Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban,
hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan ( Utian ) nyelvekkel együtt alkotja a
"Kaliforniai Penutian „ nyelvcsaládot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan,
Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez.
A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A.
Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és
állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.
Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben „ a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről „.
A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast Oregon nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt) Dél-Oregonból érkezett, ahol az " Oregoni Penutian " nyelvek (például :Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek „ (Coosan , Siuslawan , és Alsea) származnak.
A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek..
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰ uh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít , míg a Patwin nyelv egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek , nagy a szerkezeti hasonlóság is . Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve , 1500 éve osztódott északi és déli ággá . A felfedezésük idején Dotta ( 1980 ) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.
A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és
patakok mellett hozták létre. Ők éltek
egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a
betakarításában.
A csonthorgaikat , a fűzfa kosár csapdáikat , a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a
Wintu-k gyűjtögetésre és annak
feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek,
makkok, és a fenyőmagok.
Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a
korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek élelmiszer ellátás fenntartását.
Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségek és a környezet állapotának romlása miatt
szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód.
Bár a fehér telepesek összecsaptak
a Wintu életmóddal azonban a gazdag
Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek.
Az 1910-es
évi népszámlálás
idején már
csak 1000 fő Wintu nyelvi beszélő maradt (Pitkin).
Ma 2.500 fős etnikum.
A Wintu nyelvek inkorporáló (
poliszintetikus ) nyelvek
Fonológia :
Bilabial
|
Dental-alv.
|
Palatal
|
Velar
|
Postvelar
|
Palatal
|
Glottal
|
|
Stop
|
p,pʰ,p',b
|
t, tʰ,t',d
|
k , k'
|
q,qʰ,q'
|
|||
Affrikáta
|
tʃ,tʃ'
|
||||||
Frikativa
|
s
|
x
|
χ
|
h
|
|||
Nasal
|
m
|
n
|
|||||
Lat-Aprr.
|
w
|
l
|
y
|
||||
Flap.
|
r
|
’ , b , ts , tʃ, d ,h , k , k’ , l , m , n , p , p’ , pʰ, q , q’ , r , s , ʃ , t , t’ , tʰ, w , y , x , χ
Magánhangzók :
a , á , e , é , i , í , o , ó , u , ú
Szintaxis :
A Wintu nyelvek szabad szórendűek, fő jellemző a SOV < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.
Szótagok (syllables): a CVC karakter fő jellemző .
A Magyar és Wintu szóegyezésekből :
Ad „ give „ : Wintu : dOy / duya „ to give „ ,
Anya „ mother „ : Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Nagyanya „ grandmother „ :’ama-n „ grandmother „,
Apa „ father : Wintu : pa.pa / ha.pa „ father „,
Baba „ baby „ : Wintu : aba „ basket of women / baby „ ,
Barlang „ cave „ : Wintu : holoq „ cave „,
Barna „brown „ : Wintu : par „ brown „ ,
Sötét „ dark „ : Wintu : puri-n „ dark „ ,
Csap „ Hit „ : Wintu : c̆’Ep „ to hit „ ,
Darál „grind „ : Wintu : lor „ grind …….
http://factcards.califa.org/cai/wintu.html
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm
http://www.wintutribe.org/history.html
 |
| Wintu kosár |
.jpg)
