A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR NYELV

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR MÚLT

A szavak visszavezetnek minket a távoli rejtélyes múltba amikor még az emberiség egy, vagy több alapnyelvet beszélt. A nyelvek, népek eredetének, rokonságának kutatása még nem fejeződött be. Azonban az eltitkolás és ragaszkodás a régi rosszul felállított nyelvtudományi sablonok ellenére mára a társtudományok segítségével (DNA, Archeológia ... ) oly sok bizonyíték összegyűlt, hogy a valótlan Finnugor ...eredet rokonság tanítást ma már bátran száműzhetjük az iskolákból. A PIE alapnyelv kialakulásában jelentős szerepet vállalt ősi Magyar nép szavai ma is jelentős mértékben megtalálhatók a mai Indo-Európai nyelvek szavaiban és az Etruszk, Pelaszg, Sumer, Ó- Görög, valamint az Amerikai Kaliforniai Penutian nyelvekben.

AD / ADNI „ Give / To give „
Hungarian : ad , adni , Sumer : nadanu
PIE : do
Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i , Patwin : doyu , Plains Miwok : ’am.y , C.S.M. : ’am.y , N.S.M. : ’am.y , Mutsun C. : ami , Maidu : dam

ÁG „ Branch „
Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „ / da „ arm „
PIE : gebh / gegh
Lake Miwok : Tawlik „ arm , wing „ , Plains Miwok : eku „ hand „ , Coast Miwok : uku „ hand „ , Lake Miwok : uku „ hand „ , Wintu : leweq „ arm „

ANYA „ Mother „
Hungarian : anya , Sumer : ama / am
PIE : meu / mater
Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „ S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „
N.S.M. : ’amati „ grand mother „ , N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,
N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,
Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,
Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,
Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,
Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „

APA „ Father „
Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4
PIE : pei(g)
Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py ,
S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa , Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,
Coast / Lake Miwok : api , Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo ,
Yokut : no-pop

ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungarian : asszony ? Sumer : gasan , assatum
PIE : manu-s
C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,
S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,
Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,
C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „

CSILLOG : „ shine „
Hungarian : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „
PIE : skai
Wintu : silo-qa

ÉN „ I „
Hungarian : én , Sumer : ni / me
PIE : me
Plains M. : kan.i / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , Wintu : ni , Nisenam : ni ,
Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni

ENNI / EV „ To ,Eat „
Hungarian : enni / ev
PIE : pa " food " , bu " lip "
Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C. / Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman , Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ , S.S.M. : ’uni „ eat „ ,
N.S.M. : ’ywy „ eat „ , C.S.M. : uw-u „ food „ , S.S.M. : uw-u „ food „ ,
Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ , Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin : ba / bas „ eat „

KARMOL / KARCOL / KAR „ Scratch „
Hungarian : karmol / karcol , kar
PIE : (s)ker " scrub " , gred " scratch "
Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,
Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,
Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „

VILÁG „ World „
Hungarian : világ , Sumer : bar / par „ world / country „
Proto-Indo-European : uiro-s
Plains M. : wa.li „ World „ , C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,
N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. :
hale.’aH-nt „ world „ ,
Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun :
pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „

VILÁGOS „ Light / Bright „
Hungarian : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „
light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya

VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „
Hungarian : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „
blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , N.S.M. :
wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ / S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,
Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „
lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil /
wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. :
witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „

VIRÁG „ Flower „
Hungarian : virág , Sumer : girim
Proto-Indo-European : bhrug " fruit "
Plains M. : wile