A Közép-amerikai Maja civilizáció i.sz. 800-ban hirtelen gyorsan összeomlott. Egy sor katasztrofális vulkánkitörést két hosszú ideig tartó szélsőséges szárazság követte és véget nem érő város államok közötti háborúk. Néhány évtizeden belül a térség lakosságának lecsökkent mintegy 15 millióra. A Maya felföld volt az első, amit elhagytak. Itt a 16 évszázadban az Itza Maja gazdák termeltek növényeket a hegyoldali teraszokon. A mezőgazdasági többlet termelés lehetővé tette, hogy nagy városok nőjenek a Maya alföldön és Yucatan-félszigeten. Amikor a vulkánkitörések, a háborúk és a szárazság törölték a rengeteg élelmiszert, éhínségek sújtották a sűrűn lakott Maya alföldet. Egy évszázadon belül, a legtöbb város elnéptelenedett. A katasztrófa után az éhező túlélők egy része északon keresett új hazát. Ennek egyik bizonyítéka a Yucatán félszigeti Mayam tartomány és a Floridai Mayaimi nép nevének azonossága.
Maja migráció A Maják nem nevezik magukat Majának. Ők beszéltek és még ma is több nyelvet, nyelvjárást beszélnek. Minden nyelvnek külön neve van. A Mayam eredetileg egy tartomány volt a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében. A Maya nevet a Spanyol hódítóktól kapták.
Az első Spanyolok, akik kapcsolatba kerültek a 16. században a Floridai Okeechobee tó körüli indiánokkal három különböző őshonos nép nevét írtak le Mayaimi, Mayaka vagy Maya-koa ( kevert Arawak nyelven Maya embert jelentett) és Mayayuaca.
A Mayaimi ( Miami ) név összefügg a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében levő Mayam tartomány eredeti nevével. Abban az időszakban, mikor a Mayaimik találkoztak a Spanyolokkal egyszerű életet éltek, ami a halászat, vadászat és az erdei gyümölcsök és diófélék összegyűjtése körül forgott. Azonban i.sz. 300 és 1150 közötti időszakban , ők az egyik legfejlettebb társadalomban éltek több nagyobb mound városban az Okeechobee tó körül.. A Mayaimik a szertartásos moundjaikat és városaikat összekapcsolták a csatornákkal. A Mayaimik is használták a művészi szimbólumokat, ezek a motívumok társultak a"Mississippi mound építők szimbólumaival".
I.sz. 1000 körül egy hatalmas szökőár a mound építészeti kultúra általános összeomlását okozta a Mississippi-medencében.
Egy következő katasztrófa I.sz. 1150 körül talán egy hurrikán vagy az annak következtében fellépett járvány, kiirtotta nagy részét a Mayaimi lakosságnak. A 1763-ban a Mayaimi törzsi név véglegesen eltűnt a térképekről miután Nagy-Britannia átvette az irányítást a Florida államban.
AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA
Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....
Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét... A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.
A Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta, Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik. Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket 1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta.
Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent könyvében „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben 4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:
Rövidítések: Proto-Yokuts = PY , Proto-Utian = PU
Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:
PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.: na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „
c = ʃ
A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát beszélő csoport a Közép és Kelet - Európai térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.
ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:
Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin. Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt. Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast Oregon nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt) Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek. A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.
A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.
A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek
