AZ ECUADORI HUAORANI NÉP REJTÉLYES EREDETE

Az Ecuadori  Huaorani nyelvet közel 4000 fős etnikum beszéli  , Egy  nyelvi izolátum melynek kapcsolatai más nyelvekkel nem ismertek .
A Haorani  ( Waorani ) , Waodani   , Sabela ( más néven a Waos , Huao , Auishiri ,

Aushiri  ) egy őshonos csoport az Ecuadori Amazónia Napo , Orellana és Pastaza tartományaiban , a Napo és a Cuararay folyók területein . A Huaorani nép pejoratív elnevezése az Auca ( Awqa ) Kecsua  szó aminek a jelentése : „ vad „ .

A Huaorani nyelvet beszélők száma : 1700 . Sokan áttértek a  Spanyol és Kichwa nyelv használatára .

Huaorani törzsi alcsoportok :
Rio Yasuni : Toñampare, Quenahueno, Tihueno, Quihuaro, Damuintaro, Zapino, Tiguino , Huamuno , Dayuno, Quehueruno, Garzacocha

Rio Coconuco : Quemeperi , Mima és Caruhue és Tagaeri

Területeiket és az  ősi életmódjukat a kőolaj kitermelés és az illegális fakitermelés

veszélyezteti . A múltban Huaorani tudták, hogy megvédjék a kultúrájukat az ősi földjeiket az ellenségeikkel  és telepesekkel szemben .

A Huaoranik jelentős különbségekkel rendelkeznek más etnikai csoportokkal szemben Ecuadorban .

A közelmúltban megtörtént az eddigi legnagyobb genetikai vizsgálata , azonosítása az őshonos Dél-Amerikai populációknak Ecuadorban . A genetikai vizsgálat többek között fényt derített a Huaorani nép eredetére .

A PLOS Genetics a közzétett tanulmányában arra a következtetésre jutott , hogy az Ázsiai géneket Dél-Amerikába 6000 évvel ezelőtt vezették be .

A felfedezés a látszólagos genetikai kapcsolat a Kelet-Ázsiaiak és Ecuadori őslakosok között  izgalmas és független támogatás  nyújt a Meggers „ hipotézisnek „ .

Első alkalommal  azonosították a földrajzilag a jól elkülöníthető Y-SNP családfa

C-M217 (C3 *) csoportját Dél-Amerikában .

A C3 haplotípus gyakorlatilag hiányzik Észak és Közép-Amerikában ( kivétel Alaszka ) , de előfordul nagy gyakorisággal Közép , Kelet és Északkelet-Ázsiában .

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak , hogy a C3 *késői érkezése Dél-Amerikába nem több mint 6000 évvel ezelőtt történt , talán a tengerparti vagy a transz-csendes-óceáni útvonalakon .

A régészeti bizonyítékok által támogatva  állapítható meg dátum , hogy mintegy 6000 évvel ezelőtt történt  .

A C3 * Ecuadori bevezetésével két forgatókönyv figyelembevétele tűnik hitelesnek:

1.

a. egy vagy több későbbi bevándorló hullám , amely gyorsan haladt Észak- és

Közép-Amerikán át  a C3 * nyom nélküli elhagyásával ,

b. a távolsági érintkezések Kelet-Ázsiával .

2.
A második forgatókönyv szerint a Kolumbusz előtti időkben  Kelet-Ázsia és Dél-Amerika közötti kapcsolatokat  régészeti bizonyítékok is alátámasztják . Különösen  a kerámia leletek megtalálható hasonlósága mindkét régióban vezetett a feltételezéshez , miszerint a
transz-csendes-óceáni kapcsolatok között közepén a Jomon kultúra Kyushu (Japán) és a parti Ecuadori Valdivia kultúra ( i.e. 4400-3300 ) állt  .

