Translate

2015. augusztus 8., szombat

A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT?







A MAGYAR NYELV, AVAGY FELTÁRUL A MÚLT? 



Nehéz elhinni, hogy egy alapnyelv létezett, abszurd irracionális képtelenség, de volt kellett lennie egy egységessé válási folyamatnak, avagy léteznie kellett egy olyan központi területen élő ősi Föld nyelvnek, mely a beszélt szavainak az átadója volt.
Lennie kellet hiszen másképp hogyan is lennének azonos jelentésű szavak és grammatikai hasonlóságok a Föld nyelveiben . Ezt azonban csakis egy nagyobb létszámú, kulturálisan jóval fejlettebb nép tudta elérni és szavait, nyelvének a jellegzetességeit átadni a primitívebb kulturálisan és egyéb téren elmaradottabb népeknek .
Valamint szükséges volt, hogy ez az ősi nép egy központi területen éljen a  „ népek átjárójában „ Ázsia és Európa határvidékén , a Kárpát-medence és Kaszpi-tenger közti területen..
Itt kellet megtörténnie egy nyelvi egységessé válási folyamatnak és nem Kínában, vagy teszem azt Dél-Afrikában. Ez az ősi nép nyelvi és kulturális hatást fejtett ki a Föld alapnyelveire többek közt az Urali , PIE és az Altaji nyelvekre ( Nosztratikus elmélet ).
A máig érvényben levő és sok tekintetben tévedéseken és félrevezetéseken alapuló hivatalos tudományos álláspont szerint a Magyar nyelv a Finnugor nyelvcsalád nyelveihez tartozik. A Magyar nyelv eredetét olyan Finnugor eredetűnek kinyilvánított  szavakkal támasztják alá, amely a Proto-Indoeurópai és az Altaji nyelvterületen is megvan . Az Urali elmélet szerint a Magyar nép  és a Magyar nyelv örökléstani rokonságban van más népekkel és nyelvekkel (  Saami, Mordvin, Mari, Khanty, Mansy, Samojed ), melyek Észak-Európa és Nyugat-Szibéria közti  területeken élnek  és többek közt a Finnel. De ezt megkérdőjelezik többek közt az elmúlt két évtizedben Finnországban és a világ számos pontján elvégzett kutatások a tudomány több területén, nyelvészet. embertan, régészet. örökléstan szakterületein.
Ennek a központi területen élő ősi népnek a  közvetlen egyenes ágú örököse a Magyar nyelv, amit igazol egyfelől az ős-etimon kutatás, a genetika és az archeológia is . Az elvégzett nyelvészeti ős-etimon ( szótő ) kutatások szerint az etimonok legnagyobb arányban ( 64 % ) a Magyar nyelvben maradtak fenn. Az alapszavak közel egyharmada, a szótövek majd ezer eleme ősi eredetű  és ezek száma  megsokszorozódik az összetételekkel, ragszilárdulásokkal és a képzésekkel. A Magyar nyelv tehát, ha alapjaiban is , de ugyanazt az ősi alapnyelvi gyökeret beszéli, amit Föld nyelveinek a többsége ma is. A nyelv az évezredek alatt azonban sokat változott, a szóátvételekkel, a klíma és a kulturális változások miatt az élet működtetéséhez szükségessé vált új szavak képzésével. A nyelvészeti etimon kutatások  igazolják, hogy a Magyar nyelv egy olyan ősi nyelv, mely szavainak átadója és egyben alapja volt a ma létező legtöbb nyelvnek. Nem mi vagyunk rokonai a Finnugor nyelveknek ők rokonok velünk.
Az elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a Magyar nép ősei a 35 - 40.000 éve elsőnek  megjelent Europid emberek közt voltak. A genetikai Y kromoszómás tesztvizsgálatok szerint  a jelenlegi Magyar férfiak négy ősapától származnak.
EU19  / R1a  <  32,5 %  , EU 18 / R1b  < 17 %  , EU 7 / I1 , I2a és I2b < 25,5 % , EU 4 / E1b1b < 9,5 %  
Az összesen a 89, 5 %-os Ős Európai gén előfordulási aránya a mai Magyar lakosságban az egyik bizonyítéka , hogy a Magyar nép Európa legősibb népe. A Proto - Magyar alapnyelv kialakulásának központi területe helyileg a Kárpát medence és a Kaszpi tenger közti területhez köthető, igazolja ezt a genetika, a kulturális leletek és többek közt  a Vinca - Tordos és Tordos - Tatárlakai epígrafikai és paleografikai képírás.
John Rondins  a  Magyar rovásírás és a Sumer ékírás sikeres összehasonlításával fejtette meg a Sumer nyelvet. Ez a Magyar rovásírás oly nagyfokú hasonlóságot mutat  a Kőrös kultúra írásával, hogy minden kétséget kizárva bátran mondhatjuk a mai Magyar rovásírás eredete a Kőrös kultúrához köthető. A Kárpát - medence és a Kaszpi tenger közti területen élő domináns Európai haplocsoportok az R1a és a R1b emberek szoros kulturális és gazdasági kapcsolatba kerültek és létrehozták a Kurgán és a Kőrös műveltséget i.e. 5.000  (Kurgán kultúra i.e. 7.000 - 3.200 - ig neolitikus, eneolitikus korai bronzkori kultúra)
. Az azonossá váló kultúra megindított egy  nyelvi összeolvadást, melynek eredményeképp létrejött egy közös lingua franca a Fekete és a Kaszpi-tenger közti sztyeppén. Ezt a lingua francát a nyelvészek Proto - Indoeurópai nyelvnek nevezték el. A közös lingua franca létrejöttében nagy szerepe volt a Proto - Magyar alapnyelvnek, népnek. 
A Magyar nyelv ősi szavai ma is megtalálhatók a mai Indoeurópai nyelvekben .
Én < Angol: me, Ír: mé,


Te < Ír: tu, Portugál: tu, 
Ő < Angol : he , Ír : é-i, 
Mi < Ír: mid, Portugál: nós.
Enyém < Angol: mine , Portugál: minha / meu, Német: mine
Ad < Angol: add ( hozzáad ), Portugál: dar, Akar < Kelta: achair , Portugál : quer,
 Anya < Angol: mother, Portugál: mae,
Apa < Angol: father, Portugál: pae, Bőr < Portugál: pele, Ír: barr,
Foly < Folyik < Angol: flow, Portugál: fluir, Kelta: fual (folyás)
Ház < Angol: house, Német: haus, Portugál: casa, Ne / nem < Angol: not, Portugál: nao,
Torok < Angol : throat , Ír : tor (nyakperec)
Világ < Angol : world , Walesi : wilad (föld)...
MAGYAR - ANGOL:
Bog < bug, Bök < poke, Kap < keep  nak / nek < nex(t), Szél < soul (lélek), Ráz < rouse, Szór < sour ,
Tüske < tusk, Vad < wild ...
MAGYAR - KELTA
Bot < bat, csap < seap, Jár < larr, Kerek / Kör < caor...
MAGYAR - ÍR:
Agy < aigne, Megy˛Menni < imigh, Száj < suil, Tesz / Tenni < de'a , Tűz < te-as ( forróság ) ,
Víz < uische...


A Proto-Indo-Európai alapnyelv rekonstruálása során felmerült az a lehetőség, hogy az PIE rokonságban van  más nyelvekkel pl. Finnugorral is, valamint a Kaukázusi és Hurri nyelvekkel. A Finnugor és az Indoeurópai nyelvek közt 222 etimológiai egyezés található (Aulis Joki). Indourali elmélet.
A nyelvészek szerint az alapnyelvek közt állt fenn a nyelvi rokonság. A  genetikai vizsgálatok nem igazolták a Finnugor népek Ugor ágával levő rokonságot, azonban a nyelvészeti egyezések igazolják a nyelvi kapcsolatot a Proto-Magyar alapnyelv és az Uráli alapnyelv közt.  (A Magyar nyelv alapszókészletéből 504 szótő található meg a Finnugor nyelvekben és néhány száz további feltételezett (Collinder).) Nem kell  túl bonyolítani egyszerűen kulturális és nyelvi átadás történt az északi irányban elő fejletlenebb kulturálisan és gazdaságilag elmaradottabb Uráli alapnépességre. A kulturálisan fejlettebb  és népességben nagyobb számban levő Proto-Magyar átadta a nyelvének szavait, nyelvtani elemeinek tekintélyes részét egyfelől a PIE másfelől az Proto-Uráli nyelveknek.


MAGYAR - SUMER, PIE ÉS AZ URALI SZÓEGYEZÉSEKBŐL:
 
Rövidítések:
Urali: PU
Proto-Finnugor: PFU



1.Hungarian: ad, adni "give, to give" , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma
nd>nt  = d

2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, 
k = g

3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"
m>n = ny ( ŋ )

4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"

5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"
d = t / ty

6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi  "she",*PIE: so/ séʰ2 ,
Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „
ʃ>s>c =  z

7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel
p = b , l = r

8.Hungarian: én "I", *Sumerian:  ŋe, ŋae (nga-e ) "I",
*PIE: me "me, I", PU: me "I"
m = n

9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu  ( ngu ), ne26, ni,  me  „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"
n>m = ng

10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE:  me "me", *PU: me "I"
n = m

11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par  "canal, smell", pu  "fountain",
*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"
p> = f , l>r = ly

12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian  pou "foumtain", par  "smell, canal",*PIE: pleu "flow",
Manysi: pali "flow, river"
p> = f , l>r = ly

13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil  "cook",  i-bi  "snoke",*PIE: bhel "burn",
 *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"
p>b = f , l = r

14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil  "cook", bar  "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"
p>b = f

15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud",
Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"
p>b = f , y >l= j

16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"
 k> gʰ = h

17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur   „ to hear „ , *PFU: kole „ die „
 k>g  = h
18. HALL „ Hear „
18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"
k = h

19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús  „ "longitude", gus, he-su  "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"
g>χ = h , s = sz

20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read",
*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke",
Manysi: susi "ash", sueid "sweat"
s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d

21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come",
Manysi  ji / joχt "to come”
g ?>  = j , m = n

22.Hungarian: karmol, karcol, horol  "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"
g= k

23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"
s>ʃ = z , g = k

24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"
h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ

25.Hungarian: kobak "head", *PIE:  kaput, gʰebʰelo "head", PU:  peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"
p = b , g = k

26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian  kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"
d>ti>>ch ?= ty

27.Hungarian: meny , menyasszony "bridge", *Sumerian:  munus "aunt",*PU: mina
n = ny , s = sz

28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very",
Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"
 g>c>k>d>x = gy

29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"
m> = n

30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"
 l = r

31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"


32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"
s  = sz

33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel  siemen "eye", Észt: seeme "eye"
s>ʃ = sz , n = m ,

34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"
b>p = v , k = g , r = l

35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian  bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",
*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz  volgado „ light „
 w>b> = v , r>y  = l





1.Hungarian: ad, adni "give, to give"  , *Sumerian: nadanu, *PIE: deh3, *PFU: anta, Finn: antaa, Észt: andma
nd>nt  = d

2.Hungarian: ág "branch", *Sumerian: igi ? "branch", *PIE: ĝegh, *PFU: sanke, 
k = g

3.Hungarian: anya "mother" *Sumerian: ama/ am "mother", *PIE: meh2ter, PU: ema "stepmother"
m>n = ny ( ŋ )

4.Hungarian: apa, apó "father", *Sumerian: pap/ pab/ pa4."father" *PIE: ph2ter/ pei(y) "father", *PFU: appe "father"

5.Hungarian: atya, tata "father",*Sumerian: adda "father", Manysi: ata "father", Osztják: ati "father"
d = t / ty

6.Hungarian: az, azt "", *Sumerian: ʃu "he/ she", *Akkád: ʃu "he", ʃi  "she",*PIE: so/ séʰ2 ,
Észt : ce „ that „ , Észt : see „ this „ , Zürjén : esy „ this „ , Udmurt : so „ this „
ʃ>s>c =  z

7.Hungarian: bőr "skin", *Sumerian: bar "skin, side", *PIE: pel
p = b , l = r

8.Hungarian: én "I", *Sumerian:  ŋe, ŋae (nga-e ) "I",
*PIE: me "me, I", PU: me "I"
m = n

9.Hungarian : engem "me, my", *Sumerian: ŋu  ( ngu ), ne26, ni,  me  „"my", *PIE: me "me", *PU: me "I"
n>m = ng

10.Hungarian: enyém ,"mine", *Sumerian: ma-an, ma-na, *PIE:  me "me", *PU: me "I"
n = m

11.Hungarian: foly, folyik "flow", *Sumerian: par  "canal, smell", pu  "fountain",
*PIE: pleu "flow", poimno "foam", Manysi: pali "low, river"
p> = f , l>r = ly

12.Hungarian: folyó "river", *Sumerian  pou "foumtain", par  "smell, canal",*PIE: pleu "flow",
Manysi: pali "flow, river"
p> = f , l>r = ly

13.Hungarian: forr "boil", forró "hot", forral "boil", *Sumerian : bil  "cook",  i-bi  "snoke",*PIE: bhel "burn",
 *PU: pu "fog", Manysi: palt "bake", boil "cook"
p>b = f , l = r

14.Hungarian: főz , fő ,"cook", *Sumerian: bil  "cook", bar  "to burn",*PIE: bhel "burn", *PU: pu "fog", peje "to cook", Manysi: palt "bake, boil, cook"
p>b = f

15.Hungarian: fú, fúj "blow", *Sumerian: poy / pow / pue , bhel "blow",*PIE: bhel , PFU: pilwe "cloud",
Manysi: pu "blow", Osztják: pow-ta "blow", Mordvin: puva "blow", Cheremisz: pue "blow"
p>b = f , y >l= j

16.Hungarian: hal "fish", *Sumerian: ha "fish", *PIE: dʰgʰn "fish", *PU: kala "fish"
 k> gʰ = h

17.Hungarian: (meg)hal "die", *Sumerian: ha-lam „ death / gur   „ to hear „ , *PFU: kole „ die „
 k>g  = h
18. HALL „ Hear „
18.Hungarian: hall, hallani "hear", *PIE: klew "hear", *PU: kola, kuuli "hear"
k = h

19.Hungarian: hossz, hosszú "long", *Sumerian: ús  „ "longitude", gus, he-su  "long", *PIE : dlu2gʰos "long", Manysi: χosa "long"
g>χ = h , s = sz

20.Hungarian: íz, izlés, izzik, izzó, izzad "tastle, being, glowing hot, perspire" , *Sumerian: izi / iz-zi „ fire", si4 "dark read",
*PIE: h3e’s-na / h3e’s-i , *PFU: ase "hot, heat „ , Finn, Észt: savu "smoke",
Manysi: susi "ash", sueid "sweat"
s>ʂ> s̆ = z , tʰ = d

21.Hungarian: jön, jő "come", *Sumerian: gin "walk" gin-gen „ "come",*PIE: gʷem, gʷeh2 "to come",
Manysi  ji / joχt "to come”
g ?>  = j , m = n

22.Hungarian: karmol, karcol, horol  "scratch", *PIE: gerbh "scratch", *PFU: kurwe "scratch", Észt: kraapima "scratch"
g= k

23.Hungarian: kéz "hand", *Sumerian: ʃu "hand", PIE: gʰesr-ro "hand", *PU: kati "hand", Finn, Észt: kasi, kat "hand"
s>ʃ = z , g = k

24.Hungarian : kis, kicsi, kicsiny "small, little", *Sumerian: kiʃi, kiʃim "ant", *PIE: tenh2us "little", Manysi: aʃʃa "small"
h = k , ʃ>s = s /cs , ʃ

25.Hungarian: kobak "head", *PIE:  kaput, gʰebʰelo "head", PU:  peyi , Finn: pãã "head", Észt: pea "head"
p = b , g = k

26.Hungarian: kutya "dog" , *Sumerian  kudda, ku-ti-a "dog", *PIE: kwo "dog", Erza: kicha "dog"
d>ti>>ch ?= ty

27.Hungarian: meny, menyasszony "bridge", *Sumerian:  munus "aunt",*PU: mina
n = ny , s = sz

28.Hungarian: nagy, nagyobb "big, large, *Sumerian: nu58…g, ( nu-)g, nu5, nad, na "big", suk-un "height", *Akádd: nadu "big", *PIE: pénkʷe "big", *PFU: nonce "big, very",
Erza: nokw "big", Manysi: fanix "big"
 g>c>k>d>x = gy

29.Hungarian: ne, nem "not, no", *Sumerian: in-nu "negation",*PIE: ne, ney "not", Észt: mitte "not"
m> = n

30.Hungarian : por "powder, dust", *Sumerian: epru "powder", par-im "dry land, earth", *PIE: pers "powder", Finn, Karél: poly "powder"
 l = r

31.Hungarian: só, sav, savanyú "salt, acid", sour", *PIE: sal "salt", Finn, Észt : suola "salt"


32.Hungary: sző, szövő "weave, Weaving", *PIE: syuh1 , *PU: seɳe , Finn: sitaa „ to tie „ , Észt: sidunaa "to tie"
s  = sz

33.Hungarian: szem "eye", *Sumerian: se-numun "seed",*PU: ʃilma "eye", Finn, Karel  siemen "eye", Észt: seeme "eye"
s>ʃ = sz , n = m ,

34.Hungarian: világ "wold", *Sumerian: bar, par "world, country",*PIE: uiro-s "wold", Mordvin: val "world"
b>p = v , k = g , r = l

35.Hungarian: világos "light, bright", *Sumerian:  bir, piriŋ „ bright" , bar, paar "white"*PIE: bherəg "light",
*PFU: wolke "light, lighting",Mordvin: valdo "lighting", Cheremisz  volgado „ light „
 w>b> = v , r>y  = l
..........


Írta: Ístván Tóth  
Megjegyzés küldése