Brazília felfedezésétől kezdve 1500-tól az Európaiak szinte az egész Brazil tengerparton a Tupi - Guarani törzsekkel érintkeztek . A Tupi-Guarani nyelvű őslakosok Tapuia néven nevezték a tőlük eltérő nyelven beszélő
népeket . Nyelvükön a Tapuia : „ ellenség „ . Ez a szó beépült az Európaiak szókészletébe . Akik úgy vélték , hogy ebben az országban
két fő ága van az őshonos népeknek a Tupi-Guarani
és Tapuia . A Portugálok megitélése szerint a Tapuia népek primitívebbek voltak
. Több csoportjuk ( Botocudo ) az ősi Paleo - Amerikai típus csoporthoz tartozik , amely először jelent meg az Amerikai kontinensen . A Jé népek békés földművelő vadász népek voltak . Portugálok a területszerző harcokban kiirtottak nagyon sok népet és törzset . A Tupi népek és később a Portugál telepesek a Jé népeket a partvidéki területekről belső területekre kényszerítették . Sok
nép eltűnt azelőtt , hogy létezésüket regisztrálták volna .
A Makro - Je nyelvtörzs egy nyelvészeti ág .
mely lényegileg hipotetikus . Macro-Ge nyelvtörzs tizenkét családot tartalmaz . A
Macro - Je nyelveket a Brazil Amazóniában ,
Közép-, Kelet- és Északkelet-Brazíliában, Közép-és Dél-Nyugat Brazíliában , Brazília
több államában : Rio Grande do Norte , Ceará, Paraíba , Maranhão , Pará , Bahia
, Goiás , Mato Grosso , Mato Grosso do Sul , São Paulo , Minas Gerais , Paraná , Santa Catarina e Rio
Grande de Sol államokban beszélik .
Boswood (1973) Lévi-Strauss és Nimuendajú
szerint a Ge népek eredetileg
elfoglalták a Brazil fennsik keleti felét . Rodrigues (1999) : Macro-Ge nyelvek
területe kiterjedt északon Maranhăo államtól délen a Rio Grande do Sul államig
. Nyugaton Kelet- Amazóniában az Aruak nyelvekig Mato Grosso és Mato Grosso do Sul államokban . Északon az Amazonas , Roraima , Pará és Amapá
államokban az Amazonas folyóig a Karib
nyelvi területekig . Pará és Mato Grosso államokban a Xingu és mellék folyóinak
területén .
A tizenkilencedik században a Német
tudós Carl Friedrich Philipp von Martius sokat utazott Brazilia területén . Ő
teremtette a Gez vagy Crans
csoportot 1867-ben , amely tartalmazza azokat a törzseket , amelyek
hasonló nyelveket
beszélnek .
Húsz évvel később Karl von den Steinen (1886)
javasolta , hogy a Tapuia csoport tartalmazza a Ge , a
Botocudos ( Krenak ) és a Goitacás ( Makoni , Kumanaxó és Panháme ) csoportokat . A Ge nyelveket
felosztotta A. Északi Gé és Nyugati Ge (
Karaja , Suya , Apinaje , Aponjekra , Kayapo és Kraho ) . B. Központi Ge ( Akroá-mirim
, Xerente , Xavante , Xakriabá , Maxakali ) . C. Keleti Ge ( Kotoxó , Kamaka ,
Masakará ) csoportokra .
A huszadik század elején az antropológusok
elutasították a "tapuia"
nevet , és elfogadták a "Ges "
nevet a besorolt egyébb nyelvcsaládok közös elnevezéseként .
Paul Rivet (1924) a Ge nyelveket felosztotta
Keleti Ge ( Botocudo , Kamakan , Panhame , Coroado , Puri ) . Északi Je (
Timbira ) . Központi Ge ( Kayapo , Akuem
) és Déli Ge ( Kaingang és Ingain ) .
Guérios 1938-ban bemutatott genetikai kapcsolatra utaló hasonlóságokat , amiket talált a Keleti Bororók és két északi
nyelv a Timbira és a Kayapo között .
