KARIRI ( CARIRI ) NÉPEK - A KARIRI SZÖVETSÉG

A Karirik az úgynevezett északkeleti sertão régióban élnek . A Kariri szó jelentése Tupi nyelven „ csendes „ . Ezek az indiánok ismertek voltak  Tapuias néven . Ezt a nevet adták azoknak a  nomád népeknek , akiknek általában nem volt közvetlen nyelvi kapcsolatuk a Tupi nyelvekkel ( Tabajaras, Potiguaras … ) .
A Kariri törzsek fő nyelvi ága a középső és az alsó São Francisco folyó területén Paraiba , Rio Grande do Norte és Ceará államokban .. A legtöbb nyelv kihalt . A Kariri mellett több elszigetelt nyelv van a régióban (Yathê , Xukuru , Pankararu , Proká , Xoko stb.) . Történelmileg a régióban denominált generikus Tapuias bennszülött csoportokat össze lehet kötni Makro-Je nyelvi törzzsel .

A Kariri nyelvek 20. század közepén kihaltak .

A most megközelítőleg 4.000 fős etnikum Portugál nyelven beszél bár kevesen ismernek mondatokat és a gyógynövények neveit az ősi Kariri nyelven .
Rövid nyelvtani leírások vannak a Kipeá és Dzubukuá , és szólisták  a Kamurú és a Sabujá nyelvekről .

1. Dzubukuá : ( Paraiba állam , Rio San Francisco folyó )
2. Kipea ( Quiriris ,vagy Kiriri) : ( Bahia állam , Itapicuru medence )
3. Camuru ( Cariri ) : ( Paraiba állam )
4. Sapuiá : ( Bahia állam , Paraguaçu medence )

Kariri törzsek : Cariris , Carius , Chocos és Paratios , Camoios ( Curinaios ) , Cratius , Bodopitas ( Fasgundes ) , Bultrins , Icos , Inhamuns …

A Kariri nép a kilencedik és a tizedik században érkezett a Tocantins folyó vidékéről a mai
dél Ceará állam területére termőföldet keresve . A természeti erőforrások a régióban a különböző élelmiszerek például a macaúba , babassu , piqui és guava  többek között biztosították  számukra az egyszerű , primitív életet . A településeik mellett  maniókát , kukoricát és gyapotot termeltek  .
 A gazdag erdőkben és folyókban a vadászat és a halászat tette a környezetet egy igazi trópusi paradicsommá , ahol a családjaikkal békében éltek a fehérek megérkezéséig .

Brazília felfedezése után az őshonos népek életmódja megváltozott . A fehér emberek a maguk módján akarták kormányozni területet , az indiánokat rabszolgamunkára kényszerítették , megpróbálták megszelídíteni őket és valamilyen módon a kereszténységre tanítani  (katekézis) , amely hátráltatta a sajátos kultúrájukat megőrizni .
A bennszülött törzsek az északkeleti régióban 1683-ban szövetségre léptek létrehozták  a
Kariri Szövetséget , hogy visszaszerezze az ősi földjeiket , amit a Portugál gazdák vettek el az indiánoktól .
A Karirik először elfoglalták Rio Grande do Norte tartományt , kiutasították a Portugál mezőgazdasági termelőket az őshonos területekről  majd Paraiba államba vándoroltak ahol  Piancó városánál sikeresen megütköztek a helyi lakossággal  és végül Ceará államban
 elfoglalták a Jaguaribe völgyet .
A Brazíliai Manuel de  Ressurreição főkormányzó attól tartva , hogy a felkelés tovább terjed segítséget kért a São Pauló-i bandeirantestől és São Vicente-től hogy próbálják megszelídíteni őket . Azonban ez a kezdeményezés csak tovább súlyosbította a konfliktust .
A Karirik Ceará államban további területeket foglaltak el és támogatást kaptak más törzsektől . Csatlakozott a törzsszövetséghez az Anacés , Jaguaribaras , Acriús , Canindés , Jenipapos , Tremembés és Biacus  törzsek . A Cearái konfliktus bizonyult a legvéresebbnek . Körülbelül 200 ember halt meg Aquiraz városnál . A Portugálokat feldühítette a Kariri szövetség sikerei .
 1713-ban João Barros de Braga ezredes Piauí államon keresztül egy expedíciót indított a Jaguaribe völgybe  .
 A bennszülött embereket nemtől és kortól függetlenül megölték mert azt akarták  , hogy biztos legyen a győzelem .
A kormánynak 1692.ben hosszú és sok vérontás árán sikerült felszámolnia a Kariri szövetséget .



http://www.infoescola.com/historia-do-brasil/confederacao-dos-cariris/

http://www.portodosauipe.com.br/comentarios.html

http://www.cerescaico.ufrn.br/mneme/anais/st_trab_pdf/pdf_st2/adriana_kraisch_st2.pdf

 

.



 

A MAKRO - ZSÉ ( MACRO - JÉ ) NYELVEK TÖRTÉNETE

Brazília felfedezésétől kezdve 1500-tól az Európaiak szinte az egész Brazil tengerparton a Tupi - Guarani törzsekkel érintkeztek . A Tupi-Guarani nyelvű őslakosok Tapuia néven nevezték a tőlük eltérő nyelven beszélő népeket . Nyelvükön a Tapuia : „ ellenség „ . Ez a szó beépült  az Európaiak szókészletébe  . Akik úgy vélték , hogy ebben az országban két fő ága van az őshonos népeknek  a Tupi-Guarani és Tapuia . A Portugálok megitélése szerint a Tapuia népek  primitívebbek voltak . Több csoportjuk ( Botocudo ) az ősi Paleo - Amerikai típus csoporthoz tartozik  , amely először jelent meg az Amerikai kontinensen . A Jé népek békés földművelő vadász népek voltak . Portugálok a területszerző harcokban kiirtottak nagyon sok népet és törzset . A Tupi népek és később a Portugál telepesek a Jé népeket a partvidéki területekről belső területekre kényszerítették  . Sok nép eltűnt azelőtt , hogy létezésüket regisztrálták volna  .

A Makro - Je nyelvtörzs egy nyelvészeti ág . mely lényegileg hipotetikus . Macro-Ge nyelvtörzs  tizenkét családot tartalmaz . A  Macro - Je nyelveket a Brazil Amazóniában , Közép-, Kelet- és Északkelet-Brazíliában, Közép-és Dél-Nyugat Brazíliában , Brazília több államában : Rio Grande do Norte , Ceará, Paraíba , Maranhão , Pará , Bahia , Goiás , Mato Grosso , Mato Grosso do Sul , São Paulo ,  Minas Gerais , Paraná , Santa Catarina e Rio Grande de Sol államokban beszélik  .

Boswood (1973) Lévi-Strauss és Nimuendajú szerint  a Ge népek eredetileg elfoglalták a Brazil fennsik keleti felét . Rodrigues (1999) : Macro-Ge nyelvek területe kiterjedt északon Maranhăo államtól délen a Rio Grande do Sul államig . Nyugaton Kelet- Amazóniában az Aruak nyelvekig Mato Grosso és Mato Grosso do Sul államokban . Északon  az Amazonas , Roraima , Pará és Amapá államokban  az Amazonas folyóig a Karib nyelvi területekig . Pará és Mato Grosso államokban a Xingu és mellék folyóinak területén   .

A tizenkilencedik században  a Német tudós Carl Friedrich Philipp von Martius  sokat utazott Brazilia területén . Ő teremtette a Gez vagy Crans csoportot 1867-ben , amely tartalmazza azokat a törzseket , amelyek  hasonló nyelveket beszélnek .

Húsz évvel később Karl von den Steinen (1886) javasolta , hogy a Tapuia csoport tartalmazza a Ge  ,  a Botocudos ( Krenak ) és a Goitacás ( Makoni , Kumanaxó és  Panháme ) csoportokat . A Ge nyelveket felosztotta  A. Északi Gé és Nyugati Ge ( Karaja , Suya , Apinaje , Aponjekra , Kayapo és Kraho ) . B. Központi Ge ( Akroá-mirim , Xerente , Xavante , Xakriabá , Maxakali ) . C. Keleti Ge ( Kotoxó , Kamaka , Masakará ) csoportokra  .

A huszadik század elején az antropológusok elutasították a "tapuia" nevet , és elfogadták a  "Ges " nevet a besorolt egyébb nyelvcsaládok közös elnevezéseként  .

Paul Rivet (1924) a Ge nyelveket felosztotta Keleti Ge ( Botocudo , Kamakan , Panhame , Coroado , Puri ) . Északi Je ( Timbira ) .  Központi Ge ( Kayapo , Akuem ) és Déli Ge ( Kaingang és Ingain ) .

Guérios 1938-ban bemutatott  genetikai kapcsolatra utaló  hasonlóságokat , amiket talált a Keleti Bororók és két északi nyelv  a Timbira és a Kayapo között .

Loukotka (1944)  a Tapuya - Ge elnevezést használta .

Loukotka a Ge nyelvek között benne foglalta következő nyolc nyelvcsaládot :  Opaie , Kaingang , Coroado (Puri) , Maxakali , Pataxo , Botocudo (Krenak) , és Kamakán .

Joseph Alden Mason 1950-ben az alkotója volt és egyben ő javasolta a Macro-Ge nevet .

Mason javaslatára a Makro-Ge nyelvtörzsben kilenc család: Ge, Kaingáng , Kamakán , Maxakalí , Puri , Pataxó , Malali , Koropó és Botocudo család kapott helyt . Ez a javaslat eltér az 1942-ben  Loukotka által felállított verziótól .

 Mason által a  Ge család három fő részből áll: Nyugati Ge , Középső és a Jaiko nyelvből .
Az Északnyugati ágban megkülönböztet három csoportot :  Timbira A. Nyugati Timbira ( Apinaje ) , és  B. Keleti Timbira  ( Krenjé de Bacabal , Kanela , Kraho , Krenjé a Cajuapara , Krikati , Gaviao összesen 17 nyelv és dialektus ) , Kayapo A. Északi Kayapó ( 10 nyelv és dialektus ) B. Déli Kayapó  és a Suya nyelv . A Középső csoportban az Akwen alcsoport ( Xakriabá , Xavánte és Xerente )  és Akroá  alcsoport (  Északi Akroá , Déli Akroá és Gogue) .  A Jaiko ághoz részben csak Jaiko nyelv .

1953-ban, a Brazil Association of Anthropology az addigi „ Ge „ helyett a helyesírási reform bevezetése miatt a  „ Je „  elnevezését vezette be .

Davis 1968 bizonyítékot adott a szabályos  hangtani egyezésekkel a Maxakali és a Karaja között és megemlítette a lehetséges  Macro - Je kapcsolatot a Bororo , Tupi és a Fulnio nyelvvel .

Rodrigues 1986 évi csoportosításában a Kariri  nyelvcsalád és a Guato nyelv is részt kap .

A Greenberg (1987) az összes említett nyelvek vagy nyelvcsaládok  a Macro-Je nyelvekhez ( kivéve a Kariri ) tartoznak .

GE(Je, Tapuias) NYELVEK

I. CAINGANG ÁG:   Brazília A. CAINGANG CSOPORT:

 SAO PAULO (Coroado) ALCSOPORT:   Braz

1.   NYACFATEITEI +   Braz  SP.
2.   YAKWANDATEYE +   Braz  SP.
3.   GUAYANA +   Braz  SP.
4.   CAME +   BRAZ  SP.
  KAINGANG do PARANA :
5.   KAINGANG DA PARANÁ   Braz
  KAINGANG CENTRAL  : Braz
6. KAINGANG CENTRAL
  DÉLKELETI KAINKANG ALCSOPORT:
7.   INACORE   Braz  R.G. do Sul
8.   PINARÉ   Ur.-R.G.do Sul
   ÉSZAKI KAINGANG NYELV :  Braz
9.  ÉSZAKI  KAINGANG

B. SHOCLENG (Caagua, Botocudo) CSOPORT :

AWEIKOMA ALCSOPORT:   Braz

10.   AWEIKOMA   Sta-cat.
11.   BUGRES
XOKLENG ALCSOPORT:   Braz
12.   XOKLENG

C. TAVEN CSOPORT  Braz 

13.   TAIN   Paraná
INGAIN (Guayaná) ALCSOPORT:
15.   PATTE (Basa) +
16.   CHOWA +
17.   CHOWACA +

D. IVITOROCAI NYELV :

18.   IVITOROCAI (Amho) +   Paraná

E. GUALACHO CSOPORT :

19.   GUALACHI +
20.   CHIKI +
21.   CABELLUDO +

F. DORIN NYELV :

22.   DORIN +   Braz

II. KÖZÉPSŐ ÁG  :  Brazília
A. ACROA CSOPORT :

1.   COROA   Mar-PI
 a.  ACROA-ASSU
 b.  ACROA-MIRIN
2.   DÉLI ACROA toc-bah.
 a.  MOCOARES +
 b.  OCREN +
 c.  ACROA +
 d.  ACAROA +
 e.  RODELEIROS +
3.   ARICOBE (Arikose) +bah.
4.   ARUA +
5.   GEGE (Guegue) +   Mar-Pi.
 a.  GALACHES +
 b.  GUAISQUAIS +
 c.  GUARIGOÉ +
 d.  TAMAQUIM +
6.   PONTA +   Bah
7.  GERUM + ? pi.
 8.  TACANYAPE + ? Mar.

B. AKWE (Akwen, Acua) CSOPORT

9.   XAKRIABA (Xikriaba) pi-bah-go-mig.
10.   XAVANTE (Shavante)   mg-go.

 a.       CAYAMO   mg.

 b.      CRIXA   go.

 c.       TAPACUÁ   go-pi.

 d.      AKWE   mg

 e.       TAPACUA-MIRIM pi.

 f.       INHAJURUPE go.

 g.      ORAJOUMOPRE

11.   XERENTE (Sherente)   toc.
12.   TAPUIA-XAVANTE +   go.
13.   TAPUYOS +   go.

III. ÉSZAKKEKETI ÁG :   Brazília
A. CAIAPO ( CAIAPO-APINAJE) CSOPORT :

1.   KARAHO (Caraho, Crao)   pa.
 CAIAPO ALCSOPORT :
 GOROTIRE ALCSOPORT :
2.   GOROTIRE (Xingu, Caiapo)   pa.

 a.       GOROTIRE

 b.      KUBEN KRAN-KREN

 c.       KOKRAIMORO

 d.      KARARAO

3.  MEKRAGNOTI

 a.       MEKRAGNOTI   pa.

 b.      METUKTIRE (Chukahamai)   mg.

 POREKRY ALCSOPORT : pa.
4.   POREKRY
5.  PUT-KAROT
6.  XIKRIN
KOKOREKRE ALCSOPORT : pa.
7.  KOKOREKRE
8.  DJO-RE
DÉLI CAIAPO ALCSOPORT :
9.  GOIAZ+ go.
10. DK. MATTO GROSSO +
11.  ÉK. SAO PAULO-MINAS GERAIS +
EGYÉBB CAIAPO NYELVEK :
12.  IRA-AMRANH-RE
 a.  KREN-RE
 b.  KUBEN-KEN-KAM
 c.  NHANGAGAKRIN
13.  MENOKANE
14.  DJUDJETYKTI
15.  KURUPITI pa.
16.  KAYAPO KRADAU pa.
17.  PAU D' ARCO
18.  PURO
19.  PITUIARO
20.  MECUBEN GOKRE +
21.   SUIA (Suya)   mg.

 a.       TAPAYUNA

 b.      TSUVA

 c.       CRUATIRE +

 d.      AIPATSE

22.   APINAJE toc.
  a.  AFOTIGE
  b.  COCOJÖRE

GAVIAO ALCSOPORT :
31.    PARKATEJE pa.
32.   PUKOBYE + mar.
 a.  IRONKATEYE +
 b.  POPEYKATEYE +
33.  KRIKATI mar.
34.  PONKATAYE +
35.  PIVOCAS toc.
36.  KARAKATAJE + toc.
 EGYÉBB TIMBIRA NYELVEK :
37.   AUGURGE +
38.   CHACAMECRA +   mar.
39.   KREPUMKATEJE +   mar.
40.   KREN-JE +   mar.
41.   KOREKAMEKRA
42.   GURUPY +
43.   MEHIN
44.   NOROCOAGE +   go.
45.   NOKKOEKAMEKRAN +   mar.
46.   PAIKOJE +

 MACRO-JE NYELVEK

I.BORORO CSOPORT :

1.   ACIONE   mg. +
2.   ARARIRÁ   mg. +
3.   ARAÉS   go. +
4.   ARARIPOCONÉ mg. +
5.   BIRIWONÉ +
6.   UMUTINA (Barbado)   mg.
7.   COPIXONÉ   mg. +
8.   KELETI BORORO   mg.

 a.       COROADOS ? + 

.b.      PORRUDOS ? +

9.   NYUGATI BORORO +   mg.

 a.       CABACAIS +

 b.      CAMPANHA +

10.   CUIABÁ +   mg.

II. CHIQUITO CSOPORT :
A. OTUQUE ÁG:   Braz-Bol

11.   KORAVEKA +   Bol
12.   KURUMÍNAKA +   Bol
13.   KURUKANEKA +   Bol
14.   KURAVE +   Bol
15.   OTUQUE (Lourixu)   Bol-Braz
16.   TAPIÍ +  ?  Bol

   
  B. CHIQUITO ÁG:   Bolívia

   
  17.   ÉSZAKI CHÍQUITO   Bolívia

 a.       CONCEPCION

 b.      MONCOCA

 c.       NAPACA

 d.      S. IGNACIO

 e.       S. XAVIER

 f.       SANTIÁGO

 g.      S. RAFAEL

 h.      STA. ANA

 i.        S. SIMONIANO

 j.        TARAPECOSI (Tao, Yuncarirx)

 k.      S.MIGUEL

 l.        S.JOSE

 m.    S.JUAN

 n.      CHIQUITOS

18.   CHURAPA (Déli CHIQUITO) +   Bol
PENOQUIQUIA ALCSOPORT :+   Bol
19.  PENOQUI +
 a.  YIRITUA +
 b.  YURACARECA +
20.  PINOCO +
 a.   GUAPACA +
 b.  MOTAQUICA +
 c.  PIOCOCA +
 d.  POBISOCA +
 e.  QUIMECA +
 f.  QUITAGIDA +
 g.  TAUMOCA +
 h.  ZEMUQUICA +
21.  TAO +
 a.  ARUPARECA +
 b. BOOCAS +
 d.PEQUICA +
 e.  PIOCOCA +
 f.  PUNTAGICA +
 g.  QUIBIQUIA +
 h.  TANOPICA +
 i.  TABIICA +
 j.  TAO +
 k.  TUBASICA +
 l.  XUBERESA +
 b.  BAZOROCA +
 m.  ZAMANUCA 

     III.  BOTOCUDO (Aimore) CSOPORT : 

     
 A.  KRENAK  ALCSOPORT :
1.   ANQUET +   bah-es.
2.  ARANYA  mig.       
3.   KRENAK   mig-es.
4.   KREKMUN +   bah.
5.  BAKUEN + es.
6.  CATULE + mig.
7.  CRENHE +
8.   ETWET +   mig.
9.   ENGREKUM +   mig.
10.   FUTI-KRAK +
11.   GUTRAK +   mig-es.
12.   GIPOROK +   es
13.   MEKMEK +   mig.
14.   MÍNHA-GÍRUN +   es.
15.   MUNHUNGERUM +   es.
16.   NAKREHE +   es-mig.
17.   NAKNIANUK +   mig.
18.   NAQUE-MANUK +   mig.
19.   NAQUE-NHAPMA +   mig.
20.   NEP-NEP +   mig.
21.  NAKPIE +
22.   POJIXA +   mig.
23.   PEJAERUM +   mig.
24.   PRAJE (É-i) +   Pern.
25.  POTEN +
26.  PONTON +
27.  PURUNTUM +
28.   TAKRUKRAK +   mig.
29.   YIPOROK +   mig.
 _ GUEREN (GUAIMURE) NYELV :
30.  GUEREN (GEREN) bah.

    
  IV. KAMAKÁN NYELVCSALÁD : 

      A. ÉSZAKI ALCSOPORT: 

 1.  KOTOXO (Katethoy)   mig.
2.   MANIÁN (Menien)   bah.
3.   MONGOYO +   bah-mig.
4.   MONXOKO (Ezeshio) +   bah.
B. DÉLI ALCSOPORT :
5.  MASACARA

V. MAXACALI NYELVCSALÁD
 

A. ÉSZAKI ALCSOPORT:
1.   KAPOXO   mig.
2.   KUMANOXO   mig.
3.   MAXAKALI   mig-bah
4.   MAKONI +   mig.
5.   MONOXO +   mig-bah.
6.   PANHAME +   mig.
B. KELETI ALCSOPORT:
7.   PATAXO +   mig-bah.

8.   PATAXO HAHAHAE +   bah.
C. DÉLI ALSOPORT:
9.   MALALI +   mig.

VI. PURI-COROÁDÓ NYELVCSALÁD :  Brazília
A. COROADO ÁG :

1.   COROADO +   RJ-MG

1. GUARUS +
2. GUARULHOS +
3. CARAIA +
4. OCAVAN +
5. OVANEM +
6. SACARULHOS +

2.   COBANIPAQUE +
3.   MARINTONG +
4.   SASARICON +
5.   TAMPRUN +
 

      B. PURI ÁG:   MG-RJ

6.  PURI (TALICON) +
7.   SAMIXUMAS +

   
   C.  COROPO NYELV :
 
10.  COROPO mig.
 EGYÉBB NYELVEK :
11.  ARARI + mig.
12.  BOCAYU + mig.

1    13.  BACUNIN + mig
14.  CAXINE + mig.
15.  CARAMONTA + mig.
16.  PITTA + mig.

    
 VII. OPAIE-SHAVANTE NYELVCSALÁD  : Braz

1.   OPAIE (Vaccaria)   mgds.
2.   OTI (Eochavante) +   sp.

    
  VIII. KARAJÁ NYELVCSALÁD  : Braz

1.   XAMBIOÁ   toc.
2.   JAVAHÉ   toc.
3.   KARAJA   toc-mg-go.

a.       KARAJAKI +

    
  X. FULNIO NYELV :  Braz

1.   FULNIO (Yate, Fornijo)   Pern.

a.       CARAPOTO

      

      XI.. GUATO NYELV  : Braz

    GUATO   Bol-Braz

      XII. RIKBAKTSA NYELV   Braz

   RIKBAKTSA (Orelha de Pau)   mg.

      
     XIV.   JEICO (Jaicos) NYELV   Braz

    JEICO   Piaui

    
  TAPUIAS NYELVEK (TAPUIAS do NORDESTE) :   Brazília
I. KARIRI NYELVCSALÁD
A. ÉSZAKI CSOPORT :

     
 1.   KARIRI   CE-PI-PA-RN-PERN

 a.       ABACATIÁRA +   paraiba

 b.      DZUBUCUA + Pern

 c.       CALABACAS +

 d.      CARIUS +   ce-

 e.       CARATIO +ce.

 f.       CARIRI+ ce.

 g.      ICO +   PA-RN-CE

 h.      ICOZINHOS +   ce-paraiba

 i.        ICHU +   Pern

 j.        INHAMUNS + ce.

 k.      JUCÁS +

 l.        QUIPEA-KARIRI   paraiba

 m.       PATO   PA

 n.      QUIXERES + ce.

   
  B. DÉLI CSOPORT :

2.   QUIPEÁ (Ciríri)   Bbah.
3.   PEDRABRANCA   bah.
4.   SAPUIA +   bah.
5.   ORIZES +   bah.
6.   KAMARU +   bah.
7.   MARAKA +  

     
 II. KIRIRI CSOPORT :

A. KIRIRI ALCSOPORT :
1.   KIRIRI   bah.
2.   KAIMBÉ   bah.
3.   MASSACARA bah.
4.   KATEMBRI   bah.
5.   MIRANDELA   bah.
B.   ATIKUM ALCSOPORT :
6.   ATIKUM   Pern

 a.       UMAVÉ  +Pern

 b.      ATICUM

 c.       URUMA   +se.

 d.      UMAN   +Pern

 e.       VOUVE   +Pern

7.   WOYANA
18   PIPIPAN   Pern

I   II. XOKO CSOPORT :

1.   XOKO   se-Pern.
 a.  HUMON +
 b.  XOCO-GUARA +
 c.  XIXIRO +
2.   KARIRI-XOKO   AL-Pern-ce.

 a.       WACONA   AL

 b.      PRAQUIOS   AL

 c.       ACONAN   Pern-ce.

 d.      CEOCOCES + ce.

 e.       CIOCO + ce.

 3.   XUKURU-KARIRI   AL-Pern.

   
  IV. XUKURU CSOPORT

1.   XUKURU   PA-Pern-AL
2.   PARATIO
3.   WASSU   Pern-AL

 a.       GARANHUM  + Pern

 b.      COCAL +   AL

 

    

Xokleng

Xavante

Karajá

MAPUCHE (MAPUNDUNGAN, ARAUCAN) LANGUAGES

The Mapuche language isolate unrelated to any other language . This language is also known as Mapudungun or Araucanian , (Araucano in Spanish), though the latter term is no longer used. The native name for the language, Mapudungun, comes from mapu (earth , land) and dungun (speak, speech) ,

the word ’che’ means ’people’. ’earth people’.

Some linguistics think that the Mapuche language is connected to the Penutian languages in North America . Others think it is connected to the group of the Andes languages .

Others according together it is connected to the Mayan languages in North America and Uru-Chipayan and the Mochica languages .

The Mapuche language It contains some loanwords from Quechua and Spanish .

Louisa Stark 1970 : Mapuche-Mayan                                                           

Hamp 1971 : Mapuche-Mayan      

Croese 1983 : Mayan-Araucanian                                                              

According to some DNS researches Mapuche people came from Polynesia .

Research has found many similarities between Mapuche and Polynesian cultures , including pre-columbine chickens that have been determined to have come from Polynesia by analyzing their DNA . One of the earliest human occupation sites of the Americas , Monte Verde , lies within what was later to become Mapuche territory , although there is currently no proved relation between Monte Verde people and Mapuche .

The Mapuches according to the hypothesis originally they lived the Peruvian coast

and when they left their homes in the north  they driven out of the peoples who lived there in Chile ..

The Mapuche people resisted the aggression of the Inca Empire .

They had been being fight against the conquistadors for 300 years and successfully fought  against the Chilean state .

Spanish called them Araucanos. The meaning of the Arauco Kechua word is ’rebel’. In the 17th and the 18th centuries they migrated to the Andes and the Pampas. Smaller groups of them reached Buenos Aires . They were dangerous for the Spanish settlers because they were unbeatable warriors .

Today the Mapuche group lives in Central Chile and the southwest part of Argentina .They live in small groups . Their culture is hunting , collecting . Thye knew gardening as well They used burnt agriculture. (They grew beans, corns , potatoes and pumpkin . ) There was an Araucanian culture as well according to archaeological evidence .

It was from BC 500 at the place of Chile. The population of it in the 16th century was about 1 million people .

Mapuche is spoken by between  about 700.000 people in parts of western Argentina and southern Chile . Total population 900.000 inhabitants .

  

The classifiaction of the Mapuche languages:

MAPUCHE (MAPUNDUNGUN) LANGUAGE

A.NORTHERN SUB-GROUP

+1. Picunche Chile

2. Mapuche Chile-Argentina

a. Mapuche Chile

b. Pehuenche Argentina

c. Ranquelche

B. SOUTHERN SUB-GROUP

4. Williche Chile

5. Manzanero ( Moluche , Ngoluche ) Argentina

6. Chilote ( Wiliche ) Chile

+7. Chiquiyami ( Cunco ) Argentina

8. Leuvuche ? Argentina

The Mapuche is a highly agglutinative language . It makes use of affixation , compounding and reduplication . Nouns in Mapudungun are grouped in two classes , animate and inanimate.

The personal pronouns distinguish three persons and three numbers .Possessive pronouns are related to the personal forms . As to syntax Mapuche is an SVO language , the word order of Mapudungun is flexible .

	Labial	Dental	Alveolar	Post- alveolar	Retro- flex	Palatal	Velar
Nasal	m	n̪	n			ɲ	ŋ
Stop	p	t̪	t	tʃ	ʈʂ		k
Fricative	f	θ	s	ʃ
Approximant /Lateral	w				ɻ	j	ɣ
		l̪	l			ʎ

The first grammar of Mapuche, Arte y Gramatica General de la Lengva que Corre en Todo el Reyno de Chile, was published in 1606 by Luis de Valdivia, a Jesuit priest. A grammar and dictionary was published in 1765 by Andrés Febrés .

Mapuche vocabulary :

https://books.google.hu/books?id=anWB7BTpWrsC&pg=PA16&lpg=PA16&dq=mapuche+languages+word+order&source=bl&ots=YZb253ehZJ&sig=iA9sIrJEmsIPkQf3j1A7oXv2GT8
https://books.google.hu/books?id=UiwaUY6KsY8C&pg=PR8&lpg=PR8&dq=mapuche+languages+word+order&source=bl&ot
http://wold.livingsources.org/vocabulary/41
http://en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Araucanian_Swadesh_lists

Online Mapuche dictionaries :

http://rehue.home.xs4all.nl/lang/gloss.html
http://www.uctemuco.cl/diccionario/
http://es.freelang.net/enlinea/mapuche.php