A XUKURU NÉP TÖRTÉNELME

        

       Xukuru vagy Ichikile . 
      Egyébb nevek : Sukuru , Xucuru , Shucuru , Xucurura .

      A Xukuru népről az első bejegyzés 1599-ben Xukururru néven tesz említést .

A nyelvet Északkelet - Brazília Pernambuco és Paraiba államok területén a Rio Capibara , Rio Meio és Rio Taperoa folyók mellet beszélték .

A feljegyzések szerint a Portugál gyarmatosítás kezdetén is ezen a területen éltek és soha nem távolodtak el ősi földjükről .

Stephen Pinto 1935 - 38-ban csoportosította a Brazíliai őshonos nyelveket . 
Véleménye : Xukuru nyelv a Kariri ( Cariri ) nyelvcsaládhoz tartozik .

Loukotka 1967-ben a Xukuru nyelv három csoportját különbözteti meg .

1. Xukuru ( Ichikile ) Pernambuco és Paraiba 
2. Garanhum
3. Paratio ( Prarto )

Xucurus (kép forrása: pib.socioambential.org)

Greenberg 1987 Makro -Tukano elmélete , a feltevése a Xukuru és Pankararu nyelvek a kitalált Makro -Tukano nyelvcsaládhoz tartoznak .

A mai hivatalos nyelvészeti megállapodás szerint a Xukuru nyelv elszigetelt , nyelvi izolátum .

A  gyarmatosítás kezdete óta eltelt évszázadok alatt erősen keveredett a területükre 
betelepült fehér és fekete lakossággal .

Szavak Xukuru nyelven :

Anya    tshioko               Kék      eniye               Föld      lemulago                                                                                                                                                                                                                               Apa      taiopko              Sötét     betukin            Nap       edome

Víz        kiya                   Kék       eniye               Föld      lemulago

Tűz       krikiche             Zöld      takaeye           Nyíl       besírte

Hold    kelaRmo            Ház       sheki                Megy     wattin

1879-ben a gyarmatosítást túlélt Xukuru falvak az erőszakos területrablás , a módszeres , folyamatos üldözés és a különféle tilalmak ( tilos volt a vallási rítusok gyakorlása a betegségek gyógyítása gyógynövényekkel ) hatására a hegyekbe vándoroltak .

A Xukuru nép máig is megőrzött néhány kulturális és etnikai vonást . Fő megélhetésük  a mezőgazdaság : kertészet , növény és gyümölcstermelés .Terményeik : kukorica , bab , manióka , banán …. Állattenyésztés : elsősorban kecske tenyésztés . Kézművesipar : pamutfonás , hímzés és kerámiakészítés .

Ma a Xukuru nép Közép - Pernambuco , Serra de Ororuba hegységben : Alagoinha , Pedra , Venturas és Pesqueira megyékben két egymástól elhatárolt területen Xukuru do Ororuba 
és Xukuru de Cimbres területeken él . Minden falunak képviselője van , a képviselők fölött az adott területi főnök áll .  Xukuru do Ororuba területi főnöke Marcos Luidson ( Marcos Xukuru ) . Xukuru de Cimbres főnöke Francis de Assis Cabral ( „ Ciba „ ) .

1989 elején a földtulajdon ( földbirtoklás ) szabályozása Xukuru de Cimbres törzsi területen erőszakos cselekmények sorozatához vezetett .1998-ban az akkori főnök Chicão Xukuru gyilkosság áldozatává vált . Ez regionális szinten nagy hatással volt az eseményekre .

2002 februárjában tovább folytatódtak a zavargások és véres összecsapások .2003 július 2.-án 150 Xukuru család került kiutasításra Xukuru de Cimbres területről . A földjüktől , otthonuktól megfosztott családok bizonytalanságban , állandó stresszben és szorongásban 
éltek .

A hosszú küzdelem és további harcok után 2010 július 2.-án a Xukuru családok visszaköltözhettek a jogtalanul és igazságtalanul elrabolt törzsi területükre .

A FUNASA adatai : 
A Xukuru népesség folyamatosan növekszik 2006-ban elérte 9000 főt .

1. Xukuru do Ororuba  : 24 falu , 27.555 ha. terület , lakosság 2010-ben 10.344 fő . 
2. Xukuru de Cimbres : 1.666 ha. terület , lakosság 2010-ben 880 fő .

Köszönöm Ceça Ramos Brazíliai drága barátnómnek , hogy a történet megírásában a segítségemre volt .