Loukotka (1944) a Tapuya - Ge
elnevezést használta .
Loukotka a Ge nyelvek között benne foglalta következő nyolc
nyelvcsaládot : Opaie , Kaingang ,
Coroado (Puri) , Maxakali , Pataxo , Botocudo (Krenak) , és Kamakán .
Joseph Alden Mason 1950-ben az
alkotója volt és egyben ő javasolta a Macro-Ge nevet .
Mason javaslatára a Makro-Ge nyelvtörzsben
kilenc család: Ge, Kaingáng ,
Kamakán , Maxakalí , Puri , Pataxó , Malali ,
Koropó és Botocudo
család kapott helyt . Ez a javaslat eltér
az 1942-ben Loukotka által
felállított verziótól .
Mason által a Ge család
három fő részből áll: Nyugati Ge
, Középső és a Jaiko
nyelvből .
Az Északnyugati ágban megkülönböztet három csoportot : Timbira A. Nyugati Timbira ( Apinaje ) , és B. Keleti Timbira ( Krenjé de Bacabal , Kanela , Kraho , Krenjé a Cajuapara , Krikati , Gaviao összesen 17 nyelv és dialektus ) , Kayapo A. Északi Kayapó ( 10 nyelv és dialektus ) B. Déli Kayapó és a Suya nyelv . A Középső csoportban az Akwen alcsoport ( Xakriabá , Xavánte és Xerente ) és Akroá alcsoport ( Északi Akroá , Déli Akroá és Gogue) . A Jaiko ághoz részben csak Jaiko nyelv .
Az Északnyugati ágban megkülönböztet három csoportot : Timbira A. Nyugati Timbira ( Apinaje ) , és B. Keleti Timbira ( Krenjé de Bacabal , Kanela , Kraho , Krenjé a Cajuapara , Krikati , Gaviao összesen 17 nyelv és dialektus ) , Kayapo A. Északi Kayapó ( 10 nyelv és dialektus ) B. Déli Kayapó és a Suya nyelv . A Középső csoportban az Akwen alcsoport ( Xakriabá , Xavánte és Xerente ) és Akroá alcsoport ( Északi Akroá , Déli Akroá és Gogue) . A Jaiko ághoz részben csak Jaiko nyelv .
1953-ban, a Brazil
Association of Anthropology az
addigi „ Ge „ helyett a helyesírási reform bevezetése miatt a „ Je „
elnevezését vezette be .
Davis 1968 bizonyítékot adott a
szabályos hangtani egyezésekkel a
Maxakali és a Karaja között és megemlítette a lehetséges Macro - Je kapcsolatot a Bororo , Tupi és a
Fulnio nyelvvel .
Rodrigues 1986 évi csoportosításában a Kariri nyelvcsalád és a Guato nyelv is részt kap .
A Greenberg (1987) az összes említett
nyelvek vagy nyelvcsaládok a Macro-Je
nyelvekhez ( kivéve a Kariri ) tartoznak .
GE(Je, Tapuias) NYELVEK
I. CAINGANG ÁG: Brazília A. CAINGANG CSOPORT:
SAO PAULO (Coroado) ALCSOPORT: Braz
1.
NYACFATEITEI + Braz SP.
2. YAKWANDATEYE + Braz SP.
3. GUAYANA + Braz SP.
4. CAME + BRAZ SP.
KAINGANG do PARANA :
5. KAINGANG DA PARANÁ Braz
KAINGANG CENTRAL : Braz
6. KAINGANG CENTRAL
DÉLKELETI KAINKANG ALCSOPORT:
