CULTURAS DOS INDIGENAS NO BRASIL - ŐSHONOS KULTÚRÁK BRAZÍLIÁBAN

Malocas Enawene-Nawe

Arco Guarani

Artesanato Pataxo

Xavantes

Pintura corporal Bororo

Artesanato Kaingang

Artesanato Potiguara

Arte Guarani

                                                         Video: Arte Indigena

                                                   Video: Cultura Indigena

INDIÁNOK BRAZÍLIÁBAN

                 INDIÁNOK BRAZÍLIÁBAN

A Portugál hódítók megérkezésekor a mai Brazília földjére az indiánok már több évezrede ebben az országban éltek. A gyarmatosítás előtt körülbelül 5-10 millió őslakos élt, 1400 nép és több mint ezer különböző nyelv létezett a területen.

Az Európaiak számára az összes indián primitív volt. A katolikus egyházfő III. Pál pápa 1537-ben kijelentette, hogy lelkük van és az egyház kötelessége „megmenteni” lelküket. Ezzel az ürüggyel számtalan atrocitást követtek el ellenük. A Brazíliai indiánok számára a fehér uralom nehéz 500 év volt. A területüket ért több fehér invázió, a kényszermunka, járványok, mészárlások, kulturális megsemmisítés következtében az indiánok milliói haltak meg és mindez a katolikus egyház engedélyével. 
De a Brazíliai indiánok túlélték és a folyamatos betörések és bántalmazások ellenére is még mindig ellenállnak, harcolnak jogaikért.

A több évszázados népesség csökkenés után 1950 után folyamatossá vált a népesség növekedése.
A 2010-es adatok szerint 896.917 fő, 242 etnikai csoport és 150 különböző őshonos nyelv létezik Brazíliában.

http://tist-fla.blogspot.hu/2013/03/braziliai-oshonos-torzsek-nevei-nomes.html

A Brazíliai indiánok különböző eltérő népek, de egyesültek az igazságtalanság elleni harcban, végül megnyerték a jogaikat és az alkotmány 1988-ban garantálta a földjeiket, lehetnek örökké indiánok, ha akarnak.
.............................

Sok elmélet létezik a Brazil indiánok eredetéről, Amerika első lakóiról.

A tanulmányok mutatják a különböző lehetőségeket, hogy honnan jöttek Amerikába.

http://tist-fla.blogspot.hu/2013/11/amerika-benepesulese.html

a) Kelet-Ázsia:

Kelet-Ázsiából a Bering-Szoroson át érték el az Észak Amerikai partvidéket. Ezek az újonnan érkezők fokozatosan terjeszkedtek. Később áthaladtak Közép-Amerikai földszoroson, elérték az Amazóniai földeket és elterjedtek egész Dél-Amerikában.  
b) Óceánia:

Az indiánok ősei áthaladtak a Polinéziai szigeteken és beléptek Amerikába az Andok partjainál.

Ez a hipotézis emlékeztet minket az Arawak indiánok által készített Marajoara kerámiákra.
Egyes szerzők úgy vélik, hogy ez a művészetet az Arawak indiánok terjesztették el és tanították, amikor a Perui és Bolíviai indiánok beléptek az Amazonas folyó térségébe Brazíliában.
c) Ausztrália:

Szigetektől - szigetekig navigáltak, amíg elérték az Amerikai Andok partjait.

Vagy jöttek az Antarktisz kontinens érintésével a Tűzföldön át (Dél-Amerika déli része).
Egyéb hipotézisek azt mondják, hogy az indiánok származnak Amerikából.
A sok hipotézis rávilágít minket arra, mely szerint a Brazil indiánok Ázsiából származnak, mert a nyelvek és a fizikai típusok hasonlítanak az Ázsiai kontinens lakóira.

Ennek bizonyítására megemlíthetjük:

- Az indiánok az egyes történészek szerint emlékeztetnek az Ázsiai Mongolokra, a sárgás szín és a halvány piros keveréke, középmagas teljes lekerekített arc, rövid orr, fekete haj, kevés testszőrzet és egészséges fogak.

 - Az egyes Brazíliai törzsek végeztek rituális élelmiszer felajánlásokat a halottaknak  a temetőkben csakúgy, mint az Ázsiaiak.
 

A jezsuiták , hogy azonosítani tudják a népeket osztályozási tanulmányt csináltak a törzsi csoportokra és családokra.

Ennek a besorolás rendszernek a célja volt a korai tizenhatodik században létrehozott két csoport: a Tupi és Tapuias.
A tizenkilencedik század első felében Carl von Martius a bennszülött törzseket kilenc csoportban osztotta fel. Ugyanakkor a Német etnológus Karl Von Den Steinem nyolc ágba. Később, Steinem csak négy fő csoportban határozta meg a Brazíliai nyelveket: a Tupi, Je, Arawak és Karib.
A Portugálok amikor 1500-ban  megérkeztek Brazília területére az első kapcsolatfelvételük a Tupi családhoz tartozó indiánokkal volt. A telepesek  velük kerültek közelebbi kapcsolatba. Szokásaik között volt némi hasonlóság és a nyelvüket könnyebb volt megérteni.

A Tupik főbb törzsei:

Bahia és Maranhão területeken a Tupinambás és a Tupiniquins;
Pernambuco régióban a Caetés és a Tabajaras;
Az északkeleti tengerparti részeken Ceará és Rio Grande de Norte államokban a Potiguaras:

Pará állam tengerpartjainál a Taramambé;
São Paulo és Rio de Janeiro államokban a Tamoios;
A déli régiókban a Tupi és a Guarani;

Északkelet belső területein a Tupinas és az Amoipiras.
  

- Tupi csoport:

A Tupik szeretettek vadászni, halászni, növényeket ültetni . Kosarakat és növényi rostokból használati  tárgyakat fontak. Hosszú házakban (taba) éltek , a házcsoportok közepén egy négyzetes terület volt .

Ezeket a házakat fatörzsekből építették és kókusz levelekkel, vagy náddal fedték be.
Az íjaikat és a nyilaikat fából készítették és vadászatra és halászatra használták.
A Tupiknak a legfőbb istenük Tupã volt.
A Hold és a Nap hatalmat gyakoroltak felettük. Féltek a gonosz szellemektől és démonoktól, hittek a boszorkányságban.

A funkcionárius minden egyes indián faluban a kijelölt morubixaba volt és a vének a törzsben. A sámán volt a törzsben másik tisztelt hatóság. Kiemelt szerepe a gyógyítás és a jóslás volt.

Főbb csoportjaik Amazóniában: Guajajara, Mundurucu, Kawaib, Kambeba, Mawe

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/12/tupi-guarani.html

 

Tupinambas

- Je csoport:

Főként Brazília középső területein élnek. Egyes kutatók azt állítják, hogy a Je indián csoportok a tengerparton éltek és a Tupik őket a Portugál felfedezők megérkezése előtt űzték el a területről. Ismertek őket Nac-Manuc vagy Nac-horuc néven, ami azt jelenti: a föld fiai. Főbb törzsei a Timbira, Aimoré, Goitacaz, Carijó, Carajá, Bororó, Botocudo, Xavante, Xerente, Xakriabá, Kayapo. A Jé népek a fehérekkel a tizenhetedik században kerültek érintkezésbe.
Je népek kultúrája egyszerű volt tudták, hogyan kell dolgozni a mezőgazdasági termelésben. Azonban veszélyesek is voltak és folyamatosan támadtak más törzsekre élelmet keresve. Főként a patakok és a folyók mellett éltek.
Vadászatból, halászatból éltek és mézek, gyökerek és bogyók gyűjtögetéséből.

A vadászatra és halászatra íjakat és nyilakat használtak, sokan ismerték a horgokat. Nyers maniókát ettek , a kukoricát forró kövön főzték.
Ezek az indiánok imádták a csillagokat,  mindig üdvözölték a napot az alkotó élet képviselőjét. Hittek benne, hogy a Hold és a Nap befolyásolja a növényeket, az ifjúságot és a születést.

http://tist-fla.blogspot.hu/2015/02/normal-0-21-false-false-false.html

 

Bororo

- Karib csoport:

Más néven Carias vagy Caraibas, a kannibál szó alapján, mivel ismerték és gyakorolták a kannibalizmust, azaz ették az emberi húst.
Ezek az indiánok Brazília felfedezése idején többnyire az északi Amazonas területén Amapá, Roraima és észak Pará államokban éltek.

Főbb törzseik: Waimiry-Atroari, Trio, Makusi, Bakairi, Arara.

Törzseiket a más törzsekkel vívott folyamatos harcok miatt már felbomlásban találták.

Arara

A falvaik kör alakúak voltak. A táncaik találkozott a mágia és a vallási rituálékkal. A termést mindig elősegítette az ünnepek, melyek misztikus jellegűek voltak. Ebből az alkalomból állatbőrökkel, vagy levelekből és fából készített maszkokkal díszített fel magukat. Szőrtelenítették és festették a testüket.
A mezőgazdaságban használták a fa kapát, ültettek: maniókát, kukoricát és a babot. A halászat egy nagyon fontos pont ebben a csoportban.



- Arawak csoport:

Elfoglalták a legnagyobb szigeteket az Amazonas torkolatánál. Néhány törzsük a folyóvizek a felső Xingu, Rio Negro, Juruá-Purus, Guaporé és észak Paraguay mellett élt.

Főbb törzseik: Aruã, Pareci, Cunibó, Guaná és Terena valamint az Arawak csoporthoz tartozó Aruan család népei.

Az Arawak népeknek nagyon speciális technikájuk volt a főzéshez, valamint a tetováláshoz és test festéshez.
A férfiak átfúrták az orrukat és odahelyeztek dísztárgyaikat.
Kézművességüket ma a legfejletebbnek tartják a Brazil törzsek között.

A Marajoara kerámiák nagyon hasonlítanak az őshonos Perui és Bolíviai munkákra.  

A tudósok szerint , ezt a művészet az inkák tanították az indiánoknak, amikor az Amazonas folyón hajóztak . Egyes törzseik ismerték és gyakorolták az írást.

Maniókát, kukoricát, dohányt és burgonyát termesztettek.
Imádták a Napot és a Holdat. Hittek a jó és a gonosz szellemekben. Szerintük az istenek befolyásolták az emberek döntéseit.

Waura

A négy fő nagy csoport mellet létezik több kisebb csoport Brazíliában pl.: Tucano 

(Tucano, Maku és Katukina csoportok), Janomami , Mura, Guato, Nambikuara , Pano és több más kisebb csoport. 

KARIRI ( CARIRI ) NÉPEK - A KARIRI SZÖVETSÉG

A Karirik az úgynevezett északkeleti sertão régióban élnek . A Kariri szó jelentése Tupi nyelven „ csendes „ . Ezek az indiánok ismertek voltak  Tapuias néven . Ezt a nevet adták azoknak a  nomád népeknek , akiknek általában nem volt közvetlen nyelvi kapcsolatuk a Tupi nyelvekkel ( Tabajaras, Potiguaras … ) .
A Kariri törzsek fő nyelvi ága a középső és az alsó São Francisco folyó területén Paraiba , Rio Grande do Norte és Ceará államokban .. A legtöbb nyelv kihalt . A Kariri mellett több elszigetelt nyelv van a régióban (Yathê , Xukuru , Pankararu , Proká , Xoko stb.) . Történelmileg a régióban denominált generikus Tapuias bennszülött csoportokat össze lehet kötni Makro-Je nyelvi törzzsel .

A Kariri nyelvek 20. század közepén kihaltak .

A most megközelítőleg 4.000 fős etnikum Portugál nyelven beszél bár kevesen ismernek mondatokat és a gyógynövények neveit az ősi Kariri nyelven .
Rövid nyelvtani leírások vannak a Kipeá és Dzubukuá , és szólisták  a Kamurú és a Sabujá nyelvekről .

1. Dzubukuá : ( Paraiba állam , Rio San Francisco folyó )
2. Kipea ( Quiriris ,vagy Kiriri) : ( Bahia állam , Itapicuru medence )
3. Camuru ( Cariri ) : ( Paraiba állam )
4. Sapuiá : ( Bahia állam , Paraguaçu medence )

Kariri törzsek : Cariris , Carius , Chocos és Paratios , Camoios ( Curinaios ) , Cratius , Bodopitas ( Fasgundes ) , Bultrins , Icos , Inhamuns …

A Kariri nép a kilencedik és a tizedik században érkezett a Tocantins folyó vidékéről a mai
dél Ceará állam területére termőföldet keresve . A természeti erőforrások a régióban a különböző élelmiszerek például a macaúba , babassu , piqui és guava  többek között biztosították  számukra az egyszerű , primitív életet . A településeik mellett  maniókát , kukoricát és gyapotot termeltek  .
 A gazdag erdőkben és folyókban a vadászat és a halászat tette a környezetet egy igazi trópusi paradicsommá , ahol a családjaikkal békében éltek a fehérek megérkezéséig .

Brazília felfedezése után az őshonos népek életmódja megváltozott . A fehér emberek a maguk módján akarták kormányozni területet , az indiánokat rabszolgamunkára kényszerítették , megpróbálták megszelídíteni őket és valamilyen módon a kereszténységre tanítani  (katekézis) , amely hátráltatta a sajátos kultúrájukat megőrizni .
A bennszülött törzsek az északkeleti régióban 1683-ban szövetségre léptek létrehozták  a
Kariri Szövetséget , hogy visszaszerezze az ősi földjeiket , amit a Portugál gazdák vettek el az indiánoktól .
A Karirik először elfoglalták Rio Grande do Norte tartományt , kiutasították a Portugál mezőgazdasági termelőket az őshonos területekről  majd Paraiba államba vándoroltak ahol  Piancó városánál sikeresen megütköztek a helyi lakossággal  és végül Ceará államban
 elfoglalták a Jaguaribe völgyet .
A Brazíliai Manuel de  Ressurreição főkormányzó attól tartva , hogy a felkelés tovább terjed segítséget kért a São Pauló-i bandeirantestől és São Vicente-től hogy próbálják megszelídíteni őket . Azonban ez a kezdeményezés csak tovább súlyosbította a konfliktust .
A Karirik Ceará államban további területeket foglaltak el és támogatást kaptak más törzsektől . Csatlakozott a törzsszövetséghez az Anacés , Jaguaribaras , Acriús , Canindés , Jenipapos , Tremembés és Biacus  törzsek . A Cearái konfliktus bizonyult a legvéresebbnek . Körülbelül 200 ember halt meg Aquiraz városnál . A Portugálokat feldühítette a Kariri szövetség sikerei .
 1713-ban João Barros de Braga ezredes Piauí államon keresztül egy expedíciót indított a Jaguaribe völgybe  .
 A bennszülött embereket nemtől és kortól függetlenül megölték mert azt akarták  , hogy biztos legyen a győzelem .
A kormánynak 1692.ben hosszú és sok vérontás árán sikerült felszámolnia a Kariri szövetséget .



http://www.infoescola.com/historia-do-brasil/confederacao-dos-cariris/

http://www.portodosauipe.com.br/comentarios.html

http://www.cerescaico.ufrn.br/mneme/anais/st_trab_pdf/pdf_st2/adriana_kraisch_st2.pdf

 

.



 

A MAKRO - ZSÉ ( MACRO - JÉ ) NYELVEK TÖRTÉNETE

Brazília felfedezésétől kezdve 1500-tól az Európaiak szinte az egész Brazil tengerparton a Tupi - Guarani törzsekkel érintkeztek . A Tupi-Guarani nyelvű őslakosok Tapuia néven nevezték a tőlük eltérő nyelven beszélő népeket . Nyelvükön a Tapuia : „ ellenség „ . Ez a szó beépült  az Európaiak szókészletébe  . Akik úgy vélték , hogy ebben az országban két fő ága van az őshonos népeknek  a Tupi-Guarani és Tapuia . A Portugálok megitélése szerint a Tapuia népek  primitívebbek voltak . Több csoportjuk ( Botocudo ) az ősi Paleo - Amerikai típus csoporthoz tartozik  , amely először jelent meg az Amerikai kontinensen . A Jé népek békés földművelő vadász népek voltak . Portugálok a területszerző harcokban kiirtottak nagyon sok népet és törzset . A Tupi népek és később a Portugál telepesek a Jé népeket a partvidéki területekről belső területekre kényszerítették  . Sok nép eltűnt azelőtt , hogy létezésüket regisztrálták volna  .

A Makro - Je nyelvtörzs egy nyelvészeti ág . mely lényegileg hipotetikus . Macro-Ge nyelvtörzs  tizenkét családot tartalmaz . A  Macro - Je nyelveket a Brazil Amazóniában , Közép-, Kelet- és Északkelet-Brazíliában, Közép-és Dél-Nyugat Brazíliában , Brazília több államában : Rio Grande do Norte , Ceará, Paraíba , Maranhão , Pará , Bahia , Goiás , Mato Grosso , Mato Grosso do Sul , São Paulo ,  Minas Gerais , Paraná , Santa Catarina e Rio Grande de Sol államokban beszélik  .

Boswood (1973) Lévi-Strauss és Nimuendajú szerint  a Ge népek eredetileg elfoglalták a Brazil fennsik keleti felét . Rodrigues (1999) : Macro-Ge nyelvek területe kiterjedt északon Maranhăo államtól délen a Rio Grande do Sul államig . Nyugaton Kelet- Amazóniában az Aruak nyelvekig Mato Grosso és Mato Grosso do Sul államokban . Északon  az Amazonas , Roraima , Pará és Amapá államokban  az Amazonas folyóig a Karib nyelvi területekig . Pará és Mato Grosso államokban a Xingu és mellék folyóinak területén   .

A tizenkilencedik században  a Német tudós Carl Friedrich Philipp von Martius  sokat utazott Brazilia területén . Ő teremtette a Gez vagy Crans csoportot 1867-ben , amely tartalmazza azokat a törzseket , amelyek  hasonló nyelveket beszélnek .

Húsz évvel később Karl von den Steinen (1886) javasolta , hogy a Tapuia csoport tartalmazza a Ge  ,  a Botocudos ( Krenak ) és a Goitacás ( Makoni , Kumanaxó és  Panháme ) csoportokat . A Ge nyelveket felosztotta  A. Északi Gé és Nyugati Ge ( Karaja , Suya , Apinaje , Aponjekra , Kayapo és Kraho ) . B. Központi Ge ( Akroá-mirim , Xerente , Xavante , Xakriabá , Maxakali ) . C. Keleti Ge ( Kotoxó , Kamaka , Masakará ) csoportokra  .

A huszadik század elején az antropológusok elutasították a "tapuia" nevet , és elfogadták a  "Ges " nevet a besorolt egyébb nyelvcsaládok közös elnevezéseként  .

Paul Rivet (1924) a Ge nyelveket felosztotta Keleti Ge ( Botocudo , Kamakan , Panhame , Coroado , Puri ) . Északi Je ( Timbira ) .  Központi Ge ( Kayapo , Akuem ) és Déli Ge ( Kaingang és Ingain ) .

Guérios 1938-ban bemutatott  genetikai kapcsolatra utaló  hasonlóságokat , amiket talált a Keleti Bororók és két északi nyelv  a Timbira és a Kayapo között .

Loukotka (1944)  a Tapuya - Ge elnevezést használta .

Loukotka a Ge nyelvek között benne foglalta következő nyolc nyelvcsaládot :  Opaie , Kaingang , Coroado (Puri) , Maxakali , Pataxo , Botocudo (Krenak) , és Kamakán .

Joseph Alden Mason 1950-ben az alkotója volt és egyben ő javasolta a Macro-Ge nevet .

Mason javaslatára a Makro-Ge nyelvtörzsben kilenc család: Ge, Kaingáng , Kamakán , Maxakalí , Puri , Pataxó , Malali , Koropó és Botocudo család kapott helyt . Ez a javaslat eltér az 1942-ben  Loukotka által felállított verziótól .

 Mason által a  Ge család három fő részből áll: Nyugati Ge , Középső és a Jaiko nyelvből .
Az Északnyugati ágban megkülönböztet három csoportot :  Timbira A. Nyugati Timbira ( Apinaje ) , és  B. Keleti Timbira  ( Krenjé de Bacabal , Kanela , Kraho , Krenjé a Cajuapara , Krikati , Gaviao összesen 17 nyelv és dialektus ) , Kayapo A. Északi Kayapó ( 10 nyelv és dialektus ) B. Déli Kayapó  és a Suya nyelv . A Középső csoportban az Akwen alcsoport ( Xakriabá , Xavánte és Xerente )  és Akroá  alcsoport (  Északi Akroá , Déli Akroá és Gogue) .  A Jaiko ághoz részben csak Jaiko nyelv .

1953-ban, a Brazil Association of Anthropology az addigi „ Ge „ helyett a helyesírási reform bevezetése miatt a  „ Je „  elnevezését vezette be .

Davis 1968 bizonyítékot adott a szabályos  hangtani egyezésekkel a Maxakali és a Karaja között és megemlítette a lehetséges  Macro - Je kapcsolatot a Bororo , Tupi és a Fulnio nyelvvel .

Rodrigues 1986 évi csoportosításában a Kariri  nyelvcsalád és a Guato nyelv is részt kap .

A Greenberg (1987) az összes említett nyelvek vagy nyelvcsaládok  a Macro-Je nyelvekhez ( kivéve a Kariri ) tartoznak .

GE(Je, Tapuias) NYELVEK

I. CAINGANG ÁG:   Brazília A. CAINGANG CSOPORT:

 SAO PAULO (Coroado) ALCSOPORT:   Braz

1.   NYACFATEITEI +   Braz  SP.
2.   YAKWANDATEYE +   Braz  SP.
3.   GUAYANA +   Braz  SP.
4.   CAME +   BRAZ  SP.
  KAINGANG do PARANA :
5.   KAINGANG DA PARANÁ   Braz
  KAINGANG CENTRAL  : Braz
6. KAINGANG CENTRAL
  DÉLKELETI KAINKANG ALCSOPORT:
7.   INACORE   Braz  R.G. do Sul
8.   PINARÉ   Ur.-R.G.do Sul
   ÉSZAKI KAINGANG NYELV :  Braz
9.  ÉSZAKI  KAINGANG

B. SHOCLENG (Caagua, Botocudo) CSOPORT :

AWEIKOMA ALCSOPORT:   Braz

10.   AWEIKOMA   Sta-cat.
11.   BUGRES
XOKLENG ALCSOPORT:   Braz
12.   XOKLENG

C. TAVEN CSOPORT  Braz 

13.   TAIN   Paraná
INGAIN (Guayaná) ALCSOPORT:
15.   PATTE (Basa) +
16.   CHOWA +
17.   CHOWACA +

D. IVITOROCAI NYELV :

18.   IVITOROCAI (Amho) +   Paraná

E. GUALACHO CSOPORT :

19.   GUALACHI +
20.   CHIKI +
21.   CABELLUDO +

F. DORIN NYELV :

22.   DORIN +   Braz

II. KÖZÉPSŐ ÁG  :  Brazília
A. ACROA CSOPORT :

1.   COROA   Mar-PI
 a.  ACROA-ASSU
 b.  ACROA-MIRIN
2.   DÉLI ACROA toc-bah.
 a.  MOCOARES +
 b.  OCREN +
 c.  ACROA +
 d.  ACAROA +
 e.  RODELEIROS +
3.   ARICOBE (Arikose) +bah.
4.   ARUA +
5.   GEGE (Guegue) +   Mar-Pi.
 a.  GALACHES +
 b.  GUAISQUAIS +
 c.  GUARIGOÉ +
 d.  TAMAQUIM +
6.   PONTA +   Bah
7.  GERUM + ? pi.
 8.  TACANYAPE + ? Mar.

B. AKWE (Akwen, Acua) CSOPORT

9.   XAKRIABA (Xikriaba) pi-bah-go-mig.
10.   XAVANTE (Shavante)   mg-go.

 a.       CAYAMO   mg.

 b.      CRIXA   go.

 c.       TAPACUÁ   go-pi.

 d.      AKWE   mg

 e.       TAPACUA-MIRIM pi.

 f.       INHAJURUPE go.

 g.      ORAJOUMOPRE

11.   XERENTE (Sherente)   toc.
12.   TAPUIA-XAVANTE +   go.
13.   TAPUYOS +   go.

III. ÉSZAKKEKETI ÁG :   Brazília
A. CAIAPO ( CAIAPO-APINAJE) CSOPORT :

1.   KARAHO (Caraho, Crao)   pa.
 CAIAPO ALCSOPORT :
 GOROTIRE ALCSOPORT :
2.   GOROTIRE (Xingu, Caiapo)   pa.

 a.       GOROTIRE

 b.      KUBEN KRAN-KREN

 c.       KOKRAIMORO

 d.      KARARAO

3.  MEKRAGNOTI

 a.       MEKRAGNOTI   pa.

 b.      METUKTIRE (Chukahamai)   mg.

 POREKRY ALCSOPORT : pa.
4.   POREKRY
5.  PUT-KAROT
6.  XIKRIN
KOKOREKRE ALCSOPORT : pa.
7.  KOKOREKRE
8.  DJO-RE
DÉLI CAIAPO ALCSOPORT :
9.  GOIAZ+ go.
10. DK. MATTO GROSSO +
11.  ÉK. SAO PAULO-MINAS GERAIS +
EGYÉBB CAIAPO NYELVEK :
12.  IRA-AMRANH-RE
 a.  KREN-RE
 b.  KUBEN-KEN-KAM
 c.  NHANGAGAKRIN
13.  MENOKANE
14.  DJUDJETYKTI
15.  KURUPITI pa.
16.  KAYAPO KRADAU pa.
17.  PAU D' ARCO
18.  PURO
19.  PITUIARO
20.  MECUBEN GOKRE +
21.   SUIA (Suya)   mg.

 a.       TAPAYUNA

 b.      TSUVA

 c.       CRUATIRE +

 d.      AIPATSE

22.   APINAJE toc.
  a.  AFOTIGE
  b.  COCOJÖRE

GAVIAO ALCSOPORT :
31.    PARKATEJE pa.
32.   PUKOBYE + mar.
 a.  IRONKATEYE +
 b.  POPEYKATEYE +
33.  KRIKATI mar.
34.  PONKATAYE +
35.  PIVOCAS toc.
36.  KARAKATAJE + toc.
 EGYÉBB TIMBIRA NYELVEK :
37.   AUGURGE +
38.   CHACAMECRA +   mar.
39.   KREPUMKATEJE +   mar.
40.   KREN-JE +   mar.
41.   KOREKAMEKRA
42.   GURUPY +
43.   MEHIN
44.   NOROCOAGE +   go.
45.   NOKKOEKAMEKRAN +   mar.
46.   PAIKOJE +

 MACRO-JE NYELVEK

I.BORORO CSOPORT :

1.   ACIONE   mg. +
2.   ARARIRÁ   mg. +
3.   ARAÉS   go. +
4.   ARARIPOCONÉ mg. +
5.   BIRIWONÉ +
6.   UMUTINA (Barbado)   mg.
7.   COPIXONÉ   mg. +
8.   KELETI BORORO   mg.

 a.       COROADOS ? + 

.b.      PORRUDOS ? +

9.   NYUGATI BORORO +   mg.

 a.       CABACAIS +

 b.      CAMPANHA +

10.   CUIABÁ +   mg.

II. CHIQUITO CSOPORT :
A. OTUQUE ÁG:   Braz-Bol

11.   KORAVEKA +   Bol
12.   KURUMÍNAKA +   Bol
13.   KURUKANEKA +   Bol
14.   KURAVE +   Bol
15.   OTUQUE (Lourixu)   Bol-Braz
16.   TAPIÍ +  ?  Bol

   
  B. CHIQUITO ÁG:   Bolívia

   
  17.   ÉSZAKI CHÍQUITO   Bolívia

 a.       CONCEPCION

 b.      MONCOCA

 c.       NAPACA

 d.      S. IGNACIO

 e.       S. XAVIER

 f.       SANTIÁGO

 g.      S. RAFAEL

 h.      STA. ANA

 i.        S. SIMONIANO

 j.        TARAPECOSI (Tao, Yuncarirx)

 k.      S.MIGUEL

 l.        S.JOSE

 m.    S.JUAN

 n.      CHIQUITOS

18.   CHURAPA (Déli CHIQUITO) +   Bol
PENOQUIQUIA ALCSOPORT :+   Bol
19.  PENOQUI +
 a.  YIRITUA +
 b.  YURACARECA +
20.  PINOCO +
 a.   GUAPACA +
 b.  MOTAQUICA +
 c.  PIOCOCA +
 d.  POBISOCA +
 e.  QUIMECA +
 f.  QUITAGIDA +
 g.  TAUMOCA +
 h.  ZEMUQUICA +
21.  TAO +
 a.  ARUPARECA +
 b. BOOCAS +
 d.PEQUICA +
 e.  PIOCOCA +
 f.  PUNTAGICA +
 g.  QUIBIQUIA +
 h.  TANOPICA +
 i.  TABIICA +
 j.  TAO +
 k.  TUBASICA +
 l.  XUBERESA +
 b.  BAZOROCA +
 m.  ZAMANUCA 

     III.  BOTOCUDO (Aimore) CSOPORT : 

     
 A.  KRENAK  ALCSOPORT :
1.   ANQUET +   bah-es.
2.  ARANYA  mig.       
3.   KRENAK   mig-es.
4.   KREKMUN +   bah.
5.  BAKUEN + es.
6.  CATULE + mig.
7.  CRENHE +
8.   ETWET +   mig.
9.   ENGREKUM +   mig.
10.   FUTI-KRAK +
11.   GUTRAK +   mig-es.
12.   GIPOROK +   es
13.   MEKMEK +   mig.
14.   MÍNHA-GÍRUN +   es.
15.   MUNHUNGERUM +   es.
16.   NAKREHE +   es-mig.
17.   NAKNIANUK +   mig.
18.   NAQUE-MANUK +   mig.
19.   NAQUE-NHAPMA +   mig.
20.   NEP-NEP +   mig.
21.  NAKPIE +
22.   POJIXA +   mig.
23.   PEJAERUM +   mig.
24.   PRAJE (É-i) +   Pern.
25.  POTEN +
26.  PONTON +
27.  PURUNTUM +
28.   TAKRUKRAK +   mig.
29.   YIPOROK +   mig.
 _ GUEREN (GUAIMURE) NYELV :
30.  GUEREN (GEREN) bah.

    
  IV. KAMAKÁN NYELVCSALÁD : 

      A. ÉSZAKI ALCSOPORT: 

 1.  KOTOXO (Katethoy)   mig.
2.   MANIÁN (Menien)   bah.
3.   MONGOYO +   bah-mig.
4.   MONXOKO (Ezeshio) +   bah.
B. DÉLI ALCSOPORT :
5.  MASACARA

V. MAXACALI NYELVCSALÁD
 

A. ÉSZAKI ALCSOPORT:
1.   KAPOXO   mig.
2.   KUMANOXO   mig.
3.   MAXAKALI   mig-bah
4.   MAKONI +   mig.
5.   MONOXO +   mig-bah.
6.   PANHAME +   mig.
B. KELETI ALCSOPORT:
7.   PATAXO +   mig-bah.

8.   PATAXO HAHAHAE +   bah.
C. DÉLI ALSOPORT:
9.   MALALI +   mig.

VI. PURI-COROÁDÓ NYELVCSALÁD :  Brazília
A. COROADO ÁG :

1.   COROADO +   RJ-MG

1. GUARUS +
2. GUARULHOS +
3. CARAIA +
4. OCAVAN +
5. OVANEM +
6. SACARULHOS +

2.   COBANIPAQUE +
3.   MARINTONG +
4.   SASARICON +
5.   TAMPRUN +
 

      B. PURI ÁG:   MG-RJ

6.  PURI (TALICON) +
7.   SAMIXUMAS +

   
   C.  COROPO NYELV :
 
10.  COROPO mig.
 EGYÉBB NYELVEK :
11.  ARARI + mig.
12.  BOCAYU + mig.

1    13.  BACUNIN + mig
14.  CAXINE + mig.
15.  CARAMONTA + mig.
16.  PITTA + mig.

    
 VII. OPAIE-SHAVANTE NYELVCSALÁD  : Braz

1.   OPAIE (Vaccaria)   mgds.
2.   OTI (Eochavante) +   sp.

    
  VIII. KARAJÁ NYELVCSALÁD  : Braz

1.   XAMBIOÁ   toc.
2.   JAVAHÉ   toc.
3.   KARAJA   toc-mg-go.

a.       KARAJAKI +

    
  X. FULNIO NYELV :  Braz

1.   FULNIO (Yate, Fornijo)   Pern.

a.       CARAPOTO

      

      XI.. GUATO NYELV  : Braz

    GUATO   Bol-Braz

      XII. RIKBAKTSA NYELV   Braz

   RIKBAKTSA (Orelha de Pau)   mg.

      
     XIV.   JEICO (Jaicos) NYELV   Braz

    JEICO   Piaui

    
  TAPUIAS NYELVEK (TAPUIAS do NORDESTE) :   Brazília
I. KARIRI NYELVCSALÁD
A. ÉSZAKI CSOPORT :

     
 1.   KARIRI   CE-PI-PA-RN-PERN

 a.       ABACATIÁRA +   paraiba

 b.      DZUBUCUA + Pern

 c.       CALABACAS +

 d.      CARIUS +   ce-

 e.       CARATIO +ce.

 f.       CARIRI+ ce.

 g.      ICO +   PA-RN-CE

 h.      ICOZINHOS +   ce-paraiba

 i.        ICHU +   Pern

 j.        INHAMUNS + ce.

 k.      JUCÁS +

 l.        QUIPEA-KARIRI   paraiba

 m.       PATO   PA

 n.      QUIXERES + ce.

   
  B. DÉLI CSOPORT :

2.   QUIPEÁ (Ciríri)   Bbah.
3.   PEDRABRANCA   bah.
4.   SAPUIA +   bah.
5.   ORIZES +   bah.
6.   KAMARU +   bah.
7.   MARAKA +  

     
 II. KIRIRI CSOPORT :

A. KIRIRI ALCSOPORT :
1.   KIRIRI   bah.
2.   KAIMBÉ   bah.
3.   MASSACARA bah.
4.   KATEMBRI   bah.
5.   MIRANDELA   bah.
B.   ATIKUM ALCSOPORT :
6.   ATIKUM   Pern

 a.       UMAVÉ  +Pern

 b.      ATICUM

 c.       URUMA   +se.

 d.      UMAN   +Pern

 e.       VOUVE   +Pern

7.   WOYANA
18   PIPIPAN   Pern

I   II. XOKO CSOPORT :

1.   XOKO   se-Pern.
 a.  HUMON +
 b.  XOCO-GUARA +
 c.  XIXIRO +
2.   KARIRI-XOKO   AL-Pern-ce.

 a.       WACONA   AL

 b.      PRAQUIOS   AL

 c.       ACONAN   Pern-ce.

 d.      CEOCOCES + ce.

 e.       CIOCO + ce.

 3.   XUKURU-KARIRI   AL-Pern.

   
  IV. XUKURU CSOPORT

1.   XUKURU   PA-Pern-AL
2.   PARATIO
3.   WASSU   Pern-AL

 a.       GARANHUM  + Pern

 b.      COCAL +   AL

 

    

Xokleng

Xavante

Karajá