MEXIKÓI PENUTIAN ( MAYAN ) – CHIPAYAN ( URU - CHIPAYA ) NYELVEK SZÓHASONLÓSÁGAI ( ETIMOLÓGIAI ) EGYEZÉSEI

Word Similarities (etimologic) matches of Mexican Penutian (Mayan) - Chipayan (Uru-Chipaya) Languages

Etimologico de Mexicanos Penutian (Maia) - Chipayan (Uru-Chipaya) Língua

 

MEXIKÓI PENUTIAN ( MAYAN)  NYELVTÖRZS : ( Mexikó – Guatemala – Belize )

I.    Mayan nyelvek :

II.   Mixe-Zoquean nyelvek :

III. Totonac nyelv

IV. Huave nyelv ?

CHIPAYAN ( URU – CHIPAYAN , PUQUINA) NYELVEK : ( Peru – Bolivia – Chile )

I.  Uru-Chipayan Ág

II. Puquina nyelv

1 . A , AZ  „ THE ,THAT „

Mayan : Ese

Mixe  : Ci

Uru – Chipayan : Ci ( Uchumataqu )

2 . AD , ADNI „ GIVE , To GIVE „

Mayan : Ntaq

Huave : Ahts

Uru – Chipayan : Thaa  ( Uru , Chipaya )

3 . ÁLOM , ALVÁS „ SLEEP , DREAM „

Mayan : Way-Ali „ Sleep , to „ ( Huastec )

              Way  „ Sleep „( Classic Maya )

              Way  „ Sleep , to „ (Chol Maya )

              Taw-Achikaj „ Dream „(  Cakchiquel Maya )

              Achik   „ Dream „ ( Cakchiquel Maya )

Mixe-Zoque : Maaj  ( Mixe )

                       Aji  ( Olutecan Mixe )

Uru-Chipayan : Taxa „ Sleep „ ( Uru )

                          Thaxi

4.ANYA „ MOTHER „

Mayan : Na ( Huastec – Itza – Mopan- Kekchi )

              Nan ( Tzeltal – Tojolabal – Mam – Cakchiquel – Pocomam )

Totonac : Ame

Uru-Chipayan : Maa ( Chipaya , Uru )

5. APA „ FATHER „

 

Mayan : Pa ( Chontal )

              Ab

              Abba

Totonac : Sapay „ Old man „

Uru-Chipayan : Ep ( Chipaya )

                          Ep , Apay ( Uru )

6. ASSZONY „ WOMAN „

Mayan : Usum ( Huastec , Chicomuceltec )

              Us  ( Proto – Maya )

Totonac : Sanati

Uru-Chipayan : Ata-si

                          Uksa „ Girl „ ( Uru )

7. BALTA „ AXE „

Mayan : Bat ( Xucatec , Itza – Mopan )

              Baat „ Hatchet „ ( Yucatec )

8. BEJÖN , BEMEGY „

Mayan : Okol ( Huastec )

              Kat-ok Cakchiquel

Uru-Chipayan : Okha  „ Go „ ( Uru )

9. CSEPP „ DROP „

Mayan : Cicic

              Cicán

Uru-Chipayan : Pichi

                          Puchi

10. CSILLAG „ STAR „

Totonac : Staku

Uru-Chipayan : Tsakuna

11. CSOMAGOL „ WRAPPER „

Mayan : Tep-i „ Wrapper „ ( Chol )

Uru-Chipayan : Jipi „ Load „ ( Puquina )

12. CSINÁL „ MAKE „

Mayan : Cula ( Motozintlec )

Uru-Chipayan : Kallana „ Maker „

13. ÉGBOLT „ SKY „

Mayan : Chan

              Kan

Uru-Chipayan : Hanego ( Puquina )

14. EGY „ ONE „

Mayan : Jun ( Huastec , Tzeltal , Yucatec , Itza , Chol , Tzotzil , Chuj , Mam , Kanjobal ,                                     Quiche , Lacandon , Kekchi )

              June ( Tojolabal )

              Juun ( Teco , Sacapultec , Sipacaltec )

Uru-Chipayan : Ujsi ( Kallahuaya )

15. ÉJ „ NIGHT „

Mayan : Kaj „ Sky , Heaven ! ( Cakchiquel )

Zoque  : Cuju

Uru-Chipayan : Uyami ( Uru )

                          Wiya ( Uchumataqu )

16. ÉL , ÉLE „ EDGE „

Mayan : El

              Hay „ Sharp „ Itza

Uru-Chipayan : Uri „ Sharp „ ( Chipaya )

17. ÉN „ I „

Mayan : En , In ( Chorti )

              In ( Mam , Ixil , Quiche )

              Hin ( Pocomchi )

18. ÉNEKEL „ CANTAR „

Mayan : Bitzil ( Mam )

              Bitzchil ( Quiche )

Uru-Chipayan : Itzla ( Chipaya )

19. ENYÉM „ MINE „

Mixe-Zoquean : Nhe ( Mixe )

                           N-he ( Proto-Mixe-Zoque )

20. ÉTEL , ETETNI „ FOOD „ TO FEED „

Mayan : Welil ( Tzotohil )

               Weel ( Chol )

Uru-Chipayan : Tanhe

21. FA „ TREE „

Huave : Po , Up " Leaf "
            Poa " Flower "

Uru-Chipayan : Parna " Wood "( Uru )
                        Para " Forest " ( Uru )                  

                        Paja " Straw " ( Chipaya )
                        Phaya " Grass " ( Chipaya )

22. FALU „ VILLAGE „

Mayan : Pacaj ( Yucatec )

Uru.Chipayan : Kola

23. FÁRADT „ TIRED „

Mayan : Canaan ( Itza )

Uru-Chipayan : Kumanche

24. FEJ „ HEAD „

Mayan : Ba ( Uspantec )

Mixe-Zoquean : Kuvahk

Uru-Chipayan : Peqe , Pheqa ( Kallahuaya )

25. FOLYÓ „ RIVER „

Mayan : Jal ( Quiche )

Huave :  Lam

Uru-Chipayan : Jaa ( Kallahuaya )

26. GONDOL , VÉL „ BELIEVE „

Mayan : Cojan ( Uspantec )

Uru-Chipayan : Qo-hana ( Puquina )

27. HAL „ FISH „

Mayan : Kay ( Yucatec , Itza , Mopan , Chol , Chorti , Ixil )

              Coy ( Motozintlec )

              Kay ? Kay-ya ( ( Classic Maya )

              Cu ( Tzutuhil )

28. HALÁL „ DIE , DEATH „

Mayan : Cami ( Motozintlec )

Uru-Chipayan : Cami ( Kallahuaya )

29. HAS „ STOMACH „

Mayan : Cul „ Belly „

Uru-Chipayan : Karu „ Stomach „

30. HASÍT „ SPLIT „

Mayan : Ta – retsa „ Rip „ ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Patakisa ( Chipaya )

                          Potakisa ( Uru )

31. HAT „ 6 „

Mayan : Wace ( Chuj , Tojolabal )

              Waq ( Jacaltec , Chol )

Uru-Chipayan : Tax

32. HOLD „ LUNA , MOON „

Mayan : Ich , Its , Itz ( Huastec )

Uru-Chipayan : Ich ( Puquina )

                        His ( Chipaya )
                        Chisi , Is , Isis , Hisi ( Uru )

33. HOLNAP „ TOMOROW „

Mayan : Halu „ Today „ ( Aguacatec )

Uru-Chipayan : Kaja ( Puquina )

34. ILYEN – OLYAN „ THUS , SO „

Mayan : Ani „ Thus , So „ ( Huastec )

Uru-Chipayan : Jinanti „ Thus „

35. INNI , ISZIK „ DRINK „

Mayan : Uk

              Uk-a

Uru-chipayan : Ik-la ( Chipayan )

                         Liks ( Uchumataqu )

36. KACSA „ DUCK „

Mayan : Kuutsja

Uru-Chipayan : Qaza ( Kallahuaya )

37. KALAP , SAPKA „ HAT , CAP „

Mayan : Kujup

Uru-Chipayan : Skara

38. KANÁL „ SPOON „

Mixe : Kussyare

Uru-Chipayan : Luksi

39. KAR „ ARM „

Mayan : Kab

Uru-Chipayan : Kara ( Uru , Chipaya )

40. KETTŐ „ TWO „

Mayan : Metski

Uru-Chipayan :Pisk ( Uru )

41. KÉZ „ HAND „

Mayan : Qab , Cab ( Yucatec )

              Kabal

Uru-Chipayan : Kara ( Chipaya )

                          Kkara ( Uru )

                          Kapi ( Puquina )

42. KIS , KICSI „ SMALL , LITTLE „

Mayan : Cucu ( Chorti )

Uru-Chipayan : Uca ( Uchumataqu )

                          Ucuca ( ( Uru )

43. KÖTÉL , ZSINÓR „ CORD , TIE „

Mayan : Kach „ Tie „ ( Classic Maya )

              Kax ( Itza )

Uru-Chipayan : Koci ( Uru )

44. KUTYA „ DOG „

Mayan : Kak ( Itza )

              Saqwi ( Mam )

Uru-Chipayan : Paku ( Uru )

                          Pako ( Chipaya )

45. LÁB „ FOOT „

Mayam : Lac-oc ( Chol )

               Ocol ( Tzotohil )

Uru-Chipayan : Kallaqo ( Puquina )

46. MA „ TODAY „

Mayan : Jele „ ( Yucatec )

              Halu ( Aguacatec )

              Eqal ( Pocomam )

Uru-Chipayan : Kaja , Qaya ( Puquina )

47. MACSKA „ CAT „

Mayan : Mistu ( Huastec )

Totonac : Misto

Mixe : Misto

Huave : Mitci

Uru-Chipayan : Masuta

48. MAG „ SEED „

Mayan : Baq

              Paq

Uru-Chipayan : Piuke

49. MEDVE „ BEAR „

Mixe-Zoquean : Nuju

                           Nuju ( Soyultecan )

Uru-Chipayan : Usu ( Uru )

50. MELEG „ HOT „

Mayan : Katyn „ Heat „ ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Kutnizas ( Chipaya )

                          Yutni „ Hot „ ( Uru )

51. NAGY „ BIG „

Mayan : Nuc ( Yucatec , Chol , Lacandon )

Huave : Nadam

Totonac : Fanga

Uru-Chipayan : Untu „ Strong „ ( Uchumataqu )

52. NAGYAPA „ GRANDFATHER „

Mixe-Zoquean : Ap „ Grandfather , Old man „

Zoque : Apum

Uru-Chipayan : Apiche ( Uru )

53. NEM „ NO , NOT „

Mayan : Ma ( Itza , Yucatec , Quiche )

              Manaq ( Cakchiquel )

Uru-Chipayan : Hana „ Not „ ( Uchumataqu )

                          Ana ( Proto-Uru , Chipaya )

                          Ama ( Puquina )

54. NYAK „ NECK „

Mayan : Nuc ( Huastec , Chicomuceltec , Chol , Tzotzil )

              Nuq ( Kanjobal , Tzeltal )

              Nuc ( Tzotzil )

Huave : Nok

Uru-Chipayan : Loxa ( Uru )

                          Xoxa ( Uchumataqu )

55. ÓRA „ HOUR „

Zoque : Ura

Uru-Chipayan : Ora

56. ÖN – MAGA – TE „ YOU „

Huave : Nan

Uru-Chipayan : Am ( Uchumataqu )

57. SOK „ MANY , MUCH „

Zoque : Poke

Uru-Chipayan : Yuki

59. SZEM „ EYE „

Mayan : Úti ( Chol )

Uru-Chipayan : Iti ( Puquina )

60. SZEMÉLY „ PERSON „

Mayan : May

Uru-Chipayayn : Manay

61. SZŰK „ NARROW , SMALL „

Mayan : Sucun ( Chicomuceltec )

              Cucul ( Tzotzil )

Uru-Chipayan : Xe:ku ( Chipaya )

                          Qulku ( Uchumataqu )

62. TOL , TASZÍT „ PUSH „

Mayan : Tucat ( Mopan )

Uru-Chipaya : Toxta

63. TŰZ „ FIRE „

Mayan : Kak ( Itzá )

              Ukut

Uru-Chipayan : Ux ( Chipaya )

                          Uxi ( Uru )

64. Új „ NEW „

Mayan : Alebe ( Huastec )

Uru-Chipayan : Ewu ( Chipaya )

                          Egi ( Uru )

65. ÜREG „ HOLLOW „

Mixe-Zoquean : Cu:t ( Sayultec )

