ÉSZAKI MIWOK VÍZÖZÖN TÖRTÉNET (KÖZÉP-KALIFORNIA)

 

Víz borította a világot, kivéve a legmagasabb hegy tetejét.
 Az emberek odamenekültek, de éheztek. A víz leapadt a talajra kilépő puha sár puha volt. Az emberek legurultak a sziklákról azonban a sár nehéz volt ahhoz, hogy megtartsa őket. Amikor a sziklák tetején maradt a sár az emberek lementek, de a sár nem volt elég kemény és az emberek elsüllyedtek szem elől. A holló előjött és megállt a lyukaknál, ahová az emberek lementek, mindegyik lyuknál egy holló volt. Amikor a föld megkeményedett a hollók emberekké váltak. Ezért sötétek a Miwokok.. [Merriam, p. 101]

THE RED-HAIR RACE IN AMERICA

From the genetic evidence, it appears that trans Atlantic crossings have been going on for a long time - the reddish/brown haired, green eyed Auracanians of coastal Chile and Peru not only have some 4-6,000 year old Indonesian genes in them (James L Guthrie), but they also have 12-18,000 year old Caucasian genes forming the basal layer of their complex genetic history. Aztec history confirms that Native Americans in ancient times were Caucasian. This period in history was called; "The Age of the Blonde Haired Bearded Giants". It was these people who made up the majority of Eurasian and American populations at the time when the kingdom of Atlantis existed - the mother of many European and American cultures. This period of human history ended with a terrible natural catastrophe. Historical records indicate that an earthquake destroyed an island in the Mid Atlantic(Atlantis) and an associated tsunami swept through the Caribbean (Anasazi legend) and down the Mediterranean(destroying the Greek army) 11,500 years ago and ended this "Golden Age".

After the Golden Age - according to Aztec/Toltec history, 7,590 BC was the beginning of “Age of the Red Haired People." They enslaved the remnant populations of the blonde haired giants, using them to build their megalithic monuments. Cro Magnon man according to the Mayan 'Popul Voh' was very trusting and gullible. He was not familiar with the lies and trickery of this new breed of humans and was easily manipulated. The Mayan 'Popul Voh' is packed full terrible deeds done to these peacable giants.

In Europe, the children's story of Jack and the bean stalk quite likely goes back to this time after Atlantis where the surviving giants of the 'Golden Age' possessed the knowledge of gold production, but the new breed of humans (the Red Heads) represented by Jack and his mother did not want giants around anymore, nor did they merely just want the giants stash of golden eggs, they wanted the technology of gold production, represented by the goose that laid the golden eggs, Jack succeeded in obtaining the 'technology of Gold production and then killed the giant. It is also interesting to note that giants in many fairy stories are depicted as being naive or easily tricked.

According to Aztec/Toltec legend, 5,500 years ago, began "The age of the Black Haired People". Geneticists have identified that the East Asian migration into America began ~6,000 years ago. 500 years before American legends say it happened. This is an acceptable time period for the founder populations to gather momentum. It is interesting to note that Sumerian legends also state that the Age of the Black haired people in the Mediterranean began about 5,500 years ago. Obviously there was a catastrophe on a global scale and random chance favoured the Black Haired people. This is most likely the beginning of Austronesians crossing the Pacific via the Kuroshio current.

Carthaginian ships

Further proof that Native Americans prior to this time were essentially Caucasian is the 7-9000 year old red haired mummies that have been found in Nevada. Kennewick man, a Native American was also Caucasian, but not form Europe.

The common origin of both European and American culture from the ancient civilization of Atlantis makes total sense when we start looking at the cultural similarities. Many books have been written about the similarities between Mayan and Egyptian science, especially in the realms of Astronomy, calender and mathematics. Mayans even share the same war god as many European tribes; Votan in Mayan legends and Woden in Viking legends, (Votan and Woden is deemed to be linguistically the same).

One may ask; why is there not a greater degree of caucasian racial types evident in America today?

This can easily be explained through the interaction between dominant and recessive genes.

Once Asians began interbreeding with the Native Americans, the recessive genes of red hair and blue eyes quickly dissappeared. Despite this, there is still some evidence of this earlier racial type in some Native Americans. The Araucano appear to be one of the most significant remnant populations (300,000 in Chile) of this previous age of Red Heads in America . Elsewhere, native Americans have a lesser degree of this Caucasian heritage, although many Native North Americans are tall with long narrow skulls and wiry features - characteristic features of these early Caucasians. Most native Americans are blood group O (European) and not B(Asian). The Araucano are also 20% Rhesus negative, putting them up there with the Irish and the Basques as being the most closely related to the original Europeans. (Cro Magnon man was blood group O- and Rhesus negative). Not only is Rhesus negative a recessive gene, but blonde hair, red hair and blue eyes are all recessive genes and any interbreeding with dominant brown eyed/black haired individuals of blood group B, will lead to the dissappearance of these visual characteristics. Not only this, but due to isolation of these original Caucasians, they became vulnerable to disease brought in from outside America. This process was observed in the Pacific by the early explorers. First accounts of Tahiti indicated that over ten percent of the Population was Caucasian, but when another ship arrived 8 months later, most of these Native Caucasians had already succumbed to disease brought by the earlier European ship. Despite this, Polynesians placed these people in high esteem and they were often found in positions of power within Polynesian society. The practice of the bride withdrawing to a darkened hut or cave for weeks before her wedding day was to show she had some of this ancient royal blood and exemplifies the position these white people held in society. Ancient Caucasian genes have been lost in the Pacific and America, not through war or genocide, but through natural processes where the genetically stronger individuals become the dominant population.

