megjelenése utáni további kutatásaim szerint a személyes névmásokkal és a ragozási hasonlóságokkal , valamint további szavakkal már több mint 485 elem támasztja alá feltevésem helyességét .

Az Ősmagyar nyelv a Kárpát - medencei , Kelet- Európai központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - szoroson átkelve 5 - 4000 éve elérte Kaliforniát .

A sokat emlegetett poliszintézis ( inkorporálás ) a Kaliforniai Penutian nyelvekben , mint kizáró ok egy nyelvrokonság elvetésére nem helytálló . A Kaliforniai Penutian nyelvek ugyanolyan ragozó nyelvek , mint a Magyar és a Sumer .

Több ezer év alatt az idegen környezetben egy olyan nyelv , melyben az agglutináció mellett a poliszintetizmus is jelen van bármely irányba elmozdulhatott és ez a feltevésem szerint meg is történt . Ez a poliszintetikus jelleg még ma is megtalálható kis mértékben a mai Magyar nyelvben , ami évezredekkel ezelőtt jóval nagyobb lehetett és a Sumer nyelvben az agglutináció mellett igenis erős poliszintetikus jellegek voltak .

Pl. : hallok , várlak , érezlek , nézlek , látlak , szeretlek , imádlak …

Ezek a poliszintetikus jellegek az Uráli nyelvcsalád mai Szamojéd és a Mordvin nyelveiben is megtalálhatóak . 

A Proto - Magyar nyelv terjedési irányai

Egy a távoli múltban i.e. 5 - 7.000 éve a Proto - Magyar alapnyelvet óriási területen Európa középső és keleti részein , valamint Ázsia nyugati területein kisebb - nagyobb dialektus eltérésekkel beszélték .

http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf

http://www.leventevezer.extra.hu/folytonos.pdf

http://www.leventevezer.extra.hu/folytonos.pdf

Később fokozatosan a terjeszkedő Indo - Európai és a Török népek nyomására nagy mértékben visszaszorult , azonban a mai modern Magyar nyelv alapjaiban ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli , amit Föld nyelveinek a többsége ma is beszél  .
Az elvégzett nyelvészeti vizsgálatok után kijelenthetjük , hogy a Magyar nyelv Eurázsia legősibb állapotban konzerválódott nyelve .   

Krantz " a Magyar nyelv Európa legősibb helyhez kötött nyelve "

 
Az alapszavak közel egyharmada , a szótövek ( etimonok ) majd ezer eleme ősi eredetű és ezek száma megsokszorozódik az összetételekkel , ragszilárdulásokkal és képzésekkel .
Az etimonok az elvégzett kutatások szerint a legnagyobb arányban 66 %-ban a Magyar nyelvben maradtak fenn , ami igazolja , hogy a Magyar nyelv egy olyan ősi nyelv , mely szavainak átadója volt és egyben alapja volt a ma létező nyelveknek .
A Magyar nyelv az évezredek alatt sokat változott , a szóátvételekkel , a klíma és kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével .

Ahogy Badwin Angol tudós írta „ egész Európát benépesítette az a fajta , amit ma a Magyar nép képvisel „… 
 Az ősi Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe a Kárpát - medence és a Kaszpi - tenger közti területhez köthető  . A területen a domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek szoros  kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek , létrehozták a Kurgán és a Kőrös műveltséget i.e. 5.000 . ( Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig neolitikus ,  eneolitikus korai bronzkori kultúra ) . Az azonossá váló kultúra megindított egy nyelvi összeolvadást , melynek eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi tenger közti  sztyeppén . Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto- Indoeurópai nyelvnek nevezték el .

Ennek a közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe lehetett a Proto - Magyar alapnyelvnek , népnek . Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a Magyar nép ősei  már a 35 - 40.000 éve elsőnek megjelent Europid emberek közt voltak . A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint a jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától erednek . 

