A BRAZÍLIAI XAKRIABÁK TÖRTÉNELME

2013. december 5., csütörtök

A BRAZÍLIAI XAKRIABÁK TÖRTÉNELME

A Xakriaba nép Brazíliában ma Minas Gerais állam északkeleti részén él 29 faluban, lélekszámuk: 2010-ben 9190 fő, területük: 53000 ha. .

A Xakriabá népről kevés történelmi, néprajzi feljegyzések készültek. A valaha óriási területük kiterjedt Minas Gerais, Bahia, Goias és Piaui államokra. Az Urucuia és Paracatu folyók közötti régiók és a San Francisco mellékfolyói a bal parton; A Palma folyó régió Tocantins és Goias államokban. A Gurgeia folyó és a Parnaiba között terület Bahia és Piaui államokban.
Bahia államban Coroa és Acroa nevű alcsoportjaik éltek.
Kultúrájuk vadászó, gyűjtögető, kapás földművelő volt.

Nyelvük a Makro – Gé nyelvek Akwe csoportjához tartozott a Xavante és a Xerente népekkel együtt.

A Xavanték 1960-ig háborúban álltak a fehérekkel.

A Xakriabák által lakott területekre a Portugálok 1553-55-ben hatoltak be először (Francisco Espinoza expedíció) . Az észak- Minas fehér megszállása a XVII. század végén kezdődött.

A XVII. század második felében Matias Cardoso de Almeida vezetésével a Portugál gyarmatosítók Xakriabá falvakra támadtak. Matias Cardoso de Almeida egy Paulista bandeirante volt, aki élete egy részét az őshonos népek falvainak megszüntetésére , felszámolására szentelte a Sertao - ban .
A 1699 június 24-én az Itacarambi folyó mellett élő több száz Xakriabá lemészárlását rendelte el.
Hamarosan megjelentek a területen a katolikus misszionáriusok, akik az indiánokat falvakba koncentrálták annak érdekében, hogy katekizálják és kényszerítsék őket, hogy portugál nyelven beszéljenek.
A Portugál gyarmatosítást jellemezte a válogatás nélküli erőszak , kegyetlenkedés az őshonos népek ellen. A túlélő Xakriabák, hogy elkerüljék a gyarmatosítók további üldözését kénytelenek voltak lemondani, változtatni hagyományaikon és szokásaikon.
1728-ban Gennaro Cardoso a Déli-Kajapók elleni háborúban nyújtott segítségük jutalmaként földterületet adományozott a Xakriabá népnek.
A Xakriabák mára erősen keveredtek a területükön letelepült fehérekkel és feketékkel.

Nyelvük 1864-ben kihalt, ma Portugálul beszélnek.
A Xakriabá népre jellemző az ellenállási és alkalmazkodási képesség, a vallásosság, kötődés az ősi földhöz a közös tulajdonhoz. Ellenálltak a gyarmati és a birodalmi Brazíliának, a különböző „köztársaságoknak", a bandeirantéknak.

Ma elsődlegesen a mezőgazdaság a fő gazdasági tevékenységük.
A Xakriabá népet ma is érik inzultusok, területeiket jogellenesen foglalják el. 1987-ben egy fegyveres banda lemészárolta a nép fő vezetőit.
A gyilkosságok és az erőszak felhívta a szövetségi kormány figyelmét, mely végül is bírósági tárgyaláshoz vezetett. 1988-ban az ügyészség a szövetségi rendőrség segítségével kiutasította a megszállókat a Xakriabá nép területeiről.
2003-ban rezervátumukat 6000 hektárról 53000 hektárra növelte a Brazil kormány.