A Közép-amerikai Maja civilizáció i.sz. 800-ban hirtelen gyorsan összeomlott.
Egy sor katasztrofális vulkánkitörést két hosszú ideig tartó szélsőséges szárazság követte és véget nem érő város államok közötti háborúk.
Néhány évtizeden belül a térség lakosságának lecsökkent mintegy 15 millióra.
A Maya felföld volt az első, amit elhagytak.
Itt a 16 évszázadban az Itza Maja gazdák termeltek növényeket a hegyoldali teraszokon.
A mezőgazdasági többlet termelés lehetővé tette, hogy nagy városok nőjenek a Maya alföldön és Yucatan-félszigeten.
Amikor a vulkánkitörések, a háborúk és a szárazság törölték a rengeteg élelmiszert, éhínségek sújtották a sűrűn lakott Maya alföldet. Egy évszázadon belül, a legtöbb város elnéptelenedett.
A katasztrófa után az éhező túlélők egy része északon keresett új hazát.
Ennek egyik bizonyítéka a Yucatán félszigeti Mayam tartomány és a Floridai Mayaimi nép nevének azonossága.
Maja migráció
A Maják nem nevezik magukat Majának. Ők beszéltek és még ma is több nyelvet, nyelvjárást beszélnek. Minden nyelvnek külön neve van.
A Mayam eredetileg egy tartomány volt a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében. A Maya nevet a Spanyol hódítóktól kapták.
Az első Spanyolok, akik kapcsolatba kerültek a 16. században a Floridai Okeechobee tó körüli indiánokkal három különböző őshonos nép nevét írtak le Mayaimi, Mayaka vagy Maya-koa ( kevert Arawak nyelven Maya embert jelentett) és Mayayuaca.
A Mayaimi ( Miami ) név összefügg a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében levő Mayam tartomány eredeti nevével.
Abban az időszakban, mikor a Mayaimik találkoztak a Spanyolokkal egyszerű életet éltek, ami a halászat, vadászat és az erdei gyümölcsök és diófélék összegyűjtése körül forgott. Azonban i.sz. 300 és 1150 közötti időszakban , ők az egyik legfejlettebb társadalomban éltek több nagyobb mound városban az Okeechobee tó körül..
A Mayaimik a szertartásos moundjaikat és városaikat összekapcsolták a csatornákkal.
A Mayaimik is használták a művészi szimbólumokat, ezek a motívumok társultak a"Mississippi mound építők szimbólumaival".
I.sz. 1000 körül egy hatalmas szökőár a mound építészeti kultúra általános összeomlását okozta a Mississippi-medencében.
Egy következő katasztrófa I.sz. 1150 körül talán egy hurrikán vagy az annak következtében fellépett járvány, kiirtotta nagy részét a Mayaimi lakosságnak.
A 1763-ban a Mayaimi törzsi név véglegesen eltűnt a térképekről miután Nagy-Britannia átvette az irányítást a Florida államban.
Hívatkozások:
http://www.archeolog-home.com/pages/content/was-there-an-ancient-lost-civilization-in-cuba-part-2.html
http://www.accessgenealogy.com/florida/mayaimi-people.htm
globalwarming-arclein.blogspot.hu/2014/11/the-surprising-origin-of-words-maya-and.htmlhttp://
Chontal Maya hajó
Mayaimi csónak
AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA
Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....
Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...
A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.
A Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,
Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.
Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket 1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta.
Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent könyvében „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben 4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:
Rövidítések: Proto-Yokuts = PY , Proto-Utian = PU
Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:
PY. : * ? ath „ share / break „ PU. : *? at „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,
PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.: na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „
c = ʃ
A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát beszélő csoport a Közép és Kelet - Európai térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.
ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:
- ÁG „ Branch „
Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,
*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand
g = k
- ANYA „ Mother „
Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema
*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „
ny = m>n
- ANYÓS „ Mother in law „
Hungarian : anyós , anyó , Sumer : munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „
Miwok : anis „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si
n = ny , sz = s
- APA „ Father „
ny=m>n
Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe
*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa
„ father „
- AZ / AZT „ That „
Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she „ , *Akkád : s̆u „ he „ , s̆i „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,
Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „
Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak „ she , he „ ,
z=s̆>s>c
-ÉN „ I „
Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer : ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,
PU : me „ I „
*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun
g = k , ny = n
- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ , IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,
ÍZZAD „ Perspire „
Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,
*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ ,
*Proto-Costano : ʂukmu " smoke " , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,
*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,
z = s>ʂ , tʰ = d
- JÖN / JŐ „ Come „
Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,
Manysi : ji / joχt „ to come”
*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „, *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „
j = g
- KÉZ „ Hand „
Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU : kati , Finn / Észt : kasi / kat
*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „
z = s , k = gʰ
- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „
Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,
Mutsun : ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „
Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „
k = g>c , cs = c> tʃi>
- NAGY „ Big „
Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /
na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,
Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „
gy = g>y>d> kʷ
- NE / NEM „ No / Not „
Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte
Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,
Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",
Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „
n = m
- SÓ „ Salt „ , SAV ’ Acid „ SAVANYÚ „ Sour „
Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola
*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,
Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,
Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „
v = w
- SZEM „ Eye „
Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme
*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ , *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „
sz = s>c = sz , m = n ,
- ÜT „ Beat „
Hungarian : üt
Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „ Proto-Utian. : *? at „ share /break „,
- VILÁG „ World „
Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val
Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,
Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,
Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „
v = w>p , l = r
- VILÁGOS „ Light / Bright „
Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,
*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „
*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,
*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,
*Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „
v = w>b , l = r
Kaliforniai Miwok település
Kalifornia, Yokuts gyerekek
Irodalom :
- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun
with notes on Rumsen
- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian
http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets
- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )
- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?
- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „
http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf
- Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian
- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study
- Dr. Otto Szadovszky : Californian Penutian and Ugrian links
http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm
- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek
Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu
Sy Ama Sali "
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html
- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html
- 2014. A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html
- 2014. A Kaliforniai Wintu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html
- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html
Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt. Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast Oregon nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt) Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.
A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.
A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek
Fonológia:
Mássalhangzók:
’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t, -t’, -tʰ, -w, -y, -x, -χ
Magánhangzók:
-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú
Szintaxis:
A Wintu nyelvek szabad szórendűek, fő jellemző a SOV < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.
Szótagok (syllables): a CVC karakter fő jellemző.
A Magyar és Wintu szóegyezésekből :
Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give",
Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Hungarian: mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother",
Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",
Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby",
Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",
Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown",
Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n „dark",
Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",
Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….
http://factcards.califa.org/cai/wintu.html
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm
http://www.wintutribe.org/history.html
 |
| Wintu basket |
|
|
 |
| Wintu women |
 |
| Winnemem Wintu |
 |
| Wintu Pit River Basket |