Tekintettel a szoros területi közelsége a  C3 * haplotípust hordozó Waorani  és Ecuadori Kichwa népekkel a parti Valdivia kultúrával  , amely abban az időben
a legkorábbi fazekas kultúra volt az Új Földön könnyen lehet , hogy a C3 *

Északnyugat Dél-Amerikába Kelet-Ázsiából érkezett be át az óceánon Amerika nyugati partjai mentén , vagy áthajózva az  egész Csendes - Óceánt ( a nagy tengeri áramlatok segítségével ) .

A haplocsoport  korlátozódott az északnyugati területen , ahol a C3 *  jelentős gyakorisággal található két kulturálisan nagyon különböző őshonos csoportnál  Ecuadorban , nevezetesen az Alföldi Kichwa (26%) és az Waorani (7,5%) népeknél .

A közzétett adatok azt mutatják , hogy a C3 * elő fordul nagy gyakorisággal egész  Kelet-Ázsiai kontinensen és a legelterjedtebb Kamcsatka (38% Koryaks) és a Külső és Belső-Mongólia (36% , illetve 38% -kal a  Csendes-óceán partján .

Az átlagos C3 * frekvencia nagyobb Koreában (10%), mint Japánban (3%) . Figyelemre méltó kivétel az Ainu 15%  Hokkaido szigetén .

A haplocsoport szinte teljesen hiányzik Észak és Közép-Amerikában , kivétel az egyetlen C3 * hordozó nép a  Délkelet-Alaszkai Tlingit , valamint keleten Melanéziában  , a Borneó szigeten és Polinéziában .

A C3 * ( H165 ) haplotípust találtak a Kolumbiai Wayuu népnél is , de ők távolabbi rokonságban vannak az  Ecuadori népekkel .

ZAPARO NYELVEK

Az ősi  Zaparo nyelveket Peru és Ecuador határvidékén a Curaray és a Bobonaza ,  a Tigre és a Conambo folyók vízgyűjtő területein beszélték és részben beszélik mai is .

Az 1941 évi  Peru és Ecuador közötti háború után az őshonos nemzetségek két ország területére lettek osztva .

Az ősi Zaparo nyelvi terület szinte a teljes Orellana tartomány felületén volt  . A Zaparok szomszédai északon a Huaorani népek , délen  az Achuarok .

Reeve (1988 ) azt állítja, hogy a Zaparo nyelvcsalád csoportjai : a Gaye , Semigaye, Zaparo, Andoas , Abijira , Iquitos és a Cahuarana .

Főbb csoportjai :
A. Záparo ( Zapara vagy Kayapwe )
B. Iquito-Cahuarana (Amacacore, Hamacore, Quiturran, Puca-Uma)

1.Iquito (Iquita , Ikita)

2.Cahuarana (Cahuarano vagy Maracano)

C. Arabela-Andoa (Chiripuno, Shimigae, Gae, Simigae, Gaye)

     1.Arabela ( Chiripuno )

     2.Andoa

      - Andoa

      - Shimigae

      - Gae

Néhány más további nyelv is feltételesen ide tartozik pl. Taushiro és az Omurano ( Stark 1985 és Wise 1999 ) .

 
A Zaparo csoport az egyike volt a legnépesebb őshonos csoportoknak kelet-Amazóniában és úgy gondolják , hogy a nyelveket valószínű több mint 100.000 ember beszélte .

Az első kapcsolat a Zápara etnikummal 1667-ben történt (Reeve 1988).

Osculati becslése szerint 1855-ben az etnikum  20.000 emberből állt  . Háromnegyed évszázaddal később már mintegy 1000 fős csoportra csökkent  a létszám (Tessman 1930) .
A Zaparok Ecuador Pastaza tartományában a Curaray és a Bobonaza folyók vidékein , valamint Andrade (2001) és Juncosa szerint  (2000) a Zápara  közösségek élnek a Curaray , Conambo (Llanchamacocha , Witsauke és Jandiayacu , Masaraka és Mazaramu , Aremanu) , valamint a  Pinduyacu River  , a Torimbo és Balsaura folyók mellet

(Cuyacocha és Akamaro)  .
A Zápara közösségek megtalálhatóak Peruban  Loreto és Maynas tartományokban , Loreto régióban .

