Translate

2015. december 22., kedd

ŐSI SZAVAINK: VILÁGÍT



Ősi szavaink: VILÁGÍT




A világít az egyik olyan  ősi szó, amelynek az eredete több mint bizonyos, hogy visszanyúlik az első modern emberek megjelenésének a korába Európában és Ázsiában.
A „vil/vir” szótő továbbképzett formái: vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság vagy vér , ver-es…

A vil/vir vagy bil/bir/pir  rokon ősi gyökből egy sor fénnyel kapcsolatos szó alakult ki az eltelt idők folyamán.
pír , pir-kad., pir-kad-at , pir-os , pir-it…..

Ez a szó avagy hasonló kifejezési formája megtalálható az Indo.-Európai és a Finnugor nyelvekben , de messze túl nyúlik az Európai kontinensen. Az őseink magukkal vitték az Amerikai kontinensre.  Amerikában a Cendes-Óceán parti vidékén a Makro-Penutian ( Californian Penutian, Mayan, Mochican, Uru-Chipayan és Mapuchean ) nyelvi egységhez tartozó népek nyelveiben ma is megtalálható.
A szó egyfelől bizonyítja a  Makro-Penutian egység fennállását  és egyben a Magyar nyelv ősiségét, rokonságát ezen nyelvekkel..



VILÁGOS  „ Light / Bright „

- Hungarian :  

vil-ág , vil-ágos , vil-ág-ít , vil-ág-os-ság , 

- Sumer :  

bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „ , bil / bil2 / bil3 „ to burn „ >

-  Proto-Indoeuropean : 

bherəg „ light „ (v>bh) >

- Finn-Ugrian:

 Zürjén : vir „ blood „ (l>r) , Udmurt : vir „ blood „ (l>r) , Osztják : wer/wir „ blood „ (v>w , l>r) , Cheremisz : vür „ blood „ (r>l)
b=v , r=l

Californian Penutian:

Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ ,
S.S.M. : we-la-nt „ light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya „ light „ ,
Wintu : walu.qa „ to lighten „ , weloq „ red day „ ,
w>b>p = v , r>y  = l  , q = g

Mayan:

Proto-Mayan: *b'o7y
Itza Maya: b'o7oy  „shadow (que dan los a*rboles) „
Itza Maya: b'o7oy „ shadow (de persona o animal) „
Mopan: bo7oy „ shadow  (que dan los a*rboles) „
Mopan: bo7oy „ shadow (de persona o animal) „
b=v , y=l

Uru-Chipayan:

Uru : wali  sii-chay ( Muysken ) „light „
w = v

Mapuchean :

Mapuche:
pelo / pelontu „ light „ / wilüf külen „ shine „
 p=v
 






2015. december 19., szombat

THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE


 
THE MOCHICA (MUCHIK, CHIMU, YUNGA, YUNCA) LANGUAGE


The Mochica society lives at the coats of North Peru before Christ.
They have made important civilizations. From the beginning of the time to AC 600 the capital of the Mochica culture was the city of Moche. Later the cenre became the city of Pampa Grande near the Lambeyegue River . (Lambeyegue or Sican culture). Later there was the Chimu culture from AC 900 to AC 1470. The population of the Chimu Empire’s capital was about 100.000 people.In 1664 this language was spoken by only 40,000 people because of the conquistadors.The Mochica language was the most important language in South America.It was firstly documented in 1607 (Ore).
The first important work was connected to the name of Fernando de la Carrera Daza in 1664.
His work is ’Yunga de gramática de la lengua’.
As a spoken language it extinced in 1950.
There were some attemption to rebirth the language . The he origin of the language and the society is ambigious. It was classified to the Chicha-Páez inguistic unit of the Páez language famailies – uncorrectly.
A ccording to Adelaar and Muysken in 2004 the Mochica language is an isolation.
Louisa Stark: the construction of the languages of the Mochica, Uru-Chipaya and the Mapuche family languages are similar to the Mayan languages. The ancestors of the Mochica, Uru-Chipayan and the Mapuche people moved to the coast of Peru.There are many features of the Mochica language which are similar to the Mayan language. It proves the common origin of them.The Mochica language is agglutinative.Construction of syllables: V, CV, VC or CVC.
Schmidt 1926: Mochica-Yunga-Tallan
The classification of the Mochica (Chimuan) languages :

