BEMUTATÓ: “ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI

“ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI
KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG...

“A Magyar nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében”.
Egy kicsiny csoport, melyet az Amerikai szakirodalom Kalifornai Penutian (Peneut) összefoglaló néven jegyez egy a Közép- Európai és Fekete- Tengeri térségből kiinduló népvándorlás következtében a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve elérte és belépett a Kaliforniai San Francisco folyó Delta térségébe. A könyvemben az saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi Magyar nyelv és a Kalifornia Penutian nyelvek közötti kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság ténye az eltelt több ezer év kiszakadása a közös ős nyelvből és az óriási távolság ellenére is fennáll.
Ma a Kaliforniai Penutian őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának a középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Penutian nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani alapelemek, melyek elsősorban a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak"......

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR NYELV

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR MÚLT

A szavak visszavezetnek minket a távoli rejtélyes múltba amikor még az emberiség egy, vagy több alapnyelvet beszélt. A nyelvek, népek eredetének, rokonságának kutatása még nem fejeződött be. Azonban az eltitkolás és ragaszkodás a régi rosszul felállított nyelvtudományi sablonok ellenére mára a társtudományok segítségével (DNA, Archeológia ... ) oly sok bizonyíték összegyűlt, hogy a valótlan Finnugor ...eredet rokonság tanítást ma már bátran száműzhetjük az iskolákból. A PIE alapnyelv kialakulásában jelentős szerepet vállalt ősi Magyar nép szavai ma is jelentős mértékben megtalálhatók a mai Indo-Európai nyelvek szavaiban és az Etruszk, Pelaszg, Sumer, Ó- Görög, valamint az Amerikai Kaliforniai Penutian nyelvekben.

AD / ADNI „ Give / To give „
Hungarian : ad , adni , Sumer : nadanu
PIE : do
Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i , Patwin : doyu , Plains Miwok : ’am.y , C.S.M. : ’am.y , N.S.M. : ’am.y , Mutsun C. : ami , Maidu : dam

ÁG „ Branch „
Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „ / da „ arm „
PIE : gebh / gegh
Lake Miwok : Tawlik „ arm , wing „ , Plains Miwok : eku „ hand „ , Coast Miwok : uku „ hand „ , Lake Miwok : uku „ hand „ , Wintu : leweq „ arm „

ANYA „ Mother „
Hungarian : anya , Sumer : ama / am
PIE : meu / mater
Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „ S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „
N.S.M. : ’amati „ grand mother „ , N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,
N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,
Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,
Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,
Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,
Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „

APA „ Father „
Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4
PIE : pei(g)
Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py ,
S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa , Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,
Coast / Lake Miwok : api , Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo ,
Yokut : no-pop

ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungarian : asszony ? Sumer : gasan , assatum
PIE : manu-s
C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,
S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,
Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,
C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „

CSILLOG : „ shine „
Hungarian : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „
PIE : skai
Wintu : silo-qa

ÉN „ I „
Hungarian : én , Sumer : ni / me
PIE : me
Plains M. : kan.i / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , Wintu : ni , Nisenam : ni ,
Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni

ENNI / EV „ To ,Eat „
Hungarian : enni / ev
PIE : pa " food " , bu " lip "
Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C. / Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman , Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ , S.S.M. : ’uni „ eat „ ,
N.S.M. : ’ywy „ eat „ , C.S.M. : uw-u „ food „ , S.S.M. : uw-u „ food „ ,
Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ , Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin : ba / bas „ eat „

KARMOL / KARCOL / KAR „ Scratch „
Hungarian : karmol / karcol , kar
PIE : (s)ker " scrub " , gred " scratch "
Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,
Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,
Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „

VILÁG „ World „
Hungarian : világ , Sumer : bar / par „ world / country „
Proto-Indo-European : uiro-s
Plains M. : wa.li „ World „ , C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,
N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. :
hale.’aH-nt „ world „ ,
Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun :
pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „

VILÁGOS „ Light / Bright „
Hungarian : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „
light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya

VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „
Hungarian : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „
blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , N.S.M. :
wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ / S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,
Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „
lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil /
wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. :
witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „

VIRÁG „ Flower „
Hungarian : virág , Sumer : girim
Proto-Indo-European : bhrug " fruit "
Plains M. : wile

AZ ŐSÖK NYELVE KALIFORNIÁBAN; A MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK-UTIAN NYELV KAPCSOLATA

AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI  ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA

Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései  messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....

Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...
A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.


A  Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,
Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.
Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket  1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta. 

Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent  könyvében  „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják  a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével  a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben  4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi  feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a  Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:

Rövidítések: Proto-Yokuts = PY  ,  Proto-Utian = PU

Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:

PY. : * ? ath „ share / break „  PU. : *? at   „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,

PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.:  na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „

c = ʃ

 A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát  beszélő csoport  a Közép és Kelet - Európai  térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.


ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT  INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS  A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:


 - ÁG „ Branch „

Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand

g = k

- ANYA „ Mother  „

Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema

*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „

ny = m>n

- ANYÓS „ Mother in law „

Hungarian : anyós , anyó , Sumer :  munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „

Miwok : anis  „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si

n = ny , sz = s

 - APA „ Father „

ny=m>n

Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe

*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa

„ father „

- AZ  / AZT  „ That  „

Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she   „ , *Akkád : s̆u   „ he „ , s̆i    „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,

Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „

Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak  „ she , he „ ,

z=s̆>s>c

-ÉN  „ I „

Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer :  ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,

PU : me „ I „

*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun

g  = k , ny = n

- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ ,  IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,

ÍZZAD „ Perspire „

Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,

*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ ,

*Proto-Costano : ʂukmu  " smoke "  , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,

*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,

z =  s>ʂ , tʰ = d

- JÖN  / JŐ „ Come „

Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,

Manysi : ji / joχt „ to come”

*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „,  *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „

j = g

- KÉZ „ Hand „

Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU  : kati , Finn / Észt : kasi / kat

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

z = s , k = gʰ

- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „

Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,

Mutsun :  ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „

Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „

k = g>c , cs = c> tʃi>

- NAGY „ Big „

Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /

na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,

Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „

 gy = g>y>d> kʷ

- NE / NEM „ No / Not „

Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte

Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,

Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",

Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „

n = m

- SÓ „ Salt „ ,  SAV ’ Acid „  SAVANYÚ „ Sour „

Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola

*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,

Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,

Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „

v = w

-  SZEM „ Eye „

Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme

*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ ,  *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „

sz = s>c = sz ,  m = n ,

- ÜT „ Beat „

Hungarian : üt

Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „  Proto-Utian. : *? at   „ share /break „,

-  VILÁG „ World „

Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val

Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,

Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,

Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „

v = w>p , l = r

- VILÁGOS  „ Light / Bright „

Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,

*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „

*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,

*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,

 *Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „

 v = w>b , l = r


 

Kaliforniai Miwok település

 

Kalifornia, Yokuts gyerekek   

Irodalom :

- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun

with notes on Rumsen

- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian

http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets

- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )

- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?

- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „

http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

-  Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian

- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study

- Dr. Otto Szadovszky  : Californian Penutian and Ugrian links
http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm

- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek
Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu
Sy Ama Sali "

http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html

- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html
 
- 2014.  A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

 - 2014.  A Kaliforniai Wintu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

A KALIFORNIAI WINTU NÉP ÉS NYELV TÖRTÉNELME

Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan  (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian  nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.  Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast  Oregon  nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt)  Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv  egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.

A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.



A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek

Fonológia:
 
Mássalhangzók:

’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t,  -t’,  -tʰ, -w, -y, -x, -χ

Magánhangzók:

-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú

Szintaxis:

A Wintu nyelvek szabad szórendűek,  fő jellemző a SOV  < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.

Szótagok (syllables): a CVC karakter  fő jellemző.


A Magyar és Wintu szóegyezésekből :

Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give", 
Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Hungarian:  mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother", 
Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",
Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby", 
Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",
Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown",   
Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n  „dark",  
Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",
Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….

http://factcards.califa.org/cai/wintu.html 
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/ 
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm 
http://www.wintutribe.org/history.html

Wintu basket

Wintu women

Winnemem Wintu

Wintu Pit River Basket

ŐSI SZAVAINK: VILÁGÍT

Ősi szavaink: VILÁGÍT

A világít az egyik olyan  ősi szó, amelynek az eredete több mint bizonyos, hogy visszanyúlik az első modern emberek megjelenésének a korába Európában és Ázsiában.

A „vil/vir” szótő továbbképzett formái: vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság vagy vér , ver-es…

A vil/vir vagy bil/bir/pir  rokon ősi gyökből egy sor fénnyel kapcsolatos szó alakult ki az eltelt idők folyamán.

pír , pir-kad., pir-kad-at , pir-os , pir-it…..

Ez a szó avagy hasonló kifejezési formája megtalálható az Indo.-Európai és a Finnugor nyelvekben , de messze túl nyúlik az Európai kontinensen. Az őseink magukkal vitték az Amerikai kontinensre.  Amerikában a Cendes-Óceán parti vidékén a Makro-Penutian ( Californian Penutian, Mayan, Mochican, Uru-Chipayan és Mapuchean ) nyelvi egységhez tartozó népek nyelveiben ma is megtalálható.

A szó egyfelől bizonyítja a  Makro-Penutian egység fennállását  és egyben a Magyar nyelv ősiségét, rokonságát ezen nyelvekkel..

VILÁGOS  „ Light / Bright „

- Hungarian :  

vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság , 

- Sumer :  

bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „ , bil / bil2 / bil3 „ to burn „ >

-  Proto-Indoeuropean : 

bherəg „ light „ (v>bh) >

- Finn-Ugrian:

 Zürjén : vir „ blood „ (l>r) , Udmurt : vir „ blood „ (l>r) , Osztják : wer/wir „ blood „ (v>w , l>r) , Cheremisz : vür „ blood „ (r>l)

b=v , r=l

Californian Penutian:

Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ ,
S.S.M. : we-la-nt „ light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya „ light „ ,
Wintu : walu.qa „ to lighten „ , weloq „ red day „ ,
w>b>p = v , r>y  = l  , q = g

Mayan:

Proto-Mayan: *b'o7y

Itza Maya: b'o7oy  „shadow (que dan los a*rboles) „

Itza Maya: b'o7oy „ shadow (de persona o animal) „

Mopan: bo7oy „ shadow  (que dan los a*rboles) „

Mopan: bo7oy „ shadow (de persona o animal) „

b=v , y=l

Uru-Chipayan:

Uru : wali  sii-chay ( Muysken ) „light „

w = v

Mapuchean :

Mapuche:

pelo / pelontu „ light „ / wilüf külen „ shine „

 p=v

 

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL 

 Miwok táncosok, Acorn  (makk) fesztivál

A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólagosan ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv. A ragozásokban nemcsak a mai  Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van  meglepően sok hasonlósága. A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
 http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf .
Az esetrendszer, az igeragok, az előtagok, az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő  > jelentő mód ), a névmás ragozás, birtokos névmás ragozás, a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből való kiszakadását, mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába.  Ennek az ósi nyelvnek az egyik  ma is fennemaradt ága ma a Magyar nyelv Európában és Amerikában a Kaliforniai Penutian nyelvek.  A Kaliforniai Penutian nyelvek több ezer év eltelte alatt is képesek voltak megőrizni az ősi szavakat és átadni utódaiknak, akik ma is beszélik a Miwok, Costano, Yokuts, Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában.



ESETRENDSZER


Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü >

Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /
ŋi (ŋ>n )

Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an /
en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na  > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta >  Proto - Finnugor ta >
Mutsun tum
Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la
Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )


IGERAGOK


Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
( ŋ>n )

Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe >

Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............


VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )

Jelentő mód

Jelen idő

Alanyi ragozás

Egyes szám

1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m

2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)

3.szám  Magyar ø > Proto-California Penutian  ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø

Többes szám

1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas

2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )
…..….


SZEMÉLYES NÉVMÁSOK

Alanyeset ( subjekt )

1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )

   
1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til

2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl  >

Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak

( n>m )

2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic >

Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )



Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos


1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ

1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )



Tárgyeset ( objekt )

1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu  >Yokuts man > Maidu nik >
Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )
2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun
makkes ......................


SZINTAXIS ( SZÓREND )


Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált  .

A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .
A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV
szórendűek .
A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .
Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .

MORFOLÓGIA

Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a  Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .

SZÓTAGOK ( SYLLABLES )

Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó
C mássalhangzó .




http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

http://tist-fla.blogspot.com.br/search?updated-max=2015-05-01T11:24:00-07:00

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html

 http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

 http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh

 http://self.gutenberg.org/articles/Penutian



Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu 

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK ROKONSÁGA A MAGYAR NYELVVEL - A NAGY ŐSANYA SARJAI „ ’ANCU SY AMA SALI ” -

 KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG

 

2012 - 2015

Írta : István Tóth

Hungary

 

  A Penutian nyelvcsalád nyelvei ma a messzi Kaliforniában élnek , de valaha több ezer éve közös nyelvet beszéltek őseinkkel . Ők a Nagy Ős Anya Sarjai 'Ancu Sy Ama Sali " a mi közös őseink utódai .

A nemzetközi nyelvészet által is ismert mint egy radikális javaslat , hogy az Ob - Ugor a ( Magyar - Manysi - Osztják ) nyelvek és a Kaliforniai Penutian ( Peneut ) nyelvek közt számos nyelvtani egyezés található . A becslések szerint több mint 2000 ( a legvalószínűbb 5- 4000 ) éve érintkezések , avagy bevándorlás történt a Kalifornia San Francisco öböl térségébe . Az Amerikai nyelvészek , régészek többsége azonban helytelenül elutasítja a Transz  Csendes - Óceáni kapcsolatokat .

Sadovszky Ottó Magyar származású tudós megtalálta az Ugor és a Penutian nyelvek közötti hasonlóságot . Az ő felsorolása tartalmaz egy sor szóhasonlóságot szavak , szerszámok ……..

http://www.magtudin.org/Sadovszky.htm

Az ő nyomában járva saját egyéni forrásaim és kutatásaim felhasználásával a Magyar és a Sumer  nyelv szavait , nyelvtani jellegzetességeit hasonlítottam össze a Kaliforniai Penutian nyelvekkel .  A saját véleményem : Sadovszky közel járt , de egyben óriásit is tévedett . A kutatásaim megerősítik a tényt , ami szerint nem kifejezetten Ob - Ugrian és Kaliforniai Penutian nyelvi rokonság van . A Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság jóval nagyobb mértékű , mint az Ob - Ugrian nyelvek és a Kaliforniai Penutian nyelvek közötti . 

A blogomban felsorolt több mint 300 szó és a máig megtalálható nyelvtani nagyfokú hasonlóságok igazolják állításom .

 http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

 A blogom 2013-as évi első megjelenése utáni további kutatásaim szerint a személyes névmásokkal és a ragozási hasonlóságokkal , valamint további szavakkal már több mint 485 elem támasztja alá feltevésem helyességét .

Az Ősmagyar nyelv a Kárpát - medencei , Kelet- Európai központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - szoroson átkelve 5 - 4000 éve elérte Kaliforniát .

A sokat emlegetett poliszintézis ( inkorporálás ) a Kaliforniai Penutian nyelvekben , mint kizáró ok egy nyelvrokonság elvetésére nem helytálló . A Kaliforniai Penutian nyelvek ugyanolyan ragozó nyelvek , mint a Magyar és a Sumer .

Több ezer év alatt az idegen környezetben egy olyan nyelv , melyben az agglutináció mellett a poliszintetizmus is jelen van bármely irányba elmozdulhatott és ez a feltevésem szerint meg is történt . Ez a poliszintetikus jelleg még ma is megtalálható kis mértékben a mai Magyar nyelvben , ami évezredekkel ezelőtt jóval nagyobb lehetett és a Sumer nyelvben az agglutináció mellett igenis erős poliszintetikus jellegek voltak .

Pl. : hallok , várlak , érezlek , nézlek , látlak , szeretlek , imádlak …

Ezek a poliszintetikus jellegek az Uráli nyelvcsalád mai Szamojéd és a Mordvin nyelveiben is megtalálhatóak . 

A Proto - Magyar nyelv terjedési irányai

Egy a távoli múltban i.e. 5 - 7.000 éve a Proto - Magyar alapnyelvet óriási területen Európa középső és keleti részein , valamint Ázsia nyugati területein kisebb - nagyobb dialektus eltérésekkel beszélték .

http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf

http://www.leventevezer.extra.hu/folytonos.pdf

http://www.leventevezer.extra.hu/folytonos.pdf

Később fokozatosan a terjeszkedő Indo - Európai és a Török népek nyomására nagy mértékben visszaszorult , azonban a mai modern Magyar nyelv alapjaiban ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli , amit Föld nyelveinek a többsége ma is beszél  .
Az elvégzett nyelvészeti vizsgálatok után kijelenthetjük , hogy a Magyar nyelv Eurázsia legősibb állapotban konzerválódott nyelve .   

Krantz " a Magyar nyelv Európa legősibb helyhez kötött nyelve "

 
Az alapszavak közel egyharmada , a szótövek ( etimonok ) majd ezer eleme ősi eredetű és ezek száma megsokszorozódik az összetételekkel , ragszilárdulásokkal és képzésekkel .
Az etimonok az elvégzett kutatások szerint a legnagyobb arányban 66 %-ban a Magyar nyelvben maradtak fenn , ami igazolja , hogy a Magyar nyelv egy olyan ősi nyelv , mely szavainak átadója volt és egyben alapja volt a ma létező nyelveknek .
A Magyar nyelv az évezredek alatt sokat változott , a szóátvételekkel , a klíma és kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével .

Ahogy Badwin Angol tudós írta „ egész Európát benépesítette az a fajta , amit ma a Magyar nép képvisel „… 
 Az ősi Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe a Kárpát - medence és a Kaszpi - tenger közti területhez köthető  . A területen a domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek szoros  kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek , létrehozták a Kurgán és a Kőrös műveltséget i.e. 5.000 . ( Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig neolitikus ,  eneolitikus korai bronzkori kultúra ) . Az azonossá váló kultúra megindított egy nyelvi összeolvadást , melynek eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi tenger közti  sztyeppén . Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto- Indoeurópai nyelvnek nevezték el .

Ennek a közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe lehetett a Proto - Magyar alapnyelvnek , népnek . Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a Magyar nép ősei  már a 35 - 40.000 éve elsőnek megjelent Europid emberek közt voltak . A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint a jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától erednek . 

 

EU19  / R1a  <  60 %  ,

EU 18 / R1b  < 13,3 %  ,

EU 17 / I1 , I2a és I2b < 11,1 % ,
EU 4 / E1b1b < 8,9 %   

Ez az összesen a 93,3 % - os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik legfontosabb bizonyítéka , hogy a Magyar nép Európa legősibb népe .
Az M17 , EU19 a Magyarokra legjellemzőbb , A Magyar népesség 60 %-a rendelkezik vele .  Kialakulása ~ 13.000 éve a jégkorszak legnagyobb eljegesedési periódusa végén . Az M173 , EU18 figyelembe vételével , mely 35-40.000 éves a Magyarok 73,3%-ban az Európai népek többségével jelentős genetikai rokonsággal rendelkezik .
- A ~22 ezer éve kialakult Közel-Keleti M170 marker , EU17 és EU8 a Magyaroknál 11,1 % . - A M35 , EU4 az emberré válás utáni elkülönült típus egy változata .A Magyaroknál  8,9% .

http://en.metapedia.org/wiki/European_Y-chromosome_DNA_haplogroups

 http://www.khazaria.com/genetics/hungarians.html

Még a Proto - Indoeurópai alapnyelv rekonstruálása során felmerült a lehetőség , 

hogy az PIE rokonságban van más nyelvekkel pl. Finnugorral is , valamint a Kaukázusi , a Hurri nyelvekkel ….. A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés  található ( Aulis Joki ) . 
 http://indo-european.info/WebHelp/1_introduction.htm
 A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi rokonság . A  tény , hogy a genetikai vizsgálatok nem igazolják a Finnugor eredetünket , azonban a nyelvészeti egyezések igazolnak nyelvi kapcsolatot a Proto - Magyar alapnyelv és  az Uráli alapnyelv közt . ( A Magyar nyelv alapszókészletéből 504 szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz feltételezett ( Collinder )  ) . A területi közelség miatt egyszerűen  kulturális és nyelvi átadás történhetett az északi irányban elő fejletlenebb , kulturálisan és gazdaságilag elmaradottabb északabbra élő Uráli alapnépességre .  A kulturálisan fejlettebb és egyben népességben nagyobb számban élő Proto - Magyar átadta  a nyelvének szavait , nyelvtani elemeinek  tekintélyes részét egyfelől a kialakuló PIE másfelől a Proto - Uráli alap nyelveknek . A tény a Magyar nyelv szavai nemcsak a Finnugor , de az Indoeurópai nyelvekben ma is megtalálhatóak jelentős számban .

Én < Angol : me , Ír : mé ( n>m )
Te < Ír : tu , Portugál : tu
Ő < Angol : he , Ír : é-i
Mi < Ír : mid , Portugál : nós ( m>n )
Enyém < Angol : mine , Ír : me , Portugál : minha / meu , Német : mine
Ad < Angol : add ( hozzáad ) , Portugál : dar
Akar < Kelta : achair , Portugál : quer (c>q , „ h „ néma )
Anya < Angol : mother , Portugál : mae
Apa < Angol : father , Portugál : pae  ( f>p )
Bőr < Portugál : pele , Ír : barr ( p>b )
Foly / Folyik < Angol : flow , Portugál : fluir , Kelta : fual ( folyás )
Ház < Angol : house , Német : haus , Portugál : casa ( h>c , s>z )
Ne / nem < Angol : not , Portugál : nao
Torok < Angol : throat , Ír : tor ( nyakperec ) ( „ h „ néma )
Világ < Angol : world , Walesi : wilad ( föld ).............

Az emberiség legelső kimagasló eredményeket elérő kultúrája a mai Erdély területén az Ősmagyar néphez köthető Kőrös kultúrával i e. 5.000 ( 6000 ? ) kezdődött .

A Kőrös kultúra néhány fő kulturális eredménye :

1. gabonanemesítés i e. 6000 búza és árpa ( Tarcal , Tokaj , Csitári )

2. fémbányászat ,  fémfeldolgozók , olvasztótelepek , fémművesség , ötvösművészet

3. kerék és kocsi feltalálása i e. 2000 ( Gyulafehérvár )

4. a szarvasmarha háziasítása ……….

Az Ősmagyar nép i e. 6000 ? / 5000 feltalálta a az emberiség első írását a Vinca - Tordos és a Tordos - Tatárlakai epigrafíkus és

paleografikai képírást . Az első írás feltalálásával a Magyar nyelv a Föld első írott nyelve . Az elmélet szerint az i e. 6000 - 4000 éve egy a Kárpát - medence térségéből kiinduló népvándorlás magával viszi az írást és sok más kulturális eredményét a mai Mezopotámia , Egyiptom , India és Kína térségébe .

Az Alföldi vonaldíszes kerámiákon található M jel a termékenységet , az anyaistent , a nőt jelenti . 

Az azonos M jelű szobrok előkerültek Mezopotámiából is , azonban a Székelyháti szobor 

2.000 évvel idősebb a Mezopotámiainál .
Gordon Childe Angol régész már 1929-ben kijelentette , hogy a kőkorban létezett egy azonos műveltségű nép Mezopotámia , Kárpát medence és Kréta háromszögben .
A Kárpát medencei , Krétai , Mezopotámiai és Egyiptomi népek közti azonosságot a nemzetközi szaktudomány elismerte és a Párizsi nemzetközi konferencia kimondta : A Kárpát medence , Mezopotámia , Kréta , Görög szigetek és Egyiptom őstelepes népei testvérnépek . 

Magyar írásjelek , Vinca kultúra

Az  Ősmagyar Kőrös kultúrával megegyező , hasonló ékírás leletek i e. 4000 körüli dátumokkal előkerültek a

Kaszpi - tenger és az  Aral - tó térségéből majd i. e. 3500-ban megjelenik a Sumer - Uruk kultúrában . 

Az évszámok bizonyítják az írás terjedését és egyben az Ősmagyar nép vándorlásának irányát is .

Az előkerült képírás leletek nagyfokú egyezései a Sumer ékírás és a Kőrös kultúra írásjelei között kizárja , hogy két vagy több
földrajzilag távol eső helyen ugyanazt az 

írást feltalálták volna .

A Sumert 5000 éve agyagtáblákra írták . A Magyar és a Sumer nagyon hasonlóak .

Több kutató szerint korai vándorlás volt a Kárpát – medence térségéből Mezopotámia irányába , vagy Mezopotámiából esetleg mindkét irányba .

A nyelvészeti hasonlóságok szerint mindkét nyelv sokat őrzött meg a közös ősi nyelvből , mint bármely más nyelv a Földön ( Krantz ) .

John Rondins egy Székely pap segítségével a Székely - Magyar rovásírás és a Sumer ékírás összehasonlításával fejtette  meg a

Sumer nyelvet .

Jules Oppert : „ A Sumer a Finnugor nyelvcsaládhoz áll legközelebb „ ( Sumer - Magyar összehasonlítás )

 A mai Magyar nyelvben majd az összes elő Sumer szótagok és alapszóelemek ma is használatban vannak .

Magyar - Sumer nyelvtani sajátosságok :

Agglutináció , főnévragozás sok eset , CVC szótagszerkezet , SOV mondatszerkezet , nagyszámú egyező szavak 500 – 1000 , a főnevekben és a személyes névmásokban nincs nem …      

A Sumer  Magyar rokonság főbb képviselői :

Badiny Jós Ferenc , Barabási László , Bobula Ida ,
Csőke Sándor , Érdy Miklós , Gosztony Kálmán , 
dr Nagy Sándor  , Padány Viktor , Varga Zsigmond ....

A PENUTIAN ( PENEUT ) NYELVEK

A Penutian nyelvek területe az Észak - Amerikai Csendes - óceáni parti területein Dél - Alaszkától Közép - Kaliforniáig terjed .

A nyelvtörzs a nevét a kettő jelentésű Maidu pen / peine , Yokuts ponoi / puno , a Miwok oti-ko / otta és a Costano úti-n /

úti-s szavak összevonásából alkotta Dixon és Kroeber1903-ban .

PEN - UTI - AN

Öt Kaliforniai nyelvcsalád Wintun , Maidun , Miwokan , Costanoan és a Yokuts összavonása mellett érveltek

( főként tipológiai jellemzők ) . A Wintun , Maidun ,

Miwokan , Costanoan és a Yokuts nyelvi családok közös neve Kaliforniai Penutian nyelvek .

Kroeber 1910-ben felvetette a Miwokan és Costanoan nyelvek kapcsolatát ( Utian ) , melynek a két fő ága :

A . Yok-Utian : Miwokan és Costanoan + Yokutsan 

B. Pen : Maidun és Wintun

Az 1960-as évek közepétől általánossá vált a Kaliforniai Penutian elnevezés kizárólagos használata a Kaliforniai Penutian nyelvi ,

míg a Penutian név a nagyobb tágabb egész nyelvtörzsre .

PENUTIAN NYELVEK CSOPORTOSÍTÁSA

I.  Kaliforniai Penutian

A.Yok- Utian

Miwokan- Costanoan + Yokutsan

B. Maidu + Wintun 

II. Oregon Penutian   

A. Alsea  

B. Coos 

C. Siuslaw

III. Plateau Penutian

      A.    Sahaptin

      B.     Molala

      C.    Klamath

IV. Tsimsian

V. Chinook 

Hívatkozások: 

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html

 http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

 http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh

 http://self.gutenberg.org/articles/Penutian

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL 

A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólag ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv . A ragozásokban nemcsak a mai  Magyar és Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van  meglepően sok hasonlóság . A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar , Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
 http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf  . 
Az esetrendszer , az igeragok , az előtagok , az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő  > jelentő mód ) , a névmás ragozás , birtokos névmás ragozás , a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből a Proto - Magyar nyelvből való kiszakadását , mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába . A több ezer év eltelte alatt is képesek voltak ezeket megőrizni és átadni utódaiknak , akik ma is beszélik a Miwok , Costano . Yokuts , Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában .

ESETRENDSZER

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > 

Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /

ŋi (ŋ>n )

Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an / 

en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na  > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta >  Proto - Finnugor ta > 

Mutsun tum 

Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la

Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )

IGERAGOK 

Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
( ŋ>n )
 

Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe > 

Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............

 .

VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )

Jelentő mód

Jelen idő

Alanyi ragozás

Egyes szám

1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m

2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)

3.szám  Magyar ø > Proto-California Penutian  ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø

Többes szám

1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas

2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )

…..….

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK

Alanyeset ( subjekt )

1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )

    
1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til

2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl  > 

Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak

( n>m )

2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic > 

Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )

Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos

1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ

1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )

Tárgyeset ( objekt )

1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu  >Yokuts man > Maidu nik > 

Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun 
makkes ......................

SZINTAXIS ( SZÓREND )

Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált  .

A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .

A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV

szórendűek .

A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .

Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .

MORFOLÓGIA

Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a  Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .

SZÓTAGOK ( SYLLABLES )

Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó

C mássalhangzó .

FONOLÓGIAI ÖSSZEHASONLÍTÁS 

A Southern Sierra Miwok nyelv 20 fonémájából 15 azonos hangtani értékkel rendelkezik , azonos helyen található a mai Magyar nyelvben . A Mutsun nyelv 17-ből 14 azonos . A Maidu 17-ből 15 azonos .
A Wintu 18-ból 12 azonos  . A Yokuts 16-ből 13 azonos megfelelésű a Magyar nyelv hangjaival .

Jellemző szóeleji mássalhangzó változások :

- Magyar "b" = Miwok "p" > Wintu "p"/"w" > 
Maidu "p"/"w" > Costano "p"/"w"
- Magyar "cs" = Miwok  "tʃ"/"s"/"c" > Wintu   "tʃ"/"s"/"c" > Maidu   "tʃ"/"ts" > Costano  "tʃ"/"ts"/"s"/"c"
- Magyar "d" = Miwok "w"/"t" > Wintu "t" > Maidu "t"/"d" > Costano "t"
- Magyar f = Miwok w/p/b > Wintu w/b/p"/" pʰ" > 
Maidu p/b > Costano p /w"/"pʰ"
- Magyar g = Wintu k/q"/" χ" > Maidu k"
- Magyar "h"= Miwok h/k > Wintu "χ"/"h"/"k" > 
Maidu "h"/"k" > Costano "h"/"k"/"χ"
- Magyar "j" = Miwk "j"/"y" > Wintu "y"/"h" > Maidu "y" 
> Costano "h"
- Magyar "k"= Miwok "k"/"c" > Wintu "k"/"h"/"q" > 
Maidu "k"/"h"  > Costano "k"
- Magyar "l" = Miwok "l"> Wintu "l" > Maidu "l" > 
Costano "l"
- Magyar "m" = Miwok "m"/"n" > Wintu "m"/"n" > 
Maidu "m"/"n" > Costano "m"/"n"
Maidu "n"/"m" > Costano "n"/"m""- Magyar "n" = Miwok "n"/"m" > Wintu "n"/"m" > 
- Magyar "p" = Miwok "p"/"w" > Wintu "b"/ "pʰ"> 
Maidu "p" > Costano "p"/"w"
- Magyar "s" = Miwok "s"/"s̃"/"c"/"tʃ" > Wintu "s"/"c" > Maidu "s"/"c" > Costano "s"/"c"
- Magyar "sz"> Miwok "s"/"c" > Wintu "s"/"c"/"tʃ"> 
Maidu "s" > Costano "s"/"tʃ"
- Magyar "t"= Miwok t/d > Wintu "tʰ" > Maidu "t"/"d"> Costano "t"
- Magyar "v" = Miwok "w" > Wintu "w" > Maidu "w" > Costano "w"
- Magyar "z" = Miwok "s" > Wintu "s" > Maidu "s" > Costano "s"  
 

A MAGYAR  ( SUMER ) ÉS A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK SZÓEGYZÉSEI , HASONLÓSÁGAI

Elöljáróban néhány szóegyezés a Kaliforniai Penutian nyelvek és a Magyar / Sumer nyelvek közötti nyelvi kapcsolat igazolásából . A kutatásaim szerint a szavak nagy része az ősi életmódhoz köthetőek  : ( pl. áz ( eső ) , fű , íj , hal , háló , ház , kés , mag , medve , méz , nyíl , pók , sas , só , takaró , tegez , víz ).... , rokonsággal :( pl.  apa , anya , ara , asszony , fi / fiú , menny )..... , testrészek nevei : ( pl. agy , fej , kéz , mell , nyak , szem , torok )....., létezést és elemei cselekvést kifejező igék ( pl. áll , él , enni , eszik , forr ,  főz , hal , hasít , huny , iszik , jár , jön , men , süt , száll , szív , tilol ,  tör , üt )  .....
, melyet közös őseink használtak már 5-6.000 éve

További szóegyezések :

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu

- AD „ Give „ ,  ADNI „  To give „
Hungary : ad , ad-ni  , Sumer : nadanu „ give „ , ad gi4  „to advise / give advice „, tah „ increase „
Wintu : dOy / duya „ to give „ , doyule „ will give „(Pitkin) , Proto Wintu : doy-i (Shephard) , Patwin : doyu ,  
Maidu : dam  (Shipley)
( d>t )

- ÁG „ Branch „ , ÁGA-ZIK „Branches „
Hungary : ág , ága-zik , Sumer : igi ? „ branch „ , ag / aka „ grow / thrive „
Plains Miwok : eku  „ hand „ (Callaghan) , 
Coast Miwok : uku „ hand „ (Callaghan),
Lake Miwok :  uku  „ hand „ (Callaghan) ,  
( k >g )

-  APÁLY „Low tide “
Hungary : ap-ály , ap-ad , ap-aszt  , Sumer : šab  „  to deduct / to disappear „
C.S.M. : apály „ valley „ (Freeland and Broadbent)

- „ Nurse , Tend „
Hungary : áp-ol , Sumer : ibila  „ to take cure of „ Akkád : aplum „ to take cure of „
Wintu : aba (Pitkin)
( p>b )

- ARA „ Bride „
Hungary : ara ( mennyasszony ) , Sumer : er-ib / erib „ sister-in-law or daughter-in-law
Mutsun C. : ara „ product „ / urses „ birde „ , 
Hill Patwin : he.r „ morried „ 

- ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungary : assz-ony , Sumer : gas̆an , assatum
C.S.M. : os̆a  „ woman / wife „ (Freeland and Broadbent), 
N.S.M : ’os.a „ woman / wife „(Callaghan) ,
( S.S.M. : ’oha.nt „ woman / wife „)(Broadbent) , 
Plains M. : ’ysy.’yH)(Callaghan) ,
N.S.M / C.S.M. : osa-ti  „ girl „ , 
Plains M. : as-sa  „ girl „(Callaghan) , Mutsun : osa  „ wife „ ,
Mutsun : atsia „ girl „ , 
C.S.M. : os̆a-ktʃi „ girl „(Freeland and Broedbent)
s̆>s = sz

- ÁZ , ÁZTAT , ÁZIK „ Soak „
Hungary : áz , áz-ik , áz-tat , Sumer : as̆10 „ rain „ / iz-zi / iz-zi8 „ water „ , šeš2   „ to anoint „
Mutsun : si (Callaghan), Rumsen C. : si / si.j (Callaghan),  Chalon C. : si (Callaghan) , Chochenho : si „ water „ (Callaghan) ,  Konkow : sé’wi „ river „
 s>š = z

- besz-él , besz-éd , besz-él-get , Sumer : be / bi214,31 „ speak
Maidu : we-ye  „ speak „ (Shipley) , Mutsun : pesoi(po) „ think / their „
Proto-Wintun : wac̆-i  " cry "  (Shephard)

( p/w > b , s/c̆ > sz )

-  csepp / csöpp , csepp-eg / csöpp-ög , csöpp-en / csöpp-ög >Sumer :  šub „ to drop „>

Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „(Broadbent)

( c/š>cs )

- csob-og , csob-og-ó , csobb-an , zub-og >Sumer : šub „ to drop „ >
Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „ (Broadbent)>

Wintu : xop / xup  „ stripe „ / c̆opol „ lake „ (Pitkin)
( c/ š/x>cs  , p>b )

- csur-og , csor-og , csor-dul , csör-ög , csör-dül , csör-tet >Sumer : sar  „ to run / 

hasten „ >
Mutsun : sara  „ flow „ > 
S.S.M. : colka  „ to flow „ (Broadbent) > 

( s/c>cs , l~r , k>g )

- dag-ály , dag-onya , dag-aszt > 
Sumer :  daĝal /dam-gal / di-am-ga-al / 

 da-maal „ (to be) wide , width, breadth „   

>Northern.Sierra.Miwok. : waka.ly  „ river / creek „ / waqat „ creek „ / waka.ce „ river "(Callaghan) >Central.Sierra.Miwok. : wakál-mu-to  „ river „ (Freeland and Broadbent)> 

Southern.Sierra.Miwok. : wakaHl-nt  „ creek „ (Broadbent) > Central.Sierra.Miwok. : wakály  „ flood „ (Freeland and Boadbent)>

Plains Miwok. : waka-ce  „ river // creek „ (Callaghan) >  

Proto - Wintu : tuk-u „ drown „ (Shephard) > 
Wintu : tik „ swell „ (Pitkin)
( w>d , k>g , t>d )

- es , eső > Sumer :  šeĝ3 , šeĝx „ to fall „  / es10  „ rain „ >  

Chukchansi Yokuts. : se’-al , Yokuts : t̩eesi „ to rown , s̝i’lel „ to rain „ >Yawlumne Yokuts : se?el 

- fak-ad , fak-asz-t  > Sumer : pag „ to leave behind „ > 

Plains M. : waka.ce „ river „ (Callaghan)> 
N.S.M. : waka.ce „ river „ (Callaghan>
Wintu : waqat „ creek (Pitkin) „ > 
Maidu „ pakani „ spring " (Shipley)
 ( p/w>f , k/q>k , sz/c>sz )

- foly ,  foly-ás , foly-ik > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „ ,
 pa5 /  pa6  „ (small) canal, irrigation ditch „ >
Plains M. : polku  „ flood / to flood „ (Callaghan, 1984) 
>Hill Patwin / Proto-Wintu : bol-a  " drink "  
(Shepard)>
Wintu : panti  „ flow „ Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ (Pitkin) > 

( p/b>f , l/r>ly )

- forr-ás > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „,bar / pa5 / 

pa6 „ (small) canal, irrigation ditch „ > 
Plains M. : polku  „ flood / to flood „ (Callaghan)> 
Hill Patwin /Proto-Wintu : bol-a  " drink "  
(Shephard)>Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ (Pitkin) > 

( p/b>f , l>r )

Miwok

A további szóegyezések az alábbi linkeken : 

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html
http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu  

Az összes kutatási eredmény és referenciák személyesen....

A blogomban leírtak saját egyéni kutatásaimból származnak , mindennemű külső anyagi támogatás és segítség nélkül és szerzői jogok megsértése nélkül .

Miwok