Translate

2012. november 17., szombat

A PERUI MOCSIKA NÉP TÖRTÉNELME






A Mocsikák ( Los Mochicas ) már az időszámításunk kezdete előtti időkben jelen voltak
Észak Peru parti vidékén . 
A nép és egyben a  nyelv eredete máig homályos és bizonytalan .
 Eduard Sapir 1909-ben  és többek közt Benjamin Worf a Mexikói Penutian  
( Makro - Maja ) nyelvekhez sorolta a Mocsika nyelveket .
A Spanyol erőszakos hódítás hatására 1664-ben már csak 40 000-en beszélték  .
A nyelv első dokumentálása Ore 1607-ben . Az első komoly leírás Fernando de la Carrera 
Daza nevéhez fűződik 1644 . A Yunga de gramática de la lengua című könyvében részletesen
 leírja a Mocsika nyelvet. Mint beszélt nyelv 1950 körül megszűnik .
A nyelv , nép eredete bizonytalan , nem teljesen elfogadott .

Sokáig a Csibcsa - Páez nyelvi egység Páez nyelvek családjához sorolták helytelenül .
 Adelaar és Muysken 2004 szerint a Mocsika nyelv izolátum .
Louisa Stark: „ A Mochica , Uru-Csipaja és Mapucse nyelvcsaládok nyelveinek
hasonló a szerkezete a Maja nyelvekével .
A Maja , Proto - Maja nyelvekből való kiválás után a mai Mocsikák , Uru-Csipaják 
és a Mapucsék  közös ősei a Perui partvidékre költöztek , itt éltek „.
A Mocsika nyelv számos jellemzője emlékeztet a Maja nyelvekre ( fonológia és a
hasonló , enyhén módosult szavak azonos jelentéssel ) , melyek a Maja nyelvekből 
való kiszakadást igazolják .
Az ősi Peru és egyben Dél - Amerika egyik legfontosabb  nyelve volt .
A nyelv számos jellemzője emlékeztet az Észak - Amerikai Penutian , a 
Közép - Amerikai Maja és a Dél - Amerikai az Uru - Csipaja nyelvcsaládok nyelveire ,
valamint a Magyar nyelvhez ( fonológiai , lexikai ,  agglutináció  hasonlóságok  ).

Magyar és Mocsika szóhasonlóságok :

Magyar : anya < Mochica : en / em   
( m>n = ny )
Magyar :  apa < Mochica  : ep
Magyar  : enyém < Mochica : maino / moin   

( n = ny )
Magyar : fa < Mochica : paut „ tree / wood „ , pai / pei / pe „ grass „  

( p = f )
Magyar : menni  Mochica : men
Magyar : világ < Mochica : uij / wix 

( u>w = v , j = l
Magyar : víz < Mochica : uix 

( u = v , x = z )

Ma a nyelvészek többsége izolált ( elszigetelt ) nyelvként is tartja számon , azonban  
ma több Dél – Amerikai nyelvész kutató a Mocsika és az Uru – Csipaja nyelvek 
rokonságát is tényként kezeli .

A MOCSIKA (MOCHIKA ) NYELV CSOPORTOSÍTÁSA  :

  A . ÉSZAKI CSOPORT

  1.  Puruha ( Puruhua )
  2.  Kanyari ( Canhari )

 B.  KÖZÉPSŐ CSOPORT


  3.  Kolan ( Colan )
  4.  Katakao ( Catacao )
  5.  Szecsura ( Sechura )
  6.  Olmosz ( Olmos )

 C.  MERIDIONALIS CSOPORT

  7.  Mocsika ( Csimú , Junka , Mochica , Chimu , Yunka )
  8.  Kvingnam  ( Quingnam )

A Mocsika kultúra kezdete Ie. 200 ? magán viseli a korábbi partvidéki kultúrák 
kulturális hasonlóságait  ( Vicus , Cupisnique , Virú és Chavín ) .

A Mocsika kultúra fázisai :

 Mocsika I      i.e. 200 ?    -  Ie. 100
 Mocsika II.   i.e. 100 – Isz.  Kezdete
 Mocsika III.  i.e. Kezdete - I. sz .300
 Mocsika IV.  i.sz. 300 - 600 
 Lambajekve / Szikán i.sz. 600 – 1050
 Csimú i.sz. 900 – 1470

A Mocsika nép  ismerte és használta az öntözéses földművelést .
Főbb termesztett  növényei a kukorica , burgonya , paprika …
A parti vidékeken jellemző volt a halászat .
Amerika legszebb fém ( arany) tárgyait a Mocsika kovácsok alkották .
Hatalmas lenyűgözően szép épületeket építettek  , a szövőszékeiken művészien 
szép textíliákat készítettek . Kerámiáik csodálatosak és gyönyörű szépek voltak .
Jelentős tengeri és szárazföldi kereskedelmet folytattak .
A Mocsika kultúra virágzásának jelentős részében időszámításunk kezdetétől 
i.sz  600 - ig a Moche folyó völgyében levő Mocse  ( Moche ) városa volt a nép 
szertartási és közigazgatási központja .
A városban található a nap piramisa ( Huaca del Sol ) , mely 40 magas és 
350 méter hosszú volt , ezzel az egész Amerikai kontinens legnagyobb vályogtégla épülete .
Építése több évszázadon át tartott .
A nap piramisával szemben a hold piramisa állt ( Huaca de Luna ) .
A Mocsika birodalom északon a Piura folyó völgyi Loma Negra településtől , 
mely már időszámításunk kezdetén lakott volt , délen a Huarmey folyó terjedt .
Mocse városa 600 körül elnéptelenedett , lakói elvándoroltak , a terület szárazabbá vált .




Később a  Mocsika nép székhelyét északon a Lambayeque folyó völgyi Pampa Grande 
városába helyezi át.
A Mocsika ( Lambajekve ) kultúrát erős Vari ( Huari ) és Ancon kulturális hatás éri .

A Csimúk fővárosa a Moche folyó völgyi  Chan Chan városa .
Fénykorában a város lakossága elérte  talán meg is haladta a 100.000 főt .
A Csimuk művészeti stílusa a Mocsika és Vari stílus elemeiből alakult ki .
Az építészetük hasonló jellegű volt a Vári kultúra építészeti stílusához .
Míg a kézműves termékeik a Mocsika kulturális jellegeket is megőrizték .





A Csimu birodalom 1460-ban északon az Ecuadori határ közelében levő Tumbes városától 
délen Ancon városáig terült el .
A birodalmat az Inka hódítás 1464-ben döntötte meg .

http://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.htmlhttp://tttindigenas.blogspot.hu/2012/07/a-kaliforniai-penuti-maja-mocsika.html




















Megjegyzés küldése