Translate

2013. december 5., csütörtök

A BRAZÍLIAI XAKRIABÁK TÖRTÉNELME




A Xakriaba nép Brazíliában ma Minas Gerais állam északkeleti részén él 29 faluban, lélekszámuk: 2010-ben 9190 fő, területük:  53000 ha. . 
A Xakriabá népről kevés történelmi, néprajzi feljegyzések készültek. A valaha óriási területük kiterjedt Minas Gerais, Bahia, Goias és Piaui államokra.  Az Urucuia és Paracatu folyók közötti régiók és a San Francisco mellékfolyói a bal parton; A Palma folyó régió Tocantins és Goias államokban. A Gurgeia folyó és  a Parnaiba között terület  Bahia és Piaui  államokban.
Bahia államban Coroa és Acroa nevű alcsoportjaik éltek.
Kultúrájuk vadászó, gyűjtögető, kapás földművelő volt. 
Nyelvük a Makro – Gé nyelvek Akwe csoportjához tartozott a Xavante és a Xerente  népekkel együtt. 
A Xavanték 1960-ig háborúban álltak a fehérekkel. 
A Xakriabák által lakott területekre a Portugálok 1553-55-ben hatoltak be először (Francisco Espinoza expedíció) . Az észak- Minas fehér megszállása a XVII. század végén kezdődött. 
A XVII. század második felében Matias Cardoso de Almeida vezetésével a Portugál  gyarmatosítók  Xakriabá falvakra támadtak. Matias Cardoso de Almeida egy Paulista bandeirante volt, aki élete egy részét  az őshonos népek  falvainak megszüntetésére , felszámolására szentelte a Sertao - ban .
A 1699 június 24-én az Itacarambi folyó mellett élő több száz Xakriabá lemészárlását rendelte el.
Hamarosan megjelentek a területen a katolikus misszionáriusok, akik az indiánokat falvakba koncentrálták  annak érdekében, hogy katekizálják és kényszerítsék őket, hogy portugál nyelven beszéljenek. 
 A Portugál gyarmatosítást jellemezte a válogatás nélküli erőszak , kegyetlenkedés az őshonos népek ellen. A túlélő Xakriabák, hogy elkerüljék a gyarmatosítók további üldözését kénytelenek voltak lemondani, változtatni hagyományaikon és szokásaikon.
1728-ban Gennaro Cardoso a Déli-Kajapók elleni háborúban nyújtott segítségük jutalmaként földterületet adományozott a Xakriabá népnek. 
A Xakriabák  mára erősen keveredtek a területükön letelepült fehérekkel és feketékkel. 
Nyelvük 1864-ben kihalt, ma Portugálul beszélnek.
A Xakriabá népre jellemző az ellenállási és alkalmazkodási képesség, a vallásosság, kötődés az ősi földhöz a közös tulajdonhoz. Ellenálltak a gyarmati és a birodalmi Brazíliának, a különböző „köztársaságoknak", a bandeirantéknak. 
Ma elsődlegesen a mezőgazdaság a fő gazdasági tevékenységük.
A Xakriabá népet ma is érik inzultusok, területeiket jogellenesen foglalják el.  1987-ben egy fegyveres banda lemészárolta a nép fő vezetőit. 
A gyilkosságok és az erőszak felhívta a szövetségi kormány figyelmét, mely végül is bírósági tárgyaláshoz vezetett.  1988-ban az ügyészség a szövetségi rendőrség segítségével kiutasította a megszállókat a Xakriabá nép területeiről. 
2003-ban rezervátumukat 6000 hektárról 53000 hektárra növelte a Brazil kormány.
 



 
Foto: Edgar Corrêa Kanatyõ


http://pib.socioambiental.org/pt/povo/xakriaba/1155


http://www.anovademocracia.com.br/no-128/5289-nas-terras-do-guerreiro-povo-xakriaba



http://www.funai.gov.br/arquivos/conteudo/cogedi/pdf/revista_estudos_pesquisas_v3_n1_2/02Xakriaba_%20cultura_historia_demandas_e_planos_Rita_Heloisa_de_Almeida.pdf


http://www.conflitoambiental.icict.fiocruz.br/index.php?pag=ficha&cod=215.

 http://brasil.antropos.org.uk/ethnic-profiles/profiles-x/183-313-xakriaba.html
Megjegyzés küldése