A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL

A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEK NYELVTANI EGYEZÉSEI A MAGYAR ÉS A SUMER NYELVEL 

 Miwok táncosok, Acorn  (makk) fesztivál

A Kaliforniai Penutian nyelvek kizárólagosan ragozó nyelvek akárcsak a Magyar nyelv. A ragozásokban nemcsak a mai  Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvekkel van  meglepően sok hasonlósága. A rekonstruált Proto - Indoeurópai az Urali és a Proto - Finnugor is feltűnően nagyon egyezik a Magyar, Sumer és a Kaliforniai Penutian nyelvek ragozási rendszerével ez egyesek számára okot adott a nyelvcsaládnak a Nosztratikus nyelvek közzé sorolására
 http://merrittruhlen.com/files/Global.pdf .
Az esetrendszer, az igeragok, az előtagok, az igeragozás ( alanyi ragozás > jelen idő  > jelentő mód ), a névmás ragozás, birtokos névmás ragozás, a személyi névmások és a szavak sokasága igazolja a Kalifornia Penutian nyelvek egy közös ősi nyelvből való kiszakadását, mely évezredekkel ezelőtt megtette a hosszú utat Európából a távoli Amerikába.  Ennek az ósi nyelvnek az egyik  ma is fennemaradt ága ma a Magyar nyelv Európában és Amerikában a Kaliforniai Penutian nyelvek.  A Kaliforniai Penutian nyelvek több ezer év eltelte alatt is képesek voltak megőrizni az ősi szavakat és átadni utódaiknak, akik ma is beszélik a Miwok, Costano, Yokuts, Wintu és a Maidu nyelveket a távoli Kaliforniában.



ESETRENDSZER


Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü >

Datívus ( részeseset ) Magyar nak / nek > Proto - Uráli latív-datív n > Wikchansi n /
ŋi (ŋ>n )

Lokatívus ( helyhatározó ) Sumer ne / ni > Magyar superessivus an /
en adessivus nál / nél inessivus ban / bem > Proto - Finnugor na  > Proto - California Penutian in > Northern Sierra Miwok my > Wintu iŋ > Yokuts iŋ > Miwok m > Southern Sierra Miwok m

Ablatívus ( irány-helyhatározó ) Magyar tól / től >  Magyar nyelvjárási tö / tü > Sumer ta >  Proto - Finnugor ta >
Mutsun tum
Instrumentális ( eszköz ) Magyar val / vel >Yawelmani , Chukchansi ,Goshowu a-la > Chukchansi , Yawelmani i-la
Comitatív Sumer da > Mutsun tu / tuk ( t>d )


IGERAGOK


Plural szuffix Magyar nk / k > Sumer ene > Proto-Finnugor eŋe
( ŋ>n )

Illative szuffix Magyar hoz > Sumer ʃe >

Proto -Finnugor ase ( s/ʃ >z , „h” néma ) .............


VERBÁLIS IGERAGOK ( SZUFFIX )

Jelentő mód

Jelen idő

Alanyi ragozás

Egyes szám

1.szám Magyar m > Uráli m > Proto- California Penutian m > Proto Sierra Miwok m > Eastern Miwok ma.m

2.szám Magyar sz > Proto-California Penutian s > Proto-Sierra Miwok s >Eastern Miwok s/sy ( s>sz)

3.szám  Magyar ø > Proto-California Penutian  ø > Proto-Sierra Miwok ø >Eastern Miwok ø

Többes szám

1.szám Magyar om > Proto- Uráli me > Proto Sierra Miwok mas > Sierra Miwok mas

2.szám od > Uráli te > Proto Sierra Miwok to-k > Sierra Miwok tok / toʃ ( t>d )
…..….


SZEMÉLYES NÉVMÁSOK

Alanyeset ( subjekt )

1. szám egyes személy Magyar én > Sumer ŋe / ŋae > Proto . Urali me > Yokuts ma > Nomlaki ni > Maidu ni > Mutsun kana > Northern Sierra Miwok kanni ( m>n )

   
1. szám kettes személy Magyar te > Proto- Uráli te > Yokuts til

2. szám egyes személy Magyar mi > Sumer me-en-den > Ősmagyar mu / minl  >

Miwok mi > Maidu mi > Wintu ni / nec > Yokuts mak > Mutsun makke > Rumsen mak

( n>m )

2.szám többes szám Magyar ők > Ősmagyar ük > Sta. Clara Costano ic >

Mutsun (a)k > Miwok ?i-kko ( c>k )



Tárgyas eset ( objekt ) bírtokos


1.szám egyes személy Magyar enyém > Sumer ŋu > Yokuts nim > Wintu neto > ( n/ŋ>ny ) > Sta. Clara Costano kanak > Northern Sierra Miwok kani ŋ

1.szám többes szám Magyar enyéim > Yokuts nimik > Maidu moyekib ( m/ŋ>n , k>g )

2.szám egyes személy Magyar mienk > Sumer me > Yokuts nimgin > Maidu minki > ( m>n )



Tárgyeset ( objekt )

1.szám egyes személy Magyar engem > Sumer ŋu  >Yokuts man > Maidu nik >
Northern Sierra Miwok > kanniy > Patwin na-t > Nomlaki ni-s > Wintu ni (m//ŋ>n , k>g )
2.szám egyes személy Magyar minket > Maidu min > Rumsen makkewes > Mutsun
makkes ......................


SZINTAXIS ( SZÓREND )


Ősmagyar és a Sumer SOV alapszórend . Az Ómagyar nyelvben a VSO alapszórend eltolódás dominált  .

A SOV < alany > < tárgy > < állítmány > megtalálható minden nyelvben .
A Central Sierra Miwok , Lake Miwok , Palins Miwok és Mutsun nyelvek 100%-ban SOV
szórendűek .
A Southern Sierra Miwok és a Yokuts nyelvekben megtalálható a SOV mellett a SVO < állítmány >< alany >< tárgy , valamint a VSO < állítmány > < alany > < tárgy > szórend is .
Wintun nyelv szabad szórend a SOV fő forma mellett megtalálhat ó a SVO és a OVS is .

MORFOLÓGIA

Minden Kaiforniai Penutian nyelv poliszintetikus . de ez Magyar nyelvben is megtalálható kis mértékben , azonban a  Sumer az agglutináció mellett szintén erős poliszintetikus jellegekkel is rendelkezett .

SZÓTAGOK ( SYLLABLES )

Minden nyelv általános jellemzője a CVC karakter C mássalhangzó V magánhangzó
C mássalhangzó .




http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-yokutsan-nepek-tortenelme.html

http://tist-fla.blogspot.com.br/search?updated-max=2015-05-01T11:24:00-07:00

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/09/a-kaliforniai-maidu.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2014/07/a-kaliforniai-wintu-nyelv.html
http://tist-fla.blogspot.hu/2014/05/az-ohlone-costano-nep-tortenelme_3499.html

http://tist-fla.blogspot.hu/2012/07/miwok-indianok-tortenelme.html

 http://linguistics.berkeley.edu/~survey/documents/survey-reports/survey-report-11.03-golla.pdf

 http://www.aaanativearts.com/native-american-tribes-by-language/penutian-language-family.html#axzz3UJ4K7xmh

 http://self.gutenberg.org/articles/Penutian



Információ , elérhetőség : tindian@indamail.hu