A PERUI MOCSIKA NÉP TÖRTÉNELME

A Mocsikák ( Los Mochicas ) már az időszámításunk kezdete előtti időkben jelen voltak

Észak Peru parti vidékén . 
A nép és egyben a  nyelv eredete máig homályos és bizonytalan .
 Eduard Sapir 1909-ben  és többek közt Benjamin Worf a Mexikói Penutian  
( Makro - Maja ) nyelvekhez sorolta a Mocsika nyelveket .
A Spanyol erőszakos hódítás hatására 1664-ben már csak 40 000-en beszélték  .
A nyelv első dokumentálása Ore 1607-ben . Az első komoly leírás Fernando de la Carrera 
Daza nevéhez fűződik 1644 . A Yunga de gramática de la lengua című könyvében részletesen
 leírja a Mocsika nyelvet. Mint beszélt nyelv 1950 körül megszűnik .
A nyelv , nép eredete bizonytalan , nem teljesen elfogadott .
Sokáig a Csibcsa - Páez nyelvi egység Páez nyelvek családjához sorolták helytelenül .
 Adelaar és Muysken 2004 szerint a Mocsika nyelv izolátum .
Louisa Stark: „ A Mochica , Uru-Csipaja és Mapucse nyelvcsaládok nyelveinek
hasonló a szerkezete a Maja nyelvekével .
A Maja , Proto - Maja nyelvekből való kiválás után a mai Mocsikák , Uru-Csipaják 
és a Mapucsék  közös ősei a Perui partvidékre költöztek , itt éltek „.
A Mocsika nyelv számos jellemzője emlékeztet a Maja nyelvekre ( fonológia és a
hasonló , enyhén módosult szavak azonos jelentéssel ) , melyek a Maja nyelvekből 
való kiszakadást igazolják .

Az ősi Peru és egyben Dél - Amerika egyik legfontosabb  nyelve volt .

A nyelv számos jellemzője emlékeztet az Észak - Amerikai Penutian , a 
Közép - Amerikai Maja és a Dél - Amerikai az Uru - Csipaja nyelvcsaládok nyelveire ,
valamint a Magyar nyelvhez ( fonológiai , lexikai ,  agglutináció  hasonlóságok  ).

Magyar és Mocsika szóhasonlóságok :

Magyar : anya < Mochica : en / em   
( m>n = ny )
Magyar :  apa < Mochica  : ep
Magyar  : enyém < Mochica : maino / moin   
( n = ny )
Magyar : fa < Mochica : paut „ tree / wood „ , pai / pei / pe „ grass „  
( p = f )
Magyar : menni  Mochica : men
Magyar : világ < Mochica : uij / wix 
( u>w = v , j = l
Magyar : víz < Mochica : uix 
( u = v , x = z )

Ma a nyelvészek többsége izolált ( elszigetelt ) nyelvként is tartja számon , azonban  
ma több Dél – Amerikai nyelvész kutató a Mocsika és az Uru – Csipaja nyelvek 

rokonságát is tényként kezeli .

A MOCSIKA (MOCHIKA ) NYELV CSOPORTOSÍTÁSA  :

  A . ÉSZAKI CSOPORT

  1.  Puruha ( Puruhua )

  2.  Kanyari ( Canhari )

 B.  KÖZÉPSŐ CSOPORT

  3.  Kolan ( Colan )

  4.  Katakao ( Catacao )

  5.  Szecsura ( Sechura )

  6.  Olmosz ( Olmos )

 C.  MERIDIONALIS CSOPORT

  7.  Mocsika ( Csimú , Junka , Mochica , Chimu , Yunka )

  8.  Kvingnam  ( Quingnam )

A Mocsika kultúra kezdete Ie. 200 ? magán viseli a korábbi partvidéki kultúrák 
kulturális hasonlóságait  ( Vicus , Cupisnique , Virú és Chavín ) .

A Mocsika kultúra fázisai :

 Mocsika I      i.e. 200 ?    -  Ie. 100

 Mocsika II.   i.e. 100 – Isz.  Kezdete

 Mocsika III.  i.e. Kezdete - I. sz .300

 Mocsika IV.  i.sz. 300 - 600 

 Lambajekve / Szikán i.sz. 600 – 1050

 Csimú i.sz. 900 – 1470

A Mocsika nép  ismerte és használta az öntözéses földművelést .