A huszadik század elején a rabszolgaság , a betegségek és a gumi láz , valamint konfliktusok és háborúk a régióban  a más bennszülött csoportokkal okozta , hogy a nemzetség  a kihalás szélére csökkent  . Tény , hogy sok néprajzi írást az Ecuadori őslakos populációkról leállították .

Nem kétséges, hogy a járványok és a gumi láz okozta a legnagyobb népirtást Amazónia ismert történetében . A Zaparo és más falvakat elpusztították  , és megtizedelték .

A hanyag kormányok nem sokat , avagy szinte semmit nem tettek , hogy megállítsák a tragédiát .

Voltak olyan esetek , hogy a nők inkább megölték a gyermekeiket mintsem akarták látni őket később a gumi bárók rabszolgáinak .

Sok férfi egyszerűen elmenekült a hegyekbe és elmentek meghalni a függőágyaikba ,  belefáradtak küzdeni az életért .

Az Ecuadorban élő Zaparok létszáma mintegy 170 ember , felnőttek és gyerekek .

Ma a domináns beszélt nyelv a Kichwa ezt beszélik az összes Zápara falvakban  . Összesen 5 fő (idősek) , akik beszélik vagy értik az ősi  Zápara nyelvet , amely valószínű , hogy el fog tűnni  a következő évtizedben . Kimondatlan, de az idős Zaparok újra találkoznak és most egy projekt végrehajtásában újjáélesztik a Zápara nyelvet , melyben az idősebbek tanítják a gyermekeket és a fiatalokat . Ma15 gyermek már beszél és énekel az ősi Zapara nyelven .

Érdemes megjegyezni, hogy néhány Zápara kulturális vonás túlélte az  Achuar és Quichua kulturális nyomást , mint a tradicionális fazekasság , a tervezői szimbolizmus , a kosárfonás ,

a zene és egyéb megjelenések ezeknek az embereknek a mindennapi életében .

A Zápara nemzet küzd , hogy megőrizze a hagyományos ősi  a kultúrát és életmódot . Ők távoztak az erdei erőforrásoktól , egy az ősi élet kezelése , ami Amazónia fenntarthatóságának a 

garantálása .

Az Iquito néphez 1925-ben még 1000 ember tartozott , a huszonegyedik század elejére ez már 350 főre csökkent amiből anyanyelvi szinten beszélő 22-26 fő .

A Cahuarana ( Maracano ) nép Tessman ( 1930 )  becslése szerint 1000 fő lehetett .

Solis ( 1987 ) ls Gordon ( 2005 ) mindketten a Cahuarano nyelvet beszélők  létszámát

1976-ban 5 főben határozták meg . A Cahuarano nyelv kihalt a Spanyol vette át a helyét .

Az Andoa nép eredete visszamegy három különálló eredeti csoportba : Andoa, Shimigae és Gae  . A csoportok  között kevés kulturális és nyelvi különbségek léteztek . Az ősi Andoa nyelvet beszélik , vagy beszélték  a Perui Amazonas vidékén ,  Loreto régió , Alto Amazonas tartomány , Pastaza kerületében az azonos nevű folyó mellett, közel az  Ecuadori határhoz .
A beszélők száma Solis (1987) becslése szerint 1975-ben 5 beszélő volt az etnikai csoport megmaradt tagjaiból , amelyet 1950-ben a mintegy150 ember által  beszélt Pastaza Kecsua dialektusban  . Wise (1999) számítása szerint az  etnikum 150 - 200 fő ,  Gordon ( 2005 ) egyetért a számokkal és mindketten állítják , hogy a nyelv 1993-ban  kihalt .

Az Arabela nyelv vagy Chiripuno a legnagyobb beszélői létszámmal rendelkező nép a Záparo nyelvcsaládban .
Gordon ( 2005 ) szerint 1948-ban az Arabela etnikum az első alkalommal amikor felvették a kapcsolatot az azonos nevű Arabela folyő mellett élt . A nyelv veszélyben van , bár a beszélők számát  életben lehetne tartani és  jelentős számú felnőtt megérti , de nem beszéli  és a második nyelv (Kecsua és Spanyol) vált uralkodóvá.

Az Arabela etnikum 300 személyből  áll ebből az Arabela nyelven beszélők száma a fele .

A TUPI - GUARANI NYELVEK

A TUPI-GUARANIK

1500-ban a Portugálok érkezésekor Amerikában a mai Brazília területén nagyon sok ősi bennszülött társadalom létezett . Sok tudós úgy véli, hogy abban az időben több mint ezer különböző nép élt ott . A katalógusokban 1400 nép és 1200 nyelv / dialektus neve szerepel . A becslések szerint a bennszülött népesség elérhette az 5 millió főt . A legsűrűbben lakott területek a partvidék és az Amazonas folyam völgye volt .

A beszélt nyelvek szerint két nagy csoportra oszthatóak : a Macro-Ge nyelvi csoport , amelyhez tartoznak többek között a Bororó , Kaingang és Karaja népek … - és a Tupi-Guarani népcsoport , mint a Guarani, a Tupinamba és Carijó… E két nyelvcsalád mellett a mai Brazília területén több kisebb nagyobb nyelvcsalád létezett . Képviseltette magát a Karib , az Arawak , a Pano , a Makro-Tukano és több más nyelvcsalád .
A Macro-Ge nyelveken beszélők főképpen a jelenlegi Brazília területén éltek .  

A Tupi-Guarani népek éltek szinte az egész Brazil tengerparton . Közülük a Guarani indiánok voltak az elsők , akik érintkeztek az európai népekkel .

Az első időkben a Portugál gyarmatosítás a tengerparti területeken koncentrálódott . 

A Guarani népek több ország területén élnek : Bolívia, Argentína, Paraguay és Brazília .

Elsősorban  a Paraná és a  Paraguay folyók medencéiben és Brazília déli államainak a  tengerparti területein .

Ma Brazíliában maradványaik vannak Mato Grosso do Sul , São Paulo (köztük a fővárosban), Paraná, Espírito Santo , Santa Catarina és Rio Grande do Sul államokban .

A Tupinambák a Ceará partvidékét és a tengerparti folyóvölgyeket , a Tiete és a Paranapanema területeket uralták  .

A Portugál telepesek a Guaianás kifejezést használták azokra a bennszülött csoportokra , akik különböző nyelvi hovatartozásban éltek Paraná és São Paulo államokban . Nevezték őket  Caingangues Sao Paulo , Guarani Parana . A Guaianák voltak ismertek Caingues néven is  ... A bennszülött csoportok értékelése érdekében , hogy jobban be tudják azonosítani az indiánokat a Tupi és Tapuias kifejezéseket használtak a korai időkben a telepesek  .

 A Tupi jelölés azokra az őshonos népekre volt használatos , akiknek  hasonló volt a  nyelvük és a szokásaik és érvényesültek a Brazil tengerparton a tizenhatodik században .

A Tapuias  megfelelt a " más " csoportoknak , vagyis azokra, akik nem beszélték  a " Lingua Geral " nyelvet ...

A Tupi nyelvet beszélők , akiket a jezsuiták neveztek úgy mint  "Általános Nyelv ( Lingua Geral vagy Tupi Antiga) " a leggyakrabban beszélt nyelv volt a Brazil tengerparton .

Nem érkeztek  jelentések a telepesektől , csak az utazók  és a jezsuiták levelezései mondtak  a " Lingua Geral " nyelvtanról és más nyelvekről és szinte semmit sem lehetett tudni bennszülött  a kultúrákról  és a történelemről .

Az első beszámolók a Tupi Antiga nyelvről vissza nyúlnak a16. század elejére , de az első írásokat tartalmazó aktuális információk 1575-ben keletkeztek , amikor a jezsuita André Thévet és José de Anchieta elkezdte lefordítani katolikus imádságokat és bibliai történeteket . Egy másik külföldi a Francia Jean de Lery írta az első Tupi  szólás és kifejezés gyűjteményt , amelyben leírt teljes párbeszédeket . Lery munkája nagyon fontos , mert ez a legjobb rendelkezésre álló feljegyzés , hogyan Tupik ténylegesen beszéltek .