 

EU19  / R1a  <  60 %  ,

EU 18 / R1b  < 13,3 %  ,

EU 17 / I1 , I2a és I2b < 11,1 % ,
EU 4 / E1b1b < 8,9 %   

Ez az összesen a 93,3 % - os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik legfontosabb bizonyítéka , hogy a Magyar nép Európa legősibb népe .
Az M17 , EU19 a Magyarokra legjellemzőbb , A Magyar népesség 60 %-a rendelkezik vele .  Kialakulása ~ 13.000 éve a jégkorszak legnagyobb eljegesedési periódusa végén . Az M173 , EU18 figyelembe vételével , mely 35-40.000 éves a Magyarok 73,3%-ban az Európai népek többségével jelentős genetikai rokonsággal rendelkezik .
- A ~22 ezer éve kialakult Közel-Keleti M170 marker , EU17 és EU8 a Magyaroknál 11,1 % . - A M35 , EU4 az emberré válás utáni elkülönült típus egy változata .A Magyaroknál  8,9% .

http://en.metapedia.org/wiki/European_Y-chromosome_DNA_haplogroups

 http://www.khazaria.com/genetics/hungarians.html

Még a Proto - Indoeurópai alapnyelv rekonstruálása során felmerült a lehetőség , 

hogy az PIE rokonságban van más nyelvekkel pl. Finnugorral is , valamint a Kaukázusi , a Hurri nyelvekkel ….. A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés  található ( Aulis Joki ) . 
 http://indo-european.info/WebHelp/1_introduction.htm
 A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi rokonság . A  tény , hogy a genetikai vizsgálatok nem igazolják a Finnugor eredetünket , azonban a nyelvészeti egyezések igazolnak nyelvi kapcsolatot a Proto - Magyar alapnyelv és  az Uráli alapnyelv közt . ( A Magyar nyelv alapszókészletéből 504 szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz feltételezett ( Collinder )  ) . A területi közelség miatt egyszerűen  kulturális és nyelvi átadás történhetett az északi irányban elő fejletlenebb , kulturálisan és gazdaságilag elmaradottabb északabbra élő Uráli alapnépességre .  A kulturálisan fejlettebb és egyben népességben nagyobb számban élő Proto - Magyar átadta  a nyelvének szavait , nyelvtani elemeinek  tekintélyes részét egyfelől a kialakuló PIE másfelől a Proto - Uráli alap nyelveknek . A tény a Magyar nyelv szavai nemcsak a Finnugor , de az Indoeurópai nyelvekben ma is megtalálhatóak jelentős számban .

Én < Angol : me , Ír : mé ( n>m )
Te < Ír : tu , Portugál : tu
Ő < Angol : he , Ír : é-i
Mi < Ír : mid , Portugál : nós ( m>n )
Enyém < Angol : mine , Ír : me , Portugál : minha / meu , Német : mine
Ad < Angol : add ( hozzáad ) , Portugál : dar
Akar < Kelta : achair , Portugál : quer (c>q , „ h „ néma )
Anya < Angol : mother , Portugál : mae
Apa < Angol : father , Portugál : pae  ( f>p )
Bőr < Portugál : pele , Ír : barr ( p>b )
Foly / Folyik < Angol : flow , Portugál : fluir , Kelta : fual ( folyás )
Ház < Angol : house , Német : haus , Portugál : casa ( h>c , s>z )
Ne / nem < Angol : not , Portugál : nao
Torok < Angol : throat , Ír : tor ( nyakperec ) ( „ h „ néma )
Világ < Angol : world , Walesi : wilad ( föld ).............

Az emberiség legelső kimagasló eredményeket elérő kultúrája a mai Erdély területén az Ősmagyar néphez köthető Kőrös kultúrával i e. 5.000 ( 6000 ? ) kezdődött .

A Kőrös kultúra néhány fő kulturális eredménye :

1. gabonanemesítés i e. 6000 búza és árpa ( Tarcal , Tokaj , Csitári )

2. fémbányászat ,  fémfeldolgozók , olvasztótelepek , fémművesség , ötvösművészet

3. kerék és kocsi feltalálása i e. 2000 ( Gyulafehérvár )

4. a szarvasmarha háziasítása ……….

Az Ősmagyar nép i e. 6000 ? / 5000 feltalálta a az emberiség első írását a Vinca - Tordos és a Tordos - Tatárlakai epigrafíkus és

paleografikai képírást . Az első írás feltalálásával a Magyar nyelv a Föld első írott nyelve . Az elmélet szerint az i e. 6000 - 4000 éve egy a Kárpát - medence térségéből kiinduló népvándorlás magával viszi az írást és sok más kulturális eredményét a mai Mezopotámia , Egyiptom , India és Kína térségébe .

Az Alföldi vonaldíszes kerámiákon található M jel a termékenységet , az anyaistent , a nőt jelenti . 

Az azonos M jelű szobrok előkerültek Mezopotámiából is , azonban a Székelyháti szobor 

2.000 évvel idősebb a Mezopotámiainál .
Gordon Childe Angol régész már 1929-ben kijelentette , hogy a kőkorban létezett egy azonos műveltségű nép Mezopotámia , Kárpát medence és Kréta háromszögben .
A Kárpát medencei , Krétai , Mezopotámiai és Egyiptomi népek közti azonosságot a nemzetközi szaktudomány elismerte és a Párizsi nemzetközi konferencia kimondta : A Kárpát medence , Mezopotámia , Kréta , Görög szigetek és Egyiptom őstelepes népei testvérnépek . 

Magyar írásjelek , Vinca kultúra

Az  Ősmagyar Kőrös kultúrával megegyező , hasonló ékírás leletek i e. 4000 körüli dátumokkal előkerültek a

Kaszpi - tenger és az  Aral - tó térségéből majd i. e. 3500-ban megjelenik a Sumer - Uruk kultúrában . 

Az évszámok bizonyítják az írás terjedését és egyben az Ősmagyar nép vándorlásának irányát is .

Az előkerült képírás leletek nagyfokú egyezései a Sumer ékírás és a Kőrös kultúra írásjelei között kizárja , hogy két vagy több
földrajzilag távol eső helyen ugyanazt az 

írást feltalálták volna .

A Sumert 5000 éve agyagtáblákra írták . A Magyar és a Sumer nagyon hasonlóak .

Több kutató szerint korai vándorlás volt a Kárpát – medence térségéből Mezopotámia irányába , vagy Mezopotámiából esetleg mindkét irányba .

A nyelvészeti hasonlóságok szerint mindkét nyelv sokat őrzött meg a közös ősi nyelvből , mint bármely más nyelv a Földön ( Krantz ) .

John Rondins egy Székely pap segítségével a Székely - Magyar rovásírás és a Sumer ékírás összehasonlításával fejtette  meg a

Sumer nyelvet .

Jules Oppert : „ A Sumer a Finnugor nyelvcsaládhoz áll legközelebb „ ( Sumer - Magyar összehasonlítás )

 A mai Magyar nyelvben majd az összes elő Sumer szótagok és alapszóelemek ma is használatban vannak .

Magyar - Sumer nyelvtani sajátosságok :

Agglutináció , főnévragozás sok eset , CVC szótagszerkezet , SOV mondatszerkezet , nagyszámú egyező szavak 500 – 1000 , a főnevekben és a személyes névmásokban nincs nem …      

A Sumer  Magyar rokonság főbb képviselői :

Badiny Jós Ferenc , Barabási László , Bobula Ida ,
Csőke Sándor , Érdy Miklós , Gosztony Kálmán , 
dr Nagy Sándor  , Padány Viktor , Varga Zsigmond ....

A PENUTIAN ( PENEUT ) NYELVEK

A Penutian nyelvek területe az Észak - Amerikai Csendes - óceáni parti területein Dél - Alaszkától Közép - Kaliforniáig terjed .

A nyelvtörzs a nevét a kettő jelentésű Maidu pen / peine , Yokuts ponoi / puno , a Miwok oti-ko / otta és a Costano úti-n /

úti-s szavak összevonásából alkotta Dixon és Kroeber1903-ban .

PEN - UTI - AN

Öt Kaliforniai nyelvcsalád Wintun , Maidun , Miwokan , Costanoan és a Yokuts összavonása mellett érveltek

( főként tipológiai jellemzők ) . A Wintun , Maidun ,

Miwokan , Costanoan és a Yokuts nyelvi családok közös neve Kaliforniai Penutian nyelvek .

Kroeber 1910-ben felvetette a Miwokan és Costanoan nyelvek kapcsolatát ( Utian ) , melynek a két fő ága :

A . Yok-Utian : Miwokan és Costanoan + Yokutsan 

B. Pen : Maidun és Wintun

Az 1960-as évek közepétől általánossá vált a Kaliforniai Penutian elnevezés kizárólagos használata a Kaliforniai Penutian nyelvi ,

míg a Penutian név a nagyobb tágabb egész nyelvtörzsre .