Uru-Chipaya : Tux ( Chipaya )

66. VASTAG „ FAT „

Mixe-Zoquean : Nikxe

Uru-Chipayan : Cok-xa ( Chipaya )

67. VÉKONY „ THIN „

Totonac : Ketsu

Uru-Chipayan : Tceketz ( Uru )

68. VILÁGOS „ CLEAR „

Mayan : Sas „ Bright „ ( Itza )

Uru-Chipayan : Aza  „ Light „ ( Uru )

 AZ AMERIKAI PENUTIAN – MAYAN – CHIPAYAN – MOCHICA ÉS ARAUCANIAN NYELVEK ROKONÍTÁSA AZ URALI – SUMÉR – MAGYAR NYELVEKKEL

http://ttindian.blogspot.com/

AZ OLMÉK ( OLMEC ) NÉP REJTÉLYES EREDETE

Az Olmék ( Olmec ) néven ismert nép kb. I. e. 1100 körül titokzatos ( rejtélyes )  módon bukkant fel a Mexikói Veracruz tartomány parti mocsaras területein .

E nép és kultúra érkezése a régióba egy sor problémát vet fel .

Vajon honnan érkeztek ?

Kik is voltak az Olmékok ?

Az Olmék kultúrának három fázisa volt .

I.                   fázis : I. e. 1200 – I. e. 900 San Lorenzó kultúra

II.                fázis : I. e. 900 – I. e. 400 La Venta kultúra

III.             fázis : Tres Zapotes kultúra ( Epi – Olmék )

Az Olmék kulturális hatásra utaló nyomok Közép – Mexikótól Costa Ricáig megtalálhatók .

Azonban bizonyos  Olmék kulturális jellegek az ősi Dél – Amerikai kultúrákban is kimutathatók .

1964-ben Gordon Ekholm az Amerikai Természetrajzi Múzeum kurátora azt a kijelentést

tette , hogy az Olmékok részben a bronzkori Kínának köszönhetik a civilizációjukat .

H. Michael Xu ugyancsak az ősi Kínába teszi a La Venta-i piramis építésének a technikai tudását .

A hipotézis szerint Kínában I. e. 1600-tól I. e. 1122-ig uralkodott Sang dinasztia tengerészei áthajóztak a Csendes - óceánon és a mai Mexikó  Guerrero állam partjain kötöttek ki .

A területen Olmék stílusú tárgyakat készítettek , óriási mennyiségű jáde tárgyakat találtak .

Miguel Covarubbias , valamint Gillet Griffin régészek Guerrerót tekintették az Olmék civilizáció őshazájának.

Guerrero után  a Mexikói – felföldön át a Mexikói – öböl partjaihoz költöztek .

Itt nagy mértékben hozzájárultak a San Lorenzo , később a La Venta kultúra felvirágzásához .

Egy ősi Sang Kínai mítosz szerint 250000 ? ember menekült keletre a dinasztia bukása után .

La Venta és más Olmék lelőhelyeken óriás méretű afrikai arcvonású szobrok mellett a korszakból akadnak , amelyek szemmel láthatóan Kínai vonással rendelkező embereket örökítenek meg .

Pl. Las  - Limas-i figura . Ezek a szobrok nem sokkal a Kínából érkező bevándorlók érkezése után készültek még mielőtt a faji – etnikai keveredés hatására eltűntek volna a jellemző genetikai sajátosságok .

Egyesek szerint embertanilag , kultúrálisan La Venta egy olvasztótégely volt , melyhez afrikaiak , mediterániak , Sang Kínaiak és paleó indiánok tették hozzá faji – kulturális jellegeiket .

A Sang Kínaiak kiváló fazekasok voltak , csillagjóslással , jáde faragással foglalkoztak .

Emberi áldozatokat mutattak be , óriási palotákat , szobrokat , földpiramisokat építettek .

Az Olmékok ezeket szintén ismerték . A Sangok valamint az Olmékok észak felé tájolták szertartási központjaikat .

A Sangok a tigrist , míg az Olmékok a jaguárt istenítették ( jaguárember ) .

A mitológia alátámasztja , hogy a Spanyol hódítás előtt több faj volt jelen Közép – Amerikában .

A Popol Vuh szerint „ az ősök feketék , fehérek , sokféleképp nézetek ki , sokféle nyelven beszéltek „ .

A tárgyi bizonyítékok is megerősítik a mítoszokat .

Tlatlico és egyéb  Olmék temetőkben talált csontvázak vizsgálata után Andrezj Wiercinski antropológus megállapította : a maradványok egy része fajtiszta afrikai emberektől való ….

 

Plantas Brasileiras Norte Minas Gerais- Flávia Maria Santos Santos Képei

TINGUI

         HORTELA

            ROMA

Dél-Amerika indián nyelveinek csoportosítása

 
ÍRTA:  TÓTH ISTVÁN
E-MAIL : tindian@indamail.hu

BENÉPESÜLÉS :   
                                                                
Amerika őslakói, az indiánok elődei több hullámban érkeztek az Újvilág földjére.
A benépesülés fő útvonala a Bering- szoros földhídján át vezetett a kontinens belseje felé.
A Bering szoroson kívül bevándorlás történt Ausztrália 50-60000 éve .
Brazília :
- Pedra Furada 50 – 60000 év ?
- Pedra Pintada 50000 év ?
- Lagoa Santa 30000 év ?
Chile :
- Monte Verde 33000 év ?
Európából Spanyol- Francia területről kb. 14-15000 éve ( Solitrean kultúra ).
Japán szigetekről kb. 5600-5500 éve ( Jamón kultúra ) Ecuador- Peru területére.
Kinából kb. 3100 éve ( Sang dinasztia bukása után ) Mexikó-Peru területére.
Valamint kisebb Polinéz csoportok is időről-időre kikötöttek hozzájárulva a faji változatossághoz.
A Proto-Urali , Proto-Altaji , Jenyiszeji , Kaukázusi stb. ősi csoportok 12-15000 éve keltek át Amerikába a Bering- szoroson át a nagyvadak vándorlását követve.
Nem egészen bizonyított ( beismert ) leletek, adatok szerint Karthágói, Észak- Afrikai, Zsidó telepesek
is kikötöttek hajóikkal Amerikában. Igaz ezek nem sok hatást gyakorolhattak ( fehérbőrű szakállas 
istenek Mexikóban és Peruban? ).
A tudomány mai állása szerint 40000 év előtt ( 50000? ) érkeztek az első lakók Amerikába.
A kis vadászcsoportok dél felé vándoroltak az eljegesedett tájak közt meg- megnyíló átjárókon keresztül.

 CSOPORTOSÍTÁS :

A nagy területen szétszóródott, több hullámban, több irányból, több nyelvcsaládhoz tartozó csoportok
rokonítása nehéz, sok esetben mára  már lehetetlen.
Az Újvilág népeit általánosan a beszélt nyelvek alapján csoportosítják.
Nagyon sok nyelv volt Dél- Amerikában elérhette a 7000-et is a gyarmatosítás előtt. Mára a
legtöbb nyelv kihalt, illetve átvette a hódítók nyelvét. A Dél- Amerikai nyelvek osztályozása
( csoportosítása ) ma is vita tárgya, ahány nyelvész annyi változat. Ezek a csoportosítások
megközelítőleg lehetnek csak pontosak, ugyanis  sok népnek csak a neve maradt fenn
( ezeket nem lehet besorolni ), jó esetben néhány szó ( ezekből találgatni lehet, nem besorolni !).
Tehát minél több nyelvet csoportosítunk be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hibát követünk el.
Elterjedt szokás a nyelvi egységesítés, mind nagyobb csoportokba sorolni a nyelvcsaládokat,
nyelveket. Ez nem igazán helyes, bár jó oldala, hogy így több nyelvet be lehet sorolni.
Rossz oldala, hogy az egyes nyelvcsaládok közt akkora eltérések is lehetnek, mint pld. a
Germán és a Szláv nyelvek közt.

A csoportosítás látható az alábbi oldalon: http://tindian.uw.hu/

AJURICABA: Indián háború Amazóniában

Francisco de Orellana Spanyol konkvisztádor 1542-ben felfedezi az Amazonas folyót ,
útját követően majd 100 éves spanyol uralom alá kerül az Amazonas folyó völgye .
Pedro Texeira 1637-39 közötti expedíciójában a Portugál korona nevében átveszi a hatalmat a terület felett .
1669 –ben Francisco de Motta felépíti Rió Negro torkolatánál egy Taruma indián falu mellet S. Jose de Rio Negro erődjét .
Az erőd  alapja Manaus városának , mely később a harcias Manao indiánokról kapja nevét .
A város később a Portugál királyság braziliai gyarmatának Grand Para tartományának Rio Negró-i
kapitányságának  székhelye lesz .
Fő célja a portugál uralom bíztosítása a közép-amazon és Rio Negro folyók völgyében , valamint kiszorítani 
az őslakos indiánokat a stratégiailag fontos helyekről .
A Rio Negro és Rio Blanco völgyében az Arawak nyelvű Manao nép élt .
A Manao törzsek nem voltak hajlandóak alávetni magukat a Portugál elnyomásnak .
A telepesek olcsó munkaerőnek tekintették az indiánokat .
A papok a keresztény hit megismertetésével akarták elérni , hogy a  Manaók elhagyják a falvaikat és a     
missziókban letelepedve élve kényszermunkát végezzenek .
Manaókat  nem motiválta , hogy Portugál szokásoknak megfelelően éljenek .
Ez okot adott az erőszakos megfélemlítéseknek . Először a Portugálok , majd később a Manaók részéről .
Az ellenségeskedés , harcok 1693.ban rövid időre csendesednek , mikor is Guilherme Valente katonatiszt
feleségül veszi az egyik helyi főnök lányát . A béke lehetővé teszi , igaz rövid időre , hogy több telepes
érkezzen a régióba .
A telepesek és katonák a keresztény hit védelmében ( áldásának ) kiséretében az indiánok százait hurcolják
el és ölik meg . A folyamatossá vélt erőszakos cselekmények hatására 1723.ban kitör Amazónia legnagyobb
indián háborúja .
A híres Caboquena unokája , Huiuiebu fia Ajuricaba egyesíti a Manao és több helyi törzset .
Az indián harcosok meglepetésszerűen csapnak le Portugál telepekre , missziókra . Rövidesen Manaus
városát kivéve az egész környék Ajuricaba és szövetségesei kezébe kerül .
A felkelés leverésére St. Louis-ból mentő csapatok érkeznek Manuel Braga parancsnoksága alatt .
Grand Para kormányzója Liszabontól fegyvereket , lőszert és katonákat kér . Állitva azt , hogy Ajuricaba
szövetséget kötött a Hollandokkal . A Portugálok rettegtek , hogy a Manaók példáját követve más őslakos
népek is a térségben a Hollandok szövetségeseivé válnak . Megnyílik az út egy esetleges Holland
inváziónak a Rio Negro völgyében .
A Rio Negro melletti indián felkelés komolyan veszélyezteti a Portugál uralmat , ezért a Portugál király Melchior de Morais Mendes kapitány vezetésével csapatokat küld a felkelés leverésére .
Nagy és erős ellenállásba ütköznek . További erősítést kérnek a kormányzótól , aki John Paes de Amaralt
küldi katonáival . Győzni csak úgy tudnak , hogy sikerül Ajuricabát foglyul ejteniük .
Ajuricaba elfogásának hírére a Amazónia legnagyobb indián szövetsége felbomlik .
A bosszú rettenetes . A krónikás Ribeiro de Sampan jelenti : foglyul ejtenek 300 – 2000 indiánt .
Aguinaldo N. figueirado szerint 300 indián falut égetnek fel , lemészárolnak több mint 15000 őslakót .  
Időset – gyereket egyaránt .
1729-ben már a Rio Branco alsó völgyében gyilkolják az indiánokat .
Ajuricabát több társával megláncolva egy Portugál hajó viszi fedélzetén Belémbe bíróság elé .
Ajuricaba azonban indián harcos , büszke és nemes . Ő nem akar úgy élni mint egy rabszolga .
Beleveti magát több társával a vízbe , választva inkább a halált .
Tette , hősiessége évszázadok múltán sem merült feledésbe .
Az Amazóniai emberek számára Ajuricaba  szimbólummá ( példaképpé ) vált .

Írta : István Tóth és Flavia Maria Santos Santos

 

Ajuricaba, a nagy Manao indián-főnök

Brazil Flóra