7. INACORE Braz R.G. do Sul
8. PINARÉ Ur.-R.G.do Sul
ÉSZAKI KAINGANG NYELV : Braz
9. ÉSZAKI KAINGANG
2. YAKWANDATEYE + Braz SP.
3. GUAYANA + Braz SP.
4. CAME + BRAZ SP.
KAINGANG do PARANA :
5. KAINGANG DA PARANÁ Braz
KAINGANG CENTRAL : Braz
6. KAINGANG CENTRAL
DÉLKELETI KAINKANG ALCSOPORT:
7. INACORE Braz R.G. do Sul
8. PINARÉ Ur.-R.G.do Sul
ÉSZAKI KAINGANG NYELV : Braz
9. ÉSZAKI KAINGANG
B. SHOCLENG (Caagua, Botocudo) CSOPORT :
AWEIKOMA ALCSOPORT: Braz
10. AWEIKOMA Sta-cat.
11. BUGRES
XOKLENG ALCSOPORT: Braz
12. XOKLENG
11. BUGRES
XOKLENG ALCSOPORT: Braz
12. XOKLENG
C. TAVEN CSOPORT Braz
13. TAIN Paraná
INGAIN (Guayaná) ALCSOPORT:
15. PATTE (Basa) +
16. CHOWA +
17. CHOWACA +
D. IVITOROCAI NYELV :
18. IVITOROCAI (Amho) + Paraná
E. GUALACHO CSOPORT :
19. GUALACHI +
20. CHIKI +
21. CABELLUDO +
F. DORIN NYELV :
22. DORIN + Braz
II. KÖZÉPSŐ ÁG : Brazília
A. ACROA CSOPORT :
1. COROA Mar-PI
a. ACROA-ASSU
b. ACROA-MIRIN
2. DÉLI ACROA toc-bah.
a. MOCOARES +
b. OCREN +
c. ACROA +
d. ACAROA +
e. RODELEIROS +
3. ARICOBE (Arikose) +bah.
4. ARUA +
5. GEGE (Guegue) + Mar-Pi.
a. GALACHES +
b. GUAISQUAIS +
c. GUARIGOÉ +
d. TAMAQUIM +
6. PONTA + Bah
7. GERUM + ? pi.
8. TACANYAPE + ? Mar.
B. AKWE (Akwen, Acua) CSOPORT
9. XAKRIABA (Xikriaba) pi-bah-go-mig.
10. XAVANTE (Shavante) mg-go.
a. CAYAMO mg.
b. CRIXA
go.
c. TAPACUÁ go-pi.
d. AKWE
mg
e. TAPACUA-MIRIM pi.
f. INHAJURUPE go.
g. ORAJOUMOPRE
11.
XERENTE (Sherente) toc.
12. TAPUIA-XAVANTE + go.
13. TAPUYOS + go.
12. TAPUIA-XAVANTE + go.
13. TAPUYOS + go.
III. ÉSZAKKEKETI ÁG : Brazília
A. CAIAPO ( CAIAPO-APINAJE) CSOPORT :
1. KARAHO (Caraho, Crao) pa.
CAIAPO ALCSOPORT :
GOROTIRE ALCSOPORT :
2. GOROTIRE (Xingu, Caiapo) pa.
a. GOROTIRE
b. KUBEN
KRAN-KREN
c. KOKRAIMORO
d. KARARAO
3.
MEKRAGNOTI
a. MEKRAGNOTI pa.
b. METUKTIRE
(Chukahamai) mg.
POREKRY
ALCSOPORT : pa.
4. POREKRY
5. PUT-KAROT
6. XIKRIN
KOKOREKRE ALCSOPORT : pa.
7. KOKOREKRE
8. DJO-RE
DÉLI CAIAPO ALCSOPORT :
9. GOIAZ+ go.
10. DK. MATTO GROSSO +
11. ÉK. SAO PAULO-MINAS GERAIS +
EGYÉBB CAIAPO NYELVEK :
12. IRA-AMRANH-RE
a. KREN-RE
b. KUBEN-KEN-KAM
c. NHANGAGAKRIN
13. MENOKANE
14. DJUDJETYKTI
15. KURUPITI pa.
16. KAYAPO KRADAU pa.
17. PAU D' ARCO
18. PURO
19. PITUIARO
20. MECUBEN GOKRE +
21. SUIA (Suya) mg.
4. POREKRY
5. PUT-KAROT
6. XIKRIN
KOKOREKRE ALCSOPORT : pa.
7. KOKOREKRE
8. DJO-RE
DÉLI CAIAPO ALCSOPORT :
9. GOIAZ+ go.
10. DK. MATTO GROSSO +
11. ÉK. SAO PAULO-MINAS GERAIS +
EGYÉBB CAIAPO NYELVEK :
12. IRA-AMRANH-RE
a. KREN-RE
b. KUBEN-KEN-KAM
c. NHANGAGAKRIN
13. MENOKANE
14. DJUDJETYKTI
15. KURUPITI pa.
16. KAYAPO KRADAU pa.
17. PAU D' ARCO
18. PURO
19. PITUIARO
20. MECUBEN GOKRE +
21. SUIA (Suya) mg.
a. TAPAYUNA
b. TSUVA
c. CRUATIRE +
d. AIPATSE
22. APINAJE toc.a. AFOTIGE
b. COCOJÖRE
GAVIAO
ALCSOPORT :
31. PARKATEJE pa.
32. PUKOBYE + mar.
a. IRONKATEYE +
b. POPEYKATEYE +
33. KRIKATI mar.
34. PONKATAYE +
35. PIVOCAS toc.
36. KARAKATAJE + toc.
EGYÉBB TIMBIRA NYELVEK :
37. AUGURGE +
38. CHACAMECRA + mar.
39. KREPUMKATEJE + mar.
40. KREN-JE + mar.
41. KOREKAMEKRA
42. GURUPY +
43. MEHIN
44. NOROCOAGE + go.
45. NOKKOEKAMEKRAN + mar.
46. PAIKOJE +
MACRO-JE NYELVEK
31. PARKATEJE pa.
32. PUKOBYE + mar.
a. IRONKATEYE +
b. POPEYKATEYE +
33. KRIKATI mar.
34. PONKATAYE +
35. PIVOCAS toc.
36. KARAKATAJE + toc.
EGYÉBB TIMBIRA NYELVEK :
37. AUGURGE +
38. CHACAMECRA + mar.
39. KREPUMKATEJE + mar.
40. KREN-JE + mar.
41. KOREKAMEKRA
42. GURUPY +
43. MEHIN
44. NOROCOAGE + go.
45. NOKKOEKAMEKRAN + mar.
46. PAIKOJE +
MACRO-JE NYELVEK
I.BORORO CSOPORT :
1. ACIONE mg. +
2. ARARIRÁ mg. +
3. ARAÉS go. +
4. ARARIPOCONÉ mg. +
5. BIRIWONÉ +
6. UMUTINA (Barbado) mg.
7. COPIXONÉ mg. +
8. KELETI BORORO mg.
a. COROADOS ? +
.b. PORRUDOS
? +
9.
NYUGATI BORORO + mg.
a. CABACAIS +
b. CAMPANHA
+
10.
CUIABÁ + mg.
II. CHIQUITO CSOPORT :
A. OTUQUE ÁG: Braz-Bol
II. CHIQUITO CSOPORT :
A. OTUQUE ÁG: Braz-Bol
11. KORAVEKA + Bol
12. KURUMÍNAKA + Bol
13. KURUKANEKA + Bol
14. KURAVE + Bol
15. OTUQUE (Lourixu) Bol-Braz
16. TAPIÍ + ? Bol
B. CHIQUITO ÁG: Bolívia
17. ÉSZAKI CHÍQUITO Bolívia
a. CONCEPCION
b. MONCOCA
c. NAPACA
d. S.
IGNACIO
e. S. XAVIER
f. SANTIÁGO
g. S.
RAFAEL
h. STA.
ANA
i. S. SIMONIANO
j. TARAPECOSI (Tao, Yuncarirx)
k. S.MIGUEL
l. S.JOSE
m. S.JUAN
n. CHIQUITOS
18.