PENUTIAN NYELVEK CSOPORTOSÍTÁSA

I.  Kaliforniai Penutian

A.Yok- Utian

Miwokan- Costanoan + Yokutsan

B. Maidu + Wintun 

II. Oregon Penutian   

A. Alsea  

B. Coos 

C. Siuslaw

III. Plateau Penutian

      A.    Sahaptin

      B.     Molala

      C.    Klamath

IV. Tsimsian

V. Chinook 

Hívatkozások: 

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html

 http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

 http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh

 http://self.gutenberg.org/articles/Penutian

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL 

A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólag ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv . A ragozásokban nemcsak a mai  Magyar és Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van  meglepően sok hasonlóság . A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar , Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
 http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf  . 
Az esetrendszer , az igeragok , az előtagok , az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő  > jelentő mód ) , a névmás ragozás , birtokos névmás ragozás , a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből a Proto - Magyar nyelvből való kiszakadását , mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába . A több ezer év eltelte alatt is képesek voltak ezeket megőrizni és átadni utódaiknak , akik ma is beszélik a Miwok , Costano . Yokuts , Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában .

ESETRENDSZER

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > 

Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /

ŋi (ŋ>n )

Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an / 

en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na  > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta >  Proto - Finnugor ta > 

Mutsun tum 

Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la

Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )

IGERAGOK 

Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
( ŋ>n )
 

Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe > 

Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............

 .

VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )

Jelentő mód

Jelen idő

Alanyi ragozás

Egyes szám

1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m

2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)

3.szám  Magyar ø > Proto-California Penutian  ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø

Többes szám

1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas

2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )

…..….

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK

Alanyeset ( subjekt )

1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )

    
1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til

2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl  > 

Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak

( n>m )

2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic > 

Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )

Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos

1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ

1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )

Tárgyeset ( objekt )

1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu  >Yokuts man > Maidu nik > 

Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun 
makkes ......................

SZINTAXIS ( SZÓREND )

Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált  .

A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .

A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV

szórendűek .

A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .

Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .

MORFOLÓGIA

Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a  Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .

SZÓTAGOK ( SYLLABLES )

Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó

C mássalhangzó .

FONOLÓGIAI ÖSSZEHASONLÍTÁS 

A Southern Sierra Miwok nyelv 20 fonémájából 15 azonos hangtani értékkel rendelkezik , azonos helyen található a mai Magyar nyelvben . A Mutsun nyelv 17-ből 14 azonos . A Maidu 17-ből 15 azonos .
A Wintu 18-ból 12 azonos  . A Yokuts 16-ből 13 azonos megfelelésű a Magyar nyelv hangjaival .

Jellemző szóeleji mássalhangzó változások :

- Magyar "b" = Miwok "p" > Wintu "p"/"w" > 
Maidu "p"/"w" > Costano "p"/"w"
- Magyar "cs" = Miwok  "tʃ"/"s"/"c" > Wintu   "tʃ"/"s"/"c" > Maidu   "tʃ"/"ts" > Costano  "tʃ"/"ts"/"s"/"c"
- Magyar "d" = Miwok "w"/"t" > Wintu "t" > Maidu "t"/"d" > Costano "t"
- Magyar f = Miwok w/p/b > Wintu w/b/p"/" pʰ" > 
Maidu p/b > Costano p /w"/"pʰ"
- Magyar g = Wintu k/q"/" χ" > Maidu k"
- Magyar "h"= Miwok h/k > Wintu "χ"/"h"/"k" > 
Maidu "h"/"k" > Costano "h"/"k"/"χ"
- Magyar "j" = Miwk "j"/"y" > Wintu "y"/"h" > Maidu "y" 
> Costano "h"
- Magyar "k"= Miwok "k"/"c" > Wintu "k"/"h"/"q" > 
Maidu "k"/"h"  > Costano "k"
- Magyar "l" = Miwok "l"> Wintu "l" > Maidu "l" > 
Costano "l"
- Magyar "m" = Miwok "m"/"n" > Wintu "m"/"n" > 
Maidu "m"/"n" > Costano "m"/"n"
Maidu "n"/"m" > Costano "n"/"m""- Magyar "n" = Miwok "n"/"m" > Wintu "n"/"m" > 
- Magyar "p" = Miwok "p"/"w" > Wintu "b"/ "pʰ"> 
Maidu "p" > Costano "p"/"w"
- Magyar "s" = Miwok "s"/"s̃"/"c"/"tʃ" > Wintu "s"/"c" > Maidu "s"/"c" > Costano "s"/"c"
- Magyar "sz"> Miwok "s"/"c" > Wintu "s"/"c"/"tʃ"> 
Maidu "s" > Costano "s"/"tʃ"
- Magyar "t"= Miwok t/d > Wintu "tʰ" > Maidu "t"/"d"> Costano "t"
- Magyar "v" = Miwok "w" > Wintu "w" > Maidu "w" > Costano "w"
- Magyar "z" = Miwok "s" > Wintu "s" > Maidu "s" > Costano "s"  
 