    NORTHERN GROUP (CANARI - PURUHA)


+ 1. Canari
+ 2. Puruhua

    CENTRAL GROUP (TALLAN- SECHURA)


+3. Colan
+4. Catacao
+5. Sechura
+6. Olmos

C. MERIDIONAL GROUP

1. Mochica
2. Quingnam






THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES

THE URU - CHIPAYAN (CHIPAYAN, PUQUINA) LANGUAGES



The word ’Uru’ is originally Kechua, it means ’derogatory’, ’worm’.
Uru people called hem selves ’people of the water’. Their originally name is Cotsuny. According to them their ancestors are beings of water, not people.The language family is located in South Peru, the coast of North Chile, Lake Titicaca, Desaguadero River in Bolivia and the Lake Poopo.Uru people considerate them selves as the oldest type of humans.The Puquina language was a transmitter language (lingua Geral) in the 16 century in Peru.The Inca emperials spoke this language as well.The Proto_Puquina language was spoken in the Chiripa-Pucara culture from BC 200 to AC550. The Puquina language was spoken in the Tihuanaco culture from AC 500 to AC 1200. Itexcinted in the 18th century.The grammar origin of the Kallahuaya language is the Kechua language and some words originated from the Puguina language.
The Uru and the Chipaya languages have disappeared after the conquestadors because of the Aymara – Kechua and Spanish languages.Today Chipaya language is spoken by 2,000 people in Bolivia. The Uru language is almost excinted.
The Uru-Chpiaya languages were written down between 1900 and 1950.The agglutinative languages have a strong influence of Kechua, Aymara and Spanish.Earlier it was classified as apart of the Macro-Arawak language. Today is is tend to be alinguistic isolation and as a relative of the Mochica language.More linguistics think that there is a relationship between the Uru-Chipayan and the Middle American Macro-Mayan languages.Louisa Stark 1972: Mayan-ChipayanWheeler 1972: Mayan-Chipayan-AraucanChampbell: 1993: Mayan-ChipayanAccording to Benjamin Whorf the Mochica, Uru-Chipayan amd the Mapuche languages arein the same family and they are connected to the Middle American and the Californian Penutian languages.
 The form of the syllable in the Uru-Chipayan language can be CVCC or CCVC, but the most common forms are CVC and CV.

The classifiaction of the Uru-Chipayan languages:

URU-CHIPAYAN LANGUAGES

1. Uru (Kotsuny, Uruquilla) Bol.- Peru+
a.     Uchumataqu Bol.

+ b. Uru Chimu) Peruc.
c. Uru (Kotsuny) Bol
.d. Iru - ito Bol.
e. Uru - Murato Bol.
+ f. Urusmayo Arg.
+ g. Lipisa Bol.
2. Chipaya Bol.

 CHANGO (URU - ATACAMA, CHANGO - ATACAMA) SUB –GROUP :

+3. Chango Chile
+ 4. Camanchaca Chile
+ 5. Pro - Anche Chile
+ 6. Uru de la Costa Chile

PUQUINA SUB – GROUP :

+ 7. Puquina (Pukina) Peru - Bol.
8. Callahuaya Bol.- Peru


Chipaya women, Bolívia
Uros, Titicaca lake

2015. december 15., kedd

URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK







URU – CHIPAJA ( CHIPAYAN , PUKINA ) NYELVEK



Uru, Uros, Uruquillas . Egyéb nevek Kjotsuñi / Kotsuña.
Az „ Urus „ szó Kasztiliai nyelven „ a hajnal „ , más  ismert szinonimái a Jas-Shoni ( „ A víz emberei „ ) és Kot'suña ( „ a Tó emberei „ ) .
 Ősi hagyományaik szerint az őseik mitológiai vízi lények voltak  nem pedig emberek.
Az első dokumentált tizenhatodik századi spanyol források szerint az úgynevezett Urus vagy Uruquillas emberek a mai Peru és Bolíviai nagy tavak körül éltek a Titicaca - tó,  
Poopó - tó, és Coipasa - tó, és a tavakat összekötő  folyók mellett, valamint
úgynevezett Titicaca - tavi úszó szigeteken. Legdélibb csoportjuk észak - Argentínában élt.
A világ legősibb emberi típusának tartják magukat.
Az Uruk megélhetése alapult a halászaton  és madár  vadászaton.
Az inka és később a spanyol gyarmati betelepítések miatt az Uruk sokat veszítettek ősi életmódjukból  és házasodtak a környező Ajmara népességgel.
 A huszadik század elejére több kis csoportokra oszlottak .
A legismertebb csoportok az Urus , akik a  Titicaca - tó "úszó szigetein" ma főként a turizmusból élnek.
Az Urus Irohitok a Titicaca - tó déli részén
A Muratok a Poopó - tó  partján és a szigetein.
Az Uru - Chipaja nyelveket mára erősen befolyásolták és háttérbe szorították az Ajmara és a Kecsua nyelvek, valamint a Spanyol nyelv.
Azonban a szóbeli hagyományok , a ruházat  és bizonyos elemei az Uru anyagi kultúrának a mai időkig fennmaradt .


- Uru  Ch'imu nyelv

Az Uru  Ch'imu egy kihalt Uru nyelv. Az etnikai csoport a nyugat Titicaca - tó Puno  Bay területén nád szigeteken él.
Ch'imu Uru népet 1929-ben Lehmann fedezte fel, akinek a jegyzetei a Berlini Ibero-Amerikai Intézet könyvtárában van.
Torero (1992) azt állítja, hogy az Uru Ch'imu ( Puno ) a leginkább eltérő a három Uru-Chipaya nyelven.

 -Iru-Itu (Uchumataqu) nyelv
 

Az Uru nyelv, pontosabban az úgynevezett Iru-Itu ( Uchumataqu ) az Uru nyelvcsalád egyetlen túlélő nyelve. A Bolíviai Ingavi tartomány, La Paz  megyében,  a Titicaca - tó közelében, a Desaguadero folyó  mellett élnek,
Az 1994-es népszámlálás azt mutatja, hogy meglepő módon 59 Iru Itu állította, hogy ismeri a nyelvet, amelyet a valóságban csak néhány idős ember beszél ( Crevels 2007 ). 
 2004-ben 2  anyanyelvi szinten beszélő élt a 140 fős etnikai csoportból . A többi áttért az Ajmara és a Spanyol nyelv használatára. A nyelv elég közel áll a Chipaja nyelvhez.

- Chipaja ( Chipaj Taqo )

 A Chipaja ( Chipaj Taqo ) nyelvet beszélők a Bolíviai Altiplano egy 3670 méteres tengerszint feletti magasságú területen élnek, hol az extrém nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozásokat, a sós talaj és az áradások az esős évszakban  (novembertől - márciusig) korlátozza a  hatékony mezőgazdaságot és az állattenyésztést.
Ezért ma sok Chipaja vándorolt dolgozni a szomszédos Chilébe vagy keleti Bolíviába.
A Chipaja közösségek fontos megélhetése a halászat és a madár-vadászat a Lauca folyó melletti területeken.
A név "Chipaya" talán ered az  Ajmara ch'ipaña  "lekötni" szóból utalva hogy  hálószerűen lekötik a házaikon a tetőt.
Az 1992-es és 2001-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a Chipaja nyelvet nem csak az idősek beszélik , hanem megtanulta a fiatalabb generáció.
 A népszámlálás adatai szerint 1600 anyanyelvi szinten beszélő Chipaja volt , etnikumi szinten 2000 fő.
A Spanyol nyelvet  viszonylag fiatal korban, míg az Ajmara nyelvet csak nagy korban sajátítják el . Néhány kisebb  Chipaja közösség tagjai Kecsua nyelven beszél.

- Puquina nyelv
 
A Puquina nyelvet  a Titicaca-tó ( Peru és Bolívia ) régióban és a környező  régiókban, valamint Észak-Chile parti területein beszélté . A Puquina  nép maradványai megtalálhatóak a Kecsua és Spanyol nyelven területen főleg a Dél-Perui Arequipa, Moquegua és Tacna tartományokban valamint Bolíviába .
Több neves kutató szerint az Uru - Chipaják és a Pukinák az Altiplano első lakói.
Az ősi Tiwanaku civilizáció létrehozó .
A kutatások szerint a Proto - Pukina nyelvet beszélték a Chiripa - Pucará kultúrában
 i. e . 200 – i. sz . 550-ig, a Pukina nyelvet a Tiwanaku kultúrában i. sz. 500 – 1200-ig beszélték.
A Puquina nyelvet a korai gyarmati korszakban széles körben használták általános nyelvként ( Lengua general ) az Andok hegységben. 
Nem egyértelműen bizonyítottan az Inka uralkodó osztály is ezt a nyelvet beszélte .Később a Spanyolok missziós célokra igazították . A Puquina nyelv kihalt. de a  nyelv szavai  nyomokban  fennmaradt  a Callahuaya ( Machaj-juyay ) nyelvben.
A keresztény Oro 1607-ben  írt az egyetlen lejegyzett dokumentum  a Puquina nyelvről.
Torero 1965-ben  vizsgálja ezt a nyelvet és  elemzi a  nyelvi kifejezéseket.
Egy 1586 leírt dokumentum ("Relación de los pacajes" )  azt mondja, hogy az Uruk a Puquina nyelvet beszálték.
Wachtel 1990-ben  és Torero alapján a levéltári bizonyíték azt állítja, hogy néhány ilyen közösség , aki Uruquilla nyelven beszéltek Puquinizálódott majd  később Aymarizálódott.
A 16. századi dokumentumból  kitünik, hogy a  Puquina és Uruquilla nem ugyanaz a
nyelv .

I.                   URU - CHIPAJA

1.      Uru ( Kotsuní , Uruquilla )
a.    + Puno ( Uru Chimu ) Peru
b.    Lake Titicaca Peru - Bolívia
c.    Uchumataqu Bolívia Rio Desaquadero
2.      Iru Itu  Bolívia Rio Desaguadero
3.      + Uruquilla – Toledo Bolívia
4.      Muratos Bolívia lake Poopo
5.      + Choros Bolívia Pampa Aullaga
6.      + Soctita Bolívia Pampa Aullaga
7.      Chipaja

II.                CHANGO ( CHANGO – ATACAMA ) 

8.      + Chango Peru – Chile
9.      + Camanchaca Chile
10.  + Pro- Anche Chile
11.  + Uru de la Costa Chile

III.             PUKINA ( PUQUINA )

12.  + Pukina Costa Peru  , Lake Titicaca Peru és Bolívia
13.  Kallawaya  ( Kallahuaya ) Bolívia és Peru


A nyelvcsalád nyelvei közti hasonlóság elsősorban a lexikális és fonológiai szinten van.
 Agglutináló nyelvek, SOV szórend, CVCC vagy CCVC szótagok.
A leggyakoribb formák CV vagy CVC. A melléknevek megelőzik a főnevet.


A nyelvek leírása 1850 - 1950 közt.
Az Uru nyelvek dokumentálása : Polo 1901, Bocarezza 1910, Posnansky 1915,
Crequi - Montford és Rivet 1925 – 27, Metraux 1925, Lehmann 1928 és mások nevéhez
kötődik …

Benjamin Worf és sokan mások egy nyelvi komplexumba sorolták a Mochica, Uru - Chipaja és a Mapucse nyelveket a Maja és a Penutian nyelvekkel.

 Crequi - Motford és Paul Rivet 1925 - 27-ben és mások sikertelen összekapcsolása az
Uru - Chipaja nyelveket az Arawakan nyelvekkel. azonban  a lexikális bizonyítékok alapján Torero (1987, 1992) bizonyítja a jelenlegi bizonytalan genetikai kapcsolatott az Uru - Chipaja és Arawak között vagy Uru-Chipaja és Puquina és a Kecsua vagy Ajmara nyelvekke .
Ugyanezen a lexikális bizonyítékokkal Torero azt feltételezi, hogy az északi és a déli Uru - Chipaja csoportok  ie. 200-ben váltak külön.


A  Chipaja legendáik tükrözik , hogy  mindvégig azonos területen tartózkodtak jelenlegi lakóhelyeiken , azonban a  nyelvi hovatartozás rámutat arra , hogy Közép-Amerikából vándoroltak  a Bolíviai térségbe.
Annak bizonyítéka , hogy a Chipaják  Közép-Amerikából vándoroltak  látható a négy legfőbb irány tájolásában, az éves vallási naptárban és az archaikus natív építészetben. 
Fokozatosan vándoroltak déli irányba a jelenlegi lakó helyükre és feltehetően más népek nyomására kénytelenek voltak a Bolíviai felvidéki fennsíkra feltelepedni.
Olson (1964-1965, 1980) igyekezett bizonyítani a genetikai kapcsolatot a Maya nyelvekkel, valamint Voegelin ( 1965 ),  Longacre (1968),  Hamp 1967 és 1970-ben,  Stark ( 1972 ),
Wheeler ( 1972 ),  Campbell ( 1973 ) és Fabre ( 1991, 1994 és  1995 ).


Tzotzil : ay(in) " to be born " ( Proto - Mayan  : *ar " there is / are " ,
Proto - Tzotzil : * ay-an " to live / to be born " ) .
Proto - Mayan : * yah " pain / hurt " > Chipaya : ay(in) " to hurt "  ( y= j )
Yucatec - Maya : chal-tun " extended ( rock )  és  ch'al-tun  " cistern / deposit of water "
( from cal " sweat / liquid " + tun " stone " > Chipaya : chara " rock ( flat / long ) ( l = r )
Yucatec : atan „ wife „ , Lakandon : i-tsin „ younger „ ,  > Chipayan , Uru : thun „ wife „, (t)soni „man „

Louisa ,Stark : felvetette az Uru - Chipajan nyelvek és a Sumer nyelv rokonságát is  amit alátámasztanak a területen talált Sumer írásjelek.


http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html        
 



Az Uru - Chipaja nyelvek ma  félhivatalosan nyelvi izolátum és mint a Perui Mocsika nyelvek nyelvi rokonaiként is elfogadot .

A Magyar és az Uru - Csipaja nyelvek közötti rokonság tényét alátámasztó szavak láthatóak a lenti linken >>>>



http://tist-fla.blogspot.com.br/2015/07/proto-sumer-osi-magyar-irasjelek.html
 

lhttp://www.thelivingmoon.com/42stargate/03files/Bolivian_Connection.html

További szavak az Uru - Chipaja nyelvek szókészletéből : 
  
AGY : Uru : tʃʰins , Iru Itu : tʃusi , Chipaya : spekla
AKAR : Uru : pek-ʂ , chipaya : pek
ÁLOM : Uru : tʰax-i , Chipaya : tʰxax
ANYA : Uchumataqu : ma , Murato : ma , Chipaya : ma / maa
APA :  Uru : ep / epi / apai / apaisk , Chipaya : ep / e-ep
ARC : Uru : yuki , Chipaya : yuk  / zuk
ASSZONY : Uchumataqu : kunuq , Iru Itu : thukun , Chipaya : matakʰa
CSILLAG :  Uru : tʃakwa , Chipaya : tʃaukua
ÉGBOLT : Uru : tseku , Chipaya : tʃikuya
ÉN : Uru : wir , Uchumataqu : wer , Iru Itu : wis , Chipaya : wesél
ESZIK : Uru : lul-ʂ , Uchumataqu : lul , chipaya : lul
FEHÉR : Uru : liksa , Uchumataqu : tʃiwi , Chipaya : tʃiwi
FEJ : Uru : atʃa , Chipaya : atʃa
FELESÉG : Uru : tʰun
FÉRFI : Uru : liku , Iru Itu : kiru
HIDEG : Uru : sakisai , Uchumataqu : saki , Chipaya : saki
HOLD : Uru : nis , Chipaya : his
ISZIK : uchumataqu : lik , Chipaya : lik
 JÖN : Uru : uru-pitʃa , Chipaya : tʰon
KIS / KICSI : Uru : utʃi / utʃutʃa , Iru Itu : tʃula , Chipaya : skolta
MEGY : Uru : okʰa , chipaya : oq
MI : Uru : utʃum , chipaya : utʃumi
NAGY : Uru : tʃakʷa , Uchumataqu : tʃak , Iru Itu : tʃʰak , Chipaya : cakua
NAP : Uru : tʰune , chipaya : tʰuŋ
NÉV : Uru : tʰu , Uchumataqu : tu , Chipaya : tʰu
NYELV : Uru : las , Iru Itu : jaqu , Chipaya : las
Ő : Uru : ni , Uchumataqu : ni , Iru Itu : niy , Chipaya : ni
ŐK : Uru : ninaka , Iru Itu : niyaka , Chipaya : ninaka
SOK : Uchumataqu : yak , Chipaya : walja
SZÁJ : Uru : ata , uchumataqu : a.ta , Chipaya : ata
SZÉL : Uru : kera , uchumataqu : hipu , Chipaya : thami
VÖRÖS : Uru : kahami , Chipaya : txok
   
Uru falu Titicaca- tó


Chipaya falu Bolívia
Chipaya asszonyok

2015. december 4., péntek

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL





A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL 


 Miwok táncosok, Acorn  (makk) fesztivál


A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólagosan ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv. A ragozásokban nemcsak a mai  Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van  meglepően sok hasonlósága. A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
 http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf .
Az esetrendszer, az igeragok, az előtagok, az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő  > jelentő mód ), a névmás ragozás, birtokos névmás ragozás, a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből való kiszakadását, mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába.  Ennek az ósi nyelvnek az egyik  ma is fennemaradt ága ma a Magyar nyelv Európában és Amerikában a Kaliforniai Penutian nyelvek.  A Kaliforniai Penutian nyelvek több ezer év eltelte alatt is képesek voltak megőrizni az ősi szavakat és átadni utódaiknak, akik ma is beszélik a Miwok, Costano, Yokuts, Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában.



ESETRENDSZER


Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü >

Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /
ŋi (ŋ>n )

Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an /
en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na  > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta >  Proto - Finnugor ta >
Mutsun tum
Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la
Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )


IGERAGOK


Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
( ŋ>n )

Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe >

Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............


VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )

Jelentő mód

Jelen idő

Alanyi ragozás

Egyes szám

1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m

2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)

3.szám  Magyar ø > Proto-California Penutian  ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø

Többes szám

1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas

2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )
…..….


SZEMÉLYES NÉVMÁSOK

Alanyeset ( subjekt )

1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )

   
1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til

2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl  >

Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak

( n>m )

2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic >

Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )



Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos


1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ

1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )



Tárgyeset ( objekt )

1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu  >Yokuts man > Maidu nik >
Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )
2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun
makkes ......................


SZINTAXIS ( SZÓREND )


Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált  .

A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .
A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV
szórendűek .
A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .
Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .

MORFOLÓGIA

Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a  Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .

SZÓTAGOK ( SYLLABLES )

Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó
C mássalhangzó .




http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

http://tist-fla.blogspot.com.br/search?updated-max=2015-05-01T11:24:00-07:00

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html

 http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

 http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh

 http://self.gutenberg.org/articles/Penutian



Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu