Translate

2014. november 29., szombat

A NAGY ŐS ANYA GYERMEKEI „ ’ANCU SY AMA SALI „ , AVAGY A KALIFORNIAI PENUTIAN ÉS A MAGYAR NYELV ROKONSÁGA







Először talán nyolc évesen olvastam az Amerikai őshonos népekről egy Dél-Borsodi kis falu könyvtárában. Minden hozzáférhető irodalmat elolvastam róluk ott, majd a későbbiekben több városi és megyei jogú könyvtárban. Molnár Gábor , Kutasi Kovács Lajos, Boglár Lajos, Balázs Dénes, Fawcett, a Villas Boas testvérek,Stingl, Ceram és mások írásai  a lenyűgöző távoli földrész lakóiról, a csodálatos kultúrákról, a rejtélyekről, az ősi népekről mind mágikus hatással volt rám és egyben lökést adott, hogy a későbbiekben magam is leírásokat készítsek és hozzájáruljak egy kicsivel pótolni a hiányt, ami jellemzi a Magyar nyelvű irodalmat az Amerikai őshonos népekről, nyelvekről. 2010-ben létrehoztam egy internetes oldalt Dél-Amerika indián nyelveinek csoportosításáról, melynek elsődleges célja volt bemutatni az őshonos nyelvek, nyelvcsaládok neveit és besorolását nagyobb úgynevezett makro családokba.

http://tindian.uw.hu/

2012-ben megjelentettem a Dél-amerikai indiánok : történetek ősi népekről, nyelvekről címmel a blogom,  melyben több kisebb bejegyzés / blog található szám szerint 69. Itt leírások olvashatóak többek között az öt Kaliforniai Peneut nyelvcsaládról a Miwok, Ohlone, Yokuts, Wintu, a Maidu és a Dél-Amerikai Mocsika, Mapucse, Uru-Csipaja, Xakriabá és Xukuru népekről.  

http://tist-fla.blogspot.hu/

Digitalizált könyvem megjelenése 2012-ben A Kaliforniai Penuti - Maja - Mocsika - Csipaja és a Mapucse nyelvek rokonsága címmel.

http://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.html

Egy újabb blogom az Amerikai őshonos nyelvek rokonsága a magyar nyelvvel 2013-ban, melyet nem tekintek befejezettnek. A további kutatási eredmények a későbbiekben megjelenítésre kerülhetnek benne. 

http://punksnetindian.blogspot.hu/2013/07/az-amerikai-oshonos-nyelvek-rokonsaga.html

A Dél-Amerikai őshonos nyelvek kutatásai során több alkalommal találkoztam a Makro - Penutian kifejezéssel, ami elsősorban Swadesh és Greenberg és mások által használt fogalom az Észak - Amerikai Peneut nyelvek  kiterjesztésére. Az elméletet több neves nyelvész kutató támogatta. Többek között Benjamin Lee Worf 1935, Johnson és Mason 1940, Swadesh 1954 , Newman 1964,  Voegelin 1966, Whistler 1977, Shipler 1980 ,Greenberg 1987 …

Feltűnt számomra az egyes őshonos indián nyelvek szavainak a  hasonlósága a mai Magyar és a Sumer nyelvekkel. A magán jellegű nyelvészeti kutatásaim során ezen hasonlóságok láttának hatására belemerültem elsősorban a Kaliforniai Peneut, a Maja, a Dél -Amerikai Mocsika, a Csipaja, és a Mapuche nyelvek szóbeli hasonulásainak kutatásába először ezen nyelvek között, majd a későbbiekben a Magyar és a Sumer  nyelvekkel, valamint a Finnugor és az Indo-germán  nyelvekkel. A kutatásaim összegzéseképp 2013-ban a Kaliforniai Penutian nyelvek rokonsága a Magyar és a Sumer nyelvvel címmel egy újabb blogot indítottam útra.

http://tiwintumiwok.blogspot.hu/2013/04/i-resz-kaliforniai-penutian-nyelvek.html

Egy kisebb megszakítás után a kutatást 2014-ben újra folytattam, melynek eredményeképpen immár közel 460 szó a nyelvtani hasonlóságokkal együtt 
( esetek, az igeragok, az előtagok, az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő>jelentő mód ), a névmás ragozás , birtokos névmás ragozás és a  
személyi névmások )   igazolják a Kalifornia Penutian nyelveknek egy közös ősi nyelvből való 
kiszakadását. Egy ma még megjelenésre váró könyvben  foglaltam össze a kutatásaim eredményét, melynek kiadásához támogatókat keresek.

  Egy a jövőben megjelenő könyvem címe :

A NAGY ŐS ANYA GYERMEKEI „ ’ANCU SY AMA SALI „ , AVAGY A KALIFORNIAI PENUTIAN ÉS A MAGYAR
NYELV ROKONSÁGA 






A könyvemben bemutatom a Kaliforniai Penutian nyelvek jellemzését  valamint a nyelvtani, fonológiai és etimológiai egyezéseit a hasonlóságait a mai Magyar és az ókori Sumer nyelvekkel.

Részletek a könyvemből :

"A Magyar nyelv ősi szavai messze túlmutatnak Európán és Ázsián. Az őseink egy a távoli régi időkben lezajlott gigantikus népvándorlás során megtették , leküzdve az óriási távolságot, áthaladva a Bering - Szoroson  eljutottak  az Amerikai kontinens Kaliforniai San - Francisco öböl térségébe . A Kaliforniai Penutian nyelveket a mai Magyar nyelvtől 5 - 4000 év távolság, kilométerek tízezrei választják el és mégis a szavak százai, nyelvtani esetek, ragozási hasonlóságok, személyes névmások mind - mind alátámasztják azt, hogy ők az ősi Magyar nyelv legtávolabbra szakadt  nyelvi rokonai. A Kaliforniai Penutian nyelvekben a nagy számban előforduló ősi Magyar nyelvi szavak mellett olyan  szavak és ragozási elemek is megtalálhatóak amik részben az  Urali , Proto -Indoeurópai és az Altaji  
nyelvekben is megtalálhatóak . 

A közel 470 szó ( Ős - Magyar etimon ) és a máig megtalálható nyelvtani elemek nagyfokú  
hasonlóságai igazolják ezt.
A Penutian  nyelvtörzs a Penutian nevet a kettő jelentésű Maidu pen / peine , a Yokuts ponoi / puno, a Miwok oti-ko / otta és a Costano úti-n / úti-s szavak összevonásából PEN - UTI - AN 
fedő kifejezést 1903-ban Dixon és Kroeber kreálta az öt Kaliforniai nyelvcsalád a 
Wintun, Maidun, Miwokan, Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok elnevezésére és  
mint egy új nyelvcsalád elfogadását Dixon és Kroeber 1913-ban javasolta, 1920-ban pontosítva a nevet Kaliforniai Penutian. 
Az öt Kaliforniai Penutian nyelvcsalád a Miwokan, Costanoan, Yokutsan, Wintun és a Maiduan   
rokonságban áll egymással, míg ezen belül a Miwokan a Costanoan és a Yokutsan szorosabban  
Yok-Utian al-család „ ( Callaghan 1997-ben és 2001-ben és Golla 2007-ben). 
A Kalifornian Penutian nyelvek két fő ága : A.Yok-Utian  ( Miwokan és Costanoan + Yokutsan ) és B. Pen ( Maidun és Wintun ) . 
A glottochronologiai és régészeti számítások figyelembevételével  a Kaliforniai Penutian 
nyelvek a Yok-Utian ( Miwok - Costanoan és a Yokuts nyelvcsaládok ) ágának megjelenését 
Kaliforniában Moratto 1984-ben és Callaghan 1997-ben 4500 és 5200 év közöttire teszik , egy idős az  Indo -Európaival . A Yok-Utian rokonsági bizonyíték készlet  bemutat egy sor közös eredetű lexikai és strukturális morfémát. 
Néhány példa Catgerine A. Callaghan Evidence for Yok-Utian című könyvéből :

Rövidítések : 
Proto-Yokuts = PY  ,  Proto-Utian = PU

PY. : * ? ath „ share / break „  PU. : *? at   „ share /break „,

PY. : c’im.sil „ eyebrow „ , PU.: ʃempuk „ eyebrow „ , PY, : hi.ci? „ today „ , PU. : hi.ʃ „ sun / day „ ,

PY.: kalas.a? „ lower „ , PU. : kolo „ foot „ , PY.:  na „ I „ , PU. : kan / ka.n „ I „

 

RÉSZLETEK A  RAGOZÁSI ÖSSZEHASONLÍTÁSBÓL :

 

-Nominális eset ( alanyeset ): Magyar : ø > Proto - California Penutian : ø

-Lokatívus eset ( helyhatározó ) :Magyar superessive : onen - on - n > adessive : l - l >inessivus :  ban - ben > Sumer time locative : en > Sumer locatíve : An / an / ni > Proto - California Penutian locatíve : in


-Datívus eset ( genetívus / birtokos ) :Magyar : nak / nek , nak a / nek a > distributative : anként -  
onként >Sumer dative : ma / na > Sumer genetíve : ne > Proto - California Penutian genetíve : n / en
 

-Ablative eset ( irány-helyhatározó ): Magyar : l - l > Magyar nyelvjárási : / > Sumer locatíve : ta > Sumer ablatíve - instrumental : ta > Mutsun ablatíve : tum > Costano locatíve : ta / tak / tko > Mutsun ablatíve tum > Miwok ablatíve : tum >Southern Sierra Miwok ablatíve : tty
 

-Causative suffix ( okhatározó ) : Magyar : tat / tet , at / et > Sumer  causative : ta-da >
Lake Miwok causatíve : tu > Maidu causatíve : ti


-Negative suffix : Magyar : nem > Plains Miwok : nHimi „ negative „ > Wintu : mina „ negative suffix „ > Maidu : men „ no „


- VERBÁL SZUFFIX ( igeragok ) Jelentő mód , Jelen idő , Alanyi ragozás     

1.szám Magyar ( tárgyas avagy határozott ragozás ): m > Sumer : ma / me / ma-e >Proto - California Penutian : m

2.szám Magyar  : sz ( s )> Sumer : za / za-e / zi ,Proto - Indoeuropa : s > Proto -California Penutian : s

3.szám  Magyar  ø > Sumer : ø >Proto - California Penutian  : ø
 

NÉVMÁS RAGOZÁS  ( PRONOMINAL SZUFFIX ) :

Egyes szám :

1.szám Magyar : m > ( Miwok : m / ma? )> Maidu : ni > Wintu : ni > Nomlaki : ni >

2.szám Magyar : d > Sierra Miwok 1.szám : t / te

3.szám Magyar : i / ø > Miwok : ø 


SZEMÉLYES NÉVMÁS RAGOZÁS :

Alanyeset ( subjekt ) :

1.szám egyes személy Magyar : én > Sumer : ŋe / ŋae (nga-e ) >Yokuts : ma > Nomlaki : ni > Maidu : ni > Mutsun : kana > Northern Sierra Miwok kanni

2. szám egyes személy Magyar : mi > Sumer : ʃ.me > Ősmagyar : mu / minl  > Miwok : mi > Maidu : mi > Wintu : ni / nec > Yokuts : mak > Mutsun : makke > Rumsen : mak

3.szám többes szám Magyar : ők > Ősmagyar : ük >Sta. Clara Costano: ic > Mutsun : (a)k > Miwok : ?i-kko

Tárgyas eset ( objekt ) birtokos :

1.szám egyes személy Magyar : enyém > Sumer : ŋu > Yokuts : nim > Wintu : neto > Sta.Clara Costano : kanak > Northern Sierra Miwok : kaniŋ

2.szám egyes személy Magyar : mienk > Sumer : me > Yokuts : nimgin > Maidu : minki >Rumsen : mak „ we „ >Chalon C. : mekan „ we „ > Wintu : nec „ we „


RÉSZLET A FONOLÓGIAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBÓL :


A Sumer , Ó-Magyar . Magyar és az összes Kaliforniai Penutian nyelvekben  megtalálható és azonos helyen a stop /bilabiális „ p „ , a stop /dentál alveoláris „ t „ , stop /veláris „ k „ , frikatív / dentál – aleveoláris „ s „ , nazális / bilabiális „ m „ , nazális /dentál-alveoláris „ n „ és a laterál- approximáns / dental-alveolaris „ l „ hangok . A Sumer , Ó-Magyar frikatív / bilabiális „ w „ vagy a Magyar  „ v „ hangok a Kaliforniai Penutian nyelvekben lateral – approximáns / bilabiális hangokká módosultak .

A Southern Sierra Miwok nyelv 20 mássalhangzót : „ b „ , „ ts „ , „ d „ , „ f „ , „ g „ , „  h „

 , „ k „ , „ l „ , „ m „ , „ n „ , „ ŋ „ ,  „ p „ , „ r „ , „ s „ , „ s̆ „  , „ t „  , „ w „ , „ y „

A  20 Southern Sierra Miwok mássalhangzó fonémából 15 azonos helyen található a hangtani 
táblázatban a Sumer ,  Ó-Magyar és a modern Magyar  nyelvekkel …



A  REKONSTRUÁLT KALIFORNIAI PENEUT , MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEK SZÓEGYEZÉSEIBŐL

-ad , adni  >*Sumer : ad gi4  „to advise / give advice > *Proto-Wintu : doy-i „ to give „


-ág >*Sumer : igi ? „ branch „ > *Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

g~k

-anya >*Sumer : ama / am „ mother „ >*Proto-Miwok : umu ( ama ) „ grandmother , mother „>*Proto-Valley-Yokuts : no.?on >*Proto-Costanoan : ?an.a-n „ mother „ >*Proto-Wintu : aman  „ grand mother „

ny~m/n

-apa , apó > *Sumer : pap / pab / pa4. >
*Proto-Utian : pa.pa „ grandfather „ >*Proto -Sierra Miwok : y-py > *Proto.Costanoan : apa / appa >*Proto-Valley Yokuts : pa.pe >*Proto Wintu : apan „ grandfather „ 


-engem > *Sumer : ŋu  ( ngu ) , ne26 / ni / me  „ my  „ >*Proto - Yokuts : nim „ I „ , *Proto - Utian : kun „ I „ , , ka.na / ko.na „ mine „

g~k

-forr , forró , forral > *Sumer : bil  „ cook / i-bi  „ snoke „ >*Proto-Wintu : pil-a  „ hot „

f~p/b

-főz , > *Sumer : bil  „ cook / bar  „ to burn „ >
*Proto-Wintu : pʰot-u / posolo  „ boil / to  boil „ , pʰo.h „ flame / fire „

f~p/b

-fú / fúj >*Sumer : poy / pow / pue , bhel „ blow „ >*Proto -Wintu : phu  „ to  blow „

f~p

-hall , hallani , >*Proto-Wintu : hal " think 


-izz-ik , izz-ó , izz-ad >*Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ >*Proto-Costano : ʂukmu  " smoke „ >*Proto - Yokuts : ?osotʰ „ to burn „ > ?ositʰ „fire „,s̆ukmaj ( pipe )

z~s/ s̆

-jő , jön >*Sumer gin „ walk / gin-gen „ come „ >
*Proto-SierraMiwok : ’yn.y „ come „ >*Proto - Costanoan : hin.e „ walk / go / come „

y~j

-karmol / karcol / horul >*Proto-Wintu : k’ar-a / gʰar „ scrape „

k~g/h

-kéz > *Sumer : u >*Proto-Utian : ?ek.u(s) „ hand „

z~s

-szem  > *Sumer : se-numun „ seed „ >*Proto - Utian : s̃yn-ty „ eye „ / ʂempuk? „ eyebrow „ >
*Proto-Yokuts : c’imi.sil „ eyebrow „  

sz~s/c/s̃/ʂ

-világ > *Sumer : bar / par „ world / country „ > *Proto-Wintu : wilak „ world „ ,

v~b/p/w

-világos >*Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „ >*Proto-Utian : wilep? „ to flash „ >*Proto-Eastern Miwok : wyl-ki „ to burn / light „ ,wil.ep „ lightning „ >*Proto-Northern Yokuts : wa.l’a „ sky „

v~b/p/w


TOVÁBBI SZAVAK A BIZONYÍTÓ KÉSZLETBŐL :

-ap-ály , ap-ad , ap-aszt  > Sumer : šab    to deduct / to disappear „ > Central.Sierra.Miwok. : apály „ 
valley „

  -áz , áz-ik , áz-tat  > Sumer : as̆10 „ rain „ / iz-zi / iz-zi8 „ water „ , š2   „ to anoint „ >
Mutsun : si > Rumsen C. : si.j >  Chalon C. : si > Chochenho C. : si „ water „ >Konkow : ’wi „ river „

z~s/š

-csepp / csöpp , csepp-eg / csöpp-ög , csöpp-en / csöpp-ög > Sumer :  šub „ to drop „>
Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „ cs~c/š

-csob-og , csob-og-ó , csobb-an , zub-og >Sumer : šub „ to drop „ >Southern.Sierra.Miwok. : cop.a  „ to  drip „ >Wintu : xop / xup  „ stripe „ / c̆opol „ lake „

cs~c/ š/x/ , p~b

-csur-og , csor-og , csor-dul , csör-ög , csör-dül , csör-tet > Sumer : sar  „ to run / hasten „ >
Mutsun : sara  „ flow „ > S.S.M. : colka  „ to flow „ > Proto-Wintun : c̆of   " flow " > Wintu : c’oh  „ flow

s~c~cs , l~r , k~g

-dag-ály , dag-onya >Sumer :  daĝal /dam-gal / di-am-ga-al /da-maal „ (to be) wide , width, breadth „ >Northern.Sierra.Miwok. : waka.ly  „ river / creek „ / waqat „ creek „ / waka.ce „ river „ >
Central.Sierra.Miwok. : wakál-mu-to  „ river „ >Southern.Sierra.Miwok. : wakaHl-nt  „ creek „ >
Central.Sierra.Miwok. : wakály  „ flood „ >Plains Miwok. : waka-ce  „ river // creek „ >
Proto - Wintu : tuk-u „ drown „ > Wintu : tik „ swell „

d~w , g~t ,k , d~t

-es , eső > Sumer :  šeĝ3 , šeĝx „ to fall „  / es10  „ rain „ > Chukchansi Yokuts. : se’-al ,
Yokuts : t̩eesi „ to rown , s̝i’lel „ to rain „ >Yawlumne okutsokuts : se?el 


-fak-ad , fak-asz-t  > Sumer : pag „ to leave behind „ >Plains M. : waka.ce „ river „ >
N.S.M. : waka.ce „ river „ >Taltichi Y. : wak’.ai „ creek „ > Dunma Y. : wakai „ creek „ >
Wintu : waqat „ creek „ >  Maidu „ pakani „ spring

 f~p/w , k~q , sz~c

-foly ,  foly-ás , foly-ik > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „ ,
pa5 /  pa6  „ (small) canal, irrigation ditch „ >
Plains M. : polku  „ flood / to flood „ >Hill Patwin / Proto-Wintu : bol-a  " drink " >
Wintu : panti  „ flow „ Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ >
Proto-Maidu : pol „ to , float / to  flood „

f~p/b , ly~l

-forr-ás > Sumer : par  „ canal / smell „ , pu2  „ fountain „,bar / pa5 /  pa6 „ (small) canal,
irrigation ditch „ > Plains M. : polku  „ flood / to flood „ > Hill Patwin / Proto-Wintu : bol-a  " drink " >Wintu : panti  „ flow „ >Wintu : boy  „ fload „ , pʰo / pʰo(.)a „ to  blow „ >Proto-Maidu : pol „ to , float / to  flood „

f~p/b , r~l

A felhasznált irodalmak :

Broadbent : The Southern Sierra Miwok language

Callaghan : Northern Sierra Miwok dictionary

Callaghan : Plains Miwok dictionary

Callaghan : More evidence for Yok – Utian

Pitkin : Wintu dictionary

Shephard : Proto – Wintun

Stanley : Yawelmany vocabulary ………..












2014. november 8., szombat

A NOSZTRATIKUS AVAGY EURÁZSIAI ELMÉLET







A NOSZTRATIKUS AVAGY EURÁZSIAI  ELMÉLET




Több neves  nyelvész kutató  állítása szerint az Indo - Európai és az Uráli ( Indo - Uráli ) valamint az Uráli és az Altaji ( Urál - Altáji ) nyelvek kapcsolódnak egymáshoz és ezek tovább kapcsolódnak egy nagyobb családhoz az Eurázsiai vagy Nosztratikus családhoz .

INDO - URALI

Az Uráli nyelvcsalád és az Indoeurópai nyelvcsalád közötti névmásragozási és egyéb szókincsbeli hasonlóságokra már régen felfigyeltek a kutatók . Ezek alapján beszélnek
Indo - Uráli nyelvcsaládról .
Először Vilhelm Thompson 1869-ben vetette fel a lehetőséget az Indo - Európai és a Finnugor közötti kapcsolatot . Később Nyikolaj Anderson 1879-ben , Henry Sweet 1900-ban , K. B. Wiklund 1906-ban , Björn Collinder ( 1934 , 1954 és 1965-ben ) érveltek az Indoeurópai és a Finnugor rokonság mellett .
Alvin Kloekhorst és az ő tanítványa Frederik Kortland 2008-ban támogatja az Indo - Uráli modellt amelyben az eredeti Indo - Uráli beszélők a Kaszpi - tengertől északra éltek és a Proto - Indoeurópai beszélőkkel kezdődött .
Allan Bomhard utal hasonló Indo  - Európai sémára és a Nosztratikus hipotézisre 1996-ban .
Alternatív megoldásként javasolta , hogy a közös alapnyelv a Fekete-tengertől északra és a Proto - Uráli az éghajlati javulás után északra mozdult el .
A hipotézis hitelfelvétel az Indo - Európaiból , másik lehetséges változat az Indo - Európai és az Uráli része egy nagyobb csoportosulásnak egy közös ősnyelvnek .
Az Uráli szavak származhatnak a Indoeurópaiból vagy fordítva , de ott a kérdés , ha az Uráli kölcsönzött szavakat az Indoeurópaiból miért lehetséges , hogy megtalálhatóak azonos formában egész Szibériában ?

PIE * meh2ter  „ mother „,PU  *ema „ mother „
PIE ph2ter / pei(y) „ father „, PFU : appe „ father „
PIE  *me „me / I „ , PU  *me  „I „
 PIE *t- „you „, PU *te „you „
PIE *peh2wor "fire", PU *päjwa "heat, warm" ( h ~ j )
PIE  *bhel „ blow „, PFU *pilwe „ cloud „  ( bh ~ p )
PIE *(s)kwalo „ big fish „ ,PU *kala „ fish „
PIE *mor „blackberry , mulberry  „ , PU *mura „ cloudberry „
PIE *salHk „willow „ , PU *s’ala „ elm „
PIE *bheg „to split, cut, break apart „, PU *pakka „burst, rend, split „ (  bh  ~p , g ~ k )
PIE *bhor „to bore, pierce „, PU *pura „to bore „ ( bh ~ p )
PIE *wedh „lead, carry, bring „, PU *weta  „take, guide, lead, carry „ ( dh ~ t )……



URAL-ALTAJI

A hipotézist 1866-ban W. Schott és 1888-ban Ft. Wiedemann dolgozta ki .
A 19. században ez az elmélet széleskörű elfogadottságot élvezett a nyelvészek körében .
Az 1960 óta vitatott és elutasított  , de az 1990-es években az Eurázsiai hipotézis keretében  az Uráli és az Altaji családok közötti kapcsolat újjáéledt .
Uráli és az Altáji nyelvek között fennálló rokonsági terminálok :
Magánhangzó harmónia , agglutináló szerkezet , SOV szórend , nyelvtani nem hiánya , tipológiai hasonlóságok , 200 Uráli - Altáji közös szó , a személyes névmások és személyragok  hasonlóságai , mássalhangzó-torlódás kerülése , dinamikus hangsúlyozás hiánya , tulajdonragok használata , birtoklást kifejező ige hiánya , létige hiánya , a főnév és melléknév , illetve számnevek nyelvtani egyeztetésének hiánya …

PU *ema „ mother „ , PA ( Proto-Mongol ) *eme „ women „
PU *appe „ father „ , PA *apa „ father „
PU *ece „ brother , sister „ , PA *ic̆i „ older / younger brother „ , acV „ ancestor „
PFU *pilwa „ cloud „ , PA *ulu „ cloud „ , P Türk *bulut „ cloud „ ( p ~ b )
PU *kala „ fish „ , P Türk *bulik „ fish „
PU *puχi / poχi „ „ tree „ , PA* ap „ leaf „
PFU *coppe „ drip , dribble , drop „ , PA *c̆ib „ drop „ ( p ~ b )
PU *kota „ house „ , PA *kent „ village „
PU *kin „ who „ , P Türk *kim „ who „……


NOSZTRATIKUS




Az első javaslatot 1903-ban Holger Pederson Dán nyelvész tette  . Az ő javaslata a „ Nostratian „ , ami egyfajta proto nyelv volt a proto nyelvek között .
A Nostratian név származik a Latin Noster szóból ; jelentése „ our „ . A Nostratian  keretén belül Pederson felkarolta az Indo - Európai , Uráli , Afro - Ázsiai  és az Eszkimó - Aleut nyelveket . Az ő elmélete nyugaton nem kapott elfogadást , de az elméletet két Szovjet tudós az 1960-as években újjáélesztette nekik köszönhető , hogy az akkori Szovjetunióban széles körben elfogadottá vált .
Vladislav M. Illyc - Vuityc az Indoeurópai - Altáji és Kartvelian nyelvek közös eredetét hangoztatta . Aaron B. Dolgopolsky a Indoeurópai és a Hamita - Szemita  . Később tovább bővítették a javaslatot bevonva a Kartvelian és a Dravida nyelveket .
Az elnevezés az eltelt idők alatt megváltozott , ma : „ Nosztratikus „ és Pederson eredeti csoportosítását kiterjesztették több más nyelvcsaládra .
Nyugaton egy hasonló de nem pontosan azonos javaslatot terjesztett elő Joseph Greenberg és az ő munkatársai .
Vovin , Ramer és Bomhard 1998-ban állították , hogy a Nosztratikus elméletet nem lehet elutasítani egy felelős történeti nyelvésznek .
A Nosztratikus / Eurázsiai munkákat , javaslatokat tovább folytatták . Bomhard 2008-ban az Eurázsiai Uráli , Altáji és az  Indoeurópai lánycsoportokat egyenjogúakként kezeli .
A kutatások további folytatásaként 2008-ban megjelent a frissített változata Dolgopolsky Nosztratikus szótárának  .
A Nosztratikus családfa javaslatok :
1. Indo - Európai , Uráli , Afro - Ázsiai , Eszkimó - Aleut
2. Indo - Európai , Dél - Kaukázusi ( Kartvelian ) , Dravida , Mongol , Török , Tunguz ,
    Uráli ,  Afro -Ázsiai
3. Indo - Európai , Afro - Ázsiai , Sumer , Uráli , Altáji , Elamo - Dravida , Kartvelian
4. Indo - Európai , Sumer , Uráli , Altáji , Elamo - Dravida , Kartvelian , Ainu , Japán ,   
    Kelet - Szibériai .
A Nosztratikus mint nyelvészeti makro família nagyon ellentmondásos .
Az elmélet  támogatói között nem történt meg a közös egyetértés . Azonban , hogyha ez nem is történt még meg nem elég ok arra , hogy elutasítjuk .
Az Eurázsiai / Nosztratikus elmélet nyelvészeti alátámasztása között szerepel a közös szókincs , alapvető szavak , néhány személyes névmás , rokonság ( apa , anya ) , növények és állatok nevei , foglalkozások és hasonlók .

Allan R. Bomhard Nostratic Etymilogical index


Dolgopolsky Etymological Nostratic Dictionary