Thor Heyerdahls research uncovered a burial chamber that contained what is now known as 'The Paracas Mummies'. To his surprise, they had red and blonde wavy hair, with long skulls. These people conducted extensive ocean voyages off South and Central America on Balsa Rafts between 300 BC and 400 AD. Their culture was undoubtedly South American in every way, but they were also a type of Caucasian. The Araucano would have been related to this group.There is also a high probability that the red haired long ears of Easter Island, represented by the Moai statues, are also from a similar gene pool as the Araucanians who according to James L. Guthrie, possess both Caucasian and Indonesian genes. The practice of elongating ears was common practice by mariners in the Maldives and Borneo and could have been a custom brought to America and the Pacific by people sporting Indonesian genes. More research on this early Austronesian long ear phenomenon is sure to uncover some interesting facts.

 Cultura Chachapoya

 Paracas mummy

 Cultura Chachapoya

 Cro-Magnon people's

References:


http://www.burlingtonnews.net/redhairedmummiescanaryislands.html
http://despiertaalfuturo.blogspot.com.br/2013/11/el-reino-perdido-de-los-chachapoyas-en.html
https://www.blogdeviajes.com.ar/2007/03/26/cronicas-de-chachapoyas-6-aya-chaqui/
http://atlantisforschung.de/index.php?title=Die_Chachapoya_und_die_Kelten
http://survive2012.com/american-pyramids/
http://www.amren.com/news/2013/09/how-did-blonde-whites-arrive-in-peru-before-columbus/
https://hu.pinterest.com/pin/481040803929346874/

BEMUTATÓ: “ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI

“ANCU SY AMA SALY”- A NAGY ŐSANYA SARJAI
KALIFORNIAI PENUTIAN - MAGYAR NYELVI ROKONSÁG...

“A Magyar nyelv szavai, kifejezései messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében”.
Egy kicsiny csoport, melyet az Amerikai szakirodalom Kalifornai Penutian (Peneut) összefoglaló néven jegyez egy a Közép- Európai és Fekete- Tengeri térségből kiinduló népvándorlás következtében a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve elérte és belépett a Kaliforniai San Francisco folyó Delta térségébe. A könyvemben az saját egyéni kutatásaim feltárják az ősi Magyar nyelv és a Kalifornia Penutian nyelvek közötti kapcsolatokat. Megerősítve a feltevést, amely szerint a Magyar és a Kaliforniai Penutian közötti nyelvi hasonlóság ténye az eltelt több ezer év kiszakadása a közös ős nyelvből és az óriási távolság ellenére is fennáll.
Ma a Kaliforniai Penutian őshonos nyelveket az Egyesült Államok Kalifornia államának a középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Penutian nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan ősi szavak, kifejezések és nyelvtani alapelemek, melyek elsősorban a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak"......

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR NYELV

A REJTÉLYES ŐSI MAGYAR MÚLT

A szavak visszavezetnek minket a távoli rejtélyes múltba amikor még az emberiség egy, vagy több alapnyelvet beszélt. A nyelvek, népek eredetének, rokonságának kutatása még nem fejeződött be. Azonban az eltitkolás és ragaszkodás a régi rosszul felállított nyelvtudományi sablonok ellenére mára a társtudományok segítségével (DNA, Archeológia ... ) oly sok bizonyíték összegyűlt, hogy a valótlan Finnugor ...eredet rokonság tanítást ma már bátran száműzhetjük az iskolákból. A PIE alapnyelv kialakulásában jelentős szerepet vállalt ősi Magyar nép szavai ma is jelentős mértékben megtalálhatók a mai Indo-Európai nyelvek szavaiban és az Etruszk, Pelaszg, Sumer, Ó- Görög, valamint az Amerikai Kaliforniai Penutian nyelvekben.

AD / ADNI „ Give / To give „
Hungarian : ad , adni , Sumer : nadanu
PIE : do
Wintu : dOy , Proto Wintu : doy-i , Patwin : doyu , Plains Miwok : ’am.y , C.S.M. : ’am.y , N.S.M. : ’am.y , Mutsun C. : ami , Maidu : dam

ÁG „ Branch „
Hungarian : ág , Sumer : igi ? „ branch „ / da „ arm „
PIE : gebh / gegh
Lake Miwok : Tawlik „ arm , wing „ , Plains Miwok : eku „ hand „ , Coast Miwok : uku „ hand „ , Lake Miwok : uku „ hand „ , Wintu : leweq „ arm „

ANYA „ Mother „
Hungarian : anya , Sumer : ama / am
PIE : meu / mater
Lake Miwok : unu , Plains Miwok : ’umu „ lady young „ S.S.M. :’ama-nt „ grand mother „
N.S.M. : ’amati „ grand mother „ , N.S.M. : ’ene „ lady young „ ,
N.S.M. : ’una’ŋe , Chukchansi Y. : náam „ mother „ , Yokut : unu „ mother „ ,
Mutsun : ’a.nan / ana „ mother „ , Mutsun : ama „ grand mother „ ,
Mutsun : ana-knis „ stepmother „ ,
Proto-Wintu : aman „ grand mother „ , Nisenam : omo „ stepmother „ ,
Nisenam : ’amat.i „ grand mother „ , Maidu : né „ mother „

APA „ Father „
Hungarian : apa , Sumer : pap / pab / pa4
PIE : pei(g)
Rumsen : apa , Mutsun : ’appa , Plains Miwok : ’ap.a C.S.M. : ypy , N.S.M. : ’y-py ,
S.S.M. : ’y-pyH-nt , Wintu : pa.pa / ha.pa , Proto-Wintu : apan „ grandfather „ ,
Coast / Lake Miwok : api , Chukchansi Y. : nu-pup , Tule-Kaweah Y. : opo-yo ,
Yokut : no-pop

