URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK
Uru, Uros, Uruquillas . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña.
Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven „ a hajnal „ , más ismert szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „ ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .
Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak nem pedig emberek.
Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek a Titicaca - tó,
Poopó - tó, és Coipasa - tó, és a tavakat összekötő folyók mellett, valamint
úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken. Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt.
A világ legősibb emberi típusának tartják magukat.
Az Uruk megélhetése alapult a halászaton és madár vadászaton.
Az inka és később a spanyol gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat veszítettek ősi életmódjukból és házasodtak a környező Ajmara népességgel.
A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek.
Az Urus Irohitok a Titicaca - tó déli részén
A Muratok a Poopó - tó partján és a szigetein.
Az Uru - Chipaja nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek, valamint a Spanyol nyelv.
Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának a mai időkig fennmaradt .
- Uru Ch'imu nyelv
Az Uru Ch'imu egy kihalt Uru nyelv. Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno Bay területén nád szigeteken él.
Ch'imu Uru népet 1929-ben Lehmann fedezte fel, akinek a jegyzetei a Berlini Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van.
Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno ) a leginkább eltérő a három Uru-Chipaya nyelven.
-Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv
Az Uru nyelv, pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve. A Bolíviai Ingavi tartomány, La Paz megyében, a Titicaca - tó közelében, a Desaguadero folyó mellett élnek,
Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a nyelvet, amelyet a valóságban csak néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ).
2004-ben 2 anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv használatára. A nyelv elég közel áll a Chipaja nyelvhez.
- Chipaja ( Chipaj Taqo )
A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek, hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat, a sós talaj és az áradások az esős évszakban (novembertől - márciusig) korlátozza a hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést.
Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni a szomszédos Chilébe vagy keleti Bolíviába.
A Chipaja közösségek fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken.
A név "Chipaya" talán ered az Ajmara ch'ipaña "lekötni" szóból utalva hogy hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt.
Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a Chipaja nyelvet nem csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a fiatalabb generáció.
A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő.
A Spanyol nyelvet viszonylag fiatal korban, míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják el . Néhány kisebb Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél.
- Puquina nyelv
A Puquina nyelvet a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező régiókban, valamint Észak-Chile parti területein beszélté . A Puquina nép maradványai megtalálhatóak a Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa, Moquegua és Tacna tartományokban valamint Bolíviába .
Több neves kutató szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói.
Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozó .
A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában
i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték.
A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként ( Lengua general ) az Andok hegységben.
Nem egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt. de a nyelv szavai nyomokban fennmaradt a Callahuaya ( Machaj-juyay ) nyelvben.
A keresztény Oro 1607-ben írt az egyetlen lejegyzett dokumentum a Puquina nyelvről.
Torero 1965-ben vizsgálja ezt a nyelvet és elemzi a nyelvi kifejezéseket.
Egy 1586 leírt dokumentum ("Relación de los pacajes" ) azt mondja, hogy az Uruk a Puquina nyelvet beszálték.
Wachtel 1990-ben és Torero alapján a levéltári bizonyíték azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek Puquinizálódott majd később Aymarizálódott.
A 16. századi dokumentumból kitünik, hogy a Puquina és Uruquilla nem ugyanaz a
nyelv .
I. URU - CHIPAJA
1. Uru ( Kotsuní , Uruquilla )
a. + Puno ( Uru Chimu ) Peru
b. Lake Titicaca Peru - Bolívia
c. Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero
2. Iru Itu Bolívia Rio Desaguadero
3. + Uruquilla – Toledo Bolívia
4. Muratos Bolívia lake Poopo
5. + Choros Bolívia Pampa Aullaga
6. + Soctita Bolívia Pampa Aullaga
7. Chipaja
II. CHANGO ( CHANGO – ATACAMA )
8. + Chango Peru – Chile
9. + Camanchaca Chile
10. + Pro- Anche Chile
11. + Uru de la Costa Chile
III. PUKINA ( PUQUINA )
12. + Pukina Costa Peru , Lake Titicaca Peru és Bolívia
13. Kallawaya ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru
A nyelvcsalád nyelvei közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van.
Agglutináló nyelvek, SOV szórend, CVCC vagy CCVC szótagok.
A leggyakoribb formák CV vagy CVC. A melléknevek megelőzik a főnevet.
A nyelvek leírása 1850 - 1950 közt.
Az Uru nyelvek dokumentálása : Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915,
Crequi - Montford és Rivet 1925 – 27, Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez
kötődik …
Benjamin Worf és sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica, Uru - Chipaja és a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel.
Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az
Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel. azonban a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekke .
Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok ie. 200-ben váltak külön.
A Chipaja legendáik tükrözik , hogy mindvégig azonos területen tartózkodtak jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak a Bolíviai térségbe.
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják Közép-Amerikából vándoroltak látható a négy legfőbb irány tájolásában, az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben.
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni.
Olson (1964-1965, 1980) igyekezett bizonyítani a genetikai kapcsolatot a Maya nyelvekkel, valamint Voegelin ( 1965 ), Longacre (1968), Hamp 1967 és 1970-ben, Stark ( 1972 ),
Wheeler ( 1972 ), Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991, 1994 és 1995 ).
Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan : *ar " there is / are " ,
Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .
Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in) " to hurt " ( y= j )
Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock ) és ch'al-tun " cistern / deposit of water "
( from cal " sweat / liquid " + tun " stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )
Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ , > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni „man „
Louisa ,Stark : felvetette az Uru - Chipajan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is amit alátámasztanak a területen talált Sumer írásjelek.
http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html
Az Uru - Chipaja nyelvek ma félhivatalosan nyelvi izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadot .
A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>>
lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html
További szavak az Uru - Chipaja nyelvek szókészletéből :
AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla
AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek
ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax
ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa
APA : Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep
ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk / zuk
ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa
CSILLAG : Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua
ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya
ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél
ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul
FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi
FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa
FELESÉG : Uru : tʰun
FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru
HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki
HOLD : Uru : nis , Chipaya : his
ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik
JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon
KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta
MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq
MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi
NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua
NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ
NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu
NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las
Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni
ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka
SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja
SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata
SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami
VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok
 | |||
| Uru falu Titicaca- tó |
 |
| Chipaya falu Bolívia |
 |
| Chipaya asszonyok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése