Kínában i.e. 1600-tól i.e. 1122 közötti időben a Sang (Shang) dinasztia
uralkodott . A Shang dinasztia i.e. 1122-ben összeomlott , bukása után a
legenda szerint 250.000 ember menekült a Csendes - Óceánra .
Tudósok azt mondják , hogy a Kínai emberek az idő tájt vették fel a kapcsolatot az Amerikai őslakosokkal , jóval azelőtt , hogy az Európaiak megérkeztek i.sz. 1492-ben Amerikába . Korábban mint , ahogy a Vikingek i.sz. 100 körül kikötöttek északon Észak - Amerikába .
Tudósok azt mondják , hogy a Kínai emberek az idő tájt vették fel a kapcsolatot az Amerikai őslakosokkal , jóval azelőtt , hogy az Európaiak megérkeztek i.sz. 1492-ben Amerikába . Korábban mint , ahogy a Vikingek i.sz. 100 körül kikötöttek északon Észak - Amerikába .
Az ősi Peru parti területeire az első Kínai bevándorló hullám nagy
valószínűséggel i.e.1100 körül ért , melyet több kisebb is követhetett . A Kínai szakértők szerint a a Mexikói és a Perui fejlett kultúrák közvetlen leszármazottai a
Shang vagy ahogy másképp is ismert Kínai
Yin dinasztiának .
A Shang civilizáció nagyon fejlett volt . A
főbb kulturális jellemzői : hangszerek , vesszőből font sár házak , fejlett kerámia
, bronz .fémmegmunkálás , jáde faragás , szekerek , szobrok és festmények
, bonyolult temetkezések ,
a képírás , idiogram …
A Shang-dinasztia utolsó szakasza egybeesett a Chavin kultúra ( i.e. 1200 – i-e- 200 ) első szakaszával .
Azt mondják lehetséges , hogy további kapcsolatok voltak a két kontinens népei között azután . hogy a Shang emberek először tették meg az utat Peruba .
Ezek az emberek a feltevés szerint áthajózták az óceánt . Egy csoportjuk Mexikó területén telepedett le , ahol többek között részt vettek az Olmék kultúra felvirágzásában .
Másik csoportjuk folytatta tovább a tengeri útat és a mai Peru partvidékén lelt új hazára . Itt a magukkal hozott kulturális tudást az ősi mintákat , karaktereket , kulturális jellemzőket átadták , hozzájárulva , magasabb fejlettségi fokra emelték az ősi Perui civilizációkat . A Kínai befolyás a karakterek és az ősi minták láthatóak az ősi Perui Mochica , Nazca , Paracas és Ica emberek kerámiáiban , a tárgyaiban, szőnyegeiben , ruháiban és kultúrájában .
A Shang-dinasztia utolsó szakasza egybeesett a Chavin kultúra ( i.e. 1200 – i-e- 200 ) első szakaszával .
Azt mondják lehetséges , hogy további kapcsolatok voltak a két kontinens népei között azután . hogy a Shang emberek először tették meg az utat Peruba .
Ezek az emberek a feltevés szerint áthajózták az óceánt . Egy csoportjuk Mexikó területén telepedett le , ahol többek között részt vettek az Olmék kultúra felvirágzásában .
Másik csoportjuk folytatta tovább a tengeri útat és a mai Peru partvidékén lelt új hazára . Itt a magukkal hozott kulturális tudást az ősi mintákat , karaktereket , kulturális jellemzőket átadták , hozzájárulva , magasabb fejlettségi fokra emelték az ősi Perui civilizációkat . A Kínai befolyás a karakterek és az ősi minták láthatóak az ősi Perui Mochica , Nazca , Paracas és Ica emberek kerámiáiban , a tárgyaiban, szőnyegeiben , ruháiban és kultúrájában .
1. Jade faragás (szobrok és tárgyak)
2. Rézpénzek : Ecuador , Észak-Peru lakói i.e. 1000-ben kicsi baltafejekre emlékeztető rézpénzeket használtak . Kínában kör , lándzsa és kés alakú rézpénzek voltak forgalomban .
3. Sárkány ábrázolások , figurák kerámia és egyéb leleteken :
a. Mochica kultúra : a Mochica isten kerámia szobrának a nyakán levő sárkányok
b. Tiwanaku kultúra : 22 cm-es sárkányfigura
4. Tükör : i.e. 2600-ban találták fel Kínában . Peruban i.e. 2500-ban már megtalálható a Huaca Preta kultúrában .
5. A quipu írás feltalálása Kínában történt meg , onnan került át az ősi Peruba .
( azonos rendszer ) Kínai neve : qi pui
6. Jaguár motívum Chavín de Huantar . A Sang Kínaiak a tigrist istenítették , de mivel új hazájukban nem élt ezért automatikusan az itt élő legnagyobb macskaféle a jaguár került
előtérbe és lépett a tigris helyére ..
7. A Dél-Perui , Chilei Csángó ( los Changos ) nép a nevében őrzi máig is a Sang (Shang) Kínai eredetet.
8. Több ősi Kínai világtérképen is feltűnik Amerika partvonala pl. Zheng He 1418-as világtérképén .
9. Tengeri kereskedelem Kína és Peru közt , amely i.sz. 1420 körül megszűnik , egy óriási szökőár elpusztítja a Kínai kereskedelmi flottákat .
10. Az egykori Perui Chanchay kultúra területén olyan falvak vannak , amelyek megtartották ősi Kínai nevüket mind a mai napig.
Pl.:
a. Chinas (Estatuillas)
b. Chinos (Barrigones)
A Kolumbusz előtti időkből Peruban közel 90 Kínai eredetű földrajzi helynév maradt fenn .
11. Kerék : játékok kerekekkel
12. Kínai hatás a Cupisnique e Chavín kultúra kerámia leleteiben
11. Tiwanaku kultúra : az emberfigurák ősi Ázsiai Kínai embertípust ábrázolnak.
12. Tutajépítési hagyomány
13. Az őslakó Kecsua ( Quechua ) indiánok vérében Kelet-Ázsiai keveredés nyomai mutathatók ki oly mértékben, hogy a DNA profil szinte Kínainak mondható .
Képek :
 |
| Paracas kultúra sárkány ábrázolás |
 |
| Yanshan hegység Kína |
 |
| Ollantaytambo Peru , Nap templom |
 |
| Tiwanaku Bolívia |
 |
| Pre-Chimu sárkány figura |
 |
| Kínai hajó a Kolumbusz előtti időkből Sárkány ábrázolások az ősi Perui Mochica és Chimú kultúrákban :     |
Egy kérdés merült csak fel bennem, ha ennyi mindent hoztak magukkal a kínaiak Amerikába, akkor mi van az olyan gyakorlatias és igen hasznos dolgokkal mint a kerék, (a Sangok híres harci kocsizók voltak) a réz és bronzművesség, háziállatok (sertés, juh, ló, szarvasmarha, kacsa, tyúk, stb.) növények (búza, rizs stb.) Ezek sokkal fontosabb dolgok a gyakorlati élet szempontjából mint a sárkányokról szóló mítoszok. Miért nem honosodtak meg ezek a nyilvánvalóan hasznos és nagy értékkel bíró ismerek Amerikában?
VálaszTörlés