A MAPUCHE ( MAPUCSE , MAPUNDUNGUN , ARAUCAN ) NÉP ÉS NYELV TÖRTÉNELME

A Mapuche nép , nyelv eredete máig sem tisztázódott egyértelműen .

Nyelvészeti kompromisszum a Mapuche nyelv izolátum ( elszigetelt ) .

Régebben a nyelvcsalád nyelveit tévesen sorolták az Andoki az Arawak és a Pano nyelvekhez is .

A Mapuche nyelvcsalád nyelvei lexikailag és fonológiailag nagy mértékben hasonlít , kapcsolódik
az Észak - Amerikai Peneut a Közép - Amerikai Maya és a
Dél - Amerikai Mochica és az Uru - Chipayan nyelvekhez is .

Ugyanúgy ragozó ( agglutináló nyelv ) mint a Maya , Mochica és az Uru - Chipaya nyelvek .

Stark 1970 Mapuche - Maya

Hamp 1971 Mapuche - Maya

Croese 1983 Araucanian – Maya

http://tttindigenas.blogspot.hu/

Mapuche nyelv fonológiai táblázata :

Consonants:

	Bilabial	Labiodent. Dental		Alveolar	Alveopal.	Retroflex	Palatal	Velar
Stop	p		t̟	t				k
Affrikáta					tʃ	t'
Frikativa		f , v	ð	s	ʃ			g
Nasal	m		n				ɲ	ɳ
Appr.	w						y
Lat/Liquid			l̟	l		r	ll (lʲ)

Vowels:

	Front	Central	Back
High	i		u
Mid	e		o
Low		a

A Mapuche nyelv latin betűs átírást használ .

A Mapuche nyelv néhány szava :

Apa : chau Nap : are Fehér : lig ( fulang )

Anya : mamá (ŋuke ) Hold : wutre Fekete : kuri

Fiú : potam ( cohij ) Csillag : wangülen Piros : kelü

Lány : ülcha ( newa ) Ég : putren Zöld : kari

Férfi : wentru che Tűz : kitral Kék : kalyfi ( calfu )

Nő : domo che Víz : ko ( koiko ) Kicsi : pichin

Fej : longko Folyó : lewfu ( maya ) Nagy : futa

Kéz : ku ( kur ) Szél : mapu Megy : tripan

Test : trölet ( angka ) Meleg : are Jön : kupan
Szem : nge Hideg : wutre

A Mapuchék a mai lakóterületükre észak felől érkeztek , beolvasztva az előttük ott élő ősibb népeket .

Az Inkák „ Auca „ lázadó néven nevezték őket .

Az "Araucano „ nevet A. Escrilla használta először a XVI. Század elején az Arauco folyó mellett élő emberekre .
Később a Spanyolok az egész népcsoportot Araucanos ( Araucaniano ) néven nevezték .

A mai Araukánok saját magukat Mapuchénak nevezik . Jelentése : a „ síkvidék

emberei „

Mapu : ország

Che : emberek , nép

Dungu : beszélni

A Mapuche nép , nyelvcsoport dél-közép Chile és délnyugat Argentína területein él .

A XVI. Században három földrajzilag összefüggő területi csoportja volt .

1. Picunche „ északi „

2. Mapuche „ középső „

3. williche „ déli „

A Mapuchék Chile középső részén levő Coquimbo – öböltől délen egészen Chiloe - szigetig éltek .

MAPUCHE NYELVCSALÁD :

A. Északi alcsoport B. Déli alcsoport

1. Picunche 3. Williche

2. Mapuche 4. Chilote

a. Mapuche 5. Manzanero

b. Pehuenche 6. Chiquiyami

c. Ranquelche

A Mapuchek kisebb csoportokban éltek . a Spanyolok megérkezése előtt a lélekszámuk
elérhette az 1 millió főt .

Ismerték a kertészetet , írtásos – égetéses gazdálkodást . Termesztett növényeik a burgonya , kukorica , tök , bab , paprika ,
quinoa .
Fontos szerepe volt a halászatnak és a vadászatnak . Tengerimalac és láma tenyésztés .

A Mapuchék területére az első Spanyol expedíció Diego de Almagro vezetésével 1536-ban érkezett .

A Spanyol megszállás 1540-41-ben kezdődött Santiago város megalapításával .

A Mapuchék megállították az Inka birodalom hódítási kísérleteit .

A Spanyol hódítókkal 300 évig háborúztak és sokáig sikeresen ellenálltak a Chile állam
leigázó törekvéseinek is .

A Mapuchék a 17. – 18.-ik században kelet felé vándoroltak az Andok és a Pampa felé .

Megismerve a lovakat félelmetes harcosokká váltak . Kisebb csoportjaik a mai Argentína fővárosáig nyomultak előre . Ezzel komoly veszélyt jelentve az ott élő Spanyol telepesekre .

Az utolsó Mapuche felkelés 1880-ban kezdődött , mely 2 év múlva 1882-ben elbukott .

A népet több kisebb rezervátumba kényszerítették .

A Mapuche nép igazából soha nem hódolt meg . A történelmükre méltán büszke Mapuchék
a mai napig harcolnak területük visszaszerzéséért , kultúrájuk , nyelvük , szabadságuk megőrzéséért ...