A MAGYAR NEMZET EREDETE - HUNOK, HUNOGUROK ÉS MAGYAROK

A MAGYAR NEMZET EREDETE


A Magyar nép eredete érdekes és komplex történet. A különböző történelmi vagy legenda változatok mindig mutatják a társulást két fő néphez, amelyhez más törzsek is csatlakoztak.
A történelem hajnalán ők közvetlenül kapcsolódnak a Sumérokhoz és a Szkítákhoz hozzájárulva a Szubartu, Mitanni és az Elamita népekhez. A hosszú Ázsiai "vándorlás" után különböző migrációs hullámokban először mint Hunok, Onogurok, majd később Magyarok tesznek betöréseket az Európai történelembe. 
A tény, hogy a nemzet széles körben ismert két különböző néven: Magyar és Hungár. A vita ma is fennáll. hogy a Magyarok Hunok vagy sem. Vannak elemek, melyek sugallják, hogy a Magyarok és a Hunok egy és ugyanaz a nép volt az ókori Mezopotámiában és hogy a korai idők különböző szakaszaiban vándoroltak és váltak, fejlődtek egymástól függetlenül önálló csoportokká, bár a kapcsolat egymással mindig megmaradt. Hagyományosan, adva a nevet az eredeti állománynak, mely önmaga keveréke a Suméroknak és a Szkítáknak és bármely legyen a név Hun vagy Magyar másodlagos jelentőségű, bár a "Magyar" úgy tűnik, hogy a régebbi. Mindazonáltal a Magyar lett a neve az egyik ágnak, míg a Hun az egésznek; ebből adódóan tudjuk, hogy a Magyarok, mint az egyik Hun törzs, valószínűleg a Sumér / Mitanni eleme a Szkíta törzseknek, amelyből később a Hunok lesznek.

Más nyelvekben általában mindkét névvel azonosítják a nemzetet, bár úgy tűnik, hogy a középkorban nem voltak pontosan azonosak. Közhely, hogy a Hungária név kapcsolódik a Hun népekhez. Amikor i.sz.896 évben a Magyarok keletről érkező sokasága elkezdte a portyázásokat a Nyugat-Európa ellen ők voltak az úgynevezett "Hungars", nem magyarok. Természetesen a Hungarus nem éppen Hun; és bár a két név hasonlít egymásra van egy hozzáadott  "g" a "Hun" kifejezéshez. 
 A Latin nyelven írott Chronica Hungarorum (Thuróczy, i.sz.1488) szerzői szerint összefüggés van a Hun Attila és a Magyar királyok között. A szövegekben a „Hunni” vagy a „Hungri” kifejezés a szokásos Magyar fordítás szerint „Hunok, azaz Magyarok”. A krónika utal a nemzet két ősére a két bibliai pátriárkára Nimródra. Nimród a "nagy vadász Elohim előtt" (Sumérok királya) és Magóg fiára Yephet (a Szkíták őse).Nimród felesége volt Enéh és két fia Hunor és Magor. Egyszer elmentek vadászni és egy fehér nőstény szarvas elvezette őket új földekre a Maiotis mocsarakhoz. A legenda szerint a Magyar nemzet onnan jött..

Mindazonáltal, a "Hungarus" lehet más eredetű: Attila fia Irnak átszervezte a Hun hordákat a Volga-Don területén. A Bolgár történelem szerint Asparuch alapítója a Balkáni Bulgáriának i.sz. 681-ben és az Irnak vérvonalához tartozott. Irnak egy új törzsi szövetséget szervezett a Maiotis régióban. A "Bolgár" törzsek közötti kapcsolatot nevezzük Onogur szövetségnek. Az „Ogur" azt jelenti, tíz törzs vagy tíz nyíl, a törzsek által szimbolizált nyilakat.  A mai Csuvas nyelvet beszélők a közvetlen leszármazottai a Volgai Bolgároknak. A tíz törzs a Hun népek szövetsége (vagy túlnyomórészt a Hunoké), ők az úgynevezett "Hun Ogurok", vagyis Hun törzsek. Ezért a "Hungaria" név származhat Hunogur-ból, és a „Hun” szóból hiányzó "g" most magyarázható. Egyes magyar történészek túl óvatosan a Hun-Magyar kapcsolatokkal  azt sugallják, hogy Magyarország „Hungária” nevében származik az Onogur szóból, hogy a "h" egy későbbi kiegészítés. Sőt, néhány nyelvben a kezdeti "h" betű hiányzik, mint a Német (Ungarisch) és a Román (Ungur.
Néhány történész szerint így lehetséges az azonosítása a Hunoknak a Xiung-nukkal (vagy Hsiung-nu). Mindazonáltal van egy másik nép Kínában, mely szorosan kapcsolódik a Hunokhoz és a legutóbbi felfedezések azt mutatják, csodálatos hasonlóságok vannak a Magyarokkal: az Ujgurok, akiknek a földjén van a  történetileg az úgynevezett "Dzhungharia". Az Ujgurok fontos szerepet játszottak az Ázsiai Hun birodalom mintegy hat évszázada alatt, majd a Kok Turk királyságban, ahonnan Kazárok erednek. Hogy olyan messze is vannak a  Hunok és Kazárok kapcsolata annyira jelentős, hogy úgy tűnik ők a keleti megfelelőjük a Magyaroknak. Az Ujgur régészeti bizonyítékok fontosak, hogy megerősítsék a Hun-Magyar kapcsolatokat, jóváírják az eredeti számla történetet, amelyből a Magyar legendák születtek.