CHURAPA (Déli CHIQUITO) + Bol
PENOQUIQUIA ALCSOPORT :+ Bol
19. PENOQUI +
a. YIRITUA +
b. YURACARECA +
20. PINOCO +
a. GUAPACA +
b. MOTAQUICA +
c. PIOCOCA +
d. POBISOCA +
e. QUIMECA +
f. QUITAGIDA +
g. TAUMOCA +
h. ZEMUQUICA +
21. TAO +
a. ARUPARECA +
b. BOOCAS +
d.PEQUICA +
e. PIOCOCA +
f. PUNTAGICA +
g. QUIBIQUIA +
h. TANOPICA +
i. TABIICA +
j. TAO +
k. TUBASICA +
l. XUBERESA +
b. BAZOROCA +
m. ZAMANUCA
PENOQUIQUIA ALCSOPORT :+ Bol
19. PENOQUI +
a. YIRITUA +
b. YURACARECA +
20. PINOCO +
a. GUAPACA +
b. MOTAQUICA +
c. PIOCOCA +
d. POBISOCA +
e. QUIMECA +
f. QUITAGIDA +
g. TAUMOCA +
h. ZEMUQUICA +
21. TAO +
a. ARUPARECA +
b. BOOCAS +
d.PEQUICA +
e. PIOCOCA +
f. PUNTAGICA +
g. QUIBIQUIA +
h. TANOPICA +
i. TABIICA +
j. TAO +
k. TUBASICA +
l. XUBERESA +
b. BAZOROCA +
m. ZAMANUCA
III. BOTOCUDO (Aimore) CSOPORT :
A. KRENAK ALCSOPORT :
1. ANQUET + bah-es.
2. ARANYA mig.
3. KRENAK mig-es.
4. KREKMUN + bah.
5. BAKUEN + es.
6. CATULE + mig.
7. CRENHE +
8. ETWET + mig.
9. ENGREKUM + mig.
10. FUTI-KRAK +
11. GUTRAK + mig-es.
12. GIPOROK + es
13. MEKMEK + mig.
14. MÍNHA-GÍRUN + es.
15. MUNHUNGERUM + es.
16. NAKREHE + es-mig.
17. NAKNIANUK + mig.
18. NAQUE-MANUK + mig.
19. NAQUE-NHAPMA + mig.
20. NEP-NEP + mig.
21. NAKPIE +
22. POJIXA + mig.
23. PEJAERUM + mig.
24. PRAJE (É-i) + Pern.
25. POTEN +
26. PONTON +
27. PURUNTUM +
28. TAKRUKRAK + mig.
29. YIPOROK + mig.
_ GUEREN (GUAIMURE) NYELV :
30. GUEREN (GEREN) bah.
IV. KAMAKÁN NYELVCSALÁD :
A. ÉSZAKI ALCSOPORT:
1. KOTOXO (Katethoy) mig.
2. MANIÁN (Menien) bah.
3. MONGOYO + bah-mig.
4. MONXOKO (Ezeshio) + bah.
B. DÉLI ALCSOPORT :
5. MASACARA
V. MAXACALI NYELVCSALÁD
A. ÉSZAKI ALCSOPORT:2. MANIÁN (Menien) bah.
3. MONGOYO + bah-mig.
4. MONXOKO (Ezeshio) + bah.
B. DÉLI ALCSOPORT :
5. MASACARA
V. MAXACALI NYELVCSALÁD
1. KAPOXO mig.
2. KUMANOXO mig.
3. MAXAKALI mig-bah
4. MAKONI + mig.
5. MONOXO + mig-bah.
6. PANHAME + mig.
B. KELETI ALCSOPORT:
7. PATAXO + mig-bah.
8.
PATAXO HAHAHAE + bah.
C. DÉLI ALSOPORT:
9. MALALI + mig.
C. DÉLI ALSOPORT:
9. MALALI + mig.
VI. PURI-COROÁDÓ NYELVCSALÁD : Brazília
A. COROADO ÁG :
1. COROADO + RJ-MG
- GUARUS +
- GUARULHOS +
- CARAIA +
- OCAVAN +
- OVANEM +
- SACARULHOS +
3. MARINTONG +
4. SASARICON +
5. TAMPRUN +
B. PURI ÁG: MG-RJ
6. PURI (TALICON) +
7. SAMIXUMAS +
6. PURI (TALICON) +
7. SAMIXUMAS +
C. COROPO NYELV :
10. COROPO mig.
EGYÉBB NYELVEK :
11. ARARI + mig.
12. BOCAYU + mig.
1 13.
BACUNIN + mig
14. CAXINE + mig.
15. CARAMONTA + mig.
16. PITTA + mig.
14. CAXINE + mig.
15. CARAMONTA + mig.
16. PITTA + mig.
VII. OPAIE-SHAVANTE NYELVCSALÁD : Braz
1. OPAIE (Vaccaria) mgds.
2. OTI (Eochavante) + sp.
VIII. KARAJÁ NYELVCSALÁD : Braz
1. XAMBIOÁ toc.
2. JAVAHÉ toc.
3. KARAJA toc-mg-go.
a. KARAJAKI +
X. FULNIO NYELV : Braz
1. FULNIO (Yate, Fornijo) Pern.
a. CARAPOTO
XI.. GUATO
NYELV : Braz
GUATO Bol-Braz
GUATO Bol-Braz
XII. RIKBAKTSA NYELV Braz
RIKBAKTSA (Orelha de Pau) mg.
RIKBAKTSA (Orelha de Pau) mg.
XIV. JEICO (Jaicos) NYELV Braz
JEICO Piaui
TAPUIAS NYELVEK (TAPUIAS do NORDESTE) : Brazília
I. KARIRI NYELVCSALÁD
A. ÉSZAKI CSOPORT :
1. KARIRI CE-PI-PA-RN-PERN
a. ABACATIÁRA + paraiba
b. DZUBUCUA
+ Pern
c. CALABACAS +
d. CARIUS
+ ce-
e. CARATIO +ce.
f. CARIRI+ ce.
g. ICO
+ PA-RN-CE
h. ICOZINHOS
+ ce-paraiba
i. ICHU + Pern
j. INHAMUNS + ce.
k. JUCÁS
+
l. QUIPEA-KARIRI paraiba
m. PATO
PA
n. QUIXERES
+ ce.
B. DÉLI CSOPORT :
2. QUIPEÁ (Ciríri) Bbah.
3. PEDRABRANCA bah.
4. SAPUIA + bah.
5. ORIZES + bah.
6. KAMARU + bah.
7. MARAKA +
II. KIRIRI CSOPORT :
A. KIRIRI ALCSOPORT :
1. KIRIRI bah.
2. KAIMBÉ bah.
3. MASSACARA bah.
4. KATEMBRI bah.
5. MIRANDELA bah.
B. ATIKUM ALCSOPORT :
6. ATIKUM Pern
a. UMAVÉ +Pern
b. ATICUM
c. URUMA +se.
d. UMAN
+Pern
e. VOUVE +Pern
7. WOYANA18 PIPIPAN Pern
I II. XOKO CSOPORT :
1. XOKO se-Pern.
a. HUMON +
b. XOCO-GUARA +
c. XIXIRO +
2. KARIRI-XOKO AL-Pern-ce.
1. XOKO se-Pern.
a. HUMON +
b. XOCO-GUARA +
c. XIXIRO +
2. KARIRI-XOKO AL-Pern-ce.
a. WACONA AL
b. PRAQUIOS
AL
c. ACONAN Pern-ce.
d. CEOCOCES
+ ce.
e. CIOCO + ce.
3. XUKURU-KARIRI AL-Pern.
IV. XUKURU CSOPORT
1. XUKURU PA-Pern-AL
2. PARATIO
3. WASSU Pern-AL
a. GARANHUM + Pern
b. COCAL
+ AL
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése