A KALIFORNIAI WINTU NÉP TÖRTÉNELME

Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan  ( Utian ) nyelvekkel együtt alkotja a "Kaliforniai Penutian „ nyelvcsaládot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez.

A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.

Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a 
Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.  
Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben „ a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről „. 
A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast  Oregon  nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt)  Dél-Oregonból érkezett, ahol az " Oregoni Penutian  " nyelvek (például :Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek „ (Coosan , Siuslawan , és Alsea) származnak.
A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek..
A Wintu  név származik a Wintoo (Wintʰ uh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít ,  míg a Patwin nyelv  egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek , nagy a szerkezeti hasonlóság is . Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve , 1500 éve osztódott északi és déli ággá . A felfedezésük idején Dotta ( 1980 ) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.

A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett  hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában.

A csonthorgaikat , a fűzfa kosár csapdáikat , a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintu-k gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok.

Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek élelmiszer ellátás fenntartását.

Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód.

Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek.

Az 1910-es évi népszámlálás idején már csak 1000 fő Wintu nyelvi beszélő maradt  (Pitkin). 

Ma 2.500 fős etnikum.

A Wintu nyelvek inkorporáló ( poliszintetikus ) nyelvek

Fonológia :

	Bilabial	Dental-alv.	Palatal	Velar	Postvelar	Palatal	Glottal
Stop	p,pʰ,p',b	t, tʰ,t',d		k , k'	q,qʰ,q'
Affrikáta						tʃ,tʃ'
Frikativa		s		x	χ		h
Nasal	m	n
Lat-Aprr.	w	l				y
Flap.		r

Mássalhangzók :
’ , b , ts ,  tʃ, d ,h , k , k’ , l ,  m , n ,  p , p’ ,  pʰ, q , q’ , r , s ,  ʃ , t ,  t’ ,  tʰ, w , y , x , χ
Magánhangzók :
a , á , e , é , i , í , o , ó , u , ú
Szintaxis :
A Wintu nyelvek szabad szórendűek,  fő jellemző a SOV  < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.
Szótagok (syllables): a CVC karakter  fő jellemző .

A Magyar és Wintu szóegyezésekből :

Ad „ give „ : Wintu : dOy / duya „ to give „ , 
Anya „ mother „ : Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Nagyanya „ grandmother „ :’ama-n „ grandmother „, 
Apa „ father : Wintu : pa.pa / ha.pa „ father „,
Baba „ baby „ : Wintu : aba „ basket of women / baby „ , 
Barlang „ cave „ : Wintu : holoq „ cave „,
Barna „brown „ : Wintu : par „ brown „ ,   
Sötét „ dark „ : Wintu : puri-n  „ dark „ ,   
Csap „ Hit „ : Wintu : c̆’Ep „ to hit „ ,
Darál „grind „ : Wintu : lor „ grind …….


http://factcards.califa.org/cai/wintu.html
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm
http://www.wintutribe.org/history.html

Wintu kosár