A MAGYAR  ( SUMER ) ÉS A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK SZÓEGYZÉSEI , HASONLÓSÁGAI

Elöljáróban néhány szóegyezés a Kaliforniai Penutian nyelvek és a Magyar / Sumer nyelvek közötti nyelvi kapcsolat igazolásából . A kutatásaim szerint a szavak nagy része az ősi életmódhoz köthetőek  : ( pl. áz ( eső ) , fű , íj , hal , háló , ház , kés , mag , medve , méz , nyíl , pók , sas , só , takaró , tegez , víz ).... , rokonsággal :( pl.  apa , anya , ara , asszony , fi / fiú , menny )..... , testrészek nevei : ( pl. agy , fej , kéz , mell , nyak , szem , torok )....., létezést és elemei cselekvést kifejező igék ( pl. áll , él , enni , eszik , forr ,  főz , hal , hasít , huny , iszik , jár , jön , men , süt , száll , szív , tilol ,  tör , üt )  .....
, melyet közös őseink használtak már 5-6.000 éve

További szóegyezések :

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu

- AD „ Give „ ,  ADNI „  To give „
Hungary : ad , ad-ni  , Sumer : nadanu „ give „ , ad gi4  „to advise / give advice „, tah „ increase „
Wintu : dOy / duya „ to give „ , doyule „ will give „(Pitkin) , Proto Wintu : doy-i (Shephard) , Patwin : doyu ,  
Maidu : dam  (Shipley)
( d>t )

- ÁG „ Branch „ , ÁGA-ZIK „Branches „
Hungary : ág , ága-zik , Sumer : igi ? „ branch „ , ag / aka „ grow / thrive „
Plains Miwok : eku  „ hand „ (Callaghan) , 
Coast Miwok : uku „ hand „ (Callaghan),
Lake Miwok :  uku  „ hand „ (Callaghan) ,  
( k >g )

-  APÁLY „Low tide “
Hungary : ap-ály , ap-ad , ap-aszt  , Sumer : šab  „  to deduct / to disappear „
C.S.M. : apály „ valley „ (Freeland and Broadbent)

- „ Nurse , Tend „
Hungary : áp-ol , Sumer : ibila  „ to take cure of „ Akkád : aplum „ to take cure of „
Wintu : aba (Pitkin)
( p>b )

- ARA „ Bride „
Hungary : ara ( mennyasszony ) , Sumer : er-ib / erib „ sister-in-law or daughter-in-law
Mutsun C. : ara „ product „ / urses „ birde „ , 
Hill Patwin : he.r „ morried „ 

- ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungary : assz-ony , Sumer : gas̆an , assatum
C.S.M. : os̆a  „ woman / wife „ (Freeland and Broadbent), 
N.S.M : ’os.a „ woman / wife „(Callaghan) ,
( S.S.M. : ’oha.nt „ woman / wife „)(Broadbent) , 
Plains M. : ’ysy.’yH)(Callaghan) ,
N.S.M / C.S.M. : osa-ti  „ girl „ , 
Plains M. : as-sa  „ girl „(Callaghan) , Mutsun : osa  „ wife „ ,
Mutsun : atsia „ girl „ , 
C.S.M. : os̆a-ktʃi „ girl „(Freeland and Broedbent)
s̆>s = sz

- ÁZ , ÁZTAT , ÁZIK „ Soak „
Hungary : áz , áz-ik , áz-tat , Sumer : as̆10 „ rain „ / iz-zi / iz-zi8 „ water „ , šeš2   „ to anoint „
Mutsun : si (Callaghan), Rumsen C. : si / si.j (Callaghan),  Chalon C. : si (Callaghan) , Chochenho : si „ water „ (Callaghan) ,  Konkow : sé’wi „ river „
 s>š = z

- besz-él , besz-éd , besz-él-get , Sumer : be / bi214,31 „ speak
Maidu : we-ye  „ speak „ (Shipley) , Mutsun : pesoi(po) „ think / their „
Proto-Wintun : wac̆-i  " cry "  (Shephard)

( p/w > b , s/c̆ > sz )

-  csepp / csöpp , csepp-eg / csöpp-ög , csöpp-en / csöpp-ög >Sumer :  šub „ to drop „>

Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „(Broadbent)

( c/š>cs )

- csob-og , csob-og-ó , csobb-an , zub-og >Sumer : šub „ to drop „ >
Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „ (Broadbent)>

Wintu : xop / xup  „ stripe „ / c̆opol „ lake „ (Pitkin)
( c/ š/x>cs  , p>b )

- csur-og , csor-og , csor-dul , csör-ög , csör-dül , csör-tet >Sumer : sar  „ to run / 

hasten „ >
Mutsun : sara  „ flow „ > 
S.S.M. : colka  „ to flow „ (Broadbent) > 

( s/c>cs , l~r , k>g )

- dag-ály , dag-onya , dag-aszt > 
Sumer :  daĝal /dam-gal / di-am-ga-al / 

 da-maal „ (to be) wide , width, breadth „   

>Northern.Sierra.Miwok. : waka.ly  „ river / creek „ / waqat „ creek „ / waka.ce „ river "(Callaghan) >Central.Sierra.Miwok. : wakál-mu-to  „ river „ (Freeland and Broadbent)> 

Southern.Sierra.Miwok. : wakaHl-nt  „ creek „ (Broadbent) > Central.Sierra.Miwok. : wakály  „ flood „ (Freeland and Boadbent)>

Plains Miwok. : waka-ce  „ river // creek „ (Callaghan) >  

Proto - Wintu : tuk-u „ drown „ (Shephard) > 
Wintu : tik „ swell „ (Pitkin)
( w>d , k>g , t>d )

- es , eső > Sumer :  šeĝ3 , šeĝx „ to fall „  / es10  „ rain „ >  

Chukchansi Yokuts. : se’-al , Yokuts : t̩eesi „ to rown , s̝i’lel „ to rain „ >Yawlumne Yokuts : se?el 

- fak-ad , fak-asz-t  > Sumer : pag „ to leave behind „ > 

Plains M. : waka.ce „ river „ (Callaghan)> 
N.S.M. : waka.ce „ river „ (Callaghan>
Wintu : waqat „ creek (Pitkin) „ > 
Maidu „ pakani „ spring " (Shipley)
 ( p/w>f , k/q>k , sz/c>sz )

- foly ,  foly-ás , foly-ik > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „ ,
 pa5 /  pa6  „ (small) canal, irrigation ditch „ >
Plains M. : polku  „ flood / to flood „ (Callaghan, 1984) 
>Hill Patwin / Proto-Wintu : bol-a  " drink "  
(Shepard)>
Wintu : panti  „ flow „ Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ (Pitkin) > 

( p/b>f , l/r>ly )

- forr-ás > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „,bar / pa5 / 

pa6 „ (small) canal, irrigation ditch „ > 
Plains M. : polku  „ flood / to flood „ (Callaghan)> 
Hill Patwin /Proto-Wintu : bol-a  " drink "  
(Shephard)>Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ (Pitkin) > 

( p/b>f , l>r )

Miwok

A további szóegyezések az alábbi linkeken : 

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu  

Az összes kutatási eredmény és referenciák személyesen....

A blogomban leírtak saját egyéni kutatásaimból származnak , mindennemű külső anyagi támogatás és segítség nélkül és szerzői jogok megsértése nélkül .

Miwok