THE RED-HAIR RACE IN AMERICA

From the genetic evidence, it appears that trans Atlantic crossings have been going on for a long time - the reddish/brown haired, green eyed Auracanians of coastal Chile and Peru not only have some 4-6,000 year old Indonesian genes in them (James L Guthrie), but they also have 12-18,000 year old Caucasian genes forming the basal layer of their complex genetic history. Aztec history confirms that Native Americans in ancient times were Caucasian. This period in history was called; "The Age of the Blonde Haired Bearded Giants". It was these people who made up the majority of Eurasian and American populations at the time when the kingdom of Atlantis existed - the mother of many European and American cultures. This period of human history ended with a terrible natural catastrophe. Historical records indicate that an earthquake destroyed an island in the Mid Atlantic(Atlantis) and an associated tsunami swept through the Caribbean (Anasazi legend) and down the Mediterranean(destroying the Greek army) 11,500 years ago and ended this "Golden Age".

After the Golden Age - according to Aztec/Toltec history, 7,590 BC was the beginning of “Age of the Red Haired People." They enslaved the remnant populations of the blonde haired giants, using them to build their megalithic monuments. Cro Magnon man according to the Mayan 'Popul Voh' was very trusting and gullible. He was not familiar with the lies and trickery of this new breed of humans and was easily manipulated. The Mayan 'Popul Voh' is packed full terrible deeds done to these peacable giants.

In Europe, the children's story of Jack and the bean stalk quite likely goes back to this time after Atlantis where the surviving giants of the 'Golden Age' possessed the knowledge of gold production, but the new breed of humans (the Red Heads) represented by Jack and his mother did not want giants around anymore, nor did they merely just want the giants stash of golden eggs, they wanted the technology of gold production, represented by the goose that laid the golden eggs, Jack succeeded in obtaining the 'technology of Gold production and then killed the giant. It is also interesting to note that giants in many fairy stories are depicted as being naive or easily tricked.

According to Aztec/Toltec legend, 5,500 years ago, began "The age of the Black Haired People". Geneticists have identified that the East Asian migration into America began ~6,000 years ago. 500 years before American legends say it happened. This is an acceptable time period for the founder populations to gather momentum. It is interesting to note that Sumerian legends also state that the Age of the Black haired people in the Mediterranean began about 5,500 years ago. Obviously there was a catastrophe on a global scale and random chance favoured the Black Haired people. This is most likely the beginning of Austronesians crossing the Pacific via the Kuroshio current.

Carthaginian ships

Further proof that Native Americans prior to this time were essentially Caucasian is the 7-9000 year old red haired mummies that have been found in Nevada. Kennewick man, a Native American was also Caucasian, but not form Europe.

The common origin of both European and American culture from the ancient civilization of Atlantis makes total sense when we start looking at the cultural similarities. Many books have been written about the similarities between Mayan and Egyptian science, especially in the realms of Astronomy, calender and mathematics. Mayans even share the same war god as many European tribes; Votan in Mayan legends and Woden in Viking legends, (Votan and Woden is deemed to be linguistically the same).

One may ask; why is there not a greater degree of caucasian racial types evident in America today?

This can easily be explained through the interaction between dominant and recessive genes.

Once Asians began interbreeding with the Native Americans, the recessive genes of red hair and blue eyes quickly dissappeared. Despite this, there is still some evidence of this earlier racial type in some Native Americans. The Araucano appear to be one of the most significant remnant populations (300,000 in Chile) of this previous age of Red Heads in America . Elsewhere, native Americans have a lesser degree of this Caucasian heritage, although many Native North Americans are tall with long narrow skulls and wiry features - characteristic features of these early Caucasians. Most native Americans are blood group O (European) and not B(Asian). The Araucano are also 20% Rhesus negative, putting them up there with the Irish and the Basques as being the most closely related to the original Europeans. (Cro Magnon man was blood group O- and Rhesus negative). Not only is Rhesus negative a recessive gene, but blonde hair, red hair and blue eyes are all recessive genes and any interbreeding with dominant brown eyed/black haired individuals of blood group B, will lead to the dissappearance of these visual characteristics. Not only this, but due to isolation of these original Caucasians, they became vulnerable to disease brought in from outside America. This process was observed in the Pacific by the early explorers. First accounts of Tahiti indicated that over ten percent of the Population was Caucasian, but when another ship arrived 8 months later, most of these Native Caucasians had already succumbed to disease brought by the earlier European ship. Despite this, Polynesians placed these people in high esteem and they were often found in positions of power within Polynesian society. The practice of the bride withdrawing to a darkened hut or cave for weeks before her wedding day was to show she had some of this ancient royal blood and exemplifies the position these white people held in society. Ancient Caucasian genes have been lost in the Pacific and America, not through war or genocide, but through natural processes where the genetically stronger individuals become the dominant population.

Thor Heyerdahls research uncovered a burial chamber that contained what is now known as 'The Paracas Mummies'. To his surprise, they had red and blonde wavy hair, with long skulls. These people conducted extensive ocean voyages off South and Central America on Balsa Rafts between 300 BC and 400 AD. Their culture was undoubtedly South American in every way, but they were also a type of Caucasian. The Araucano would have been related to this group.There is also a high probability that the red haired long ears of Easter Island, represented by the Moai statues, are also from a similar gene pool as the Araucanians who according to James L. Guthrie, possess both Caucasian and Indonesian genes. The practice of elongating ears was common practice by mariners in the Maldives and Borneo and could have been a custom brought to America and the Pacific by people sporting Indonesian genes. More research on this early Austronesian long ear phenomenon is sure to uncover some interesting facts.

 Cultura Chachapoya

 Paracas mummy

 Cultura Chachapoya

 Cro-Magnon people's

References:


http://www.burlingtonnews.net/redhairedmummiescanaryislands.html
http://despiertaalfuturo.blogspot.com.br/2013/11/el-reino-perdido-de-los-chachapoyas-en.html
https://www.blogdeviajes.com.ar/2007/03/26/cronicas-de-chachapoyas-6-aya-chaqui/
http://atlantisforschung.de/index.php?title=Die_Chachapoya_und_die_Kelten
http://survive2012.com/american-pyramids/
http://www.amren.com/news/2013/09/how-did-blonde-whites-arrive-in-peru-before-columbus/
https://hu.pinterest.com/pin/481040803929346874/

BEMUTATÓ: “ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI

“ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI
KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG...

“A Magyar nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében”.
Egy kicsiny csoport, melyet az Amerikai szakirodalom Kalifornai Penutian (Peneut) összefoglaló néven jegyez egy a Közép- Európai és Fekete- Tengeri térségből kiinduló népvándorlás következtében a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve elérte és belépett a Kaliforniai San Francisco folyó Delta térségébe. A könyvemben az saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi Magyar nyelv és a Kalifornia Penutian nyelvek közötti kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság ténye az eltelt több ezer év kiszakadása a közös ős nyelvből és az óriási távolság ellenére is fennáll.
Ma a Kaliforniai Penutian őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának a középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Penutian nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani alapelemek, melyek elsősorban a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak"......

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR NYELV

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR MÚLT

A szavak visszavezetnek minket a távoli rejtélyes múltba amikor még az emberiség egy, vagy több alapnyelvet beszélt. A nyelvek, népek eredetének, rokonságának kutatása még nem fejeződött be. Azonban az eltitkolás és ragaszkodás a régi rosszul felállított nyelvtudományi sablonok ellenére mára a társtudományok segítségével (DNA, Archeológia ... ) oly sok bizonyíték összegyűlt, hogy a valótlan Finnugor ...eredet rokonság tanítást ma már bátran száműzhetjük az iskolákból. A PIE alapnyelv kialakulásában jelentős szerepet vállalt ősi Magyar nép szavai ma is jelentős mértékben megtalálhatók a mai Indo-Európai nyelvek szavaiban és az Etruszk, Pelaszg, Sumer, Ó- Görög, valamint az Amerikai Kaliforniai Penutian nyelvekben.

AD / ADNI „ Give / To give „
Hungarian : ad , adni , Sumer : nadanu
PIE : do
Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i , Patwin : doyu , Plains Miwok : ’am.y , C.S.M. : ’am.y , N.S.M. : ’am.y , Mutsun C. : ami , Maidu : dam

ÁG „ Branch „
Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „ / da „ arm „
PIE : gebh / gegh
Lake Miwok : Tawlik „ arm , wing „ , Plains Miwok : eku „ hand „ , Coast Miwok : uku „ hand „ , Lake Miwok : uku „ hand „ , Wintu : leweq „ arm „

ANYA „ Mother „
Hungarian : anya , Sumer : ama / am
PIE : meu / mater
Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „ S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „
N.S.M. : ’amati „ grand mother „ , N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,
N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,
Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,
Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,
Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,
Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „

APA „ Father „
Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4
PIE : pei(g)
Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py ,
S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa , Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,
Coast / Lake Miwok : api , Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo ,
Yokut : no-pop

ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungarian : asszony ? Sumer : gasan , assatum
PIE : manu-s
C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,
S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,
Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,
C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „

CSILLOG : „ shine „
Hungarian : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „
PIE : skai
Wintu : silo-qa

ÉN „ I „
Hungarian : én , Sumer : ni / me
PIE : me
Plains M. : kan.i / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , Wintu : ni , Nisenam : ni ,
Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni

ENNI / EV „ To ,Eat „
Hungarian : enni / ev
PIE : pa " food " , bu " lip "
Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C. / Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman , Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ , S.S.M. : ’uni „ eat „ ,
N.S.M. : ’ywy „ eat „ , C.S.M. : uw-u „ food „ , S.S.M. : uw-u „ food „ ,
Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ , Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin : ba / bas „ eat „

KARMOL / KARCOL / KAR „ Scratch „
Hungarian : karmol / karcol , kar
PIE : (s)ker " scrub " , gred " scratch "
Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,
Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,
Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „

VILÁG „ World „
Hungarian : világ , Sumer : bar / par „ world / country „
Proto-Indo-European : uiro-s
Plains M. : wa.li „ World „ , C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,
N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. :
hale.’aH-nt „ world „ ,
Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun :
pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „

VILÁGOS „ Light / Bright „
Hungarian : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „
light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya

VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „
Hungarian : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „
blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , N.S.M. :
wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ / S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,
Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „
lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil /
wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. :
witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „

VIRÁG „ Flower „
Hungarian : virág , Sumer : girim
Proto-Indo-European : bhrug " fruit "
Plains M. : wile

A MAYA ÉS A MAYAIMI NÉPEK AZONOSSÁGA - MAJÁK FLORIDÁBAN

 

   A Közép-amerikai Maja civilizáció  i.sz. 800-ban hirtelen gyorsan összeomlott.
Egy sor katasztrofális vulkánkitörést két hosszú ideig tartó szélsőséges szárazság követte és véget nem érő város államok közötti háborúk.
Néhány évtizeden belül a térség lakosságának lecsökkent mintegy 15 millióra.
A Maya felföld volt az első, amit elhagytak.
 Itt a 16 évszázadban az  Itza Maja gazdák termeltek növényeket a hegyoldali teraszokon.
A mezőgazdasági többlet termelés lehetővé tette, hogy nagy városok nőjenek a Maya alföldön és Yucatan-félszigeten.
Amikor a vulkánkitörések, a háborúk és a szárazság törölték a rengeteg élelmiszert, éhínségek sújtották a sűrűn lakott Maya alföldet. Egy évszázadon belül, a legtöbb város elnéptelenedett.
A katasztrófa után az éhező túlélők egy része északon keresett új hazát.
Ennek egyik bizonyítéka a Yucatán félszigeti Mayam tartomány és a Floridai Mayaimi nép nevének azonossága.

Maja migráció
A Maják nem nevezik magukat Majának. Ők beszéltek és még ma is több nyelvet, nyelvjárást beszélnek. Minden nyelvnek külön neve van.
A Mayam eredetileg egy tartomány volt a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében. A Maya nevet a Spanyol hódítóktól kapták.


Az első Spanyolok, akik kapcsolatba kerültek a 16. században a Floridai Okeechobee tó körüli indiánokkal  három különböző őshonos nép nevét írtak le Mayaimi, Mayaka vagy Maya-koa ( kevert Arawak nyelven Maya embert jelentett) és Mayayuaca.

A Mayaimi ( Miami ) név összefügg a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében levő Mayam tartomány eredeti nevével.


Abban az időszakban, mikor a Mayaimik találkoztak a Spanyolokkal egyszerű életet éltek, ami a halászat, vadászat és az erdei gyümölcsök és diófélék összegyűjtése körül forgott. Azonban  i.sz. 300 és 1150 közötti időszakban , ők az egyik legfejlettebb társadalomban éltek több nagyobb mound városban az Okeechobee tó körül..
 A Mayaimik a szertartásos moundjaikat és városaikat összekapcsolták a csatornákkal. 
A Mayaimik is használták a művészi szimbólumokat, ezek a motívumok társultak a"Mississippi mound építők szimbólumaival". 

I.sz. 1000 körül egy hatalmas szökőár a mound építészeti kultúra általános összeomlását okozta a Mississippi-medencében.

Egy következő katasztrófa I.sz. 1150 körül talán egy hurrikán vagy az annak következtében fellépett járvány, kiirtotta nagy részét a Mayaimi lakosságnak.
A 1763-ban a Mayaimi törzsi név véglegesen eltűnt a térképekről miután Nagy-Britannia átvette az irányítást a Florida államban.



Hívatkozások:

http://www.archeolog-home.com/pages/content/was-there-an-ancient-lost-civilization-in-cuba-part-2.html


http://www.accessgenealogy.com/florida/mayaimi-people.htm


globalwarming-arclein.blogspot.hu/2014/11/the-surprising-origin-of-words-maya-and.htmlhttp://

Chontal Maya hajó

Mayaimi csónak

AZ ŐSÖK NYELVE KALIFORNIÁBAN; A MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK-UTIAN NYELV KAPCSOLATA

AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI  ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA

Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései  messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....

Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...
A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.


A  Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,
Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.
Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket  1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta. 

Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent  könyvében  „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják  a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével  a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben  4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi  feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a  Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:

Rövidítések: Proto-Yokuts = PY  ,  Proto-Utian = PU

Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:

PY. : * ? ath „ share / break „  PU. : *? at   „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,

PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.:  na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „

c = ʃ

 A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát  beszélő csoport  a Közép és Kelet - Európai  térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.


ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT  INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS  A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:


 - ÁG „ Branch „

Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand

g = k

- ANYA „ Mother  „

Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema

*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „

ny = m>n

- ANYÓS „ Mother in law „

Hungarian : anyós , anyó , Sumer :  munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „

Miwok : anis  „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si

n = ny , sz = s

 - APA „ Father „

ny=m>n

Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe

*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa

„ father „

- AZ  / AZT  „ That  „

Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she   „ , *Akkád : s̆u   „ he „ , s̆i    „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,

Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „

Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak  „ she , he „ ,

z=s̆>s>c

-ÉN  „ I „

Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer :  ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,

PU : me „ I „

*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun

g  = k , ny = n

- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ ,  IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,

ÍZZAD „ Perspire „

Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,

*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ ,

*Proto-Costano : ʂukmu  " smoke "  , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,

*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,

z =  s>ʂ , tʰ = d

- JÖN  / JŐ „ Come „

Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,

Manysi : ji / joχt „ to come”

*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „,  *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „

j = g

- KÉZ „ Hand „

Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU  : kati , Finn / Észt : kasi / kat

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

z = s , k = gʰ

- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „

Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,

Mutsun :  ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „

Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „

k = g>c , cs = c> tʃi>

- NAGY „ Big „

Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /

na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,

Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „

 gy = g>y>d> kʷ

- NE / NEM „ No / Not „

Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte

Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,

Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",

Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „

n = m

- SÓ „ Salt „ ,  SAV ’ Acid „  SAVANYÚ „ Sour „

Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola

*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,

Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,

Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „

v = w

-  SZEM „ Eye „

Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme

*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ ,  *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „

sz = s>c = sz ,  m = n ,

- ÜT „ Beat „

Hungarian : üt

Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „  Proto-Utian. : *? at   „ share /break „,

-  VILÁG „ World „

Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val

Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,

Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,

Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „

v = w>p , l = r

- VILÁGOS  „ Light / Bright „

Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,

*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „

*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,

*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,

 *Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „

 v = w>b , l = r


 

Kaliforniai Miwok település

 

Kalifornia, Yokuts gyerekek   

Irodalom :

- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun

with notes on Rumsen

- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian

http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets

- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )

- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?

- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „

http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

-  Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian

- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study

- Dr. Otto Szadovszky  : Californian Penutian and Ugrian links
http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm

- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek
Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu
Sy Ama Sali "

http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html

- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html
 
- 2014.  A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

 - 2014.  A Kaliforniai Wintu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

A KALIFORNIAI WINTU NÉP ÉS NYELV TÖRTÉNELME

Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan  (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian  nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.  Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast  Oregon  nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt)  Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv  egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.

A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.



A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek

Fonológia:
 
Mássalhangzók:

’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t,  -t’,  -tʰ, -w, -y, -x, -χ

Magánhangzók:

-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú

Szintaxis:

A Wintu nyelvek szabad szórendűek,  fő jellemző a SOV  < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.

Szótagok (syllables): a CVC karakter  fő jellemző.


A Magyar és Wintu szóegyezésekből :

Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give", 
Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Hungarian:  mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother", 
Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",
Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby", 
Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",
Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown",   
Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n  „dark",  
Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",
Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….

http://factcards.califa.org/cai/wintu.html 
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/ 
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm 
http://www.wintutribe.org/history.html

Wintu basket

Wintu women

Winnemem Wintu

Wintu Pit River Basket

A HUN BIRODALOM

Hun szó kínai eredetű, jelentése barbár. A feltételezések szerint a Hsziungnuk (Hiungnuk) leszármazottai, akik 500 éven uralták a Közép-Ázsia keleti területeit.
A Hun birodalmat létrehozó népesség Kína északi határainál, a Tien-san és az Altáj területén egykor létezett Hiungnu (vagy mai kínai kiejtés szerint Hsziungnu) birodalom nyugat felé elvándorló lakossága, kiegészülve az Európáig tartó út közben talált, főleg Iráni népekkel (Vuszuk, Szakák, Alánok), valamint Gótokkal.  
A Hsziungnuk állandó harcban álltak a Kínai birodalommal, mely a nagy fal felépítéséhez vezetett. A Hsziungnuk legyőzése után két részre bomlott a törzsszövetség. A nyugati ágból származnak a Magyarok.
(A Hunok eredete nem bízonyított a történészek szerint. Úgy gondolják különböző Ázsai népekből jött létre, melynek eredménye egy genetikai mix, egy sokszínű etnikum és kultúra)..

Az első ismert szállásterületük a K-Ázsiai Tokharisztán volt. Tokharisztánban 456-ban a Heftal- dinasztia került hatalomra., amiről a terület lakóit Heftalitáknak neveztek.  A második nagyobb szállásterületüket az északi törszek a Volga mellékén alakították ki.

A Hunok kilépve Közép-Ázsiából elindítva egy migrációs folyamatott. A Kínaiak által Hiungnunak nevezett nép sorban hóditotta meg a környező, főleg Török és Mongol népeket. A Heftaliták szállásterületét ért Türk támadás után elindultak India irányába.
Elfoglalták az északnyugati területeket, majd behatoltak Iránba, Kihasználték a Gupta birodalom belső gyengeségeit és megszállták közép Indiát.
A negyedik században elkezdődött hódítási folyamat kövretkeztében érkeztek Európába. 375-ben Balambér vezetésével átlépték a Volgát és az egész Kelet-Európai övezetett az uralmuk alá vonták.  A Hunok jelentős destabilizációt okoztak a barbároknak, hogy elfoglalták,  lokalizálták a közép és a  Kelet.Európai térségeket.
A Hunok a Duna folyó mellékén telepedtek le. Eleinte baráti viszonyban voltak a Római birodalommal segítve a Germán népek elleni háborúkban.
Attila hatalomra kerülése után a Hun birodalom jelentősen megerősödött és a Hunok a Nyugat Római birodalom ellen fordultak, mely 451-ben a Catalaunumi csatához vezetett. A Hunok 452-ben betörtek Itáliába és Róma ellen vonultak. Nagy Leó pápa elérte, hogy a Hunok mekiméljék Róma városát és békét kötött. 453-ban Attila meghalt a halála megíndította a Hun birodalom felbomlását.
 A fiainak az örökségért folyó viszálykodása meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből  Ellák került ki győztesen, de a hatalmát nem megszilárdítani. Sorra támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a Hunok legyőzésével zárult a Nedaói csatában.
Az ötközet után a mai Ukrán és Délorosz sztyeppéken telepedtek le.  A VII. század elsü éveiben a Fekete-tenger északi sészén volt a Hunok utolsó állama, ezután "eltűntek"?...

A területen kialakult Onogur törzszsövetségben a Hunok és a Magyarok is részt vettek. Az uralkodói Attilától és utódaitól származtak.

Európai Hun birodalom

Nemcsak a mondáink "Hunor és Magor" őrízték meg a Hun rokonság emlékezetét. Anonymus a 13. század elején már Attila leszármazottjának tartotta álmost és Árpádot. A Székelyekről azt írta a Magyarokhoz csatlakozásuk előtt "Attila király népe voltak". Kézai Simon a 13. század végén a Magyar népet a Hunokkal rokonította. A Magyar történetírók évszázadokon át Attilát és a Hunokat a Magyarság őseinek  tekintették.

A Hun- Magyar rokonság támogatói:
László Gyula
Dümmert Dezső
Balás Gábor


A HUN-MAGYAR NYELVI AZONOSSÁGOT BIZONYÍTÓ SZAVAK:

  Kéz = kézi; szem = szöm; orr = ore; száj = szá(h); vér = veri; öcs = ecse; vörös = verisi; sárga = sarakh; zöld = zezild; szag = szagu; víz = vezi; tenger = tengir, tenger; tó = tava; dél = dele, déli = déli; kutya = kutha; hal = kala; sas = sas; sáska = sasaka; légy = ledzsi; béka = béka; bagoly = bagialu; alom = alun; alma = alma; árpa = árpa; fa = va, fo; tű = tövi; fű = fövi; virág = virág; sás = sás; moha = muha; teremni = termin; kő = kevi; jég = jéj; hó = hava; szél = szele; só = sava; üveg = ivej; kút = kutu; por = poura; sár = sár; hon, otthon = hom; út = utu; kapu = kapu; vár = vara; had(sereg) = had; szó = szava; tor = tor; kopasz, tar = tar; vásár = vásár; tél = teile; téli = teili; fegyver = pegüveri; tudás = tued; (eszköz = szer; kard = szurr) tőr = tir; sarló = sarlagh; íjhúr, ideg = itekh; tegez = tegiz; balta = balta; sisak = sisak; tükör = tiker; üst = hüsti; sátor = satur; (piramis = gúla) bor = bor; sör = ser; (tojás = moni; vö. tikmony) élő = eleved; ásó = asava; tér = teiri; lyuk = liku; szám = szán; ész = esze; kicsi = kücsü; lassú = lasta, lastu, lathag; eszes, okos = eszisi; be = béh, béj; messze = mete; ki = kütu; ma = ma, bima; mi? = mi; ki? = ki; miért = mirelti; kiért = kirelti; hol = hol; hová = howrá; hány = kháni; nem = nen; -on, -en, -ön = hen; -ban, -ben = ben; -ba, -be = be; -ra, -re, reá = wra; -ért, vkiért, vmiért = irente (vö. iránta); tenni = tün; tudni, ismerni = tondin; járni = járin; be = bé; át = alta ( vö. pl. általmenni); szét = szeit; rá = wra;

Irodalom:


Aradi Éva:  A hunok Indiában, A heftaliták története, Hun-idea Kiadó, Budapest, 2005
Cséji László Koppány:  A hunok történelme és utódnépei, Napkút Kiadó, Budapest, 2004.
Marácz L., Obrusánszky B. szerk. (2009): A hunok öröksége. Hun Idea Kiadó, Budapest 
Orbusánszky Borbála:   
A hunok kultúrtörténete: Fehérvár, a déli hunok fővárosa, Magyar tankönyv, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006, 
A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.
Thompson, E. A.: A hunok. Szukits 2003
Zagd Batszajhan: A hun népek története, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006

 http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai

PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN

PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN

Írta: István Tóth
tindian@indamail.hu



Sokak számára ismert a bibliai özönvíz története, de kevesek által ismert az úgynevezett Gilgamesz eposz története. A Sumér Gilgamesz eposzban le van írva, hogyan kelt át Gilgamesz az óceánon, a hatalmas tengereken a felkelő nap irányába és feltárva a Világ helyeit és felkeresve az özönvíz utáni megmaradt élet nyomait.  

I. URUK

Az "Uru" egy Sumér szó és eredetileg a legnagyobb városuk neve "Uruk".
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruk). A név feltűnik egy máik jelentős Sumer „Ur”város nevében is.
Azonban az Uru név jelen van Dél-Amerikában is. Az „ Uru nép „  a legrégebbi őshonos nép Dél-Peru, Észak- Chile és Nyugat- Bolívia térségében. Valaha nagy egybefüggő területen éltek. Ez a majdnem kipusztult csoport közvetlenül a Titicaca-tó környékén él a saját készítésű úszó szigeteken. A genetikai leszármazás kimutatta, hogy eltérnek a környező bennszülött csoportoktól, köztük a Inkáktól és más Elő Inka csoportoktól. Accoding a National Geographic "Új genetikai kutatások által vezetett Genográfiai Projekt konzorcium kimutatta a megkülönböztető származását az Uros lakosságnak Peruban és Bolíviában , mely visszanyúlik 3700 évvel ezelőttre a térségben. Annak ellenére, hogy az Uruknál ma sok a közös leszármazási vonal a környező Andoki lakossággal, fenntartották saját eltérő genetikai származásukat.
A terjeszkedő az ősi tudást kultúrát és nyelvet hordozó ős Mag, Magj-ar  nép feltehetőleg i.e 15.000 évig a mai Mezopotámia térségében élt. Majd egy gyors népesség szaporulat következtében terjeszkedni kezdett és i.e. 12.000 éve elérték a Közép- Európai  térséget és Európa nagy részét, míg nyugaton India és Kína, majd a Japán szigeteket.

Kis hajókkal indultak útnak át a Csendes - Óceán térségébe az akkor még jóval kiterjedtebb Polinéz szigetvilág irányába. Végül is elérték Dél-Amerika partjait és a vegyes házasságok révén biológiailag módosították az őshonos csoportokat.



II. PROTO-SUMÉR ÍRÁSOK:


http://www.bibliotecapleyades.net/imagenes_arqueo/potoki20.jpg


1.Fuente Magna tál:

A Fuente Magna tálat egy helyi gazda találta 1958-ban Bolíviában közel a Titicaca-tóhoz Puma Punkuban.
A Spanyol hódítókat vezető Pedro Cieza de Leon 1549-ben felfedezte Tiahuanaco romjait. Kevesebb, mint egy negyed mérföldre északkeletre található Puma Punku, a tudósok úgy vélik Tiahuanaco központja volt egy civilizációnak, melynek  több mint 40.000 lakosa volt.
Dr. Alberto Marini, lefordította a Fuente Magna tálon levő írásjeleket és kijelentette, hogy Sumér. Dr. Clyde A. Winters tovább pontosította, hogy Proto-Sumer. Dr Winters a Proto-Sumér írásjelek segítségével lefordította a Fuente Magnai tál jeleit.

http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/
http://www.messagetoeagle.com/fuentamagna.php#ixzz3feT9boUA


2. Pokotia monolit

A Pokot monolit egy antropomorf kőszobor mintegy 170 cm magas, amelyet 1960 körül találtak a Pokot helyszínen, mintegy 2 km-re Tiahuanaco városától. A szobron szintén Proto-Sumér írásjeleket találtak.

http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/

http://nephicode.blogspot.hu/2012/12/indigenous-andean-writing.html

http://www.abovetopsecret.com/forum/thread749097/pg8&mem=


.
III. SUMÉR NÁD HAJÓK A TITICACA-TAVON

Bolíviában egy képet találtak egy ősi Sumér hajóról, amely fémjelzi a Sumér designt. A nád hajó építés ősi technikája máig fennmaradt a Titicaca-tavon élő ősi Uru népesség. A hajók nagyon hasonlítanak a Sumér, Föníciai és Egyiptomi nádhajókra.

Sumér hajó rajz Bolíviában
 http://www.dalamatiacity.com/images/sumerian_boat.jpg

Sumér nádhajó
 http://img.scoop.it/quQ2FBL87FaC-FiSQqDvrjl72eJkfbmt4t8yenImKBVvK0kTmF0xjctABnaLJIm9

Uru nádhajó Lake Titicaca-tó
  https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/b9/de/85/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg

Uru nádhajó Lake Titicaca-tó
 http://www.biblesearchers.com/ancients/noah/noah3_files/image010.gif

Pokotia monolit http://www.messagetoeagle.com/images2/pokotia2.jpg

http://i2.wp.com/www.ancient-code.com/wp-content/uploads/2014/10/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg

kép: Fuente Magna 1
 http://www.bced.gov.bc.ca/perf_stands/icti/samplecopyright/ss7walkmmcopyrightphoto_files/image015.jpg

IV. MÉHKAS FORMÁJÚ HÁZAK MEZOPOTÁMIÁBAN ÉS BOLÍVIÁBAN


A Harran városi háztípus forma azonos megfelelője megtalálható a Bolíviában, ahol a Chipaya nép ma is hasonló méhkas formájú házakban él.
 

Bolíviai Chipaya házak http://www.amnh.org/var/ezflow_site/storage/images/14/586431-1-eng-US/14.jpg

Felső- Mezopotámiai Harran város házai http://www.funkystockphotos.com/Pictures-of-Turkey-Photos-Galleries/Pictures-Photos-Harran

V. MAGYAR SZAVAK AZ URU NYELVEKBEN

 - AD „ give „
Hungarian : ad
Chipaya  : thaa / tʰaa , Uru : ta/ taa ( Metraux ) „ give „ , ta 
( Lehmann / Polo ) „ give „
th > tʰ = d

- Anya „ mother
Hungarian : anya
Chipaya : ma / maa , Uchumataqu / Murato : ma , Uru : ma 
( Vellard ) , maa ( Metraux ) , mayi ( Polo )
m = ny

- Apa „ father „
Hungarian : apa , apó
Uru : ep / epi / apai „ father „  , apay / japá / jepi / ep
( Muysken )  , epe „ grandfather „ , apaya / apai ( Lehmann )
 „ old man „
Chipaya : ep / e-ep

- Asszony „ woman „
Hungarian : asszony
Proto-Uru : soň  , Uru : masulata ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ cat „
s = sz , ň = ny

-  Csap „ slap „
Hungarian : csap
Chipaya : čapa ( Vellard )„  to hit / pierce / stab „ , čepska
( Metraux ) „ to hit „ ,
chap ( Polo ) „ to hit „ , tsap / tsapli ( Metraux ) „ fist „
č , ts = cs

- Csillog „ brillant / shining „
Hungarian : csillog / csillag
Uru : suru ( Vellard ) „ brillant / shinning „ , surum-pik ( Vellard ) „ shine „
 s = cs

 - Dörög „ thunder „
Hungarian : dörög
Uru : turata ( Polo ) „ rainbow „
t = d

- Dug „ stick „
Hungarian : dug ( dug-vány )
Uru : tuk ( Vellard ) „ to plaut / sow „ , tu’k ( Lehmann ) „ root „
t = d , k = g

- Én „ I „
Hungarian : én
Uru : ami ( Polo )
m =n
 
- Eszik / Ev „ eat „
Hungarian : esz / ev
Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth  „ , i s̆ke ( Vellard ) „
tooth / teeth  „ , 
iske ( Lehmann ) , Chipaya : uwa
w = v , s>s̆ = sz

- Fel „ up „
Hungarian : fel
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
p = f
 - Főz „ cook „
Hungarian : főz
Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „
s̆ = z , p = f
 - Fú / Fúj „ blow „
Hungarian : fú / fúj
Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu
( Muysken ) „ wind „ ,
hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „
ph> pʰ = f , y>x = j

.......................................................

További Magyar szavak az Uru- Csipaja nyelvekben az alábbi linken >>>>

THE PENUTIAN (PENEUT) LANGUAGES

PENUTIAN (PENEUT) LANGUAGES

 The name of the language family was composed from dual meaning words by Dixon and Kroeber in 1903. Maidu: Pen, (Pene), Yokutsan: Ponoi, (Puno)=Pen, Miwok: Oti-ko, (Otta),Uti-n (Uti-s) =Uti.They argued for the contraction of the five Californian language families – the Wintuan,Maiduan, Yokutsan, Miwokan, and the Costanoan, because they have got common typological features.The common name of the language families is Pen-uti-an, Penutian languages.There are two parts:

A)  Utian (Uti, Yokutian): Miwokan-Costanoan and the Yokutsan families 
B) Pen:Maiduan and the Wintuan families

The Penutian language family which was composed by Dixon and Kroeber is one of thet three biggest linguistic units in the chategorization of the Californian Indian languages.

Extension:

Edward Sapir in 1909:

A) Kalifornian group

B) Oregon Penutian (Plateau Penutian)

C) Mexican Penutian

a) Mixe-Zoque

b) Huave

c) Xinca-Lenca?

d) Chipaya-Maya-Araukan

Edward Sapir in 1920: He has rated the Plateau (Klamath-Modoc, Sahaptin, Molala-Cayuse), Tekelman of Oregon,Chinook and the Tsimisian groups to the Californian Penutian group.

Mason in 1940:

A) Penutian

B) Mayan-Mixe-Zoque-Huave-Totonacan

Jonhson 1940: Penutian and Xinca-Lenca

Benjamin Whorf: Macro-Penutian stock:

A) Penutian

B) Macro-Maya

C) Mochica- Chipacan-Mapuche

Trager and Harbens in 1958: Macro-Penutia version:

A) Penutian

B) Sahaptin

C) Azteco-Tanoan?

D) Tunican ?

E) Mayan

F) Totonacan

The Californian Penutian name has been being used for only the Californian Penutian group since the middle of the 1960s. The Penutian expression has been being used for the bigger,whole language family .

Voegelin in 1977: Penutian + Maya + Araukan

Schurr in 1990: Penutian + Maya

Torroni in 1992: Penutian + Maya

 UTIAN (MIWOKAN-CONSTANOAN, YOK-UTIAN) FAMILY

In the work of Catherine Callagham (1962) - ’Comparative Miwokan-Mutsun With Notes of Rumsen’ - the great number of datas squarely prove the similarities between the reconstructed Proto-Miwokan and the Mutsun languages.Callagham has reconstructed theProto-Utian basic language which is the basic of the Constanoan and the Miwokan languages  .

Callagham in 1988: Proto-Utian phonologyGolla 2007: Yok-Utian family , Yokuts + Utian (Miwokan and Costanoan ) .

The classification of Callaghan in 2001:

UTIANA (YOK-UTIAN) SUB - FAMILY

A)    MIWOKAN FAMILY

I. WESTERN BRANCH

+ 1. Coast Miwok

+ 2. Lake Miwok

II. EASTERN BRANCH

3.Bay (Saklan) Miwok

+ 4. Plains Miwok

5. Northern Sierra Miwok

6. Central Sierra Miwok

7. Southern Sierra Miwok

B) COSTANOAN FAMILY

I.   KARKIN (CARQUIN) LANGUAGE

+ 1.Karquin

II. NORTHERN BRANCH

2. S. Francisco Bay

a. Ramaytush

+ b. Chochenyo

+ c. Tamien (Tamyen)

+ 3. Chalon

III. SOUTHERN BRANCH

+ 4. Awaswas

5. Mutsun

6. Rumsen

COSTANOAN (OHLONE) FAMILY

The Costanoan (Ohlone) linguistic place is in the coast of Middle California from the San Francisco bay to the Monterey bay. The first description of the Mutsun language

was made by Fellippe Arroyo de la Cueste in 1816.

The Ohlone word is originally Miwokan and it means ’Westrian person’.

The Spanish name of it is Costenos (people of the coast).

The American settlers called them Costanoans.

Most of the languages has been extincted till 1950. Some people still speak the Mutsun, the Chochenyo and the Rumsen languages.

The Constanoan population in 1770 is 20,000-22,000 people, in 1850 1,000 people and in 2000 1,500 people.

The Proto-Constanoan till BC2000.The construction of the syllables of the Proto-Mutsun language wasspokenwas CVC.The construction of the syllables of the Rumsen are CVC:VC 
or CV:CVC .   

MIWOKAN FAMILY

The Miwokan linguistic place is in Middle California in the bay of the River Sacramento, and the River S. Joaquin, the Sierra Nevada Mountain, Marin Country, Contra Costa Country andthe Clear Lake Basin. The two main linguistic groups of it are the Western Miwokan and the Eastern Miwokan. The Spanish settlers has made missions in the place of Costa and Lake Miwokan Indians in the19th century.The population in 1800 was 22.000 people. Today it is 3,500 people. The Miwokan languagesare almost extincted.Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork.

In 2008 in the place of the Miwokan Indians 5.000-year-old human remains were found .

It archaelogically proves that the ancestors of the Miwokan Indians lived there then.

The Proto-Miwokan basic language was spoken till BC2.000.The construction of the Southern Sierra Miwokan syllables is CVCV .

YOKUTSAN (MARIPOSAN) FAMILY

The Yokutsan linguistic place is in Middle California in the bay of the River S Joaquin. This

language family has got about 20 sub languages and 60 tribal languages.The yokutsan tribals lived near rivers and lakes.

Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork and trade .

The population in 1770 was 70.000 people. In 2000 2.500 people. Many languages hasextincted and the living languages has almost extincted.The construction of the Chukchansi Yokutsan syllables is CVor CVC .

The construction of the Yavelmani syllables is CV(C), (CV), (CVC).

 WINTUAN (WINTUN) FAMILY

The Wintuan linguistic place is in North California in the bay of the River Sacramento and the Upper Trinity .

The name of the language is originally a Winthuh word, it means ’person’.The Wintuan Language is the best documented among the languages of the family language.The relationship of the languages are similar to the relationship of the New Latin languages in  Europe .

Culture: hunting, fishing, collecting, basketwork .

The population is about 2500 people today. The languages have almost extincted.

The construction of the syllables is CV(VC), CVC or CV.C .

Morphology: Polysynthetical characters

The languages are phonologically same.

Classification:

I.NORTHERN WINTUN BRANCH

1. Wintu

2. Nomlaki

II. SOUTHERN WINTUN BRANCH

3. Patwin

+4.South Patwin

  MAIDUAN (MAIDUN) FAMILY 

The Maiduan linguistic place is in North California near the American River and the Feather River and Northern Sierra Mountain .

The name ’Maidu’ means ’person’ and the origin of it is ’Maydy .They have lived int here homeplace for 2.000 years.They live in a hunting and collecting society. The Maiduan language has almost extincted. The population is about 4,000 people.

The sound system of the languages are the same, but the grammatic system is different. 
The construction of the syllables is CV or CVC .

Classification:

1. Sierra Maidu
2. Konkow ( N.W. Maidu )
3. Nisenam

Patwin Maidu

Sierra Miwok

Maidu

Miwok

 

Wintu