A Tupinamba  nyelv mint kommunikációs eszköz volt az indiánok és a korai fehér telepesek

között .
A Brazil történelem első két-három évszázadában azok a telepesek akik Brazíliába jöttek szinte mind megtanulták a Lingua Geral nyelvet  . A jezsuiták azonban nem csak megtanulták a Tupinamba nyelvet hanem ösztönözték is az indiánokat  megtartani .

José de Anchieta volt az első aki leírta az első Tupi nyelvtant .

A második Tupi nyelvtant Luis Figueira 1621-ben írta , ami a 18. század második felében jelent meg .

A Guarani Classico vagy Guarani Antigo nyelvet a Guarani redukciókban dokumentálták 1640  és 1767 között . Mai változata a Avañe’é ( Guarani Moderno ) amit ma több millió ember beszél elsősorban Paraguayban , ahol ma nemzeti nyelv..

A Spanyolok a  tizenhatodik és tizenhetedik században , ahogy követték a felderítő utjaikat és hódító expedícióikat és a misszionáriusok a spirituális hódításaikat megtalálták a Guaraní népeket alkotó többé-kevésbé kiterjedt területi egységeket, ezeket az  úgynevezett " tartományként " ismert területeket  , amiknek a nevei : Cario, Tobatin, Guarambaré, Itatín, Mbaracayú, Guaira, a Paraná, Uruguay,  Tape ... Ezek a tartományok  nagy kiterjedt  területen húzódtak az  Atlanti-óceán partján São Vicente városától délre Brazíliában , a Paraguay folyó jobb partján , a Paranapanema folyótól és a Jarayes tótól délre Buenos Aires közelében a delta szigetekig .

 A hódítók érkezése és az általuk elfoglalt Guarani  területek színhelyei lesznek a Portugálok telepesek és Spanyolok közötti vitáknak . A Guaranik a Spanyolok szövetségeseivé váltak és1542-ben Alver Nuñez Cabeza de Veca seregét a Mbaya-Guaikuruk elleni háborújában több ezer Guarani támogatta . Annak érdekében, hogy a Spanyolok bővítsék saját területi nagyságukat érdekükben állt területükön nagyítani a  " Guarani " szövetségeseket . A Portugálok és Carijo szövetségeseik sikerei a törzsi érdekek megosztottsága volt  . 1608 és 1767 között jezsuita missziók létesültek a Guarani területen és a jezsuita köztársaság tagjaivá lettek .  1630-ban a krónikák 400.000 megölt és rabszolgaként elhurcolt Guaranit említenek . 1767-ben amikor a  jezsuitákat kiűzik Dél-Amerikából a Guaranik egy része visszatér az őserdőkbe folytatni ősei hagyományos életmódját .

A tizennyolcadik és a tizenkilencedik században megjelenik az irodalomban a generikus név a Cainguá, Caaiguá, vagy Ka'ayguá Kaiguá. Kaygua , ami származik Ka'aguygua szóból , ami azt jelenti , " az erdő emberei ".

A Cainguá nevet használják azokra a Guarani csoportokra , akik nem mentek át a Spanyol encomanderókba vagy a jezsuita missziókba és a jezsuita missziók felszámolása után menedéket kerestek
a hegyekben és a szubtrópusi erdőkben .

A Tupi-Guaranik malokának nevezett házakban laktak , amelyek együttesen alkották a falut

 ( Tabas ) . Az élelem alapvetően alapult manióka és hal . Elsősorban  mezőgazdaságból , vadászatból és halászatból éltek . A fő ételeiket kukoricából és a keserű maniókából készítették . Különböző zöldségeket termeltek :  manióka , burgonya , földimogyoró , bab és a kukorica , banán , dinnye , cukornád stb…

CSOPORTOSÍTÁS :

