Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hungarian. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hungarian. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. január 23., szombat

A HUN BIRODALOM

Hun szó kínai eredetű, jelentése barbár. A feltételezések szerint a Hsziungnuk (Hiungnuk) leszármazottai, akik 500 éven uralták a Közép-Ázsia keleti területeit.
A Hun birodalmat létrehozó népesség Kína északi határainál, a Tien-san és az Altáj területén egykor létezett Hiungnu (vagy mai kínai kiejtés szerint Hsziungnu) birodalom nyugat felé elvándorló lakossága, kiegészülve az Európáig tartó út közben talált, főleg Iráni népekkel (Vuszuk, Szakák, Alánok), valamint Gótokkal.  
A Hsziungnuk állandó harcban álltak a Kínai birodalommal, mely a nagy fal felépítéséhez vezetett. A Hsziungnuk legyőzése után két részre bomlott a törzsszövetség. A nyugati ágból származnak a Magyarok.
(A Hunok eredete nem bízonyított a történészek szerint. Úgy gondolják különböző Ázsai népekből jött létre, melynek eredménye egy genetikai mix, egy sokszínű etnikum és kultúra)..

Az első ismert szállásterületük a K-Ázsiai Tokharisztán volt. Tokharisztánban 456-ban a Heftal- dinasztia került hatalomra., amiről a terület lakóit Heftalitáknak neveztek.  A második nagyobb szállásterületüket az északi törszek a Volga mellékén alakították ki.


A Hunok kilépve Közép-Ázsiából elindítva egy migrációs folyamatott. A Kínaiak által Hiungnunak nevezett nép sorban hóditotta meg a környező, főleg Török és Mongol népeket. A Heftaliták szállásterületét ért Türk támadás után elindultak India irányába.
Elfoglalták az északnyugati területeket, majd behatoltak Iránba, Kihasználték a Gupta birodalom belső gyengeségeit és megszállták közép Indiát.
A negyedik században elkezdődött hódítási folyamat kövretkeztében érkeztek Európába. 375-ben Balambér vezetésével átlépték a Volgát és az egész Kelet-Európai övezetett az uralmuk alá vonták.  A Hunok jelentős destabilizációt okoztak a barbároknak, hogy elfoglalták,  lokalizálták a közép és a  Kelet.Európai térségeket.
A Hunok a Duna folyó mellékén telepedtek le. Eleinte baráti viszonyban voltak a Római birodalommal segítve a Germán népek elleni háborúkban.
Attila hatalomra kerülése után a Hun birodalom jelentősen megerősödött és a Hunok a Nyugat Római birodalom ellen fordultak, mely 451-ben a Catalaunumi csatához vezetett. A Hunok 452-ben betörtek Itáliába és Róma ellen vonultak. Nagy Leó pápa elérte, hogy a Hunok mekiméljék Róma városát és békét kötött. 453-ban Attila meghalt a halála megíndította a Hun birodalom felbomlását.
 A fiainak az örökségért folyó viszálykodása meggyengítette a birodalmat. A küzdelemből  Ellák került ki győztesen, de a hatalmát nem megszilárdítani. Sorra támadtak ellene a legyőzött és megadóztatott népek, ami a Hunok legyőzésével zárult a Nedaói csatában.
Az ötközet után a mai Ukrán és Délorosz sztyeppéken telepedtek le.  A VII. század elsü éveiben a Fekete-tenger északi sészén volt a Hunok utolsó állama, ezután "eltűntek"?...
A területen kialakult Onogur törzszsövetségben a Hunok és a Magyarok is részt vettek. Az uralkodói Attilától és utódaitól származtak.


Európai Hun birodalom
Nemcsak a mondáink "Hunor és Magor" őrízték meg a Hun rokonság emlékezetét. Anonymus a 13. század elején már Attila leszármazottjának tartotta álmost és Árpádot. A Székelyekről azt írta a Magyarokhoz csatlakozásuk előtt "Attila király népe voltak". Kézai Simon a 13. század végén a Magyar népet a Hunokkal rokonította. A Magyar történetírók évszázadokon át Attilát és a Hunokat a Magyarság őseinek  tekintették.

A Hun- Magyar rokonság támogatói:
László Gyula
Dümmert Dezső
Balás Gábor


A HUN-MAGYAR NYELVI AZONOSSÁGOT BIZONYÍTÓ SZAVAK:

  Kéz = kézi; szem = szöm; orr = ore; száj = szá(h); vér = veri; öcs = ecse; vörös = verisi; sárga = sarakh; zöld = zezild; szag = szagu; víz = vezi; tenger = tengir, tenger; tó = tava; dél = dele, déli = déli; kutya = kutha; hal = kala; sas = sas; sáska = sasaka; légy = ledzsi; béka = béka; bagoly = bagialu; alom = alun; alma = alma; árpa = árpa; fa = va, fo; tű = tövi; fű = fövi; virág = virág; sás = sás; moha = muha; teremni = termin; kő = kevi; jég = jéj; hó = hava; szél = szele; só = sava; üveg = ivej; kút = kutu; por = poura; sár = sár; hon, otthon = hom; út = utu; kapu = kapu; vár = vara; had(sereg) = had; szó = szava; tor = tor; kopasz, tar = tar; vásár = vásár; tél = teile; téli = teili; fegyver = pegüveri; tudás = tued; (eszköz = szer; kard = szurr) tőr = tir; sarló = sarlagh; íjhúr, ideg = itekh; tegez = tegiz; balta = balta; sisak = sisak; tükör = tiker; üst = hüsti; sátor = satur; (piramis = gúla) bor = bor; sör = ser; (tojás = moni; vö. tikmony) élő = eleved; ásó = asava; tér = teiri; lyuk = liku; szám = szán; ész = esze; kicsi = kücsü; lassú = lasta, lastu, lathag; eszes, okos = eszisi; be = béh, béj; messze = mete; ki = kütu; ma = ma, bima; mi? = mi; ki? = ki; miért = mirelti; kiért = kirelti; hol = hol; hová = howrá; hány = kháni; nem = nen; -on, -en, -ön = hen; -ban, -ben = ben; -ba, -be = be; -ra, -re, reá = wra; -ért, vkiért, vmiért = irente (vö. iránta); tenni = tün; tudni, ismerni = tondin; járni = járin; be = bé; át = alta ( vö. pl. általmenni); szét = szeit; rá = wra;


Irodalom:


Aradi Éva:  A hunok Indiában, A heftaliták története, Hun-idea Kiadó, Budapest, 2005
Cséji László Koppány:  A hunok történelme és utódnépei, Napkút Kiadó, Budapest, 2004.
Marácz L., Obrusánszky B. szerk. (2009): A hunok öröksége. Hun Idea Kiadó, Budapest 
Orbusánszky Borbála:   
A hunok kultúrtörténete: Fehérvár, a déli hunok fővárosa, Magyar tankönyv, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006, 
A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.
Thompson, E. A.: A hunok. Szukits 2003
Zagd Batszajhan: A hun népek története, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Kerepes, 2006

 http://www.nimrod-mohacs.hu/content/1000-hun-magyar-testv%C3%A9ris%C3%A9g-%C3%A9s-azonoss%C3%A1g-leg%C3%BAjabb-nyelvi-bizony%C3%ADt%C3%A9kai

2015. július 24., péntek

PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN


PROTO-SUMÉR / ŐSI MAGYAR ÍRÁSJELEK BOLÍVIÁBAN ÉS ŐSI MAGYAR SZAVAK AZ URU-CSIPAJA NYELVEKBEN

Írta: István Tóth
tindian@indamail.hu



Sokak számára ismert a bibliai özönvíz története, de kevesek által ismert az úgynevezett Gilgamesz eposz története. A Sumér Gilgamesz eposzban le van írva, hogyan kelt át Gilgamesz az óceánon, a hatalmas tengereken a felkelő nap irányába és feltárva a Világ helyeit és felkeresve az özönvíz utáni megmaradt élet nyomait.  

I. URUK

Az "Uru" egy Sumér szó és eredetileg a legnagyobb városuk neve "Uruk".
( https://hu.wikipedia.org/wiki/Uruk). A név feltűnik egy máik jelentős Sumer „Ur”város nevében is.
Azonban az Uru név jelen van Dél-Amerikában is. Az „ Uru nép „  a legrégebbi őshonos nép Dél-Peru, Észak- Chile és Nyugat- Bolívia térségében. Valaha nagy egybefüggő területen éltek. Ez a majdnem kipusztult csoport közvetlenül a Titicaca-tó környékén él a saját készítésű úszó szigeteken. A genetikai leszármazás kimutatta, hogy eltérnek a környező bennszülött csoportoktól, köztük a Inkáktól és más Elő Inka csoportoktól. Accoding a National Geographic "Új genetikai kutatások által vezetett Genográfiai Projekt konzorcium kimutatta a megkülönböztető származását az Uros lakosságnak Peruban és Bolíviában , mely visszanyúlik 3700 évvel ezelőttre a térségben. Annak ellenére, hogy az Uruknál ma sok a közös leszármazási vonal a környező Andoki lakossággal, fenntartották saját eltérő genetikai származásukat.
A terjeszkedő az ősi tudást kultúrát és nyelvet hordozó ős Mag, Magj-ar  nép feltehetőleg i.e 15.000 évig a mai Mezopotámia térségében élt. Majd egy gyors népesség szaporulat következtében terjeszkedni kezdett és i.e. 12.000 éve elérték a Közép- Európai  térséget és Európa nagy részét, míg nyugaton India és Kína, majd a Japán szigeteket.

Kis hajókkal indultak útnak át a Csendes - Óceán térségébe az akkor még jóval kiterjedtebb Polinéz szigetvilág irányába. Végül is elérték Dél-Amerika partjait és a vegyes házasságok révén biológiailag módosították az őshonos csoportokat.



II. PROTO-SUMÉR ÍRÁSOK:


http://www.bibliotecapleyades.net/imagenes_arqueo/potoki20.jpg


1.Fuente Magna tál:

A Fuente Magna tálat egy helyi gazda találta 1958-ban Bolíviában közel a Titicaca-tóhoz Puma Punkuban.
A Spanyol hódítókat vezető Pedro Cieza de Leon 1549-ben felfedezte Tiahuanaco romjait. Kevesebb, mint egy negyed mérföldre északkeletre található Puma Punku, a tudósok úgy vélik Tiahuanaco központja volt egy civilizációnak, melynek  több mint 40.000 lakosa volt.
Dr. Alberto Marini, lefordította a Fuente Magna tálon levő írásjeleket és kijelentette, hogy Sumér. Dr. Clyde A. Winters tovább pontosította, hogy Proto-Sumer. Dr Winters a Proto-Sumér írásjelek segítségével lefordította a Fuente Magnai tál jeleit.

http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/
http://www.messagetoeagle.com/fuentamagna.php#ixzz3feT9boUA


2. Pokotia monolit

A Pokot monolit egy antropomorf kőszobor mintegy 170 cm magas, amelyet 1960 körül találtak a Pokot helyszínen, mintegy 2 km-re Tiahuanaco városától. A szobron szintén Proto-Sumér írásjeleket találtak.

http://www.ancient-code.com/deciphering-the-fuente-magna-bowl/

http://nephicode.blogspot.hu/2012/12/indigenous-andean-writing.html

http://www.abovetopsecret.com/forum/thread749097/pg8&mem=


.
III. SUMÉR NÁD HAJÓK A TITICACA-TAVON

Bolíviában egy képet találtak egy ősi Sumér hajóról, amely fémjelzi a Sumér designt. A nád hajó építés ősi technikája máig fennmaradt a Titicaca-tavon élő ősi Uru népesség. A hajók nagyon hasonlítanak a Sumér, Föníciai és Egyiptomi nádhajókra.

Sumér hajó rajz Bolíviában
 http://www.dalamatiacity.com/images/sumerian_boat.jpg

Sumér nádhajó
 http://img.scoop.it/quQ2FBL87FaC-FiSQqDvrjl72eJkfbmt4t8yenImKBVvK0kTmF0xjctABnaLJIm9

Uru nádhajó Lake Titicaca-tó
  https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/236x/b9/de/85/b9de85999d71c0757303f5efc1fec948.jpg


Uru nádhajó Lake Titicaca-tó
 http://www.biblesearchers.com/ancients/noah/noah3_files/image010.gif
Pokotia monolit http://www.messagetoeagle.com/images2/pokotia2.jpg

http://i2.wp.com/www.ancient-code.com/wp-content/uploads/2014/10/Ancient-Code-the-fuente-magna-bowl.jpg


kép: Fuente Magna 1
 http://www.bced.gov.bc.ca/perf_stands/icti/samplecopyright/ss7walkmmcopyrightphoto_files/image015.jpg
IV. MÉHKAS FORMÁJÚ HÁZAK MEZOPOTÁMIÁBAN ÉS BOLÍVIÁBAN


A Harran városi háztípus forma azonos megfelelője megtalálható a Bolíviában, ahol a Chipaya nép ma is hasonló méhkas formájú házakban él.
 


Bolíviai Chipaya házak http://www.amnh.org/var/ezflow_site/storage/images/14/586431-1-eng-US/14.jpg



Felső- Mezopotámiai Harran város házai http://www.funkystockphotos.com/Pictures-of-Turkey-Photos-Galleries/Pictures-Photos-Harran


V. MAGYAR SZAVAK AZ URU NYELVEKBEN

 - AD „ give „
Hungarian : ad
Chipaya  : thaa / tʰaa , Uru : ta/ taa ( Metraux ) „ give „ , ta 
( Lehmann / Polo ) „ give „
th > tʰ = d

- Anya „ mother
Hungarian : anya
Chipaya : ma / maa , Uchumataqu / Murato : ma , Uru : ma 
( Vellard ) , maa ( Metraux ) , mayi ( Polo )
m = ny

- Apa „ father „
Hungarian : apa , apó
Uru : ep / epi / apai „ father „  , apay / japá / jepi / ep
( Muysken )  , epe „ grandfather „ , apaya / apai ( Lehmann )
 „ old man „
Chipaya : ep / e-ep

- Asszony „ woman „
Hungarian : asszony
Proto-Uru : soň  , Uru : masulata ( Muysken / Vellard / Metraux ) „ cat „
s = sz , ň = ny

-  Csap „ slap „
Hungarian : csap
Chipaya : čapa ( Vellard )„  to hit / pierce / stab „ , čepska
( Metraux ) „ to hit „ ,
chap ( Polo ) „ to hit „ , tsap / tsapli ( Metraux ) „ fist „
č , ts = cs

- Csillog „ brillant / shining „
Hungarian : csillog / csillag
Uru : suru ( Vellard ) „ brillant / shinning „ , surum-pik ( Vellard ) „ shine „
 s = cs

 - Dörög „ thunder „
Hungarian : dörög
Uru : turata ( Polo ) „ rainbow „
t = d

- Dug „ stick „
Hungarian : dug ( dug-vány )
Uru : tuk ( Vellard ) „ to plaut / sow „ , tu’k ( Lehmann ) „ root „
t = d , k = g

- Én „ I „
Hungarian : én
Uru : ami ( Polo )
m =n
 
- Eszik / Ev „ eat „
Hungarian : esz / ev
Uru : isqe ( Muysken ) „ tooth / teeth  „ , i s̆ke ( Vellard ) „
tooth / teeth  „ , 
iske ( Lehmann ) , Chipaya : uwa
w = v , s>s̆ = sz

- Fel „ up „
Hungarian : fel
Uru : pala ( Vellard ) „ broad / wide „
p = f
 - Főz „ cook „
Hungarian : főz
Uru : pis̆ta ( Metraux ) „ shining / brilliant „
s̆ = z , p = f
 - Fú / Fúj „ blow „
Hungarian : fú / fúj
Chipaya : phuxa / pʰuaza / pʰuseňa , Uru : phaya „ blow „ , jipu
( Muysken ) „ wind „ ,
hipu ( Vellard / Metraux ) „ wind „
ph> pʰ = f , y>x = j

.......................................................

További Magyar szavak az Uru- Csipaja nyelvekben az alábbi linken >>>>