 Ujgur lány

Két fő mitikus számla a Magyarok eredetét illetően: az egyik a "Fehér Szarvas" legendája, mely leírja Nimród fiainak Hunor és Magor történetét. Ők egy nőstény szarvast üldöznek, amely elvezette őket egy idegen országba és ott eltűnt nyom nélkül. A csalódott vadászok találkoztak ott az Alánok hercegnőivel, akiket elraboltak és feleségül vettek. Így lettek a Hunok és Magyarok ősei. Egy másik változata a legendának (Kézai Simon "Gesta Hungarorum"), amely szerint amikor a  két testvér megérkezett a Maiotis mocsarakhoz, látták a föld alkalmas az állattenyésztésre, és ott letelepedtek. Néhány év elteltével, összeházasodtak az Alánok fejedelmének két lányával, és így lettek a Hunok ősei. Ez a legenda mindkét változatban elismeri egy harmadik félt az Alánokat, akik ténylegesen hozzájárultak a modern Magyarok etnogeneziséhez. A szarvas a releváns a Szkíta mitológiában és a megjegyzés, hogy a legenda a Szkíta Magyar.
A második számla a legendás Turul, Sumér származású. A Turul a szimbóluma a Hun-Magyar Árpád-háznak. A mitikus történet elmondja, hogy Ügyek leszármazottja volt Magóg királynak a Szkítáknak és feleségül vette Emesét a Sumér hercegnőt, akivel egy Turul jött az égből és tette őt termékennyé utána született Álmos. Ugyanebben vízióban látta a király leszármazottait egy távoli nyugati földön. A legfőbb jellemzője ennek a legendának, hogy jóváírja ténylegesen a Magyarok Sumér eredetét, hogy Álmos sötét bőrű, fekete szemű volt  (úgy tűnik, inkább megmagyarázhatatlan, hogy a Magyarok és a Szerecsenek közös őse Kush, de az eredeti nemzetek nagyon kevesek voltak a történelem hajnalán, de később egyre változatosabbak lettek a népek migrációs keveredései miatt).

 Szkíta harcos

Figyelemre méltó az a tény, hogy a modern Magyar nyelvben Álmos név azt jelenti, álmos / álmodozó. Az ősi Ugor formája az álom szónak Adom, Adam volt. Álmos volt Árpád apja és az alapítója a modern Magyarországnak.
Magyarok ma magukat: "Magyar" nevezik. Ez a név, ahogy azt már korábban említettük, valószínűleg kapcsolódik az ősi Magar  földhöz vagy a Matianusokhoz és a Mitanni emberekhez Észak-Mezopotámiában. Azonban, mivel a mítosz hangsúlyosabban említette az ősi Sumér eredetet, érdemes megjegyezni, hogy a Sumérok magukat és nyelvüket "Emegir" (a szó a nyilvánvaló hasonlósága Magyar), és az országuk neve Kiengi.
A Magyarok voltak a vezető törzs a szövetségben, mely elfoglalta a Kárpát-medencét i. sz.896. Ott találták az Avarok és a Honugorok maradékait. A Hunogurok és a Magyarok valóban megoszlottak egy hosszú távú kapcsolatban Kazáriában, legyen az szövetség vagy rivalizálás. Magyarok először szövetkeztek a Kazárok ellen a Hunogur / Bolgár törzsekkel, egy későbbi időszakban a lázadó Kazárok (Kabarok) és Hunogur klánok csatlakoztak a Magyarokkal. A Honogur Kifejezést gyakran használják egyenértékűvel a Bolgárral, ami nem teljesen pontos. Bolgárok sokáig voltak uralkodó pozícióban a Hunogur összeségben, de a későbbi időkben a Hunogurok lezárták a szövetséget a Magyarokkal.
Magyarok törzsszövetséget szerveztek hét törzsből. A Hetmagyar (Hét Magyarok) szövetsége volt a határokat védő szövetségese Kazárianak főleg Bulan és Ovadyah királyok uralkodása alatt. A Hét Magyar szövetség törzsei: Jenő, Kér, Keszi, Kürt-Gyarmat, Megyer, Nyék, Tarján. Későb a Kabarok csatlakoztak hozzájuk. Néhányan a hét törzsből valószínűleg részei  voltak az On-Ogur (tíz törzs)szövetségnek, következésképpen Magyarok vették át a vezetést a Hunoguroktól és elkezdtek nyugatra mozogni.

A migráció Kazáriából  és Levédiából a mai Magyarországon fejeződött be a Kazár birodalom összeomlása után. Sok Kazár menedéket  keresett a régi szövetségesek és a riválisoknál. Más csoportok, mint Kipcsákok (Kunok), Jazigok  (Szarmaták) beolvadtak  modern Magyar nemzetbe.
Annak ellenére, hogy a Magyarok legtöbbje nyugatra vándorolt, sokan a Kaukázusban maradtak és mások északra költöztek a Volgai Bolgár földre és az Urál-hegységbe, a mai Baskíriába. A hét Magyar törzsi névből négy  (Yeney / Jenô, Djurmati / Gyarmat, Tamyan / Tarján, Girei / Kér) ma is megtalálható Baskíriában. Amikor a mongolok betörtek Magyarországra korábban átgázoltak a „Baskír” földön és ugyanazok a nevek voltak a Magyaroknál és a Baskíroknál az Urálban.

 A modern Baskírok eléggé különböznek az eredeti állománytól, nagyrészt megtízedelődtek a tatárjárás idején és asszimilálódtak a Török népekbe.
A végleges kialakítása a Magyar nemzetnek a Dunai térségben lezárult a Magyar letelepedéssel. Mindazonáltal a Kárpát-medencében, általában az Erdélyben van egy egységes Magyar társadalom, mely történelmileg nem kapcsolódik a hét Magyar szövetséghez: ők a Székelyek fő etnikai eleme a Romániai Magyar kisebbségnek. Ők teljesen elismert Magyarok, a saját hagyományaik szerint ők Hunok - tehát kifejezetten megerősített a Magyar személyazonosságuk, mint Hun törzs.
A legenda eredetüket azonosítja Irnakkal (Attila fia) egy régi legendás hőssel Csabával, így a saját őseik felkutatása visszanyúlik a sokkal fiatalabb korba, kapcsolatos nem csak a Hunokkal, de a Hurritákkal és a Sumérokkal is.
A Székely népi hagyomány szerint, miután Attila birodalma összeomlott, a legfiatalabb és legkedvesebb fia Ernák (Csaba királyfi) vezette őket. Ők magukat Csaba hadseregének a leszármazottainak tartják. A székelyek eredete kérdése történelmi vitáknak. Annyi bizonyos, hogy ők letelepedtek a Kárpát-medencében a korai időkben jóval előtte, mielőtt a hét Magyar törzs elhagyta hazáját Kazáriában és Levédiában, még mielőtt a Bolgárok elérték a Balkánt. A Székely források tudományos beszámolója szerint ők Hunok voltak. Amikor a hét Magyarok találkoztak velük találtak egy embert, aki ugyanazt a nyelvet beszélte és ugyanolyan rovásírás rendszert, az úgynevezett Hun / Magyar / Székely rovásírást. Szintén a "Tarihi Üngürüs" megerősíti a nagy affinitását a két népnek és a közös nyelv egy figyelemre méltó tény, tekintve, hogy földrajzilag elkülönültek egymástól legalább három vagy négy évszázada.

Összegezve mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a Magyarok eredetileg Hunok, és valószínűleg az egyike Hunogur törzseknek, következésképpen nagyon szorosan kapcsolódnak a Bolgárokhoz.

István Tóth:  03. 05. 2016.

Referenciák:

http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/attila-hunok-kiralya.html
http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/04/hunor-es-magor.html http://tist-fla.blogspot.com.br/2016/01/a-hun-birodalom.html
http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/01/a-nagy-os-anya-emese-magyarok-os-anyja.html
http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=988
http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=65
http://redqueenwhitequeen.com/wordpress/?page_id=83
http://www.kavkazvideo.com/subartu_0e69125e6.html
http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig/3035-magyar-%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9net-a-kezdetekt%C5%91l-kr-u-907-ig?limit=1&start=18https://sites.google.com/site/titkosmagyarostortenet/home/kronikainkba-rejtett-ostoertenetuenk
http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/008.html
http://www.rovasoldal.eoldal.hu/cikkek/40-a-hunok-tortenete--osszefoglalas.html
http://www.kamilla-amanda.eoldal.hu/cikkek/hunok-es-magyarok-eredete---magyarok-tortenelme-1-resz.html
https://periklisdeligiannis.wordpress.com/tag/%CF%83%CE%B1%CF%81%CE%BC%CE%AC%CF%84%CE%B5%CF%82/
http://www.jobbsajoszentpeter.eoldal.hu/cikkek/atilla-kiraly-nepfoiskola--magyar-tortenelem-/magyarok-es-arpad-1_resz-_2008_10_-ho_.html
http://szekelyivadekok.tripod.com/01.html
http://www.magtudin.org/Grandpierre_Atilla_Szkitak_szekely.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csaba_kir%C3%A1lyfi
http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.pdf
http://www.csabakiralyficserkesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=31
http://szibella.blogspot.com.br/2009/11/dr-padanyi-viktor-dentu-magyaria-ii-10.html
http://terebess.hu/keletkultinfo/mezopotamia2.html
http://mult-kor.hu/20131105_europaba_is_eljutott_egy_osi_mezopotamiai_nep
http://www.ancient.eu/Mitanni/

A HUN BIRODALOM

Hun szó kínai eredetű, jelentése barbár. A feltételezések szerint a Hsziungnuk (Hiungnuk) leszármazottai, akik 500 éven uralták a Közép-Ázsia keleti területeit.
A Hun birodalmat létrehozó népesség Kína északi határainál, a Tien-san és az Altáj területén egykor létezett Hiungnu (vagy mai kínai kiejtés szerint Hsziungnu) birodalom nyugat felé elvándorló lakossága, kiegészülve az Európáig tartó út közben talált, főleg Iráni népekkel (Vuszuk, Szakák, Alánok), valamint Gótokkal.  
A Hsziungnuk állandó harcban álltak a Kínai birodalommal, mely a nagy fal felépítéséhez vezetett. A Hsziungnuk legyőzése után két részre bomlott a törzsszövetség. A nyugati ágból származnak a Magyarok.
(A Hunok eredete nem bízonyított a történészek szerint. Úgy gondolják különböző Ázsai népekből jött létre, melynek eredménye egy genetikai mix, egy sokszínű etnikum és kultúra)..

Az első ismert szállásterületük a K-Ázsiai Tokharisztán volt. Tokharisztánban 456-ban a Heftal- dinasztia került hatalomra., amiről a terület lakóit Heftalitáknak neveztek.  A második nagyobb szállásterületüket az északi törszek a Volga mellékén alakították ki.

A Hunok kilépve Közép-Ázsiából elindítva egy migrációs folyamatott. A Kínaiak által Hiungnunak nevezett nép sorban hóditotta meg a környező, főleg Török és Mongol népeket. A Heftaliták szállásterületét ért Türk támadás után elindultak India irányába.
Elfoglalták az északnyugati területeket, majd behatoltak Iránba, Kihasználték a Gupta birodalom belső gyengeségeit és megszállták közép Indiát.
A negyedik században elkezdődött hódítási folyamat kövretkeztében érkeztek Európába. 375-ben Balambér vezetésével átlépték a Volgát és az egész Kelet-Európai övezetett az uralmuk alá vonták.  A Hunok jelentős destabilizációt okoztak a barbároknak, hogy elfoglalták,  lokalizálták a közép és a  Kelet.Európai térségeket.
A Hunok a Duna folyó mellékén telepedtek le. Eleinte baráti viszonyban voltak a Római birodalommal segítve a Germán népek elleni háborúkban.
Attila hatalomra kerülése után a Hun birodalom jelentősen megerősödött és a Hunok a Nyugat Római birodalom ellen fordultak, mely 451-ben a Catalaunumi csatához vezetett. A Hunok 452-ben betörtek Itáliába és Róma ellen vonultak. Nagy Leó pápa elérte, hogy a Hunok mekiméljék Róma városát és békét kötött. 453-ban Attila meghalt a halála megíndította a Hun birodalom felbomlását.
 A fiainak az örökségért folyó viszálykodása meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből  Ellák került ki győztesen, de a hatalmát nem megszilárdítani. Sorra támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a Hunok legyőzésével zárult a Nedaói csatában.
Az ötközet után a mai Ukrán és Délorosz sztyeppéken telepedtek le.  A VII. század elsü éveiben a Fekete-tenger északi sészén volt a Hunok utolsó állama, ezután "eltűntek"?...