Főbb termesztett  növényei a kukorica , burgonya , paprika …

A parti vidékeken jellemző volt a halászat .

Amerika legszebb fém ( arany) tárgyait a Mocsika kovácsok alkották .

Hatalmas lenyűgözően szép épületeket építettek  , a szövőszékeiken művészien 
szép textíliákat készítettek . Kerámiáik csodálatosak és gyönyörű szépek voltak .

Jelentős tengeri és szárazföldi kereskedelmet folytattak .

A Mocsika kultúra virágzásának jelentős részében időszámításunk kezdetétől 
i.sz  600 - ig a Moche folyó völgyében levő Mocse  ( Moche ) városa volt a nép 
szertartási és közigazgatási központja .

A városban található a nap piramisa ( Huaca del Sol ) , mely 40 magas és 
350 méter hosszú volt , ezzel az egész Amerikai kontinens legnagyobb vályogtégla épülete .

Építése több évszázadon át tartott .

A nap piramisával szemben a hold piramisa állt ( Huaca de Luna ) .

A Mocsika birodalom északon a Piura folyó völgyi Loma Negra településtől , 
mely már időszámításunk kezdetén lakott volt , délen a Huarmey folyó terjedt .

Mocse városa 600 körül elnéptelenedett , lakói elvándoroltak , a terület szárazabbá vált .

Később a  Mocsika nép székhelyét északon a Lambayeque folyó völgyi Pampa Grande 
városába helyezi át.

A Mocsika ( Lambajekve ) kultúrát erős Vari ( Huari ) és Ancon kulturális hatás éri .

A Csimúk fővárosa a Moche folyó völgyi  Chan Chan városa .

Fénykorában a város lakossága elérte  talán meg is haladta a 100.000 főt .

A Csimuk művészeti stílusa a Mocsika és Vari stílus elemeiből alakult ki .

Az építészetük hasonló jellegű volt a Vári kultúra építészeti stílusához .
Míg a kézműves termékeik a Mocsika kulturális jellegeket is megőrizték .

A Csimu birodalom 1460-ban északon az Ecuadori határ közelében levő Tumbes városától 
délen Ancon városáig terült el .

A birodalmat az Inka hódítás 1464-ben döntötte meg .

http://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.htmlhttp://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.html

A XUKURU NÉP TÖRTÉNELME

        

       Xukuru vagy Ichikile . 
      Egyébb nevek : Sukuru , Xucuru , Shucuru , Xucurura .

      A Xukuru népről az első bejegyzés 1599-ben Xukururru néven tesz említést .

A nyelvet Északkelet - Brazília Pernambuco és Paraiba államok területén a Rio Capibara , Rio Meio és Rio Taperoa folyók mellet beszélték .

A feljegyzések szerint a Portugál gyarmatosítás kezdetén is ezen a területen éltek és soha nem távolodtak el ősi földjükről .

Stephen Pinto 1935 - 38-ban csoportosította a Brazíliai őshonos nyelveket . 
Véleménye : Xukuru nyelv a Kariri ( Cariri ) nyelvcsaládhoz tartozik .

Loukotka 1967-ben a Xukuru nyelv három csoportját különbözteti meg .

1. Xukuru ( Ichikile ) Pernambuco és Paraiba 
2. Garanhum
3. Paratio ( Prarto )

Xucurus (kép forrása: pib.socioambential.org)

Greenberg 1987 Makro -Tukano elmélete , a feltevése a Xukuru és Pankararu nyelvek a kitalált Makro -Tukano nyelvcsaládhoz tartoznak .

A mai hivatalos nyelvészeti megállapodás szerint a Xukuru nyelv elszigetelt , nyelvi izolátum .

A  gyarmatosítás kezdete óta eltelt évszázadok alatt erősen keveredett a területükre 
betelepült fehér és fekete lakossággal .

Szavak Xukuru nyelven :

Anya    tshioko               Kék      eniye               Föld      lemulago                                                                                                                                                                                                                               Apa      taiopko              Sötét     betukin            Nap       edome

Víz        kiya                   Kék       eniye               Föld      lemulago

Tűz       krikiche             Zöld      takaeye           Nyíl       besírte

Hold    kelaRmo            Ház       sheki                Megy     wattin

1879-ben a gyarmatosítást túlélt Xukuru falvak az erőszakos területrablás , a módszeres , folyamatos üldözés és a különféle tilalmak ( tilos volt a vallási rítusok gyakorlása a betegségek gyógyítása gyógynövényekkel ) hatására a hegyekbe vándoroltak .

A Xukuru nép máig is megőrzött néhány kulturális és etnikai vonást . Fő megélhetésük  a mezőgazdaság : kertészet , növény és gyümölcstermelés .Terményeik : kukorica , bab , manióka , banán …. Állattenyésztés : elsősorban kecske tenyésztés . Kézművesipar : pamutfonás , hímzés és kerámiakészítés .

Ma a Xukuru nép Közép - Pernambuco , Serra de Ororuba hegységben : Alagoinha , Pedra , Venturas és Pesqueira megyékben két egymástól elhatárolt területen Xukuru do Ororuba 
és Xukuru de Cimbres területeken él . Minden falunak képviselője van , a képviselők fölött az adott területi főnök áll .  Xukuru do Ororuba területi főnöke Marcos Luidson ( Marcos Xukuru ) . Xukuru de Cimbres főnöke Francis de Assis Cabral ( „ Ciba „ ) .

1989 elején a földtulajdon ( földbirtoklás ) szabályozása Xukuru de Cimbres törzsi területen erőszakos cselekmények sorozatához vezetett .1998-ban az akkori főnök Chicão Xukuru gyilkosság áldozatává vált . Ez regionális szinten nagy hatással volt az eseményekre .

2002 februárjában tovább folytatódtak a zavargások és véres összecsapások .2003 július 2.-án 150 Xukuru család került kiutasításra Xukuru de Cimbres területről . A földjüktől , otthonuktól megfosztott családok bizonytalanságban , állandó stresszben és szorongásban 
éltek .

A hosszú küzdelem és további harcok után 2010 július 2.-án a Xukuru családok visszaköltözhettek a jogtalanul és igazságtalanul elrabolt törzsi területükre .

A FUNASA adatai : 
A Xukuru népesség folyamatosan növekszik 2006-ban elérte 9000 főt .

1. Xukuru do Ororuba  : 24 falu , 27.555 ha. terület , lakosság 2010-ben 10.344 fő . 
2. Xukuru de Cimbres : 1.666 ha. terület , lakosság 2010-ben 880 fő .

Köszönöm Ceça Ramos Brazíliai drága barátnómnek , hogy a történet megírásában a segítségemre volt .

MIWOK INDIÁNOK TÖRTÉNELME

 

                        

A Miwok őshonos indián nyelvi csoport az Amerikai  Egyesült Államok nyugati partvidékén 
a mai  Kalifornia állam nyugati részén a Sacramento és S. Joaquin folyók völgyében , 
a Sierra Nevada hegységben , valamint a Csendes - Óceán  partvidékén Marin és 
Contra Costa megyékben és a Clear tó medencéjében él .

Két fő csoportja volt a Keleti és Nyugati Miwok .

A. Keleti ( Eastern ) Miwok csoport:

+ 1. Öböl ( Bay) Miwok

+ 2. Siksági ( Plains ) Miwok :

   3. Északi Hegyi Miwok ( Northern Sierra Miwok )

   4. Középső Hegyi Miwok ( Central Sierra Miwok )

   5. Déli Hegyi Miwok ( Southern Miwok )

B. Nyugati ( Western ) Miwok csoport :

+ 6. Parti ( Coast ) Miwok

+ 7. Tavi ( Lake ) Miwok

A Miwok indiánok legközelebbi nyelvi rokonai a Costanoan ( Ohlone )  és a Yokuts 
nyelvcsaládok . Egységes nyelvészeti elnevezésük Yok – Utian .

Yok - Utian : 
A. Miwok 
B. Costanoan
C. Yokuts

Tágabb értelemben a Kaliforniai Penutian nyelvekhez tartoznak a Wintuan és a 
Maiduan nyelvcsaládokkal együtt .

A Keleti Miwok indián becsült népesség 1800-ban  20 – 22000 , a Nyugati Miwok csoport 
3500 – 4000 fő lehetett .

Kultúra : vadászat , halászat , gyűjtögetés , kereskedelem , kosárfonás .

Vallás : sámánizmus .

A Miwok indiánok ősei több mint 5000 éve jelen vannak a területen , amit a 2006-ban talált 
emberi maradványok igazolnak .

A Spanyolok 1794-ben először az Öböl ( Bay ) Miwok indián területen hoztak létre
missziót . 
Később a XIX. Század elején a Parti és Tavi Miwok indiánok területeken is .

Több ezer Miwok indiánt szakítottak ki erőszakosan törzsi szervezetükből , ahol később 
legtöbben betegségekben haltak meg , nem bírva a nehézségeket és nélkülözéseket .

Az 1840-es évek elején Mexikói telepesek mészárlásokat végeztek a Tavi ( Lake ) 
Miwok indiánok közt . 
Ennek hatására a még független Yokuts és egyéb népek szövetségre léptek . 
Katonai szövetségeket hoztak létre és rátámadtak a Spanyol telepekre .

1848-ban az Egyesült Államok politikai ellenőrzést szerzett Kaliforniában . 
Nemsokára a területen aranyat találnak , ami több ezer fehér embert vonzott a Miwok 
indiánok földjére  is . Az aranyláz és annak hatása miatt a legtöbb Miwok indiánt a 
fehér erőszak és a betegségek ölték meg .

1850 -ben Tenaya és mások által vezetett utolsó ellenállás a Keleti Miwok és 
Yokuts indiánok szövetsége „ Mariposa háború „ a fehér atrocitások , zaklatások miatt .

Ma az összes Miwok indián népesség 3500 – 4000 fő . A Parti  ( Coast ) , Tavi ( Lake ) , 
Öböl ( Bay )  és a Plains Miwok nyelvek kihaltak .
A Hegyi ( Sierra ) Miwok nyelvek  erősen veszélyeztettek és  a kihalás szélén állnak ...

.

THE RELATIONSHIP AMONG THE CALIFORNIAN PENUTIAN - MAYAN - MOCHICAN - CHIPAYAN AND MAPUCHE LANGUAGES

Új könyvem elérhető a Lulu.com-on elektronikus formában!

My new book now available on Lulu.com in e-book format!

http://www.lulu.com/shop/search.ep?contributorId=1103676

MEXIKÓI PENUTIAN ( MAYAN ) – CHIPAYAN ( URU - CHIPAYA ) NYELVEK SZÓHASONLÓSÁGAI

Word similarities (etymology)  Mexican Penutian - Chipayan Languages

 

MEXIKÓI PENUTIAN ( MAYAN)  NYELVTÖRZS : ( Mexikó – Guatemala – Belize )

I.    Mayan nyelvek :

II.   Mixe-Zoquean nyelvek :

III. Totonac nyelv

IV. Huave nyelv ?

CHIPAYAN ( URU – CHIPAYAN , PUQUINA) NYELVEK : ( Peru – Bolivia – Chile )

I.  Uru-Chipayan ág
1. Uru
2. Iru itu
3. Murato
4. Chipaya
 +5. Chango

II. Puquina ág :
+ 1. Puquina
2. Kallahuaya

A Maya nyelvek fonológiailag , etimológiailag nagyon sok enyhén módosult azonos ,
vagy hasonló jelentésű szóval kapcsolódnak az Uru - Chipayan nyelvekhez . 
A Maya nyelvek közös őse a Maya alapnyelv . 
Ez ez ősi nyelv  4500 - 5000 éve  érkezett északi irányból  a mai Guatemala 
Chuchumaqetanes felvidékére .
Lyle Campbell és Terence Kaufmann feltevése : az ősi Maya alapnyelvből először a
Huastec ág szakadt ki  4200 éve , majd a Proto - Yucatecan és közel azonos időben a
Proto - Cholan és a Proto - Tzeltal ágak 3600 éve .
Nagy valószínűséggel ekkor szakadt ki távolodott el az a a csoport is , mely Dél- Amerika
Perui partvidékén talált új otthont magának .
Ezt a csoportot ma Uru - Chipaya néven ismerjük . 
Önelnevezésük "  víz emberei "
Szerintük az ő őseik mitológiai vízi lények voltak , nem pedig emberek .
A nyelvcsalád nyelvei Dél- Peru és Észak - Chile parti vidékén  , a Titicaca - tó , a
Boliviai Desaguadero folyó valamint a Poopo - tó környéke beszélték ..
Több nyelvész felvetette , sőt sikeresen bizonyította az Uru - Chipayan nyelvek rokonságát
a Közép - Amerikai Maya nyelvekkel .

Ellenérvként a jelentős földrajzi távolsági  tényezőt hozták fel   és figyelmen kívül hagyták
a bizonyítékok hosszú sorát ( fonológiai , morfológiai , lexikális hasonlóságok )
Így ma még mint nyelvi hipotézis szerepel a Mayan és az Uru - Chipayan nyelvek között
fennálló nyelvi rokonság .

Olson 1964 / 65 : Maya - Chipaya
Stark 1972 : Maya - Chipayan
Wheeler : 1972 : Maya - Chipaya - Araukán
Campbell 1975 : Maya - Chipaya
Hamp 1976 : Maya - Chipaya
Campbell 1993 : Maya - Chipaya

1 . A , AZ  „ THE ,THAT „

Mayan : Ese

Mixe  : Ci

Uru – Chipayan : Ci ( Uchumataqu )

2 . AD , ADNI „ GIVE , To GIVE „

Mayan : Ntaq

Huave : Ahts

Uru – Chipayan : Thaa  ( Uru , Chipaya )

3 . ÁLOM , ALVÁS „ SLEEP , DREAM „

Mayan : Way-Ali „ Sleep , to „ ( Huastec )

              Way  „ Sleep „( Classic Maya )

              Way  „ Sleep , to „ (Chol Maya )

              Taw-Achikaj „ Dream „(  Cakchiquel Maya )

              Achik   „ Dream „ ( Cakchiquel Maya )

Mixe-Zoque : Maaj  ( Mixe )

                       Aji  ( Olutecan Mixe )

Uru-Chipayan : Taxa „ Sleep „ ( Uru )

                          Thaxi

4.ANYA „ MOTHER „

Mayan : Na ( Huastec – Itza – Mopan- Kekchi )

              Nan ( Tzeltal – Tojolabal – Mam – Cakchiquel – Pocomam )

Totonac : Ame

Uru-Chipayan : Maa ( Chipaya , Uru )

5. APA „ FATHER „

 

Mayan : Pa ( Chontal )

              Ab

              Abba

Totonac : Sapay „ Old man „

Uru-Chipayan : Ep ( Chipaya )

                          Ep , Apay ( Uru )

6. ASSZONY „ WOMAN „

Mayan : Usum ( Huastec , Chicomuceltec )

              Us  ( Proto – Maya )

Totonac : Sanati

Uru-Chipayan : Ata-si

                          Uksa „ Girl „ ( Uru )

7. BALTA „ AXE „

Mayan : Bat ( Xucatec , Itza – Mopan )

              Baat „ Hatchet „ ( Yucatec )

8. BEJÖN , BEMEGY „

Mayan : Okol ( Huastec )

              Kat-ok Cakchiquel

Uru-Chipayan : Okha  „ Go „ ( Uru )

9. CSEPP „ DROP „

Mayan : Cicic

              Cicán

Uru-Chipayan : Pichi

                          Puchi

10. CSILLAG „ STAR „

Totonac : Staku

Uru-Chipayan : Tsakuna

11. CSOMAGOL „ WRAPPER „

Mayan : Tep-i „ Wrapper „ ( Chol )

Uru-Chipayan : Jipi „ Load „ ( Puquina )

12. CSINÁL „ MAKE „

Mayan : Cula ( Motozintlec )

Uru-Chipayan : Kallana „ Maker „

13. ÉGBOLT „ SKY „

Mayan : Chan

              Kan

Uru-Chipayan : Hanego ( Puquina )

14. EGY „ ONE „

Mayan : Jun ( Huastec , Tzeltal , Yucatec , Itza , Chol , Tzotzil , Chuj , Mam , 
               Kanjobal , Quiche , Lacandon , Kekchi )

              June ( Tojolabal )

              Juun ( Teco , Sacapultec , Sipacaltec )

Uru-Chipayan : Ujsi ( Kallahuaya )

15. ÉJ „ NIGHT „

Mayan : Kaj „ Sky , Heaven ! ( Cakchiquel )

Zoque  : Cuju

Uru-Chipayan : Uyami ( Uru )

                          Wiya ( Uchumataqu )

16. ÉL , ÉLE „ EDGE „

Mayan : El

              Hay „ Sharp „ Itza

Uru-Chipayan : Uri „ Sharp „ ( Chipaya )

17. ÉN „ I „

Mayan : En , In ( Chorti )

              In ( Mam , Ixil , Quiche )

              Hin ( Pocomchi )

18. ÉNEKEL „ CANTAR „

Mayan : Bitzil ( Mam )

              Bitzchil ( Quiche )

Uru-Chipayan : Itzla ( Chipaya )

19. ENYÉM „ MINE „

Mixe-Zoquean : Nhe ( Mixe )

                           N-he ( Proto-Mixe-Zoque )

20. ÉTEL , ETETNI „ FOOD „ TO FEED „

Mayan : Welil ( Tzotohil )

               Weel ( Chol )

Uru-Chipayan : Tanhe

21. FA „ TREE „

Huave : Po , Up " Leaf "
            Poa " Flower "

Uru-Chipayan : Parna " Wood "( Uru )
                        Para " Forest " ( Uru )                  

                        Paja " Straw " ( Chipaya )
                        Phaya " Grass " ( Chipaya )

22. FALU „ VILLAGE „

Mayan : Pacaj ( Yucatec )

Uru.Chipayan : Kola

23. FÁRADT „ TIRED „

Mayan : Canaan ( Itza )

Uru-Chipayan : Kumanche

24. FEJ „ HEAD „

Mayan : Ba ( Uspantec )

Mixe-Zoquean : Kuvahk

Uru-Chipayan : Peqe , Pheqa ( Kallahuaya )

25. FOLYÓ „ RIVER „

Mayan : Jal ( Quiche )

Huave :  Lam

Uru-Chipayan : Jaa ( Kallahuaya )

26. GONDOL , VÉL „ BELIEVE „

Mayan : Cojan ( Uspantec )

Uru-Chipayan : Qo-hana ( Puquina )

27. HAL „ FISH „

Mayan : Kay ( Yucatec , Itza , Mopan , Chol , Chorti , Ixil )

              Coy ( Motozintlec )

              Kay ? Kay-ya ( ( Classic Maya )

              Cu ( Tzutuhil )

28. HALÁL „ DIE , DEATH „

Mayan : Cami ( Motozintlec )

Uru-Chipayan : Cami ( Kallahuaya )

29. HAS „ STOMACH „

Mayan : Cul „ Belly „

Uru-Chipayan : Karu „ Stomach „

30. HASÍT „ SPLIT „

Mayan : Ta – retsa „ Rip „ ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Patakisa ( Chipaya )

                          Potakisa ( Uru )

31. HAT „ 6 „

Mayan : Wace ( Chuj , Tojolabal )

              Waq ( Jacaltec , Chol )

Uru-Chipayan : Tax

32. HOLD „ LUNA , MOON „

Mayan : Ich , Its , Itz ( Huastec )

Uru-Chipayan : Ich ( Puquina )

                        His ( Chipaya )
                        Chisi , Is , Isis , Hisi ( Uru )

33. HOLNAP „ TOMOROW „

Mayan : Halu „ Today „ ( Aguacatec )

Uru-Chipayan : Kaja ( Puquina )

34. ILYEN – OLYAN „ THUS , SO „

Mayan : Ani „ Thus , So „ ( Huastec )

Uru-Chipayan : Jinanti „ Thus „

35. INNI , ISZIK „ DRINK „

Mayan : Uk

              Uk-a

Uru-chipayan : Ik-la ( Chipayan )

                         Liks ( Uchumataqu )

36. KACSA „ DUCK „

Mayan : Kuutsja

Uru-Chipayan : Qaza ( Kallahuaya )

37. KALAP , SAPKA „ HAT , CAP „

Mayan : Kujup

Uru-Chipayan : Skara

38. KANÁL „ SPOON „

Mixe : Kussyare

Uru-Chipayan : Luksi

39. KAR „ ARM „

Mayan : Kab

Uru-Chipayan : Kara ( Uru , Chipaya )

40. KETTŐ „ TWO „

Mayan : Metski

Uru-Chipayan :Pisk ( Uru )

41. KÉZ „ HAND „

Mayan : Qab , Cab ( Yucatec )

              Kabal

Uru-Chipayan : Kara ( Chipaya )

                          Kkara ( Uru )

                          Kapi ( Puquina )

42. KIS , KICSI „ SMALL , LITTLE „

Mayan : Cucu ( Chorti )

Uru-Chipayan : Uca ( Uchumataqu )

                          Ucuca ( ( Uru )

43. KÖTÉL , ZSINÓR „ CORD , TIE „

Mayan : Kach „ Tie „ ( Classic Maya )

              Kax ( Itza )

Uru-Chipayan : Koci ( Uru )

44. KUTYA „ DOG „

Mayan : Kak ( Itza )

              Saqwi ( Mam )

Uru-Chipayan : Paku ( Uru )

                          Pako ( Chipaya )

45. LÁB „ FOOT „

Mayam : Lac-oc ( Chol )

               Ocol ( Tzotohil )

Uru-Chipayan : Kallaqo ( Puquina )

46. MA „ TODAY „

Mayan : Jele „ ( Yucatec )

              Halu ( Aguacatec )

              Eqal ( Pocomam )

Uru-Chipayan : Kaja , Qaya ( Puquina )

47. MACSKA „ CAT „

Mayan : Mistu ( Huastec )

Totonac : Misto

Mixe : Misto

Huave : Mitci

Uru-Chipayan : Masuta

48. MAG „ SEED „

Mayan : Baq

              Paq

Uru-Chipayan : Piuke

49. MEDVE „ BEAR „

Mixe-Zoquean : Nuju

                           Nuju ( Soyultecan )

Uru-Chipayan : Usu ( Uru )

50. MELEG „ HOT „

Mayan : Katyn „ Heat „ ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Kutnizas ( Chipaya )

                          Yutni „ Hot „ ( Uru )

51. NAGY „ BIG „

Mayan : Nuc ( Yucatec , Chol , Lacandon )

Huave : Nadam

Totonac : Fanga

Uru-Chipayan : Untu „ Strong „ ( Uchumataqu )

52. NAGYAPA „ GRANDFATHER „

Mixe-Zoquean : Ap „ Grandfather , Old man „

Zoque : Apum

Uru-Chipayan : Apiche ( Uru )

53. NEM „ NO , NOT „

Mayan : Ma ( Itza , Yucatec , Quiche )

              Manaq ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Hana „ Not „ ( Uchumataqu )

                          Ana ( Proto-Uru , Chipaya )

                          Ama ( Puquina )

54. NYAK „ NECK „

Mayan : Nuc ( Huastec , Chicomuceltec , Chol , Tzotzil )

              Nuq ( Kanjobal , Tzeltal )

              Nuc ( Tzotzil )

Huave : Nok

Uru-Chipayan : Loxa ( Uru )

                          Xoxa ( Uchumataqu )

55. ÓRA „ HOUR „

Zoque : Ura

Uru-Chipayan : Ora

56. ÖN – MAGA – TE „ YOU „

Huave : Nan

Uru-Chipayan : Am ( Uchumataqu )

57. SOK „ MANY , MUCH „

Zoque : Poke

Uru-Chipayan : Yuki

59. SZEM „ EYE „

Mayan : Úti ( Chol )

Uru-Chipayan : Iti ( Puquina )

60. SZEMÉLY „ PERSON „

Mayan : May

Uru-Chipayayn : Manay

61. SZŰK „ NARROW , SMALL „

Mayan : Sucun ( Chicomuceltec )

              Cucul ( Tzotzil )

Uru-Chipayan : Xe:ku ( Chipaya )

                          Qulku ( Uchumataqu )

62. TOL , TASZÍT „ PUSH „

Mayan : Tucat ( Mopan )

Uru-Chipaya : Toxta

63. TŰZ „ FIRE „

Mayan : Kak ( Itzá )

              Ukut

Uru-Chipayan : Ux ( Chipaya )

                          Uxi ( Uru )

64. Új „ NEW „

Mayan : Alebe ( Huastec )

Uru-Chipayan : Ewu ( Chipaya )

                          Egi ( Uru )

65. ÜREG „ HOLLOW „

Mixe-Zoquean : Cu:t ( Sayultec )

Uru-Chipaya : Tux ( Chipaya )

66. VASTAG „ FAT „

Mixe-Zoquean : Nikxe

Uru-Chipayan : Cok-xa ( Chipaya )

67. VÉKONY „ THIN „

Totonac : Ketsu

Uru-Chipayan : Tceketz ( Uru )

68. VILÁGOS „ CLEAR „

Mayan : Sas „ Bright „ ( Itza )

Uru-Chipayan : Aza  „ Light „ ( Uru )

 AZ AMERIKAI PENUTIAN – MAYAN – CHIPAYAN – MOCHICA ÉS ARAUCANIAN NYELVEK ROKONÍTÁSA AZ URALI – SUMÉR – MAGYAR NYELVEKKEL

http://ttindian.blogspot.com/

AZ OLMÉK ( OLMEC ) NÉP REJTÉLYES EREDETE

La Venta

Az Olmék ( Olmec ) néven ismert nép kb. I. e. 1100 körül titokzatos ( rejtélyes ) módon bukkant
fel a Mexikói Veracruz tartomány parti mocsaras területein . E nép és kultúra érkezése a régióba egy sor problémát vet fel .
Vajon honnan érkeztek ? Kik is voltak az Olmékok ?

Az Olmék kultúrának három fázisa volt .

I.                   fázis : I. e. 1200 – I. e. 900 San Lorenzó kultúra

II.                fázis : I. e. 900 – I. e. 400 La Venta kultúra

III.             fázis : Tres Zapotes kultúra ( Epi – Olmék )

Az Olmék kulturális hatásra utaló nyomok Közép – Mexikótól Costa Ricáig megtalálhatók .

Azonban bizonyos  Olmék kulturális jellegek az ősi Dél – Amerikai kultúrákban is kimutathatók .

Gordon Ekholm az Amerikai Természetrajzi Múzeum kurátora 1964-ben azt a kijelentést  tette ,
hogy az Olmékok részben a bronzkori Kínának köszönhetik a civilizációjukat .

H. Michael Xu ugyancsak az ősi Kínába teszi a La Venta-i piramis építésének a technikai tudását .

A hipotézis szerint Kínában ie. 1600-tól ie. 1122-ig uralkodott Sang dinasztia tengerészei áthajóztak a Csendes - óceánon és a mai Mexikó  Guerrero állam partjain kötöttek ki .
A területen Olmék stílusú tárgyakat készítettek , óriási mennyiségű jáde tárgyakat találtak .

Miguel Covarubbias , valamint Gillet Griffin régészek a mai  Guerrero államot tekintették az Olmék civilizáció
őshazájának . A Mexikói Guerrero után  a Mexikói - felföldön át a Mexikói - öböl partjaihoz költöztek .

Itt nagy mértékben hozzájárultak a San Lorenzo , később a La Venta kultúra felvirágzásához .

Egy ősi Sang Kínai mítosz szerint 250.000 ? ember menekült keletre a dinasztia bukása után .

La Venta és más Olmék lelőhelyeken óriás méretű Afrikai arcvonású szobrok mellett a korszakból
akadnak , amelyek szemmel láthatóan Kínai vonással rendelkező embereket örökítenek meg .

Pl. Las  - Limas-i figura .
Ezek a szobrok nem sokkal a Kínából érkező bevándorlók érkezése után készültek még mielőtt a faji - etnikai keveredés hatására eltűntek volna a jellemző genetikai sajátosságok .

Egyesek szerint embertanilag , kulturálisan La Venta egy olvasztótégely volt , melyhez afrikaiak , mediterániak ,
Sang Kínaiak és paleo indiánok tették hozzá faji – kulturális jellegeiket .

A Sang Kínaiak kiváló fazekasok voltak , csillagjóslással , jáde faragással foglalkoztak .

Emberi áldozatokat mutattak be , óriási palotákat , szobrokat , földpiramisokat építettek .

Az Olmékok ezeket szintén ismerték .
A Sangok valamint az Olmékok észak felé tájolták szertartási központjaikat .
A Sangok a tigrist , míg az Olmékok a jaguárt istenítették ( jaguárember ) .

A mitológia alátámasztja , hogy a Spanyol hódítás előtt több faj volt jelen Közép - Amerikában .

A Popol Vuh szerint „ az ősök feketék , fehérek , sokféleképp nézetek ki , sokféle nyelven 
beszéltek „ .

A tárgyi bizonyítékok is megerősítik a mítoszokat .

Tlatlico és egyéb  Olmék temetőkben talált csontvázak vizsgálata után Andrezj Wiercinski antropológus megállapította
"a maradványok egy része fajtiszta afrikai emberektől való "….

La Venta

Tipikus Kínai arcvonású szobrok az Olmék kultúrából:

 

http://www.chinese.tcu.edu/www_chinese3_tcu_edu.htm