A. GUARANI MERIDIONÁLIS :

1.+ Guarani Classico ( Guarani Antigo ) Paraguay-Brazília

2. Ava – Guarani ( Nhandeva , Xiripa , Ava-Xiripá ) Paraguay- Brazília

    a. Apapocuva

3. Kaiowa (Ava Tavyterã , Pai Tavytera , Pan , Teranole , Kaaygua , Cayua , Caiova , Caingua  ) Brazília

4. Avañe’é ( Guarani Moderno ) Paraguay-Brazília

5. Mbya (  Mbia , Mbihá , Cacyguá, Pitara, Baticol, Caiinguá, Kaynguá, Mbyá-Apitaré ) Brazília - Argentína és Paraguay

6. Xeta  Brazília

7. Chiriguano ( Guarani do Chaco ) Bolívia – Argentina

   a. Ava

   - Simba ( Chané )

   b. Izoceño

8. Tapiete ( Tapii, Yaanayge, Yane, Nanaigua , Ava Ñe'ê ) Argentína – Bolívia

9. Guarayo Bolívia

10. Guarasug’we ( Pauserna ) Bolívia

11. Siriono Bolívia

12. Yuki ( Mbya-Je , Sirioco )Bolívia

13. Ache (  Guayaki ) Paraguay

B. TUPI DA COSTA

1. Tupinamba ( Tupi Antigo )

2. Tupiniquim

3. Potiguara

4. Nheengatu

5. Cocama

6. Omagua

Guarani mássalhangzók :

		labiális	Alveolár	Alveo-pal	velar	Lab. velár	glottal
stop	zöngétlen	p	t		k	ku	?
	nazal/zöngés	mb ~ m	nd ~ n	j ~ ñ	ng	ngu
fricativa			s	ch	h
approximant		v			g ~ g̃	gu ~ g̃u
flap			r

A Tupi antiga ( Tupinamba / Lingua Geral ) , Guarani Avañe’é és a  Mbya – Guarani nyelv

szavaiból :

-Ad :
Tupinambá : me’eng , Guarani Avañe’é : me’e , Mbya Guarani : mboJOJA

-Ág :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é : , Mbya-Guarani : aká

-Anya :
Tupinambá : sy  , Guarani Avañe’é : sy , Mbya-G. :  xy

-Apa :
Tupinambá : taba  , Guarani Avañe’é : túva . Mbya-Guarani : u

-Asszony :  
 Tupinambá : kuña , Guarani Avañe’é  : kuña , Mbya-Gurani : kunha

-Beszél :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é : , Mbya Guarani : AYVU

-Csillag :
Tupinambá : iasytatá , Guarani Avañe’é : mbya , Mbya-Guarani : JAXYtata

-Csinál :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é :  , Mbya-Guarani : JAPO

-Ég(bolt) :
Tupinambá : ybaka , Guarani Avañe’é : yvága , Mbya Guarani : amba , yva , ary

-Ég :
Tupinambá : kay , Guarani Avañe’é kái: , Mbya Guarani : apy / kai

-Egy :  
 Tupinambá : oiepé , Guarani Avañe’é :  petei , Mbya-Guarani : petes

-Ember / férfi : 
 Tupinambá : abá , Guarani Avañe’é : kuimba’e :  Mby-Guarani :  ava

-Én :
Tupinambá : ixé / xe , Guarani Avañe’é :  che , Mbya-Guarani : xee

-Enni :
Tupinambá :  u , Guarani Avañe’é : ’u / karu , Mbya-Guarani : karu

-Érez :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é : , Mbya-Guarani : endu

-Fa :  
Tupinambá : ibirá , Guarani Avañe’é : yvyra ,  Mbya-Guarani : yvyra

-Fehér :
Tupinambá : ting , Guarani Avañe’é : moroti , Mbya-Guarani : xis

-Fej :
Tupinambá : pó , Guarani Avañe’é : po , Mbya-Guarani : aká

-Folyó :
Tupinambá : iy , Guarani Avañe’é : ysyry , Mbya-Guarani : yaká

-Föld :
Tupinambá : yby , Guarani Avañe’é : yvy , Mbya-Guarani : yvy

-Gyerek :
Tupinambá :   kunumi , Guarani Avañe’é : mita’i , Mbya-Guarani : kyri va’e

-Hold :
Tupinambá : iasy , Guarani Avañe’é : jasy , Mbya-Guarani : jaxy

-Hosszú :
Tupinambá :  puku , Guarani Avañe’é : puku , Mbya-Guarani :

-Inni :
Tupinambá : i-u , Guarani Avañe’é : ’u, Mbya-Guarani : y’u

-Kettő :
Tupinambá : mokoi , Guarani Avañe’é : mokoi , Mbya-Guarani : makas

-Kő :
Tupinambá : itá , Guarani Avañe’é : ita , Mbya-Guarani : ita

-Lát :
 Tupinambá : epiak , Guarani Avañe’é :  echa , Mbya-Guarani : exa

-Jön :
 Tupinambá : iur , Guarani Avañe’é : ju(a) , Mbya-Guarani : ju , juvy , uvy

-Más :
Tupinambá : ambue , Guarani Avañe’é : ambue , Mbya-Guarani : ambaae

-Meghalni :
Tupinambá :  mano , Guarani Avañe’é : mano , Mbya-Guarani : jerexorai

-Mell :
 Tupinambá :  kama , Guarani Avañe’é : káma , Mbya-Guarani : pexo

-Menni :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é : , Mbya-Guarani : o , je’oi

-Mi :
 Tupinambá : iande , Guarani Avañe’é : nande , Mbya-Guarani : nhande , ore

-Mond :
 Tupinambá : ’e , Guarani Avañe’é : e , Mbya-Guarani : aipoa’e

-Nagy :
Tupinambá : asu , Guarani Avañe’é : guasu , Mbya-Guarani : guaxu , ja’e

-Nap :  
Tupinambá : kuarasy , Guarani Avañe’é :  kuarahy ,  Mbya-Guarani : kuaray

-Nem : 
Tupinambá : inti , Guarani Avañe’é : ani , Mbya-Guarani : any

-Ő :
Tupinambá : áe / i , Guarani Avañe’é :  ha’e / i , Mbya-Guarani  : ha’e

-Összes :
Tupinambá :  paua , Guarani Avañe’é : pa , Mbya-Guarani : ha’e

-Só :
Tupinambá :  iukyra , Guarani Avañe’é : juky , Mbya-Guarani :

-Sok :
Tupinambá :  tiba / eta , Guarani Avañe’é : eta , Mbya-Guarani :

-Süt :
Tupinambá :  , Guarani Avañe’é : , Mbya-Guarani : exy

-Te :
Tupinambá : endé / nde , Guarani Avañe’é : nde , Mbya-Guarani :

-Tud :
Tupinambá : kuab , Guarani Avañe’é :  kuaa ,  Mbya-Guarani : kuaa

-Tűz :  
Tupinambá : atá , Guarani Avañe’é : ata , Mbya-Guarani :  ata

-Világ :
Tupinambá :  yby , Guarani Avañe’é : yvy , Mbya-Guarani : koyvy

-Virág :  
 Tupinambá : potira , Guarani Avañe’é : yvoty , Mbya-Guarani : poty

-Víz :
Tupinambá : iy , Guarani Avañe’é : y , Mbya-Guarani : y

Irodalom :

Navarro , E. A. Dicionário de tupi antigo: a língua indígena clássica do Brasil

http://pt.scribd.com/doc/117761152/DICIONARIO-TUPI-GUARANIhttp://pt.scribd.com/doc/117761152/DICIONARIO-TUPI-GUARANI

http://www.geocities.ws/indiosbr_nicolai/dooley/gndc.html

http://www.girafamania.com.br/girafas/lingua_guarani.html

http://pib.socioambiental.org/pt/povo/guarani-kaiowa/549

......................................................................................

Tupinambá , Brazília

Guarani áldea

Guarayo , Bolívia

Siriono , Bolívia

Chiriguano , Bolívia

Mbaya-Guarani áldea, Brazília

Paraguay- Guarani 

Guarani- Nhandeva , Brazília

Guarani- Kaiowa , Brazília

Mbaya-Guarani , Brazília