A területen kialakult Onogur törzszsövetségben a Hunok és a Magyarok is részt vettek. Az uralkodói Attilától és utódaitól származtak.

Európai Hun birodalom

Nemcsak a mondáink "Hunor és Magor" őrízték meg a Hun rokonság emlékezetét. Anonymus a 13. század elején már Attila leszármazottjának tartotta álmost és Árpádot. A Székelyekről azt írta a Magyarokhoz csatlakozásuk előtt "Attila király népe voltak". Kézai Simon a 13. század végén a Magyar népet a Hunokkal rokonította. A Magyar történetírók évszázadokon át Attilát és a Hunokat a Magyarság őseinek  tekintették.

A Hun- Magyar rokonság támogatói:
László Gyula
Dümmert Dezső
Balás Gábor


A HUN-MAGYAR NYELVI AZONOSSÁGOT BIZONYÍTÓ SZAVAK:

  Kéz = kézi; szem = szöm; orr = ore; száj = szá(h); vér = veri; öcs = ecse; vörös = verisi; sárga = sarakh; zöld = zezild; szag = szagu; víz = vezi; tenger = tengir, tenger; tó = tava; dél = dele, déli = déli; kutya = kutha; hal = kala; sas = sas; sáska = sasaka; légy = ledzsi; béka = béka; bagoly = bagialu; alom = alun; alma = alma; árpa = árpa; fa = va, fo; tű = tövi; fű = fövi; virág = virág; sás = sás; moha = muha; teremni = termin; kő = kevi; jég = jéj; hó = hava; szél = szele; só = sava; üveg = ivej; kút = kutu; por = poura; sár = sár; hon, otthon = hom; út = utu; kapu = kapu; vár = vara; had(sereg) = had; szó = szava; tor = tor; kopasz, tar = tar; vásár = vásár; tél = teile; téli = teili; fegyver = pegüveri; tudás = tued; (eszköz = szer; kard = szurr) tőr = tir; sarló = sarlagh; íjhúr, ideg = itekh; tegez = tegiz; balta = balta; sisak = sisak; tükör = tiker; üst = hüsti; sátor = satur; (piramis = gúla) bor = bor; sör = ser; (tojás = moni; vö. tikmony) élő = eleved; ásó = asava; tér = teiri; lyuk = liku; szám = szán; ész = esze; kicsi = kücsü; lassú = lasta, lastu, lathag; eszes, okos = eszisi; be = béh, béj; messze = mete; ki = kütu; ma = ma, bima; mi? = mi; ki? = ki; miért = mirelti; kiért = kirelti; hol = hol; hová = howrá; hány = kháni; nem = nen; -on, -en, -ön = hen; -ban, -ben = ben; -ba, -be = be; -ra, -re, reá = wra; -ért, vkiért, vmiért = irente (vö. iránta); tenni = tün; tudni, ismerni = tondin; járni = járin; be = bé; át = alta ( vö. pl. általmenni); szét = szeit; rá = wra;

Irodalom:


Aradi Éva:  A hunok Indiában, A heftaliták története, Hun-idea Kiadó, Budapest, 2005
Cséji László Koppány:  A hunok történelme és utódnépei, Napkút Kiadó, Budapest, 2004.
Marácz L., Obrusánszky B. szerk. (2009): A hunok öröksége. Hun Idea Kiadó, Budapest 
Orbusánszky Borbála:   
A hunok kultúrtörténete: Fehérvár, a déli hunok fővárosa, Magyar tankönyv, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006, 
A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.
Thompson, E. A.: A hunok. Szukits 2003
Zagd Batszajhan: A hun népek története, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006

 http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai