Translate

2014. július 30., szerda

A KALIFORNIAI WINTU NÉP TÖRTÉNELME










Wintuan egy nyelvi család a Penutian nyelvi ágban, hagyományosan csoportosítva a Maiduan, Yokutsan és a Miwok - Costanoan  ( Utian ) nyelvekkel együtt alkotja a "Kaliforniai Penutian „ nyelvcsaládot. A nyelvek kapcsolódnak a Maiduan, Miwokan, Costanoan és a Yokutsan nyelvekhez.
A Wintuan nyelvcsalád négy nyelvből áll: A. Wintu, B. Nomlaki, C. Patwin és D. South Patwin.
Whistler 1977-ben az elvégzett növény és állatnév vizsgálatok után azt javasolta, hogy a 
Proto-Wintuan nyelvet beszélő nép Kaliforniába érkezése előtt Dél-nyugat Oregonban élt.  
Morato 1984-ben és Callaghan 1997-ben „ a Wintuan Kaliforniába északkeleti irányból érkezett több mint ezer évvel ezelőtt Hokan nyelvi területekről „. 
A felfedezés jelentős része a lexikális kölcsönvevés volt a Wintu és az Alsea közt. A Wintu nyelv sok hangtani és alaktani hasonlóságot mutat a Coast  Oregon  nyelvekkel . Delancey és Golla 1997-ben is szintén állították, hogy a Wintu nép eredetileg (1000 évvel ezelőtt)  Dél-Oregonból érkezett, ahol az " Oregoni Penutian  " nyelvek (például :Takelma, Kalapuyan), és a „Coast Oregon Penutian nyelvek „ (Coosan , Siuslawan , és Alsea) származnak.
A Wintuan beszélők Észak-Kaliforniában a Sacramento folyó völgy nyugati területén és a felső Trinity River völgyében élnek..
A Wintu  név származik a Wintoo (Wintʰ uh) személy jelentésű szóból. A nyelvcsalád legjobban dokumentált nyelve a Wintu. A Wintu és a Nomlaki nagyon hasonlít ,  míg a Patwin nyelv  egyértelműen távolabbi. A nyelvek fonológiailag megegyeznek , nagy a szerkezeti hasonlóság is . Az egységes Proto - Wintun nyelv kialakulása 2-2.500 éve , 1500 éve osztódott északi és déli ággá . A felfedezésük idején Dotta ( 1980 ) szerint a teljes Wintu népesség 27.000 fő volt.
A Wintu emberek a törzsi közösségeiket a folyók és patakok mellett  hozták létre. Ők éltek egy leleményes életmódban az erdők és patakok nagylelkűségének a betakarításában.
A csonthorgaikat , a fűzfa kosár csapdáikat , a nyilaikat és a garat őrlő eszközeiket a Wintu-k gyűjtögetésre és annak feldolgozására, mint az élelmiszerek; a lazacok, a mókusok, nyulak, őzek, makkok, és a fenyőmagok.
Az aranyláz, a telepesek és a bányászok érkezése a késői 1840-es és a korai 1850-es években elpusztította a Wintu emberek élelmiszer ellátás fenntartását.
Rengeteg Wintu esett áldozatul az atrocitásoknak, a hadviseléseknek, a betegségek és a környezet állapotának romlása miatt szinte megsemmisült a natív hagyományos életmód.
Bár a fehér telepesek összecsaptak a Wintu életmóddal azonban a gazdag Wintu kultúra és a hagyományok ma is tovább élnek.
Az 1910-es évi népszámlálás idején már csak 1000Wintu nyelvi beszélő maradt  (Pitkin). 
Ma 2.500 fős etnikum.


A Wintu nyelvek inkorporáló ( poliszintetikus ) nyelvek

Fonológia :









Bilabial
Dental-alv.
Palatal
Velar
Postvelar
Palatal
Glottal
Stop
p,pʰ,p',b
t, tʰ,t',d

k , k'
q,qʰ,q'


Affrikáta





tʃ,tʃ'

Frikativa

s

x
χ

h
Nasal
m
n





Lat-Aprr.
w
l



y

Flap.

r





Mássalhangzók :
’ , b , ts ,  tʃ, d ,h , k , k’ , l ,  m , n ,  p , p’ ,  pʰ, q , q’ , r , s ,  ʃ , t ,  t’ ,  tʰ, w , y , x , χ
Magánhangzók :
a , á , e , é , i , í , o , ó , u , ú
Szintaxis :
A Wintu nyelvek szabad szórendűek,  fő jellemző a SOV  < alany > < tárgy > < állítmány > mellett megtalálhatók az SVO és a OVS formák is.
Szótagok (syllables): a CVC karakter  fő jellemző .

A Magyar és Wintu szóegyezésekből :

Ad „ give „ : Wintu : dOy / duya „ to give „ , 
Anya „ mother „ : Wintu : ne(.)n „ mother „ ,
Nagyanya „ grandmother „ :’ama-n „ grandmother „, 
Apa „ father : Wintu : pa.pa / ha.pa „ father „,
Baba „ baby „ : Wintu : aba „ basket of women / baby „ , 
Barlang „ cave „ : Wintu : holoq „ cave „,
Barna „brown „ : Wintu : par „ brown „ ,   
Sötét „ dark „ : Wintu : puri-n  „ dark „ ,   
Csap „ Hit „ : Wintu : c̆’Ep „ to hit ,
Darál „grind „ : Wintu : lor „ grind …….


http://factcards.califa.org/cai/wintu.html
http://www.winnememwintu.us/who-we-are/
http://www.siskiyous.edu/shasta/nat/win.htm
http://www.wintutribe.org/history.html



Wintu kosár




2014. július 15., kedd

A CHILEI CSÁNGÓ ŐSHONOS NÉP ( LOS CHANGOS )




 

    

Régóta érdekel és egyben foglalkoztat ez a sajátos egyedi kultúrájú Észak - Chilei  és Dél -  Perui partvidéki etnikai csoport .
Először is a Csángó ( los Changos ) név ragadt meg bennem .

Felmerült bennem a kérdés hogyan lehetséges , hogy Dél-Amerikában is létezett egy azonos nevű  nép van e és volt e  köze a Moldvai Csángó Magyar nyelvű csoporthoz , avagy mindez 
egy puszta véletlen ...?
A Chilei Csángó csoport nyelvileg az Uru-Csipája nyelvcsaládhoz tartozott , amelyben halványan de ma is kimutatható egy távoli Sumer / Magyar nyelvi eredet .
Max Uhle állítja , hogy az Uruquilla ("Uro ") nép kifejezései hasonlóak a Parti Uro  
( Costa de Uros ) nép kifejezéseihez . .
A Csángó (Chango) népnév visszavezethető a Kínai chang ( shang ) szóra , amely utal egy a 
Kínából az Amerikai kontinensre bevándorló Shang Kínai eredetű népességre .
A Chango nép nevet , kifejezést 1659-ben dokumentálták először .
A Spanyol jelentése : "majom " . A szerény ismereteim szerint a területen majmok nem éltek és 
így talán el is képzelhető a  Chang (Shang) szó elferdítéséből alakulhatott ki a Csángó
 ( Chango ) népnév . 
Ez a népesség feltehetőleg a Peru középső  , északi parti területeiről vándorolt dél felé .
Egyik csoportjuk a Titicaca és a Poopo-tó környékére költözött , ők a mai magasföldi
Uruk . Az Uruk saját magukat a világ legősibb embertípusának tartják .
A Csángók és az Urok egy része továbbra is a Csendes-Óceán partvidékén maradt .
Szállás területeik a Dél-Perui Camana folyótól a Chile középső területén a Coquimbo - öbölig terjedt . Tudomásunk szerint az Uro / Chango emberek jelen voltak a Chinchorro őskori halász  
kultúrában . A Chinchorro kultúra kialakult Chile északi partjai mentén  és Peru
 déli részén ie. 7900 és 4000 között . A tizenhatodik és a tizenhetedik századi
 felfedezők és krónikások Frezier Orbigni , D Philippi és Bollaert és mások megállapították ,
hogy ezek a Changos  vagy a  Costa del Uros  lennének  "az utolsó maradványai annak az
ősi népnek , akik a térségben éltek . Többféle mesterséges mumifikálást gyakoroltak ezek
 a csoportok . A Chinchoro kultúra népének a leszármazottai a mai Changos és a
Parti Urok .
A Chinchorro kultúrát 1917-ben a német régész Max Uhle fedezte fel .
A Chincorro kultúra bukását , hanyatlását a terület elsivatagosodása , valamint a területre
 érkező  más népek behatolása okozhatta . Később a Csángók területe része lett az
Inka birodalomnak .
A Spanyol hódítókkal a kapcsolatuk korlátozott volt , területeik elszigeteltek és sokáig azok
 is maradtak .
A későbbiek folyamán ősi nyelvüket elfeledték, de mint etnikai csoport máig is létezik .

Főbb csoportjai:
  1. Csángó (Pescadores)
  2. Kamancsaka (Csángó)
  3. Pro-Ancsesz
  4. Parti Uro
  5. Csule (Északi Csángó)

A férfiak átlagosan 160 cm. , míg a nők 145 cm. magasak voltak. Általában 30-35 fős kisebb csoportokban éltek .
A partok mentén halásztak , kagylókat gyűjtöttek és oroszlánfókákra vadásztak.
Az oroszlánfókát és a bálnát szigonnyal vadásztak , a partok mentén madártojásokat gyűjtöttek . 

Hálóikat szőtt növényi rostokból valamint bélből készítették .
Kunyhóikat fókabőrrel fedték , takarták.
Halászathoz hálókat, horgokat , vadászathoz lándzsákat , íjakat és késeket használtak.
A tengeri vadászatra , halászatra egyedi sajátos felfújható fókabőr tutajokat készítettek .
Ezeket a tengerjáró járműveket 4 darab oroszlánfóka bőréből csinálták  .
A fókabőröket vízben megpuhították ,  majd összevarrták és bekenték fókaolajjal , 

végül egy nyíláson át egy üreges rudat dugtak bele és felfújták ,.

Irodalom :


Latcham: los changos
Imbelloni: sobre cronologia de los urus
Metraux:
les indiens Uro-Chipaya de Carangas

Blog hivatkozások : 

Uru - Chipayan - Pukina nyelvek >>>

 http://tist-fla.blogspot.hu/2013/03/uru-chipaya-chipayan-pukina-nyelvek.html

Magyar nyelvi szavak az Uru - Chipaya nyelvekben >>>

 http://tist-fla.blogspot.hu/2013/05/magyar-nyelvi-szavak-az-uru-chipayan.html

         

Los changos




Los Changos