ASSZONY „ Woman , Wife „
Hungarian : asszony ? Sumer : gasan , assatum
PIE : manu-s
C.S.M. : oʃa „ woman / wife „ , N.S.M : ’os.a „ woman / wife „ ,
S.S.M. : ’oha.nt „ woman/wife „ , Plains M. : ’ysy.’yH , N.S.M / C.S.M. : osa-ti „ girl „ ,
Plains M. : as-sa „ girl „ , Mutsun : osa „ wife „ , Mutsun : atsia „ girl „ ,
C.S.M. : oʃa-ktʃi „ girl „

CSILLOG : „ shine „
Hungarian : csillog , Sumer : zal / zalag „ bright „
PIE : skai
Wintu : silo-qa

ÉN „ I „
Hungarian : én , Sumer : ni / me
PIE : me
Plains M. : kan.i / kan.i , Mutsun : kan , Chocheno : kan.i , Wintu : ni , Nisenam : ni ,
Maidu : ni , Yawdanchi Y. / Tachi Y. : na , Gashowu / Chawchilla Y. : na , Konkow : ni

ENNI / EV „ To ,Eat „
Hungarian : enni / ev
PIE : pa " food " , bu " lip "
Mutsun : ama / ’am.a „ eat , STA. Clara C. / Sta Cruz C. : amai „ eat „ , Chalon C. : aman , Chochenho C. : ’am.a „ eat „ , Rumsen C. : amxai „ eat „ , S.S.M. : ’uni „ eat „ ,
N.S.M. : ’ywy „ eat „ , C.S.M. : uw-u „ food „ , S.S.M. : uw-u „ food „ ,
Wintu : ba „ eat ! „ / ba / bas „ eat „ , Konkow : pe „ eat / food „ , Patwin : ba / bas „ eat „

KARMOL / KARCOL / KAR „ Scratch „
Hungarian : karmol / karcol , kar
PIE : (s)ker " scrub " , gred " scratch "
Wintu : k’ar „ scratch „ / kor / kur „ to scrape „ ,
Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „ / kor „ scratch „ ,
Patwin : k’orasy „ to scratch „ , Plains M. : cu.ju „ scratch „

VILÁG „ World „
Hungarian : világ , Sumer : bar / par „ world / country „
Proto-Indo-European : uiro-s
Plains M. : wa.li „ World „ , C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,
N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. :
hale.’aH-nt „ world „ ,
Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun :
pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „

VILÁGOS „ Light / Bright „
Hungarian : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „
light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya

VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „
Hungarian : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „
blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „
Proto-Indo-European : bherag " bright " , bh(e)reu " burn " , bhl-vo-s " blue "
Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , N.S.M. :
wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ / S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,
Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „
lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil /
wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. :
witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „

VIRÁG „ Flower „
Hungarian : virág , Sumer : girim
Proto-Indo-European : bhrug " fruit "
Plains M. : wile

A MAYA ÉS A MAYAIMI NÉPEK AZONOSSÁGA - MAJÁK FLORIDÁBAN

 

   A Közép-amerikai Maja civilizáció  i.sz. 800-ban hirtelen gyorsan összeomlott.
Egy sor katasztrofális vulkánkitörést két hosszú ideig tartó szélsőséges szárazság követte és véget nem érő város államok közötti háborúk.
Néhány évtizeden belül a térség lakosságának lecsökkent mintegy 15 millióra.
A Maya felföld volt az első, amit elhagytak.
 Itt a 16 évszázadban az  Itza Maja gazdák termeltek növényeket a hegyoldali teraszokon.
A mezőgazdasági többlet termelés lehetővé tette, hogy nagy városok nőjenek a Maya alföldön és Yucatan-félszigeten.
Amikor a vulkánkitörések, a háborúk és a szárazság törölték a rengeteg élelmiszert, éhínségek sújtották a sűrűn lakott Maya alföldet. Egy évszázadon belül, a legtöbb város elnéptelenedett.
A katasztrófa után az éhező túlélők egy része északon keresett új hazát.
Ennek egyik bizonyítéka a Yucatán félszigeti Mayam tartomány és a Floridai Mayaimi nép nevének azonossága.

Maja migráció
A Maják nem nevezik magukat Majának. Ők beszéltek és még ma is több nyelvet, nyelvjárást beszélnek. Minden nyelvnek külön neve van.
A Mayam eredetileg egy tartomány volt a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében. A Maya nevet a Spanyol hódítóktól kapták.


Az első Spanyolok, akik kapcsolatba kerültek a 16. században a Floridai Okeechobee tó körüli indiánokkal  három különböző őshonos nép nevét írtak le Mayaimi, Mayaka vagy Maya-koa ( kevert Arawak nyelven Maya embert jelentett) és Mayayuaca.

A Mayaimi ( Miami ) név összefügg a Yucatan-félsziget északnyugati csücskében levő Mayam tartomány eredeti nevével.


Abban az időszakban, mikor a Mayaimik találkoztak a Spanyolokkal egyszerű életet éltek, ami a halászat, vadászat és az erdei gyümölcsök és diófélék összegyűjtése körül forgott. Azonban  i.sz. 300 és 1150 közötti időszakban , ők az egyik legfejlettebb társadalomban éltek több nagyobb mound városban az Okeechobee tó körül..
 A Mayaimik a szertartásos moundjaikat és városaikat összekapcsolták a csatornákkal. 
A Mayaimik is használták a művészi szimbólumokat, ezek a motívumok társultak a"Mississippi mound építők szimbólumaival". 

I.sz. 1000 körül egy hatalmas szökőár a mound építészeti kultúra általános összeomlását okozta a Mississippi-medencében.

Egy következő katasztrófa I.sz. 1150 körül talán egy hurrikán vagy az annak következtében fellépett járvány, kiirtotta nagy részét a Mayaimi lakosságnak.
A 1763-ban a Mayaimi törzsi név véglegesen eltűnt a térképekről miután Nagy-Britannia átvette az irányítást a Florida államban.



Hívatkozások:

http://www.archeolog-home.com/pages/content/was-there-an-ancient-lost-civilization-in-cuba-part-2.html


http://www.accessgenealogy.com/florida/mayaimi-people.htm


globalwarming-arclein.blogspot.hu/2014/11/the-surprising-origin-of-words-maya-and.htmlhttp://

Chontal Maya hajó

Mayaimi csónak

AZ ŐSÖK NYELVE KALIFORNIÁBAN; A MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI ŐS YOK-UTIAN NYELV KAPCSOLATA

AZ ŐSI MAGYAR (MAGʲ-AR) NYELV ÉS A KALIFORNIAI  ŐS YOK- UTIAN NYELV KAPCSOLATA

Az ősi Magyar (Magʲ-ar) nyelv szavai, kifejezései  messze túlmutatnak Európán, megtalálhatóak a Föld összes ma létező nyelvében....

Egy a Közép és Kelet - Európai (Nyugat - Ázsia) központi térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200- 4500 éve egy kicsiny csoport, amelyet az Amerikai szakirodalom Yok-Utian néven nevez elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét...
A Yok-Utian nyelvcsalád őshonos nyelveit az Egyesült Államokban Kalifornia középső részén beszélik. A nyelvcsaládhoz tartozó Utian alcsoport ( Miwokan - Costanoan ) és a Yokutsan kapcsolódik nyelvileg a többi Kaliforniai Penutian csoportokhoz a Maidu és Wintun nyelvekhez. Együtt közösen alkotják a Kaliforniai Peneut nyelvcsaládot, melynek nyelveiben tömegesen fordulnak elő olyan szavak, kifejezések és nyelvtani egyezések, melyek a Magyar nyelv alapszókészletében ma is megtalálhatóak.


A  Miwokan és Costanoan nyelvi családok egyesítését Latham 1856-ban javasolta,
Gatschet és Powel 1877-ben a Miwokan és Costanoan egységről beszélt, amit ma nevezzük: Utian. Shipley 1978-ban, Goddard 1996-ban, Mithun 1999-ban az Utian és Yokutsan nyelveket a Penutian nyelvcsalád hagyományos részének tekintik.
Az Utian és a Yokutsan ősnyelveket  1986-ban rekonstruálták és észrevették a rokonsági egyezéseket. A Yok-Utian elnevezést először 1991-ben Geoffrey Gamble javasolta, hogy az Utian nyelveket és Yokuts nyelvi alcsaládokat nevezzék egységesen Yok-Utian nyelvcsaládnak. A javaslatot Callaghan 1997-ben és 2001-ben, valamint Golla 2007-ben egyaránt támogatta. 

Catherine A. Callaghan 1962-ben megjelent  könyvében  „ Comparative Miwok - Mutsun with notes on Rumsen „ a nagy mennyiségben közölt adatok egyértelműen bizonyítják  a rekonstruált Proto - Miwok és a Mutsun- Costanoan nyelvek hasonlóságait. Callaghan rekonstruálta a Proto - Miwok és a Proto - Utian ősnyelveket, melyek az alapjait képezik a Costanoan és Miwokan nyelveknek. A Glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével  a Kaliforniai Penutian nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben  4500 és 5200 év közöttire teszi olyan idős mint az Indo - Európai. Mielőtt bevándoroltak a térségbe a Proto Yok-Utian nép az Amerikai nyelvészek általi  feltevés szerint Oregon állam délkeleti területén élt majd költözött és telepedet le a Kaliforniai Delta területe. Az Amerikai nyelvészek által felajánlott bizonyítékok egyik eleme a  Yok-Utian hangmegfelelések a rekonstruált Proto - Yokuts és a Proto-Utian nyelvekben:

Rövidítések: Proto-Yokuts = PY  ,  Proto-Utian = PU

Néhány példa Catherine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből:

PY. : * ? ath „ share / break „  PU. : *? at   „ share /break „ , PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,

PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.:  na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „

c = ʃ

 A hangmegfelelések, az ősi szavak bizonyítják a kapcsolatot a Magyar nyelvvel . A feltevés szerint egy a Magyar nyelv ősi változatát  beszélő csoport  a Közép és Kelet - Európai  térségéből kiinduló népvándorlás során a Bering - Szoroson átkelve 5200 – 4500 éve elérte Kaliforniai San - Francisco öböl térségét.


ŐSI MAGʲ-AR EREDETŰ SZAVAK A REKONSTRUÁLT  INDOEURÓPAI , FINNUGOR ÉS  A YOK-UTIAN NYELVEKBEN:


 - ÁG „ Branch „

Hungarian : ág , *Sumer : igi ? „ branch „ , *PIE : ĝegh , *PFU : sanke ,

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand

g = k

- ANYA „ Mother  „

Hungarian : anya , *Sumer : ama / am „ mother „ , *PIE : meh2ter , PU : ema

*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „ , *Proto-Yokuts : unu / ?omo „ mother „

ny = m>n

- ANYÓS „ Mother in law „

Hungarian : anyós , anyó , Sumer :  munus „ aunt „,*PU : mina „ aunt „

Miwok : anis  „ aunt ? „ , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz Costano : an-si

n = ny , sz = s

 - APA „ Father „

ny=m>n

Hungarian : apa , apó , *Sumer : pap / pab / pa4. *PIE : ph2ter / pei(y), *PFU : appe

*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ , *Proto-Sierra- Miwok : y-py „ father „ , *Proto.Costanoan : apa / appa

„ father „

- AZ  / AZT  „ That  „

Hungarian : az , azt , *Sumer : s̆u „ he / she   „ , *Akkád : s̆u   „ he „ , s̆i    „ she „,*PIE : so / séʰ2 ,

Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „

Plains Miwok : isy „ that „ , *Proto- Sierra Miwok : ’is.ak  „ she , he „ ,

z=s̆>s>c

-ÉN  „ I „

Hungarian : én , engem , enyém ,*Sumer :  ŋe / ŋae (nga-e ) , *PIE : me „me / I „ ,

PU : me „ I „

*Proto - Yokuts : nim , *Proto - Utian : kun

g  = k , ny = n

- ÍZ / ÍZLÉS „ Tastle „ , ÍZZIK „ Being „ ,  IZZÓ „ Glowing hot coal „ ,

ÍZZAD „ Perspire „

Hungarian : íz , izlés , izzik , izzó , izzad , *Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ ,

*PIE : h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU : ase „ hot / heat „ ,

*Proto-Costano : ʂukmu  " smoke "  , *Proto-Miwok : ?ukum ( cigarette ) ,

*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „,?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe ) ,

z =  s>ʂ , tʰ = d

- JÖN  / JŐ „ Come „

Hungarian : jön , jő , *Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „,*PIE : gʷem / gʷeh2 „ to come „ ,

Manysi : ji / joχt „ to come”

*Proto-Sierra-Miwok : ’yn.y „ come „,  *Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „

j = g

- KÉZ „ Hand „

Hungaryian : kéz , *Sumer : s̆u , PIE : gʰesr-ro , *PU  : kati , Finn / Észt : kasi / kat

*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

z = s , k = gʰ

- KIS / KICSI „ Small / Little „ KICSINY „ Small „

Hungarian : kis / kicsi , kicsiny , *Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „ ,

Mutsun :  ku. tʲi „ small „ , Chochenho Costano : ku. tʃi „ small „

Southern Sierra Miwok : cin.ipi „ small „ , Yokuts : guci’ „ tiny „

k = g>c , cs = c> tʃi>

- NAGY „ Big „

Hungarian : nagy / nagyobb , *Sumer : nu58…g / ( nu-)g / nu5 / nad /

na 2 big „ , *Akádd . nadu , *PIE : pénkʷe , *PFU : nonce „ big / very „ ,

Plains Miwok : ’ancu „ wide „ , Northern Sierra Miwok : ’ ancu „ wide „

 gy = g>y>d> kʷ

- NE / NEM „ No / Not „

Hungarian : ne / nem , *Sumer : in-nu „ negation „,*PIE : ne / ney , Észt : mitte

Plains Miwok : nHimi „ not / negative „ , Bodega Miwok : h'ama " not " ,

Pains Miwok. : m(.)imi " not / didn't ",

Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Yokuts : am / an „ not „

n = m

- SÓ „ Salt „ ,  SAV ’ Acid „  SAVANYÚ „ Sour „

Hungarian : só , sav , savanyú , *PIE : sal , Finn / Észt : suola

*Proto-Sierra Miwok : sawa „ stone „ , Plains Miwok : sawa „ rock / stone „ ,

Northern Sierra Miwok : sawa „ stone „ ,

Central Sierra Miwok : s ̆awa „ stone „

v = w

-  SZEM „ Eye „

Hungarian : szem , *Sumer : se-numun „ seed „,*PU : s̆ilma , Finn / Karel : siemen . Észt : seeme

*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ ,  *Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „

sz = s>c = sz ,  m = n ,

- ÜT „ Beat „

Hungarian : üt

Proto-Yokuts : * ? ath „ share / break „  Proto-Utian. : *? at   „ share /break „,

-  VILÁG „ World „

Hungarian : világ , *Sumer : bar / par „ world / country „,*PIE : uiro-s , Mordvin : val

Plains Miwok : wa.li „ world „ , Central Sierra Miwok : w’al.i „ world / to graind „ ,

Northern Sierra Miwok. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ ,

Mutsun Costano : pi’re „ world „ , Chochenho Costeno : warep „ world „

v = w>p , l = r

- VILÁGOS  „ Light / Bright „

Hungary : világos , *Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „,*PIE : bherəg ,

*PFU : wolke „ light / lighting „ ,Mordvin : valdo „ lighting „ , Cheremisz : volgado „ light „

*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ ,

*Proto-Eastern-Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ ,

 *Proto-Northern-Yokuts : wa.l’a „ sky „

 v = w>b , l = r


 

Kaliforniai Miwok település

 

Kalifornia, Yokuts gyerekek   

Irodalom :

- Catherine A. Callaghan 1962 : Comparative Miwok - Mutsun

with notes on Rumsen

- Catharine A. Callaghan 2001 : More Evidence for Yok-Utian

http://www.academicroom.com/article/more-evidence-yok-utian-reanalysis-dixon-and-kroeber-sets

- Catherine A. Callaghan 2003 : Proto-Utian ( Miwok - Costanoan )

- Geoffrey Gamble 1991. Yok-Utian : Old Californian Penutian ?

- Viktor Golla The History Of The Term” Penutian „

http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

-  Harvey Pitkin – Williem Shimples 1958 Comparative Survey of Californian Penutian

- Sadovszky Otto j. Von. 1996. The Discovery of Californian : A Cal-Ugrian comparative Study

- Dr. Otto Szadovszky  : Californian Penutian and Ugrian links
http://users.cwnet.com/millenia/cal_ugor.htm

- István Tóth : 2012-2015 A Kaliforniai Penutian Nyelvek
Rokonsága a Magyar Nyelvvel – A Nagy Ősanya Sarjai " ' Ancu
Sy Ama Sali "

http://tist-fla.blogspot.hu/2015/03/a-kaliforniai-penutian-nyelvek.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iii-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/iv-magyar-nyelvi-szavak-kaliforniai.html

- 2015. The Penutian ( Peneut ) Languages
http://tist-fla.blogspot.hu/2015/01/the-penutian-peneut-languages.html

- 2014. A Kaliforniai Maidu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html
 
- 2014.  A Kaliforniai Yokuts Népek Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

 - 2014.  A Kaliforniai Wintu Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html

- 2014. Az Ohlone ( Costano ) Nép Történelme
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

A KALIFORNIAI WINTU NÉP ÉS NYELV TÖRTÉNELME

Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan  (Utian) nyelvekkel együtt alkotja a Kaliforniai Penutian  nyelvcsoportot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez. A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.  Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben tették a kijelentést: „a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről". A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast  Oregon  nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt)  Dél-Oregonból érkezett, ahol az "Oregoni Penutian" nyelvek (például: Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek" (Coosan, Siuslawan és Alsea) élnek. A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek.
A Wintu név származik a Wintoo (Wintʰuh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít, míg a Patwin nyelv  egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek, nagy a szerkezeti hasonlóság is. Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve, 1500 éve osztódott északi és déli ággá. A felfedezésük idején Dotta (1980) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.

A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában. A csonthorgaikat, a fűzfa kosár csapdáikat, a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintuk gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok. Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek fő élelmiszer ellátás fenntartását. Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségeknek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód. Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek. Az 1910-es évi népszámlálás idején 1000 fő Wintu nyelvi beszélő marad (Pitkin). Ma 2.500 fős etnikum.



A Wintu nyelvek inkorporáló (poliszintetikus) nyelvek

Fonológia:
 
Mássalhangzók:

’, -b, -ts, -tʃ, -d, -h, -k, -k’, -l, -m, -n, -p, -p’, -pʰ, -q, -q’, -r, -s, -ʃ, -t,  -t’,  -tʰ, -w, -y, -x, -χ

Magánhangzók:

-a, -á, -e, -é, -i, -í, -o, -ó, -u, -ú

Szintaxis:

A Wintu nyelvek szabad szórendűek,  fő jellemző a SOV  < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.

Szótagok (syllables): a CVC karakter  fő jellemző.


A Magyar és Wintu szóegyezésekből :

Hungarian: ad „give", Wintu: dOy/ duya „to give", 
Hungarian: anya „mother" Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Hungarian:  mama (nagyany)a „grandmother",’ama-n „ grandmother", 
Hungarian: apa „father", Wintu: pa.pa/ ha.pa „ father",
Hungarian: baba „baby", Wintu: aba „basket of women/ baby", 
Hungarian: barlang „cave", Wintu: holoq „cave",
Hungarian: barna „brown", Wintu: par „brown",   
Hungarian: sötét „dark", Wintu: puri-n  „dark",  
Hungarian: csap „hit", Wintu: c̆’Ep „to hit",
Hungarian: carál „grind", Wintu: lor „grind" …….

http://factcards.califa.org/cai/wintu.html 
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/ 
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm 
http://www.wintutribe.org/history.html

Wintu basket

Wintu women

Winnemem Wintu

Wintu Pit River Basket

ŐSI SZAVAINK: VILÁGÍT

Ősi szavaink: VILÁGÍT

A világít az egyik olyan  ősi szó, amelynek az eredete több mint bizonyos, hogy visszanyúlik az első modern emberek megjelenésének a korába Európában és Ázsiában.

A „vil/vir” szótő továbbképzett formái: vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság vagy vér , ver-es…

A vil/vir vagy bil/bir/pir  rokon ősi gyökből egy sor fénnyel kapcsolatos szó alakult ki az eltelt idők folyamán.

pír , pir-kad., pir-kad-at , pir-os , pir-it…..

Ez a szó avagy hasonló kifejezési formája megtalálható az Indo.-Európai és a Finnugor nyelvekben , de messze túl nyúlik az Európai kontinensen. Az őseink magukkal vitték az Amerikai kontinensre.  Amerikában a Cendes-Óceán parti vidékén a Makro-Penutian ( Californian Penutian, Mayan, Mochican, Uru-Chipayan és Mapuchean ) nyelvi egységhez tartozó népek nyelveiben ma is megtalálható.

A szó egyfelől bizonyítja a  Makro-Penutian egység fennállását  és egyben a Magyar nyelv ősiségét, rokonságát ezen nyelvekkel..

VILÁGOS  „ Light / Bright „

- Hungarian :  

vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság , 

- Sumer :  

bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „ , bil / bil2 / bil3 „ to burn „ >

-  Proto-Indoeuropean : 

bherəg „ light „ (v>bh) >

- Finn-Ugrian:

 Zürjén : vir „ blood „ (l>r) , Udmurt : vir „ blood „ (l>r) , Osztják : wer/wir „ blood „ (v>w , l>r) , Cheremisz : vür „ blood „ (r>l)

b=v , r=l

Californian Penutian:

Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ ,
S.S.M. : we-la-nt „ light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya „ light „ ,
Wintu : walu.qa „ to lighten „ , weloq „ red day „ ,
w>b>p = v , r>y  = l  , q = g

Mayan:

Proto-Mayan: *b'o7y

Itza Maya: b'o7oy  „shadow (que dan los a*rboles) „

Itza Maya: b'o7oy „ shadow (de persona o animal) „

Mopan: bo7oy „ shadow  (que dan los a*rboles) „

Mopan: bo7oy „ shadow (de persona o animal) „

b=v , y=l

Uru-Chipayan:

Uru : wali  sii-chay ( Muysken ) „light „

w = v

Mapuchean :

Mapuche:

pelo / pelontu „ light „ / wilüf külen „ shine „

 p=v

 

THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE

 
THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE

The Mochica society lives at the coats of North Peru before Christ.
They have made important civilizations. From the beginning of the time to AC 600 the capital of the Mochica culture was the city of Moche. Later the cenre became the city of Pampa Grande near the Lambeyegue River . (Lambeyegue or Sican culture). Later there was the Chimu culture from AC 900 to AC 1470. The population of the Chimu Empire’s capital was about 100.000 people.In 1664 this language was spoken by only 40,000 people because of the conquistadors.The Mochica language was the most important language in South America.It was firstly documented in 1607 (Ore).
The first important work was connected to the name of Fernando de la Carrera Daza in 1664.
His work is ’Yunga de gramática de la lengua’.
As a spoken language it extinced in 1950.
There were some attemption to rebirth the language . The he origin of the language and the society is ambigious. It was classified to the Chicha-Páez inguistic unit of the Páez language famailies – uncorrectly.
A ccording to Adelaar and Muysken in 2004 the Mochica language is an isolation.
Louisa Stark: the construction of the languages of the Mochica, Uru-Chipaya and the Mapuche family languages are similar to the Mayan languages. The ancestors of the Mochica, Uru-Chipayan and the Mapuche people moved to the coast of Peru.There are many features of the Mochica language which are similar to the Mayan language. It proves the common origin of them.The Mochica language is agglutinative.Construction of syllables: V, CV, VC or CVC.
Schmidt 1926: Mochica-Yunga-Tallan
The classification of the Mochica (Chimuan) languages :

    NORTHERN GROUP (CANARI - PURUHA)


+ 1. Canari
+ 2. Puruhua

    CENTRAL GROUP (TALLAN- SECHURA)


+3. Colan
+4. Catacao
+5. Sechura
+6. Olmos

C. MERIDIONAL GROUP

1. Mochica
2. Quingnam

 

THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES

THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES

The word ’Uru’ is originally Kechua, it means ’derogatory’, ’worm’.
Uru people called hem selves ’people of the water’. Their originally name is Cotsuny. According to them their ancestors are beings of water, not people.The language family is located in South Peru, the coast of North Chile, Lake Titicaca, Desaguadero River in Bolivia and the Lake Poopo.Uru people considerate them selves as the oldest type of humans.The Puquina language was a transmitter language (lingua Geral) in the 16 century in Peru.The Inca emperials spoke this language as well.The Proto_Puquina language was spoken in the Chiripa-Pucara culture from BC 200 to AC550. The Puquina language was spoken in the Tihuanaco culture from AC 500 to AC 1200. Itexcinted in the 18th century.The grammar origin of the Kallahuaya language is the Kechua language and some words originated from the Puguina language.
The Uru and the Chipaya languages have disappeared after the conquestadors because of the Aymara – Kechua and Spanish languages.Today Chipaya language is spoken by 2,000 people in Bolivia. The Uru language is almost excinted.
The Uru-Chpiaya languages were written down between 1900 and 1950.The agglutinative languages have a strong influence of Kechua, Aymara and Spanish.Earlier it was classified as apart of the Macro-Arawak language. Today is is tend to be alinguistic isolation and as a relative of the Mochica language.More linguistics think that there is a relationship between the Uru-Chipayan and the Middle American Macro-Mayan languages.Louisa Stark 1972: Mayan-ChipayanWheeler 1972: Mayan-Chipayan-AraucanChampbell: 1993: Mayan-ChipayanAccording to Benjamin Whorf the Mochica, Uru-Chipayan amd the Mapuche languages arein the same family and they are connected to the Middle American and the Californian Penutian languages.
 The form of the syllable in the Uru-Chipayan language can be CVCC or CCVC, but the most common forms are CVC and CV.

The classifiaction of the Uru-Chipayan languages:

URU-CHIPAYAN LANGUAGES

1. Uru (Kotsuny, Uruquilla) Bol.- Peru+
a.     Uchumataqu Bol.

+ b. Uru Chimu) Peruc.
c. Uru (Kotsuny) Bol
.d. Iru - ito Bol.
e. Uru - Murato Bol.
+ f. Urusmayo Arg.
+ g. Lipisa Bol.
2. Chipaya Bol.

 CHANGO (URU - ATACAMA, CHANGO - ATACAMA) SUB –GROUP :

+3. Chango Chile
+ 4. Camanchaca Chile
+ 5. Pro - Anche Chile
+ 6. Uru de la Costa Chile

PUQUINA SUB – GROUP :

+ 7. Puquina (Pukina) Peru - Bol.
8. Callahuaya Bol.- Peru

Chipaya women, Bolívia

Uros, Titicaca lake

URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK

URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK



Uru, Uros, Uruquillas . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña.
Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven „ a hajnal „ , más  ismert szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „ ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .
 Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak  nem pedig emberek.
Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek a Titicaca - tó,  
Poopó - tó, és Coipasa - tó, és a tavakat összekötő  folyók mellett, valamint
úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken. Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt.
A világ legősibb emberi típusának tartják magukat.
Az Uruk megélhetése alapult a halászaton  és madár  vadászaton.
Az inka és később a spanyol gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat veszítettek ősi életmódjukból  és házasodtak a környező Ajmara népességgel.
 A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a  Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek.
Az Urus Irohitok a Titicaca - tó déli részén
A Muratok a Poopó - tó  partján és a szigetein.
Az Uru - Chipaja nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek, valamint a Spanyol nyelv.
Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat  és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának a mai időkig fennmaradt .


- Uru  Ch'imu nyelv

Az Uru  Ch'imu egy kihalt Uru nyelv. Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno  Bay területén nád szigeteken él.
Ch'imu Uru népet 1929-ben Lehmann fedezte fel, akinek a jegyzetei a Berlini Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van.
Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno ) a leginkább eltérő a három Uru-Chipaya nyelven.

 -Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv
 

Az Uru nyelv, pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve. A Bolíviai Ingavi tartomány, La Paz  megyében,  a Titicaca - tó közelében, a Desaguadero folyó  mellett élnek,
Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a nyelvet, amelyet a valóságban csak néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ). 
 2004-ben 2  anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv használatára. A nyelv elég közel áll a Chipaja nyelvhez.

- Chipaja ( Chipaj Taqo )

 A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek, hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat, a sós talaj és az áradások az esős évszakban  (novembertől - márciusig) korlátozza a  hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést.
Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni a szomszédos Chilébe vagy keleti Bolíviába.
A Chipaja közösségek fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken.
A név "Chipaya" talán ered az  Ajmara ch'ipaña  "lekötni" szóból utalva hogy  hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt.
Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a Chipaja nyelvet nem csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a fiatalabb generáció.
 A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő.
A Spanyol nyelvet  viszonylag fiatal korban, míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják el . Néhány kisebb  Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél.

- Puquina nyelv
 
A Puquina nyelvet  a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező  régiókban, valamint Észak-Chile parti területein beszélté . A Puquina  nép maradványai megtalálhatóak a Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa, Moquegua és Tacna tartományokban valamint Bolíviába .
Több neves kutató szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói.
Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozó .
A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában
 i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték.
A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként ( Lengua general ) az Andok hegységben. 
Nem egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt. de a  nyelv szavai  nyomokban  fennmaradt  a Callahuaya ( Machaj-juyay ) nyelvben.
A keresztény Oro 1607-ben  írt az egyetlen lejegyzett dokumentum  a Puquina nyelvről.
Torero 1965-ben  vizsgálja ezt a nyelvet és  elemzi a  nyelvi kifejezéseket.
Egy 1586 leírt dokumentum ("Relación de los pacajes" )  azt mondja, hogy az Uruk a Puquina nyelvet beszálték.
Wachtel 1990-ben  és Torero alapján a levéltári bizonyíték azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek Puquinizálódott majd  később Aymarizálódott.
A 16. századi dokumentumból  kitünik, hogy a  Puquina és Uruquilla nem ugyanaz a
nyelv .

I.                   URU - CHIPAJA

1.      Uru ( Kotsuní , Uruquilla )
a.    + Puno ( Uru Chimu ) Peru
b.    Lake Titicaca Peru - Bolívia
c.    Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero
2.      Iru Itu  Bolívia Rio Desaguadero
3.      + Uruquilla – Toledo Bolívia
4.      Muratos Bolívia lake Poopo
5.      + Choros Bolívia Pampa Aullaga
6.      + Soctita Bolívia Pampa Aullaga
7.      Chipaja

II.                CHANGO ( CHANGO – ATACAMA ) 

8.      + Chango Peru – Chile
9.      + Camanchaca Chile
10.  + Pro- Anche Chile
11.  + Uru de la Costa Chile

III.             PUKINA ( PUQUINA )

12.  + Pukina Costa Peru  , Lake Titicaca Peru és Bolívia
13.  Kallawaya  ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru


A nyelvcsalád nyelvei közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van.
 Agglutináló nyelvek, SOV szórend, CVCC vagy CCVC szótagok.
A leggyakoribb formák CV vagy CVC. A melléknevek megelőzik a főnevet.


A nyelvek leírása 1850 - 1950 közt.
Az Uru nyelvek dokumentálása : Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915,
Crequi - Montford és Rivet 1925 – 27, Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez
kötődik …

Benjamin Worf és sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica, Uru - Chipaja és a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel.

 Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az
Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel. azonban  a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekke .
Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok  ie. 200-ben váltak külön.


A  Chipaja legendáik tükrözik , hogy  mindvégig azonos területen tartózkodtak jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a  nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak  a Bolíviai térségbe.
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják  Közép-Amerikából vándoroltak  látható a négy legfőbb irány tájolásában, az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben. 
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni.
Olson (1964-1965, 1980) igyekezett bizonyítani a genetikai kapcsolatot a Maya nyelvekkel, valamint Voegelin ( 1965 ),  Longacre (1968),  Hamp 1967 és 1970-ben,  Stark ( 1972 ),
Wheeler ( 1972 ),  Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991, 1994 és  1995 ).

Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan  : *ar " there is / are " ,
Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .
Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in) " to hurt "  ( y= j )
Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock )  és  ch'al-tun  " cistern / deposit of water "
( from cal " sweat / liquid " + tun " stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )
Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ ,  > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni „man „

Louisa ,Stark : felvetette az Uru - Chipajan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is  amit alátámasztanak a területen talált Sumer írásjelek.


http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html        
 

Az Uru - Chipaja nyelvek ma  félhivatalosan nyelvi izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadot .

A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>>

http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html
 

lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html

További szavak az Uru - Chipaja nyelvek szókészletéből : 
  
AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla
AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek
ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax
ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa
APA :  Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep
ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk  / zuk
ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa
CSILLAG :  Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua
ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya
ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél
ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul
FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi
FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa
FELESÉG : Uru : tʰun
FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru
HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki
HOLD : Uru : nis , Chipaya : his
ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik
 JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon
KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta
MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq
MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi
NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua
NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ
NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu
NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las
Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni
ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka
SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja
SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata
SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami
VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok   

Uru falu Titicaca- tó

Chipaya falu Bolívia

Chipaya asszonyok