Uru , Uros , Uruquillas . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña .
Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven „ a hajnal „ , más ismert
szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „ ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .
Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak nem pedig emberek .Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek a Titicaca - tó,
Poopó - tó , és Coipasa
- tó , és a tavakat összekötő folyók mellett , valamint
úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken . Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt .
A világ
legősibb emberi típusának tartják magukat .úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken . Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt .
Az Uruk megélhetése alapult a halászaton és madár vadászaton .
Az inka és később a spanyol
gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat
veszítettek ősi életmódjukból és házasodtak a környező Ajmara
népességgel .
A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek .
Az Urus Irohitok a Titicaca -
tó déli részén
A Muratok a Poopó
- tó partján
és a szigetein .
Az Uru - Chipaja
nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek ,valamint a
Spanyol nyelv . Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának fennmaradt .
- Uru Ch'imu nyelv
Az Uru Ch'imu egy kihalt Uru nyelv . Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno Bay tarületén nád szigeteken él .
Ch'imu Uru 1929-ben Lehmann fedezte fel , akinek a jegyzetei a Berlini
Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van .
Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno )a leginkább eltérő a
három Uru-Chipaya nyelven.-Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv
Az Uru nyelv , pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru
nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve . A Bolíviai Ingavi tartomány , La Paz megyében ,
a Titicaca - tó közelében , a Desaguadero
folyó mellett élnek ,
Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a
nyelvet , amelyet a valóságban csak
néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ).
2004-ben 2
anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv
használatára . A nyelv elég közel áll a
Chipaja nyelvhez .
- Chipaja ( Chipaj Taqo )
- Chipaja ( Chipaj Taqo )
A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek , hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat , a sós talaj és az áradások az esős évszakban (novembertől - márciusig) korlátozza a hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést .
Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni
a szomszédos Chilébe vagy keleti
Bolíviába .
A Chipaja közösségek
fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken .
A név "Chipaya"
talán ered az Ajmara ch'ipaña "lekötni"
szóból utalva hogy hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt .
Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják , hogy a Chipaja nyelvet nem
csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a
fiatalabb generáció.
A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő .
A Spanyol nyelvet viszonylag fiatal korban , míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják
el . Néhány
kisebb Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél .
- Puquina nyelv
A Puquina nyelvet a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező régiókban
, valamint Észak-Chile parti területein beszélték . A
Puquina nép maradványai megtalálhatóak a
Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa , Moquegua és
Tacna tartományokban valamint Bolíviában .
Több neves kutató
szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói .Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozói .
A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában
i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték .
A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként
( Lengua general ) az Andok hegységben . Nem
egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt . de a nyelv szavai nyomokban fennmaradt a Callahuaya
( Machaj-juyay ) nyelvben .
A keresztény Oro 1607-ben írt az egyetlen
lejegyzett dokumentum
a Puquina nyelvről .
Torero 1965-ben vizsgálja ezt a nyelvet és elemzi a nyelvi kifejezéseket
.
Egy 1586 leírt
dokumentum ("Relación de los pacajes"
) azt mondja, hogy az Uruk
a Puquina nyelvet beszálték .
Wachtel 1990-ben és Torero alapján a levéltári bizonyíték
azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek
Puquinizálódott majd később Aymarizálódott .
A 16.
századi dokumentumból kitünik, hogy a Puquina és Uruquilla nem
ugyanaz a nyelv .
I.
URU -
CHIPAJA
1.
Uru ( Kotsuní
, Uruquilla )
- + Puno ( Uru Chimu ) Peru
- Lake Titicaca Peru - Bolívia
- Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero
2.
Iru Itu Bolívia Rio Desaguadero
3.
+ Uruquilla
– Toledo Bolívia
4.
Muratos
Bolívia lake Poopo
5.
+ Choros
Bolívia Pampa Aullaga
6.
+ Soctita
Bolívia Pampa Aullaga
7.
Chipaja
II.
CHANGO (
CHANGO – ATACAMA )
8.
+ Chango
Peru – Chile
9.
+ Camanchaca
Chile
10.
+ Pro- Anche
Chile
11.
+ Uru de la
Costa Chile
III.
PUKINA (
PUQUINA )
12.
+ Pukina
Costa Peru , Lake Titicaca Peru és
Bolívia
13.
Kallawaya ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru
A nyelvcsalád nyelvei
közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van .
Agglutináló nyelvek , SOV szórend , CVCC vagy CCVC szótagok .
Agglutináló nyelvek , SOV szórend , CVCC vagy CCVC szótagok .
A leggyakoribb formák
CV vagy CVC . A melléknevek megelőzik a főnevet .
A nyelvek leírása
1850 - 1950 közt .
Az Uru nyelvek
dokumentálása : Polo 1901 , Bocarezza 1910 , Posnansky 1915 ,
Crequi - Montford és Rivet 1925 – 27 , Metraux 1925 ,
Lehmann 1928 és mások nevéhez
kötődik …
kötődik …
Benjamin Worf és
sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica , Uru - Chipaja és
a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel .
a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel .
Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az
Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel . azonban a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekkel .
Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy
az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok ie. 200-ben váltak külön .
A Chipaja legendáik tükrözik , hogy mindvégig azonos területen tartózkodtak
jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak a Bolíviai térségbe .
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják Közép-Amerikából vándoroltak látható a négy legfőbb irány tájolásában , az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben .
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni .
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják Közép-Amerikából vándoroltak látható a négy legfőbb irány tájolásában , az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben .
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni .
Olson (1964-1965,
1980) igyekezett bizonyítani
a genetikai kapcsolatot
a Maya nyelvekkel , valamint Voegelin ( 1965 ) , Longacre (1968 , Hamp 1967 és 1970-ben , Stark ( 1972 ) ,
Wheeler ( 1972 ) , Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991 , 1994 és 1995 ).
Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan : *ar " there is / are " ,
Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .
Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in)
" to hurt " ( y= j )
Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock ) és
ch'al-tun " cistern /
deposit of water "
( from cal " sweat / liquid " + tun "
stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )
Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ , > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni
„man „
 | ||
| Pokotia monolit |
 |
| Fuente Magnai Sumer írásjelek |
Az Uru - Chipaja nyelvek ma félhivatalosan nyelvi
izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadott .
A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>>
lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html
AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla
AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek
ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax
ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa
APA : Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep
ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk / zuk
ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa
CSILLAG : Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua
ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya
ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél
ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul
FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi
FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa
FELESÉG : Uru : tʰun
FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru
HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki
HOLD : Uru : nis , Chipaya : his
ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik
JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon
KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta
MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq
MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi
NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua
NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ
NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu
NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las
Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni
ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka
SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja
SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata
SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami
VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok
 |
| Csipaja asszony Bolívia |
